Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-17 / 98. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG 1910 szeptembfer 1? Kelenföldtől Pélmonostorig, amerre a császár vonata ment, minden ötszáz lépésre két-két szuronyos csendőr vigyázott a pályatestre és a gyanúsnak mutatkozó emberekre. A vadászterület környékén pedig valóságos hajsza folyik a csavargók ellen. Az iszákos embereket és a koldusokat is eltakarították. Vilmos császár nyugodtan vadászhatik, sok-sok kilométerre nem akad ember, aki zavarná a mulatságot. Dinamitpatron a császár vonata alatt. Pécsről jelentik: Vilmos német császár vonata a tizenegy óra harminckilenc perckor érkezett Pécsre. Öt percig állt, tizenegy óra negyvennégy perckor tovább robogott Pélmonostor felé. Nem sokkal azután, hogy a vonat elindult, egy mindenképen titokzatos, feltűnő körülmény merült föl, mely nagy izgalomban tartja a hatóságokat. Amikor ugyanis a különvonat berobogott Pécsre, egy rendőr, aki a vasúti állomás után következő első őrház mellett teljesített szolgálatot, futólépésben berohant az állomásépületbe és ott Oberhammer főkapitánynak azt a szenzációs jelentést tette, hogy az őrház közelében, a vasúti sinéken egy pcdront talált, azon a vonalon, ahol a vonatnak tovább kellett volna robognia. Nyomban átadta a patront, mely háromszornégyszer nagyobb egy Mannlicher-töltéaynél, a végén nyelvalaku nyúlvány látható. A patron föltűnően hasonlít azokhoz a töltényekhez» amelyeket a vasúton használnak — ködös időben — vészjelzésre. Oberhammer főkapitány nyomban maga elé hivatta az állomásfönököt, aki nem tudott fölvilágosítást adni a titokzatos patron dolgában, az állomás szerelő-gépésze azonban már többet mondott: — A patron nagyon hasonlit a Máv. vonalain használt vész-patronokhoz, de hiányzik róla a Máv. jelzése, amely minden ilyen töltényen föltűnő helyen látható. Kivallatták ezután a pályaőrt is, aki azonban ép ugy nem tud semmit a rejtelmes patron felől, amint a többi kihallgatott vasúti személyzet. A nyomozás folyik. Oberhammer főkapitány még a mai nap folyamán Budapestre küldi a patront, itt alapos vizsgálat alá veszik. Ennek a vizsgálatnak az eredménye fogja eldönteni, hogy voltaképen miről van szó: megkíséreli sötét büntényről-e, vagy csupán egy vasutas feledékenységéről ? TAVI RÁTOK Nincs meg a török kölcsön» Páris, szeptember 16. A Havas-ügynökség a következő jelentést teszi közzé: Konstantinápolyból állandóan olyan jelentések érkeznek, amelyek ugy tüntetik föl a dolgot, mintha a francia és török kormány között az ottomán kölcsön dolgában megegyezés jött volna létre. Ezen ügyre vonatkozólag csak föntarthatjuk azon korábbi közléseinket, hogy a párisi és a konstantinápolyi kormány között megegyezés nem jött létre és csak azon gazdasági és politikai biztosítékok alapján lesz elérhető, melyet a francia kormánynak kötelessége követelni a francia állampolgároknak érdekei és tőkéi megóvása végett. A spanyol anyakirályné nem politizál. Köln, szeptember 16. Madridból jelentik: Canalejas miniszterelnök kijelentette, hogy azok a hirek, amelyek a spanyol király anyjáról az utóbbi időben forgalomba kerültek, egészen határozottan valót, janok. ő maga személyesen beszélt az anyakirálynéval ezekről a hírekről. Az anyakirályné teljesen távol áll a politikától és nem is óhajt abba beavatkozni. Azok, akik ilyen híreket terjesztenek róla, nem tudják, hogy