Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-18 / 99. szám

1910 szeptember 18 DÊLMAQYARORSZAQ 11 KÖZIGAZGATÁS A Káüay Afbert-utca aszfaltozása. — Veszélyben a telWon-szoigálat. — Védfy Győző felügyelő, a szegedi főposta fő­nöke. megkereste a város tanácsát, hogy a Kállay Albert-utcát aszfaltjztassa ki, mert a lárma hátrányára van a telefon-szolgálatnak, a por pedig á telefon finom szerkezetének. A megkeresést itt közöljük: Az uj távbeszélő központ mult év augusztus havában a magyar királyi postaépületnek a Kál­lay Albert-utca felöli oldalán nyert elhelyezést­A Kállay Albert-utca kockakővel lévén bur­kolva, a nagyforgalmu utcában oly nagyarányú a kocsik által okozott zaj, hogy szerzett ta­pasztalatok szerint a legtöbb távbeszélői téves kapcsolást e miatt követi el a személyzet. Az Utcai zaj ellen védekezni nem tudunk, mert a leggondosabban elcsukott ablakok dacára a zaj hátrányai alig enyhíthetők. Ha pedig nvár idején, a rekkenő hőségben egészségi okokból az ablakokat szellőztetés céljából kinyitják, a nagy zaj mellett az ablakokon beszálló por a Bnom szerkezetű készülékeket ellepi és ron­gálja. A hátrányok enyhítésére fölszerelt villa­mos szellőztetőkkel a kívánt eredményt ez irányban szintén nem lehetett elérni. A távbeszélő-szolgálat pontos és biztos el­látása ma már a legmesszebbmenő közérdek s ennek nagyon számbaveendő hátrányaként je­lentkezik a Kállay Albert-utca nagy zaja, me­lyet szerintem kellően tompítana az utca asz­faltburkolata. Tudomásom szerint a Kállay Albert-utca a közel jövőben aszfaltozandó utcák közé nin­rsen fölvéve. Ennek folytán az iránt keresem meg a tekintetes tanácsot, hogy a íölhozotta­kat figyelembe véve, a Kállay Albert-utcát ezembeötlő közérdekből a legközelebb aszfal­tozandó utcák közé fölvétetni méltóztatnék. Ha pedig a terepviszonyok miatt ezen utcának egész terjedelmében leendő aszfaltozása ne­hézségekbe ütköznék s kocsiforgalom szem­pontjából nem volna kívánatos, méltóztassék legalább azon hosszban, ahol a postahivatal fekszik, a kocsiutat kiaszfaltoztatni, vagy más célirányos burkolattal ellátni. Az utcának ezen a ponton már nincsen számbavehetö lejtése. A távbeszélő-szolgálatot hátráltató zaj még ily módon is tompítva lenne. Szeged, 1910. évi szeptember hó 16-íkán. Védfy s. k., hivatalfőnök. A kérelem oly indokolt, hogy annak kedvező elintézése kétséget sem szenvedhet. x A ezeged-felsőtanyai rendőrség szapo­rítása ügyébeB ma a következő beadvány ér­kezett Lázár György dr polgármesterhez: Nagyságos polgármester ur! A külterületi köz­biztonság javitása végett megindított azon mozgalom, hogy a szegedi külterületen az eddigi rendőrség a csendőrség fölállításával megerősíttessék, a belügyminisztérium közis­mert leiratával előreláthatólag hosszabb időre, de lehet, hogy végleg, elutasittatott. A kül­területi polgárok szerény igényeit tekintve, hogy a város hatóságától csak jó utat és jó rendőrséget kér, melyre nézve az elsőt nagy­ságod közismert buzgalma folytán a város ha­tósága teljesítette és részben kilátásba he­lyezte, csak a közbiztonság föntartása iránt emberemlékezet óta nem történt mélyrehatóbb újítás, - eltekintve egyes erélyesebb tisztviselők ideiglenes működéseitől. Minthogy a sok ezerre menő külterületi polgárság érdekei elodázha­tatlanuí megkövetelik vagyonának és testi biz­tonságának a hatóság általi megvédését, miért ís tisztelettel indítványozzuk, hogy a jövő 1911. évi költségvetés tárgyalásánál