Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-16 / 97. szám

10 DELMAQYARORSZAG 1910 szeptember 16 (Elvesetett barátok.) Egy fiatalember, aki gyakori vendég a bankigazgatók előszobájában, minden hónapban beállit egyik, vagy másik takarékpénztarba és rendszerint két aláírással tönkretett váltót prezentál. A sok elutasítás sem csüggesztette el. Rendületlen kitartással járta a bankok lépcsőit, ahol minden hivatalno" kot ismer és minden szolgával jóbarátságban van. A múltkor aztán csoda történt. Leszámítolták a váltóját. Két jó aláírást szerzett. De a fiatalember csöppet sem derült föl. Komor arccal, magába mélyedve ment ki az ajtón, nem fogadva a szolgák köszönését sem. Egyik ismerősének föltűnt a fiatalember szomorúsága és megállította: — Mi baja van magának ? —..Ne is kérdezze. Most egyszerre elvesztettem két legjobb barátomat. — Az istenért, — ijedezett a másik —hogy lehet az ; meghaltak ? A fiatalember bánatosan szólt: — Nem, nem haltak meg. Zsiráltak nekem egy váltót. .. * (Az erb's ital.) Egy bérkocsis részegen vállalt fuvart és gorombáskodott az utassal. Emiatt a;ztán fölirta a rendőr és őkelmét beidézték a kapitányságra. A fogalmazó, aki ezt az ügyet intézte, megcsóválja a fejét és igy szólt: — Hát maga már sose javul meg? Sohasem szokik le a borivásról? — Leszoktam én már, kérem, a borivásról. Mostanában csupán borovicskát iszom, — mondta vigyorogva a fiakkeres. — De hiszen előbb-utóbb tönkre teszi az ital ! — Nem a'! Harminc éves koromig ennél sokkal erősebb italt ittam, — Mit? — Vizet. Az, kérem, sokkal erősebb a borovicskánál, mert a víz malmokat is bir hajtani ... * (A rokonok.) Jelenet egy szerkesztőségből. Idő: este félkilenc. Az egyik ifjú hirlapiró még mindig azon a cikken izzad, amelyiknek már régesrégen a nyomdában kellene lenni. A szerkesztő idegesen toporzékol körülötte: — Fejezze be már, kérem, fejezze be ! Megszólal a telefon. A cikkén verejtékező ifjú hírlapírót kérik a telefonhoz. — Ne mondja ?... Hallatlan !... Meghalt ?.. Szegény .... — mondja be a telefonba az ifjú hirlapiró. — Ki halt meg? — kérdezi a szerkesztő. — Egy rokonom. — Látja, látja, — szól a szerkesztő — olyan sokáig irta ezt a kis cikket, hogy közben a rokonai meghalnak ... • (A hamis játék.) A Feketesas-utcában <Ievg régi nevezetességű Hétválasztó-ban történt az alábbi humoros eset. Itt tanítja Krausz Imre szegedi népszerű tánctanító az ifjúságot a tánc művészetére. Naponkint tömegesen látogatják a szegedi ifjúság köréből Krausz tánciskoláját, fiuk, leányok, hogy megtanulják a valcert, pol. kát, csárdást, mazurkát, négyest. A napokban Krausz Imrétmeglátogatta egy kollégája, Landau Géza szabadkai tánctanító. Krausz maga hegedültnövendékeinek s javában kiáltotta: „Jobb, bal, egy, kettő : ..",' amikor a táncterem ajtajában föltűnt egy szegedi titkosrendör. A tit. kosrendöröknek az a szerencsétlenségük, hogy mindenki ismeri őket. Érthető tehát a közönség kinos. meglepetése. Legjobban megijedt azonban maga Krausz Imre tánctanító, akit eszel a rémült kiáltással hallgattatott, el játékában szabadkai kartársa: — Az istenért, ne játszál tovább, — mondta vésztjósló arccal. — ? ? — A rendőrség le akar tartóztatni hamis játékért) Sí™ Kossuih-káuéház szoroKozohely a kerthelyisége. • Naoonla gyönyörű mDzgaíényKép-ujdonságoK, Mücnr> 1- Fehér és fekete. — 2. Király Boszniáid UOU! , ban _ 3 Gallvidéke Angliában. — 4. Kyrebor szerelemből bandita. — 5. Szappanbuborék. 