Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)
1910-09-17 / 98. szám
n smriat a koleragyami nem nyert beigaiiléwt Horvátország is védekezik, Zágráb, szeptember 16. A városi tisztiorvosi és egészségügyi hivatal a magyar belügyminisztériumtól hivatalos írtesitést kapott, hogy eddig Magyarország tizenöt különböző vidékén egy-egy és Mohássőn több koleraeset fordult elő. Ennek követKeztében Richtarics dr városi egészségügyi tanácsos az egészségügyi bizottság mai ülésén a Következő rendszabályokat ajánlotta: Betiltandó mindenféle gyümölcs behozatala Magyarországról. A vendégfogadókban a tulajdonosok, de a magánosok is, akiknek vendégeik érkeznek, kötelezendők, hogy nyomban jelentsék be érkező vendégeiket a hatóságnál, hogy orvosi megfigyelés alá lehessen helyezni mindenkit. A zágrábi vasútállomásokon állandó orvosi megfigyelés rendszeresítendő. A dinnyeárusitás teljesen megtiltandó. Az országos kormány is rendeletet íog kiadni; amelylyel Baranya vármegye és Verőce vármegye között az országúton és a főbb közlekedési vonalokon megfigyelő-állomásokat létééit a Magyarország felől érkezők szigorú orvosi ellenőrzésére. Meghalt egy kis fiu. Dunaföldvárról jelentik: A tolnamegyei Kisapostagról tegnap délután három órakor egy nyolc esztendős kis fiút vittek be Dunaföldvárra, Szakács István dr orvoshoz. A kis fiu reggel ivott a Duna vizéből, nemsokára rá hányási inger fogta el, hasmenése volt, az arca szederjes szinü lett és roppant elgyengült. Az orvos koleragyanus tüneteket konstatált a gyermeken, gondos gyógykezelés alá vette, de a kis fiu délután hat órakor meghalt. Kovács Lajost még tegnap délután eltemették Duna" földváron, hozzátartozóit fertőtlenítették és minden intézkedést megtettek a járvány elterjedésének megakadályozására. Szakács dr az elhunyt gyermek váladékát megvizsgálás végett fölküldötte a budapesti bakteriológiai intézethez. ' A kolera Bécsben. Bécsből jelentik: A városházáról érkezett híradás szerint a kolerabetegség gyanúja miatt izolált Strasznicsék ács sógornőjén kolerát állapítottak meg. A beteget a Ferenc József-kórházba szállították. Ma reggel nyolcad fél órakor arról értesítették a Favoritenen levő egészségügyi állomást, hogy Weiszkirchner kereskedelmi miniszter szakácsnője gyanús tünetek közt megbetegedett. A kerületi orvos azonnal megjelent a miniszter lakásán s intézkedett, hogy a beteg szakácsnőt a Ferenc József-kórházba szállítsák. Weiszkirchner családja Brioniban van. A szakácsnő Mistelbachban nyári szabadságon volt s onnan ezelőtt nyolc nappal érkezett vissza. % Budapesten a kolera! — Halál egg hajón. — Immár kétségtelen, hogy Budapest nem kerülheti el a sárga veszedelmet. A hajók behurcolták az ázsiai kolerát. A Vilma nevü uszályhajón ma késő délután Rácz József fütő ázsiai kolerában meghalt. A hajót vesztegzár alá helyezték, legénységét fertőtlenítették. A főorvosi hivatalban éjjel is talpon voltak és szünet nélkül folytak a tanácskozások. OGAK Lukács Imre fogmiiterme a berlini fogtechnikán oki. képesitve IMomls-utca l. SzéGhenyi-íér sarok. ProsÉi-liái. DFILMAGYARORSZAO NAPI HÍREK Fölmentő itélet. * Szőke szabad és a fürge hir szerint már talán robog is második nászutjára dél felé. Jól teszi a maga nézőpontjából, ha elmenekül a neve körül forrongó vitatkozások levegőjéből. Most nincs is időnk találgatni : vájjon boldog lesz-e ? Vájjon az asszonya, akiért embert ölt, a Quarnero-kávéház terraszán nem fog-e más asztalhoz átmosolyogni ? Útját és sorsát a Szőke-családnak követni többé nincs jogunk és a törvény megbüntet minket, ha esküdtek és birák Ítélete fölött kritikát mondunk. Mégis, amint megtudjuk a szenzációs verdiktet, kiki a hajlamai, a vérmérséklete, a fölfogása és tudása szerint kinyilatkoztatja a véleményét. Azonban: Szőke szabad és hát akár helyes a verdikt, akár nem helyes, a látszólagos igazság, a szécsényi dráma befejezésének reális konklúziója az, hogy — Szőkének volt igaza. 