a felsőtanyai rendőrség két örsvezetővel, négy lovasrendőrrel és három rendőrségi kézbesítővel való szapo­rítását elhatározni, a szükséges költségeket megszavazni, valamint a városi szervezeti sza­bályzatot is sürgősen módosítani szíveskedjék, hogy legkésőbb 1911. évben az uj rendőrségi szaporítás által az uj rendőrök alkalmazhatók legyenek. Ezen indítványunkat tisztelettel kér­jük pártolólag a szeptember havi közgyűléseié terjeszteni. Szeged-Felsőtanya, 1910 szeptember hó tizenhetedikén. Hazafias tisztelettel Kordás József s. k., Szél Gergely s. k., Horváth Zsikó Sándor s. k. és Bartucz István s. k., törvény­hatósági bizottsági tagok. Az indítvány a szeptemberi rendes közgyű­lés elé kerül. , x A dorozsmai átjáró. Hírül adtuk, hogy az államvasutak -üzletvezetősége a dorozsmai átjárót negyvenkét napra elzárja a forgalom elől. Ssmollény Nándor törvényhatósági bizott­sági tag ma beadványban arra kéri a város tanácsát, hogy az átjáró újjáépítését vagy ha­lasztassa későbbi időre, amikor a forgalom nem lesz olyan nagy, mint most, vagy pedig, ha a munka oly sürgős, intézkedést kér, hogy a forgalom az átalakítási munkák dacára ne kor­látoztassék. Árjegyzék ingyen és bérmentve m! MI! II tölcsérnélkiili líinélliüli omeriKaí folcsérRS beszélőgépe és zenélőgépe legolcsóbb beszerzési helye. Az összes hanglemezeket raktáron tartjuk. 25 cm, nagy dupla hang­lemezt 2*50 fillérért árusítjuk. Patbe nagy dupla lemezek 4*50 fillér. Állandó uj felvételek. A legfinomabb varrógépeket és ke­rékpárokat legjutányosabban áru­sítjuk. — Nsgy wltöíiihai javiM-iniitely! KLEIN ÉS TÁRSA Oroszlán-utca. — Telefon 59. Árjegyzék ingyen és bérmentve KÖZGKTATAS A szegedi faipari szakiskola. — Jóváhagyott közgyűlési határozat. — Szeged város törvényhatósága elhatározta, hogy a fa- és fémipari szakiskola faipari osztá­lyát a jövőben is föutartja. Ezt a határozatot a belügyminiszter jóváhagyta. A jóváhagyásnak az a jelentősége, hogy a volt fa- és fémipari szakiskolának faipari szakosztálya önálló inté­zetként, külön szervezettel fönnmarad s így a város részéről fölajánlott nyolcszázezer koro­náért a város két intézményt nyer : felsöipar­iskolát és faipari szakiskolát. A ma érkezett jóváhagyó miniszteri rendelet a következő: Törvényhatósági bizottságának 1909. évi októ" ber hó 27-én tartott közgyűlésében hozott hatá^ rozatával a fa- és fémipari szakiskola faipar1 osztályának szakiskolai jelleggel, a felsöiparisko­lával kapcsolatosan való íöntartása céljából a következő hozzájárulásokat szavazta meg : A faipari szakiskola elhelyezésére átengedi a fa- és fémipari szakiskola mai épületét, mind­addig, amíg az állam az intézet részére más állandó otthont nem létesít. Átengedi ezen épü­letnek berendezéseit, gépeit és fölszereléseit. Biztosit ezen szakiskola részére évi kétezer­négyszáz korona hozzájárulást és az intézet növendékei számára négy, egyenkint kétszáz­negyven koronás ösztöndijat. Végül ezen hatá­rozatával kijelentette, hogy az említett hozzá­járulások mellett a felsőipariskola részére meg­szavazott hozzájárulásokat érintetlenül fön­tartja. Ezen közgyűlési határozatot törvényhatósági bizottságának 1910. évi március hó 30-án tartott közgyűlésében hozott határozatával eszközölt módosítással kapcsolatban, amely szerint a lé­tesítendő faipari szakiskola részére a fa- és fémipari szakiskola mai épületét határidő ki­kötése nélkül engedi át a kereskedelemügyi kormánynak, ezennel jóváhagyom. Miről