Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-14 / 95. szám

4 DELWIAG YARORSZAG 1910 szeptember IS meg nem támadható. Ezen ítélet alapján, amelyet a fölperes testvérek meg se fölebbeztek, örökölte Károly gróf pozsonymegyeí uradalmait. Ott feküdt, azonban a ládában minden egyéb szükséges okirat is, Károly gróf 1906-ban tehát láthatta, hogy ellenfelei egy „itélt dologgal" jönnek elő, josrgal való kérkedés cimén bepörölte a tatai ágat arra, hogy sértő állításaikat bizonyítsa be. (Ez az igen ritkán igénybe vett paragrafus alapján — 1868 : LIV. 514. paragrafusa — ugyanis az a személy, aki egy harmadik személy ellenében egy joggal kérkedik, kötelezhető a bíróság által, hogy jogának érvényesítése végett záros határidőn belül a keresetet adja be, mert ellenesetben azon jog, amelylyel kérkedett, reá nézve örökre érvénytelennek nyiivánittatik.) Megindítják a pört. A tatai ág azonban a fölkérésre nem adta be a keresetet, hanem azzal védekezett, hogy ő nem kérkedett. A pozsonyi királyi törvényszék megállapította a kérkedést és kötelezte a tatai ágat a pörinditásra. A tatai ág fölebbé*ett, de a pozsonyi tábla helybenhagyta az Ítéletet. Törvény szerint nem is lett volna további fölebbezés, de a tatai ág a Kúriához is azzal a kéréssel fordult, hogy ne kötelezze őt állításai igazolására. A Kúria visszautasította a fölebbezést és csak ekkor adta be a tatai ág a keresetet állításainak beígazolása végett, azzal az indokolással, hogy a pozsonyi királyi törvényszék velük szemben elfogult, mert évek óta számtalan kérvényt intéztek ezen bírósághoz, de soha legcsekélyebb dologban sem kaptak igazat. Kérték ennélfogva, hogy az igazságügymlníszter egy másik biróságot delegáljon a most beadott kereset tárgyalására. A miniszter leküldte a beadványt a pozsonyi királyi törvényszékhez, amely kimondotta, hogy a törvényszék nem elfogult, mert minden határozatait pörorvoslattal támadták meg ós minden határozatát a felső fórumok is megerősítették. A pozsonyi királyi törvényszék azonban maga kéri egy más bíróság delegálását, nehogy további támadásoknak legyen kitéve. így került ez a pör a budapesti törvényszékhez TÁVIRATOK Trónkövetelő Boszniában. Berlin, szeptember 13. Pétervárról táviratozza a Kreuzzeítung tudósítója: Uj pretendense akadt a boszniai királyi koronának. A trónkövetelőt Selich Milosnak hívják, alacsonyrangu orosz postahivatalnok, aki magát De Selich Milos hercegnek nevezi. Levelet irt Mentsikownuk, a tíóvoje Vremja munkatársának s arra kérte, hogy lépjen föl érdekében az orosz sajtóban és „segítsen fölszabadítani Boszniát a zsidóivadék Aehrenthal karmai közül". összeesküvés Görögországban. Athén, szeptember 13. Az itt helyörségen levő csapatok vasárnap óta állandóan készenléti cn vannak. A reakcionárius tisztek, kik a I>ragomiros-kormányt meg akarják buktatni, államcsínyt terveztek. Az volt a szándékuk, hogy megszállják a kaszárnyákat és lőszerraktárakat és már ki volt csinálva, hogy ez esetben hozzájuk a legfiatalabb altisztek és hivatalnokok, a polgári elemben levő híveikkel együtt azonnal csatlakoznak. Az összeesküvés központja a harmadik lovasezred tisztikarában volt, mely ezrednek a parancsnokát letartóztatták. Lapatidi volt miniszternek is nagy része volt az összeesküvésben. Attól félnek, hogy a nemzetgyűlés megnyitása napján véres összetűzések és zavargások lesznek. A portugál zavarok. Lisszabon, szeptember 13. A klerikális-párt, minthogy a fiatal király a köztársasági párt elhatalmasodását nem tudja meggátolni, újból tárgyalásokat kezdett Miguel brag&nzai