Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-13 / 94. szám

S DÉLMAGYARORSZAO 1910 szeptember 14 letét is csökkenti s igen sok esetben teljes vakságot okoz, még igen kis mennyiségben is. Kobert még a külsőleg használt faszeszt is ártalmasnak találta, pedig a kozmetikai szerekben (kölni viz, hajszesz stb.) igen gyakran használják a faszeszt borszesz helyett. A faszesz mérgező tulajdonságával még a szakemberek egyrésze sincs teljesen tisztában. Az említett tömeges mérgezések ellenőre akadtak kísérletező orvosok, akik az Ehrlich 606-os szerét methyl-alkoholban, faszeszben dörzsölték szét és alkalmazták az injiciálásnál. Az ebből eredő kedvezőtlen mellékhatásokat azután az Ehrlích-féle preparátum rovására kürtölték világgá. £S2 A japán sajtóviszonyok. A japán újságírás történetét eddig még senki sem irta meg s a történelmi munkák csak igen fölületesen foglalkoznak a •ajtóval. Az európai irodalomban is csak kevés följegyzést találunk Japánország- sajtójáról, az is egyoldalú. Pedig a japán sajtó elég régi múltra tekinthet vissza, ha nem is olyan régire, mint a kinai. Kínában már a Khai-Juen időszakban, (713—741), mint hivatalos lap szerepel a King Jao, melynek később nagy szerep jutott. A külföldtől hermetikusan elzárt Korea fővárosában, Szjöulban, már a XVII. század elején megjelent az Ajyo-po, amely most is megjelenik még. Japánországban ezekben az időkben semmiféle újság nem jelent meg, mert a Jomiuri nevű lapócskákat, amelyeket házról-házra járó elárusítók adtak el, (a nevüket is innen kapták), nem lehet még újságnak nevezni. Kétségtelen azonban, hogy ezek voltak a japán ujságirodalom előfutárja!. Mindenki ugyanis, akinek kedve s kis fantáziája volt hozzá, készíthetett fametszésü újságot és elárusíthatta. Ilyen nem hivatásos írónak köszönhető a hires oszakai vár bevételéről s a negyvenhét Ronin hőstetteiről szóló leírás, amely Japánország néhány könyvtárának féltve őrzött kincse ... De ha újság nem is jelent meg Japánországban, azért volt másfajtáju hírszolgálat. A sogunok és daimiók ügynökeik és alantas tisztviselőik utján mindig értesültek az ország eseményeiről, az előkelőség pedig a teaházakban találkozott s ott közölte egymással az ország legkülönbözőbb részeiből kapott levelek tartalmát. A tulajdonképen való újságírás kezdete .Japánországban a restaurációt közvetlenül megelőző Tokugava sogum korába esik; az újságokat az a heves vita teremtette meg, amely 1868-ban folyt Japánországban arról, hogy megnyissák-e az országot az idegeneknek, vagy sem. A japán újságoknak egyik sajátságos fajtája a furcsa nevü Kiki gaki, amelyet a kormányzók adtak ki ugyancsak a mult század hatvanas éveiben. Ezeknek a lapoknak a tartalma az a hivatalos jelentés volt, amelyet a japán kikötőkben partraszálló hollandus hajóskapitányok tettek a kormányzóknak Európa politikai és egyéb nevezetes eseményeiről. A restauráció előtt jelent meg még a Moshiogusa és a Kvaigaishimbun cimii újság is, amelyek nem előfizetőkből, hanem utcai elárusitás utján tartották fönn magukat. Az 1868-iki restauráció után a kormány rendeletet adott ki, mely szerint minden újság kiadásához császári engedelemre vaa szükség, arra való tekintettel, mondta a rendelet, hogy az újságok egy idő óta hamis hireket közöltek s fölizgatták a lakosságot. Tokugava sogun kormánya Gosata Senki névvel kis terjedelmű hivatalos lapot adott ki, amely azonban csakis udvari hireket közölt s csak hivatalos személyiségeknek s a császár kegyeltjeinek járt. Ez a lap akkor szűnt meg, amikor az uj korszak első kormánya megalapította az első igazi hivatalos lapot, egyúttal az első igazi lapot is. Az uj korszak aztán nagy föllendülést hozott Japánországra s az Európával és Amerikával való siirii érintkezés