a vá­ros közönségét a nélkülözhető iratok vissza­küldése mellett értesítem. Budapest, 1910. évi szeptember hó 13-án. A miniszter meghagyásá­ból Tersztyánszky s. k., miniszteri osztály­tanácsos. + A szegedi siketnémák intézete érdekes szociális intézménynyel gazdagodott. Ugyanis az intézetből kikerülő felnőtt leányok részére harisnya-gépkötö foglalkoztatót nyitott. A gé­peket a kereskedelemügyi, miniszter adomá­nyozta és ezenkívül évi kétezer korona segély­ben is részesíti e humánus intézményt. A fog­lalkoztatóban tiz leány máris nagymennyiségű, különféle harisnyát készitett eladásra s a ha­risnyák javítását is elvállalják. Örvendetesnek kell tartanunk az ily intézmények létesítését, mert nemcsak humánus célt szolgálnak, de a külföldi termékek kiszorítását is célozzák. TUDOMÁNY, IRODALOM • A szegedi irodalmi vándorgyűlés. A Muzeumok és Könyvtárak Országos Szövetsé­gének vándorgyűlésére a Dugonics-Társaság tagjait Lázár György dr elnök a következő levéllel hívta meg: Igen tisztelt Tagtárs Ur ! A Muzeumok és. Könyvtárak Országos Szövetsége folyó hó tizenhetedik napján délelőtt tiz órakor tartja Wlassics Gyula dr, volt vallás- és közoktatás­ügyi magyar királyi miniszter ur elnöklete alatt, városunk székházának közgyűlési termé­ben évi rendes közgyűlését, melyre a jelzett tudományos szövetség társaságunkat is meg­hívta. Azon benső vonatkozásnál fogva, mely­hez társaságunk működése a szövetség céljai­val áll, a jelzett nagygyűlést társaságunk szék­helyén nemcsak örömmel üdvözöljük, de annak nagygyűlésén mindannyian részt is veszünk s a szövetség illusztris tagjainak ünnepléséből a magunk részét kivenni kívánjuk. Az ünnepség programjának csatolása mellett tisztelettel föl­kérem a tisztelt tagtárs urat, hogy ugy a fo­gadtatásnál, mint az ismerkedési estélyen, nagygyűlésen és a közös ebéden résztvenni szíveskedjék. Szeged, 1910. évi szeptember ti­zenharmadikán Lázár György dr s. k., elnök. A nagygyűlésre ujabban a következők jelen­tették be részvételüket: Ssentkláray Jenő, a temesvári Arany János-Társaság elnöke, Szollősy István, az aradi Kőlcsey-Egyesület titkára és Szölló'sy Zsigmond rendes tag, Pich­1er H. Alajos, a pozsonyi Toldy-Kör könyv­tárosa, Gárdonyi Albert dr, a Fővárosi Könyv­tár könyvtárosa, K. Tóth Mihály dr, debreceni közművelődési tanácsos és Löfkovics Artúr debreceni múzeumigazgató, Steiner Simon dr, a Délmagyarországi Történelmi Társulat fő­titkára, Ferenczy Zoltán dr, a Muzeumok és Könyvtárak Szövetségének igazgatója, Winkler Elemér főfelügyeléségi titkár és Szálay Gyula félegyházai múzeumigazgató. Cukrászati fmom SÜTÖDE Értesítjük az igen tisztelt közönséget, hogy Szegeden eddig még nem létezett cukrászati sütődét nyitunk, melyben a legkülönlegesebb finom szegedi vajas kiflit készítjük, amelyet eddig csakis cukrászok készítettek, továbbá a legfinomabb briós kiflit. Ezen süteményeket eddig csak a fő­városi első sütödék gyártották. Erre a célra megnyertem egy kiváló erőt, aki a főváros első sütődéjében működött. JOUROKRA a legváltozatosabb sütemények készíttetnek, melyre különös gondot fordítunk. Azonkívül eredeti karlsbadi kétszersültek Ízlésesen csomagolva kaphatók. — A cukrászati vajas kifliket és briós süteményeket a kora reggeli órákban, úgyszintén dél­után is, házhoz szállitjnk. Rendeléseket telefon utján is felveszünk. Szives pártfogást kér tisztelettel Schweiger Slmrn és Fia Szeged, Telefon 321. Telefon 321.

Next

/
Oldalképek
Tartalom