6. Pali a házibarát. — Don Carlos. 350 méteres, nagyhatású dráma. Kiváló tisztelett*« Hajós Samu, Kossuth-kávés. KÖZIGAZGATÁS Szeged — augusztusban — A közigazgatási bizottságból. — Szeged város közigazgatási bizottságának ma tartott rendes havi ülésén csupán aziránt mutatkozott érdeklődés, hogy vájjon mi van a kolerával. Mivel pedig Faragó Ödön dr tiszti főorvos teljesen megnyugtató jelentést tett, a kedélyek teljesen lehiggadtak s az ülés a maga csendes módja és sablónja szerint folyt le. Lázár György dr polgármester elnökölt az ülésben, melyről ezek a följegyezni valók: A polgármesteri jelentés tudomásulvétele után a szakelőadók terjesztették be jelentéseiket. Faragó Ödön dr tiszti főorvos bejelentette, hogy a városban a közegészségi állapotok javultak. A járványos betegségek körül csak a vörheny emelkedett, ellenben a kanyaró-járvány teljesen megszűnt. A népességi szaporulat nyolcvannégy (az előző hónapban hetvenhét volt.) Scossa Dezső tanfelügyelő a tantestületekben előfordult személyi változásokról és egyéb személyi ügyekről referált és bejelentette, hogy az iskolákban a közegészségi állapotok megfelelők. Tőrös József pénzügyi tanácsos, helyettes pénzügyigazgató az adózás mérvéről tett jelentést. Augusztusban egyenesadóban befizettek 262.208 korona 02 fillért, hadmentességi dijban 684 korona 60 fillért. Az 1909. év augusztus havi befizetési eredményhez képest ez 21.836 korona 23 fillér emelkedést jelent. Ami viszont a politikai viszonyok kedvező alakulását jelenti. Szápár József dr királyi ügyész bejelentette, hogy a törvényszéki fogházban rend uralkodik, Jung Péter főállatorvos pedig azt, hogy Szegeden az állategészségügy elég kedvező. Az ülés mindezek tudomásulvétele után véget ért. x A tűzrendészet országos szervezése. Szeged város törvényhatósági bizottságának közgyűlése fölirt a belügyi kormányhoz, hogy a tűzrendészet ügyét országosan szervezze. A föliratot pártolás és hasonló fölirat fölküldése végett áttették az ország összes törvényhatóságaihoz. Szatmár vármegye alispánjától ma átirat érkezett Szeged polgármesteréhez, melyben közli, hogy Szatmár vármegye a szegedi akciót teljesen magáévá teszi. x Szejjed jövő évi rendezése. Szeged város tanácsa csütörtöki rendes ülésében összeállította azt a bizottságot, melynek föladata lesz a város jövő évi kövezési programját megállapítani. A tanács egyben utasítást adott a bizottságnak, hogy a mérnökség által legközelebb beterjesztendő jövő évi városrendezési programot oly időben tárgyalja le és lássa el javaslattal, hogy azt a tanács bemutathassa az októberi rendes közgyűlésnek. A kiküldött bizottság elnöke Lázár György dr polgármester, helyettes elnöke és előadója Bokor Pál helyettes polgármester, jegyzője Eördögh Lajos dr osztályjegyző, tagjai: a tanács összes tagjai, továbbá Tóth Mihály főmérnök, Fajka János főszámvevő, Faragó Ödön dr főorvos és Antal Károly, Barmos György, Bokor Adolf, Csernovics Agenor, Funák Károly, Hirhager Ferenc, Horváth Mihály, Jászai Géza, Kiss Gyula, Kormányos Benő dr, Kószó István dr, Kovács József dr, Kövessy József, Lichtenegger Gyula, Maiina Gyula, Obláth Lipót, Pálfy Dániel, Pillich Kálmán, Prokisch Ferenc, Regdon Sándor, Rósa Izsó dr, Sáry János, Schütz János, Somlyódy István, Szécsy Márton, Szigyártó Albert, Vajda Sándor, Várhelyi