ő Spanyolországot és családját mennyire szereti. Vilmos, a cár és az angol király. Bei-lin, szeptember 16. A Lokalanzeiger jelenti Párisból: Itteni, az orosz nagykövetséghez közelálló körökben a legnagyobb határozottsággal azt állítják, hogy Vilmos császár novemberben meglátogatja a cárt. Most a részleteket dolgozzák ki és főképen azt a kérdést tanulmányozzák, hogy a látogatás magánjellegét hogyan juttassák kifejezésre. Frankfurt, szeptember 16. A Frankfurter Zeitung Kopenhágából, állítólag teljesen megbízható diplomáciai forrásból, arról értesül, hogy az angol király, a cár és a német császár szeptemberben találkozni fognak Wiesbadenben. Az összejövetel célja az, hogy a békét biztosítsa. Argentínai hns Ausztriában. Lembery, szeptember 16. A községtanács élénk vita után elhatározta, hogy memorandumot intéz a kormányhoz, melyben a legnagyobb nyomatékkal követelni fogja, hogy a kormány, tekintettel az immár elviselhetetlenné vált drágaságra, engedje meg az argentínai hus behozatalát. Meghátrált Taft. Béverly, szeptember 16. Taft elnök egyik l eszédében olyan kijelentést tett, amelyet ugy tekintenek, mintha az elnök bizonyos mértékben visszavonná a republikánus-párt trustellenes inzurgensei ellen tanúsított eddigi magatartását. Mig ugyanis Taft elnök korábbi alkalmakkor súlyos támadásokat intézett ezen inzurgensek ellen, ma azt mondotta, hogy nem fog különbséget ismerni progresszív és reguláris köztársaságiak között. Az összes pártvezéreket a kormány egyformán fogja támogatni. Francia-török konfliktus. Páris, szeptember 16. A Tempsnek jelentik Szmirnából, hogy az ottani francia konzul, miniszterének utasítására, az Egyiptomban elitólt és megszökött Kitani nevü tuniszi embert két kavaszszal egy elindulni készülő hajó fedélzetén elfogatta. Amidőn Kitani ez ellen tiltakozott s azt a megjegyzést tette, hogy ottomán alattvaló, a szmirnai rendőrség kiragadta a kavaszok kezeiből ás a rendőrségre vitte, ahol francia útlevelet találtak nála. Mindazonáltal a török rendőrfőnök a francia konzul ismételt reklamációi dacára vonakodott a tuniszit a kozulátusi kavaszoknak átadni. A Temps kiemeli, hogy a francia külügyminiszter a letartóztatásra való fölhatalmazást az algir kormány kérése alapján adta. A Temps hozzáteszi, hogy ez az eset ugyanolyan, mint amikor egy idő előtt a szíriai francia konzul fölhatalmazása nélkül letartóztattak több tuniszit és mint a jeruzsálemi muteszarif eljárása, aki egy algiri embernek a francia főkonzul utján átnyújtott kérvényét vonakodott elfogadni. Mindezek az esetek mutatják, hogy a török kormány szilárdan el van határozva, algiriai és tuniszi mohamedánokat ottomán alattvalóknak tekinteni és az ezen francia polgárokat és szökevényeket a kapitulációk értelmében megillető jogokat megszegni. Félhivatalosan jelentik to. vábbá, hogy Pichon külügyminiszter ma az algiriai főkormínyzót, az itt időző Tuareg-törzsfőnököket, valamint a melléjük adott francia tiszteket fogadta. A törzsfőnökök és a tisztek a minisztert figyelmeztették a híitsó algiriai és hátsó tuniszi hatóságok eljárására, különösen a franciáknak tartott oázisok török csapatok által való megszállására. Ez az ügy azt mutatja, hogy a török hatóságok Afrikában is rendszeres politikát űznek. A halálbüntetés Spanyolországban. Madrid, szeptember 16. Dabarino Ruiz igazságügyminiszter a törvénykezési időszak beköszönése alkalmával beszédet mondott, amelyben bejelenti, hogy a kormány által kidolgozott törvényjavaslatok között a halálbüntetés eltörlésére vonatkozó ter" vezet is elő fog terjesztetni. A török-görög konfliktus. Athén, szeptember 16. A nemzetgyűlésben ma leírhatatlanul botrányos jelenetek játszódtak le. A botrány a képviselők eskütételekor keletkezett, amikor az alkotmány revíziójának hivei a többi képviselőket megtámadták és az esküib.