életre szólított komoly, tartalmas újságokat és európai mérték szerint is számottevő sajtót. Ebben a korban indultak meg Japánországnak ma legtekintélyesebb hirlspjai Tokióban. £53 A chanteclair-divat vége. Parisból jelentik: Chanteclair kukorékoló kakasának fényes tollai helyett, Leblanc és Aubruu nagy fehérszárnyú gépmadarának az ékessége : a hires aviatikusoknak érdekes formájú sapkája lett most a francia fővárosban a divat. Elegáns párisi nők automobilon ós vidéki kirándulásokra ma már csak ilyen szürkés-fehér vagy vadgalambszínű aviatikus-sapkát viselnek. Ez a sikk. Némelyik kacér szépség ferdén teszi a fejére, mintha azt akarná mutatni, hogy repülés közben csúszott félre. Az idősebb nök szalaggal lekötve viselik. Minden jobb kalapüzlet kirakata tele van ilyen L'eblanc- és Aubrunsapkával. És annyira általános lett ez a divat, hogy már nemcsak a nők és férfiak, hanem még az iskolás kis leányok ós fiuk is mind ezt kezdik tudományszomjas kis koponyájukon viselni. Meglehet, hogy ez a hirtelen és oly erősen felkapott aviatikus sapkadivat demonstrálni akarja: mennyire vágyik repülni az emberiség! Nők, férfiak, aggok és gyermekek aviatikussapkával a fejükön, vágyó szemmel kísérik fejük fölött a fellegeket hasító karcsú repülőgépeket, amelyek a divat terén máris véget vetettek a chanteclair-dícsőségnek. A vas a jövő században. Nemrégiben Carnegie, a „vaskirály" megjövendölte uralmának végét, vagyis azt az időt, amikor az ő véleménye szerint a világ összes vasbányái kimerülnek. Ez a kijelentés indította Frech professzort, a jeles geológust arra, hogy a rendelkezésre álló statisztikai adatok figyelembe vételével megállapítsa Carnegie kijelentésének tudományos értékét. Vizsgálataiból kitűnt, hogy Carnegie korántsem túlzott, mivel Északamerika és Németország vasércei egy-két évszázad alatt valóban kifogynak, sőt a Pelső-tó környékén levő igen gazdag ércbányák a túlhajtott termelés következtében még ennek a századnak az első felében ki fognak merülni. Aggodalomra azonban nincs ok, mivel a föld kérge még mérhetetlen mennyiségű ismeretlen vasérctermelőhelyet rejt magában. így Sanszi kinai tartományban ezerhatszáz négyzetmértföld kiterjedésű vasérc és szóntelep van, amely manapság még teljesen érintetlen. Nagy vasérctelepek vannak Skandinávia északi és Gelílvara és Kirunavara környékén. Az utóbbi azóta lendült föl, mióta Narvik norvégiai kikötővel vasúti összeköttetést létesitettek. A vasércek vastagsága ezeken a helyeken harminc-százötven méter közt váltakozik. KSzelében van a Juossajaroi nevü tó, amelynek fölszine fölött az eddigi becslések szerint kétszázharminchárom millió tonna különféle vasérc van. A geológusok szakvéleménye alapján mély fúrásokat eszközöltek, amik kimutatták, hogy az érctömeg a tó alatt is folytatódik. Az itt előforduló vasércek kéntartalma igen csekély, ugy, hogy a legfinomabb vas előállítására a legalkalmasabbak. Ha az amerikai bányák kimerülése tényleg bekövetkezik, ezek a termőhelyek lesznek hivatva a világot vassal ellátni. TUDOMÁNY. IRODALOM • A szegedi irodalmi vándorgyűlés. A Muzeumok és Könyvtárak Országos Szövetsége szegedi nagygyűlésének rendezési munkáival a város tanácsa mai üléséből Lázár György dr polgármestert, Gaál Endre dr tanácsost, Szalay József dr főkapitányt, Tömörkény Istvánt, Móra Ferencet és Bárdoss Bélát bizta meg, SPORT Országos atlétikai verseny Szegeden. Vasárnap tartotta a Szegedi Atlétikai Klub szokásos évi atlétikai versenyét. A verseny azonban nem a szokásos keretek között folyt le. Mig eddig minden versenyszámra lejött egyegy első-vagy másodklasszisu versenyző Budapestről, aki azután minden küzdelem nélkül győzött a helyi, esetleg a környékbeli atléták ellen, addig most két hatalmas fővárosi