József, Végman Ferenc dr és Wimmer Fülöp törvényhatósági bizottsági tagok. A nagybizottságot még e hó folyamán összehívják és megkezdik a városrendezés 1911. évi programjának megállapitását. x Az uj kórház. A szegedi uj kórház, mely ötszáz ágyra lesz berendezve, tudvalevőleg a, körtöltés mellett, a Gedón tul fog annakidején fölépülni. A mérnökség most kellőkép föl akarta mérni a területet, ez azonban a vízállás miatt lehetetlen. Ugyanezért előterjesztést tett a mérnökség a város tanácsának, hogy a vizet <a területről szivattyuztassa el. A tanács elrendelte a majdani egyetemi kórház helyének vizmentesitését. ÜZLETHELYISÉGÜNK KIADÓ. élyen leszállított árban vásárolhat férfi fehérnemtteket, zsebkendőket, nyakkendőket, kalapokat, ernyőket, férfi-, női- és gyermekharisnyákat stb. TERII és KOCSIS ¡SSkSi SZEGED, DUGONICS-TÉR 1. SZ. APRÓSÁGOK. ~ A pedagógns családja körében. Gönczy Pálnak, a nagy pedagógusnak, kinek szobrát szülővárosában, Hajdúszoboszlón a napokban leplezték le, tanitó lelkületére és nagy tudására élénk világot vetnek magán- és családja tagjaihoz irt levelei is. Ezek közül a család szívességéből közöljük az alábbi kivonatokat a korán elhunyt unokájához, Csiky Kálmán' volt egyetemi tanár, Gyula fiához intézett lel veleiböl, ki akkor a budapesti református gimnázium tanulója volt. Az egyik levél igy szól: Karácsondon, ápr. 12-én, 1890, Kedves fiam, Gyula ! A nálunk töltött néhány napról szóló megemlékezésed nekünk is épen oly jól esett, mint neked és nektek e napok örömei. „Aliquando debet animo ludus dari!" (nom.) „Cito rumpes arcúm, semper si tensum habueris'1', azt irja bölcsen Phaedrus, amit mindnyájunknak jó észben tartani,. Soraidból látom, hogy a növények meghatározására is gondolsz. Jól teszed, hisz ez játékhoz hasonló mulatság, amellyel azonban a gondolkozó és vizsgálódó ész mégis gyarapszik, Horácius mondja és azt is jó megtartani: „Omneftulit^punctum, qui miscuit utile dulci". De hát most egy kissé hagyjunk föl a bölcselkedéssel és térjünk a napi jelenségekre, stb. Szerető nagyapád. A másik levél: Karácsondon, máj. 23-án, 1891. Kedves fiam, Gyula! A tanitóképezdék é9 középiskolák növendékei első tornaversenyéről szóló kimerítő tudósításodat örömmel olvastam. Már maga az, hogy a kedvezőtlen idő dacára a nagyszerű vállalat sikerült, örvendetes jelenség volt; de még sokkal inkább megörvendeztetett az, hogy az első verseny pályabérét a mi, illetve a ti intézetetek (A budapesti református gimnázium. Szerk.) növendéke nyerte el; egy másik, szintén főbb olajkoszorut a mi tanítványunk halántékára tűzték föl. Méltán örülhettek ti, a tanárotok és az intézet tanári testülete, valamint mi is, az intézet igazgatósága, a nagyszerű kitüntetésnek, hogy a magyar tanulók ifjúsága annyi ezere közt a miénk a pálmai Ha az emlékezet hosszú során visszatekintünk a görög ó-történetben, a mindig első és főhelyen szerepelt olimpiai játékok nagy fontosságú nemzeti intézményére: ha tudjuk azt, hogy az ókor e kiváló népe e játékokat a testi erő és kiváló ügyesség gyakorlása miatt és a nemzeti erő öntudatos fejlesztésére rendelte: méltán becsülhetjük azt a derék férfiút, a mi előrelátó miniszterünket azért, hogy a magyar ifjúságnak az olimpiai játékok helyettesítésére elrendelte az országos tornaversenyeket. Azt fölöslegesnek tartom meg is említeni, hogy Görögország (Peloponesus) Elis tartomá-i