0 tehát hadd pihenjen nyugodtan, hűséges hitvestársa karján a Fiume felé robogó Pullmann-kocsiban. Ám mi maradjunk még egy kicsit Balassagyarmatnál, amely, hiába: ebben a percben csődöt jelent. Csődjét vagy az esküdtbíróság intézményének, vagy a jognak s a paragrafusoknak, vagy az „ölni nem szabad" etikai elméletének. Jól jegyezzük meg: amikor kijelentjük és bebizonyítani akarjuk, hogy Szőkét igenis meg kellett volna büntetni, nem a „fogat fogért" alapján tesszük ezt. A törvények alkalmazásának már a középkorban sem a •megtorlás, hanem az elrettentés volt a célja. Már pedig, ha a balassagyarmati verdikt helyes, akkor jó lesz és jól teszik, ha holnapra az összes férjek és családapák Browningot vásárolnak. Mert hiszen az embert bármely pillanatban félrehívhatja a nevelőnője, a bonne-ja vagy a konyhabeli pesztonbája, hogy így, tigy, kutya van a kertben. A kutyát aztán nyugodtan lepuffantja az ember, megfeledkezve arról, hogy maga is vonított holmi titkos szerelemért neveíőnőcskék és szinésznőcskék kertjében. Legyilkolni valakit istentelenség, mi több: embertelenség még akkor is, ha valaki ezerszer szeplőtlenebb férfiú, mint a szécsényi ügyvéd. És csak egyet akarunk erősen hangsúlyozni: a mai verdikt, amely egyszersmind jogi abszurdum, a törvény dezavuálása is — nem fakad társadalmi közfelfogásból. Néhány jámbor, agyonríkatott esküdt gyöngeszivüségéből ered, továbbá, és ez a súlyosabb: néhány, a magyar judikaturában eddig előfordult rossz példa eredménye. Jánossy, az utszéíi gyilkos minden higgadt és modern gondolkozású ember szemében kell, hogy Szőkénél szimpátikusabb legyen. Mert Reök István, máskor lehetett, de ebben az esetben nem volt csábító. Különben is, a paradicsomi kígyóval kiveszett a földről a csábítók fajcsoportja. Az asszony épen ugy akart csalni, mint a férfi. Minek ismételjük ? A legapróbb részletig ismerjük a szécsényi eseményeket. Ezért az asszonyért ezt a férfit nem volt joga megölnie Szőkének — megtorlatlanul. Evvel természetesen nem mondjuk azt, hogy föl kellett volna akasztani, vagy börtönbe zárni. Ám hiszen itt vannak a jó, finom, a kényelmes szanatóriumok. Néha egy kis lumpoíás miatt hurcolnak oda embereket: amilyen joggal fölment az esküdtszék gyilkosokat a paragrafus ellenére, olyan joggal szanatóriumba is küldhetne bűnösöket, ha ebben az irányban nem is intézkedik paragrafus. Itt nincs helye az irgalomnak, mert hiszen isten legyen irgalmas annak, aki a balassagyarmati és hasonló Ítéletek révén földühödöttek revolvere elé kerül. Újra meg újra ismételjük, hogy most már nem Szőkéről van szó. Csak a fogalom megjelölésére használjuk a nevét. Épen azért nagyon helytelen dolog, hogy némelyek felekezeti irányban is kritizálják, szimpatikusán vagy ellenszenvvel, a balassagyarmati verdiktet. Bocsánatot kérünk, de ez igazán rendkívüli gyax-lóság. Amikor igazságról van Itt Itt szeptember 1? szó, mindenkinek csak egy vallása lehet: az igazság. Nos hát, Szőke könnyű szerrel kijutott az igazság