herceggel, kit rá akarnak bírni, hogy térjen vissza Portugáliába. A klerikális-pártnak az a szándéka, hogy Manuel király és az infans halála ntán Don Miguelt királylyá kiáltja ki. Tengerészetjogi kongresszus. Brilsszel, szeptember 13. A nemzetközi diplomáciai tengerészetjogi kongresszus ma összeült, hogy a hajóösszeütközéseknél fölmerülő bizonyos kérdések rendezésének módját megvitassa. Kracker von Schwarzenfelcl német ügyvivő a német delegáció tiszteletére dinert adott. Olasz dráma. Nápoly, szeptember 13. Cernigliaro ügyvéd, kit az egész városban folytonos párbajozásairól ismernek, heves szóváltásba keveredett ötvennégy éves anyósával. Az ügyvéd ezalatt annyira fölhevült, hogy fölkapta a revolverét, kétszer belelőtt az anyósába és aztán magát is fejbelötte. Az ügyvéd felesége, aki tanuja volt ennek a jelenetnek, ájultan esett össze. Cernigliaro anyósát az utóbbi időben detektivekkel őriztette, mert arról értesítették, hogy anyósa egy trieszti detektivvel szerelmi viszonyt folytat. A detektívek közlései megfigyeléseik eredményéről hajszolták bele az ügyvédet a gyilkosságba. Erkölcstelen szerzetes. s[v< Boroszló, szeptember 13. A büntetőkamara Kaner József szerzetest, ki mint egy katolikus felekezeti iskola igazgatója, a növendékeket erkölcstelen célokra használta föl, két havi fogházra ítélte. Öngyilkos elmebeteg. — Sósavat iuott a szegedi kórházban. — (Saját tudósítónktól.) Mintegy három héttel ezelőtt, szállították be a szegedi közkórházba Kurczi Antait, aki nemrégen még a Kass-kávéház főpincére volt. Ismeretes, hogy Kurczi kora tavaszszal Felsővároson agyonlőtte a feleségét, Vankó Rózáit, állítólag szerelemféltésböl. Kurczit letartóztatták, de különös és zavarodott viselkedése már akkor is föltűnt és azt a benyomást keltette, mintha elmebeli állapotában történt volna valami változás. Természetesen szimulánsnak hitték és még mielőtt a bíinügyi tárgyalá okat megkezdték volna, megfigyelés alá vették a Csillagbörtönben. Az elmebaj tünetei később mindinkább nagyobb mértékben mutatkoztak, Kurczi dühöngött a cellájában és folyton azt hangoztatta, hogy bármennyire őr* zik is, öngyilkos lesz. A megfigyelés idejének elteltével Kurczit ismét szimulánsnak nyilvánították, mire kitűzték az esküdtszéki fötárgyalást. A tárgyalás napján a szerencsétlen ember borzasztóan dühöngött, sírt, jajgatott és folyton azt hangoztatta, hogy halálfejeket és rémképeket lát. A tárgyalási teremben is ugy viselkedett, hogy a tárgyalást föl kellett függeszteni. Védője ekkor arra kérte a biróságot, hogy rendelje el Kurczi elmebeli állapotának megfigyelését s majd akkor, ha az országos igazságügyi orvosi tanács és a szegedi királyi törvényszék orvosszakértöi Kurcziról véleményt mondanak, intézkedjék a továbbiakra nézve. A biróság erre Kurczit Budapestre szállíttatta, az országos megfigyelő-intézetbe, ahol néhány hónapig volt. Az igazságügyi orvosi tanács Kurczit a szegedi törvényszéki orvosszakértőkkel egyértelmüleg elmebajosnak mondta ki, mire a biróság az ellene megindult bünügyi eljárást beszüntette és elrendelte, hogy az őrült gyilkost egyelőre a szegedi közkórház elmebetegei közé helyezzék el addig, amig az igazságügyi minisztériumtól végzés nem érkezik, hogy Kurczit a Lipótmezőre szállíthassák. A szerencsétlen ember többször megkísérelte már az öngyilkosságot. Legelső izben akkor, amikor a felesége meggyilkolása után a Tisza partjára futott, ahol revolverből magára lőtt, a golyó azonban célt tévesztett. Ezután a vízbe ugrott, de ez a halál nem sikerült neki, mert kimentették. Néhány héttel