< használt bibliát kiragadták a kezükből. A nagy zsivajban részt vett a karzat is, melyet a rendőrség csakhamar kiürített. Lenn a teremben azonban a képviselők összeszólalkozása verekedéssé fajult; az egymással veszekedő képviselők a földön hemperegtek Siposné nem Siposné. — Az elmebajos cukrász. — (Saját tudósítónktól.) A muzeum-köruti udvari cukrász ügyében ma döntő fordulat történt. Tízenkét orvosi bizonyítvány tanúskodott eddig szegény Weisz Béla Albert paralizise mellett, ma megérkezett a tizenharmadik. Déli egy órakor künn jártak a törvényszék hiteles orvosszakértői a Schwartzer-szanatóriumban és alaposan megvizsgálták a szerelmes aggastyán elmeállapotát. A szakértők : Fischer Ignác dr ós Hajós Lajos dr, a következő megállapodásra jutottak : Weisz Béla Albert, hatvanhárom éves cukrászon a paralizis kétségtelen tüneteit konstatálja a vizsgálat. A kórkép tökéletes kinyomozásához azonban hosszabb megfigyelés szükséges. Ezért a szakértők három hétig állandóan megfigyelik a beteget és csak azután számolnak be részletesen az eredményről. Weisz Béla családja ki akarta szabadítani az öreget, mert nem hitték, hogy üzlete vezetésére képtelen. A család ki is küldte Hudover' nik Károly dr tanárt ellenőrző elmeszakértőnek, aki résztvett a vizsgálaton. Hudovernik dr azonban mindenben hozzájárult a hivatalos orvosok véleményéhez. A rendőrség pedig ezalatt csöndben, de sikerrel nyomozott tovább és tegnap estére a detektívek már elkészültek özvegy Sipos Lászlóné portréjával. A titokzatos özvegy, aki több, mint kétszázezer koronát csalt ki az elmebeteg cukrásztól, igen viharos elő" élettel dicsekedhetik. Miskolcon született. A leánykori neve Weisz. berger Sarolta, Tizennégy éves korában került a fővárosba; a sógoránál lakott, Weisz Ármin bútorkereskedőnél, a Röser-bazárban. Weisz később Sanfranciskóba költözött. Azóta tiz év telt el és a szép Sarolta megfordult az egész országban. Esztergomban, Pécsett, Debrecenben nagy sikerei voltak. Debrecenben megismerke« dett Sipos Béla mérnökkel, aki kiváltotta ós együtt élt vele három hosszú évig. Feleségül azonban nem vette Weiszbcrger Saroltát, aki igazán sohasem volt férjnél. Hat év óta Budapesten él. Amikor Weisz Bélával megismerkedett, annyira nyomorban volt, hogy nem volt egy ruhája sem. Most százezrei vannak. Kiderült, hogy a leányát, aki tizenkét éves, de már ismert pesti szépség, bemutatta a Hungáriában levő Union-Klub több éltesebb tagjának, akikre a kihallgatása során hivatkozott is. Ezek a milliomos urak azonban azt vallják, hogy csak szánalomból foglalkoztak a kis leánynyal. Weiszberger Sarolta most huszonnyolc éves. Szentkirályi fogalmazó ma újra elővezettette Weisz Béla Albert jegyesét, akit a keresztkérdések zavarba hoztak, megtört és beval" lotta, hogy amije van, azt bizony az öreg elme' beteg cukrásztól kapta. A rendőrség Weiszberger Saroltával szemben közigazgatási uton fog eljárni, eltoloncolják illetőségi helyére» Miskolcra.