templomából. Olyan könnyen, mint amilyen könnyen elbánt Reök Istvánnál. De azért, kívánjuk neki: Jó inulatást Velencében! Fehér Árpád. Házomlás a fővárosban. — Egy halott is öt sebesült. — (Saját tudósítónktól.) Ma délután két órakor rémes szerencsétlenség történt Budapesten, a Deák Ferenc-téren: egy hatalmas régi ház, amelyet most bontanak és az első emeletig már le is szedtek, beomlott. A szerencsétlenségnek egy halottja, két súlyos és három könnyebb sebesültje van. A régi sárga házat, amely frontjával a Deák Ferenc-térre nézett, jobbról benyúlt a Deák Ferenc-utcába, balról pedig a szük Sütő-utcába^ nagyon jól ismerte a főváros közönsége. A háa földszintje tele volt üzlettel, a többi közt a Deák Ferenc-utca sarkán egy pipametsző-üzlet volt benne éveken át. Az üzleteket és az emeleti lakókat iulius végére mind kiköltöztették, mert a Modern és Breitner nagykereskedő cég, a telek és a ház mostani tulajdonosa, elrendelte a bontást, hogy a forgalmas helyre egy hatalmas uj áruházat építsenek. A bontás munkáját Hoffmann vállalkozó végezte, a munkafelügyelő Baumann Sándor pallér volt. A kétemeletes ódon épület padlását és második «emeleti részét már lehordták. A sütő-utcai és Deák Ferenc-utcai részen is elérték már az első emeletig. Belül az udvari részen pedig a közfalakat már mind leszedték. Ma délután pontban két órakor a régi ház Deák Ferenc-téri frontján a középen lévő kaputól a Sütő-utca sarkáig terjedő utcai fal hirtelen beomlott, Valósággal összerogyott. Fehér porfelleg árasztott el mindent, belülről jajgatás, asszonysikoltozás hallatszott. Az utca népe összecsődült s percekig szinte kővé dermedten nézte az omladékot. Az épület többi részén dolgozó munkások éa munkásasszonyok mind összeszaladtak, a közeli üzletekből pedig többen telefonoztak a mentőkért, a tűzoltókért és a rendőrséghez. A veszedelem rémes volt. A hatalmas faldarabok, gerendák, kövek, vaspántok omladéka alatt több munkás hevert eltemetve tehetetlenült Az első pillanatokban valamennyit halottnak hitték. A tűzoltók és a munkások nyomban hozzáfogtak a szerencsétlen munkások kimentéséhez. Nem telt bele husz perc, sikerült kiszedni a romok alól az odakerült hat munkást. Az első Hegedűs János volt. Egy nógrádmegyei, pataki születésű kőműves, akit holtan vettek ki a törmelék alól. A többiek: Mák Ferenc, Busái Máté, Macző Sándor, Pincze Sándor és még egy munkás, valamennyien megsebesültek, állapotuk súlyos, de nem halálos. A mentők Kovách Aladár királyi tanácsos vezetésével három kocsin vonultak ki s a sebesülteket a Rókus-kórházba szállították. A rombadőlt épület udvarán a vállalkozó és a pallér fölolvasták a munkások névsorát. Negyvenkét férfi ós négy asszony nevét és megállapították, hogy a szerencsétlenül járt munkáson és társain kivül nem hiányzik senki. Valóságos csoda, hogy az egy emelet magasságú hosszú fal beomlásával még nagyobb szerencsétlenséget nem okozott. Hatalmas darabjai a Deák Ferenc-utcától a Sütő-utcáig vivő gyalogjáróra zuhantak, ahol szerencsére akkor az utcán járókelő közönségből nem volt senki. Még három órakor a meredekre csúszott falakat óriási néptömeg állta körül, amelyet lovasrendörök kordonja szorított vissza. A munkások nem dolgoztak s csoportokba verődve, siratták szerencsétlenül járt társaik sorsát. Még a délután folyamán megjelent a helyszínen a vizsgálóbíró s addig a munkálat szünetelt. Azután sürgősen le kell bontani az épület többi részeit, nehogy ujabb baj történjék.