ezelőtt — amint megírtuk — ismét öngyilkos akart lenni akkor, amikor Budapestről Szegedre szállították. Két börtönőr kíséretében indult el a Szeged-állomásról s alighogy a Boldogasszony, sugárutra ért, hirtelen kiugrott az örök fede, zetéből és közvetlenül a robogó villamos elé vetette magát. Megint nem sikerült az öngyilkosság. A kocsivezető épen abban a pillanatban állította meg a kocsit, amikor az őrült ember a kerekek elé feküdt. Az utcákon anynyira dühöngött és elleneszegült az őröknek, hogy azok valósággal vonszolva vitték a Csillagbörtönig. Innen aztán pár nap múlva a szegedi közkórház elmeosztályába került, ahol három hétig volt. Ezalatt az idő alatt is folyton öngyilkossági terveken törte a fejét, komor és szótlan volt, látszólag valamivel nyugodtabban viselkedett, mint azelőtt, de többször említette, hogy minden vágya meghalni már. Ezért akar öngyilkos lenni. Ma délelőtt végre sikerült elérnie, ami után annyira vágyott. Kiment a szobájából a kórház folyosójára, félóráig elgondolkozva sétált föl és alá, majd hirtelen betekintett az ápolónő szobájába. Nem látott benn senkit. Bement és keresgélni kezdett az asztalon. Egy csomó üveg közt egy nagyobb üveget talált, amelyre rá volt írva: sósav. Hirtelen, minden habozás nélkül kivette az üveg dugóját és a tartalmát az utolsó cseppig kiitta. A méreg iszonyúan összeégette a boldogtalan ember belső' részeit, ugy, hogy az orvosok többó már nem tudtak segíteni rajta, A kora délutáni órákban aztán a szomorú kálváriáju pincér meghalt. Természetesen az ápolónő mulasztása idézte elő a szerencsétlenséget. A rendőrség gondatlanság miatt meg is indította ellene a bünügyi eljárást. Érdekes, hogy épen Kurczi halála előtt néhány negyedórával érkezett le a szegedi közkórház gondnokságához az igazságügyminiszter rendelete, mely szerint Kurczit épen ma kellett volna a lipótmezői elmegyőgyinté" zetbe szállítani. Szőke a vádlottak padján. — Holnap kezdődik a tárgyalás. — (Saját tudósítónktól) Holnap lesz a szécsényi gyilkosság tárgyalásának első napja a balassagyarmati törvényszéken. A tárgyalás iránt olyan óriási az érdeklődés, hogy az érkező vonatok szinte ontják a közönséget. Különösen Szécsényből és a környékbeli helységekből érkezett sok utas, akik mindnyájan végig akarják hallgatni a tárgyalást. A ma délutáni vonattal érkeztek Balassagyarmatra az összes szereplő személyek, köztük Kenedi Géza dr is, aki a tárgyaláson mint Szőke Jenő dr védője szerepel. Azonkívül nagyon sok újságíró utazott el Budapestről, de közülök valószínűleg sokan nem juthatnak be a szűk tárgyalási terembe. A vármegye ugyanis nem adta át a közgyűlési termet a tárgyalás céljaira, aminek érdekes háttere is van. Ezzel akarják kényszeríteni a kormányt, hogy a megígért igazságügyi palotát fölépíttesse. Maga a vádlott, Szőke Jenő dr, már nyolc hét óta betegen fekszik a fogház kórházában. Rendkívül ideges, sűrűn lepik meg erős idegrohamok, ugy, hogy állandóan brómot és egyéb idegcsillapltó szereket szed. Különösen most, a tárgyalás előtti napon olyan erősmérvü ideges izgatottság vett rajta erőt, hogy komolyabb bajtól is tartanak. A költségvetés összeállítása. A pénzügyminisztériumban ma kezdődtek meg azok a tárgyalások, amelyeknek célja, az 1911. évi állami költségvetésnek az egyes szakminisztériumokban már elkészült tervezetek alapján való végleges összeállítása. Ma délelőtt a honvédelmi minisztérium költségvetése volt soron; a tárgyalásokon Lukács László pénzügyminiszter, Hazai Samu honvédelmi miniszter és a két minisztérium számos előadója vett részt.