sportegyesület küldte le atlétáit, hogy sikra szálljanak a Szegedi Atlétikai Klub nagydíjáért, így történt, hogy minden számban még a harmadik helyért is na^y küzdelem folyt, ami a versenyt rendkívüli izgatóvá és érdekessé tette. A legnagyobb meglepetést a Szegedi Atlétikai Klub atlétái keltették; hárman nyerték meg a pontversenyt. Az elért kiváló eredmény sikeréből az oroszlánrész Rács Lászlót, a kivételes klasszisu szegedi sulyatlétát illeti. Három első dijat nyerve, egymaga tizenöt ponttal járult a Szegedi Atlétikai Klub győzelméhez. Diszkoszban elért 39 méter 69 centiméter dobása nagyon jó. A másik szépen szereplő szegedi atléta Bevich Dezső volt, ki a helybőltávolugrást nyerte jó eredmónynyel (2 méter 97 centiméter.) A nagy ágysik közül Rács Vilmos a magyar sprlnter fenomén két versenyt nyert. Vadon dr-nak a puha elugróhely nem konveniált s igy nem fejthette ki teljes tudását. Ugyanezen okból szerepelt az aradi Szigethy is, formáján alól. A távolugrásban nagy meglepetésre Méssáros, az Aradi Postások szimpátikus fiatal atlétája győzött Kell és Speidl ellen. Kell-nek, ki állandóan jóval hatméteren fölül ugrik, egy ugrása sem sikerült. A stafétát a Magyar Atlétikai Klub nyerte a favorit BEAC. ellen, kinek Wiessner hiánya meghozta első vereségét e távon. Szépen szerepeltek a Temesvári Atlétikai Klub atlétái is, kik Rácz után csaknem minden súlyszámban második ós harmadik helyre kerültek. Hódmezővásárhely és Szolnok küldöttei helyezetlenül szerepeltek az érdekes küzdelemben. A verseny gyors rendezésben, szépszámú, előkelő közönség előtt folyt le. Részletes eredmények a következők: 1. 100 ijardos síkfutás. Első: Rácz Vilmos (BEAC.) 106 másodperc; második: Jankovich István (MAC.); harmadik: Jolbey Miklós (BEAC.) egy méterrel nyerve, fólfnóterrel harmadik. 2. Sulydobás. Első: Rácz László (Szak.) 1219 centiméter; második: TJjlaky Rezső (TAC.) 1112 centiméter; harmadik: Kleiser Nándor (TAC.) 1108 centiméter. Rácz dobásai 11.64, 11.21, 11.57, 11.77, 12.19. 3. Helyből távolugrás. Első: Bevich Dezső (SzAK.) 297 centiméter; második: Pivnyik István (NyTVE.) 296 centiméter; harmadik: Száhlender Jenő (MAC.) 295 centiméter. A döntőbe mindahárom versenyző 2'95-tel kerül. Devieh utolsó ugrásával győz. 4. 402 és egynegyed méteres síkfutás. Első : Rácz Vilmos (BEAC.l 55 másodperc ; második : Speidl Bódog (BEAC.); harmadik : Szer elemhegyi Ervin (MAC.) A vezetéssel Speidl indul el, nyomában Szerelemhegyi. Célegyenesben Rácz előretör s félméterrel győz. 5. Diszkoszvetés. Első : Rácz László (SZAK.) 3969 centiméter; második: Kleiser Nándor (TAC.) 3627 centiméter ; harmadik : Újlaki Rezső (TAC.) 3588 centiméter. Rácz dobásai : 33.36, 36.65, 37.53, 38.30, 39.69. 6. Magasugrás. Első: Vadon Géza dr (MAC.) 167 centiméter; második : Szigethy Jenő (AAC.) 163 centiméter; harmadik: Speidl Bódog (BEAC.) 163 centiméter. 7. 1609 méteres síkfutás. Első : Auerbach János (MAC.) 4 perc 44 és kétötöd másodperc; második : Kiss Gyula (A. Postás); harmadik : Frankéi Mihály (SZAK.) Auerbach küzdelem után győz a szépen futó Kiss ellen. Indult még Maros (MAC.), Horváth (A. P.), Hócly (SZAK.) 8. Gerelyvetés. Első: Rácz László (SzAC.) 51.85 méter; másodikj Újlaki Rezső (TAC.) 5053 méter; harmadik: Ferencsy István (A. P.) 42'48 méter. 9. Távolugrás. Első: Mészáros Béla (A. P.) 613 centiméter ; második : Speidl Bódog (BEAC.) 6 méter ; harmadik : Kell Kornél (BEAC.) 5 méter 97 centiméter. 10. 1609 méteres stafétafutás. Első: Magyar Atlétikai Klub (Szerelemhegyi, Auerbach, Vadon dr, Jankovich); második: Budapesti Egyetemi AC. (Pericht, .Jolbey, Speidl, Rácz); harmadik: Aradi Postások (Asbóth, Duffner, Mészáros, Ferenczy.) A BEAC. óvását elvetették, azonban kölcsönös megállapodásra jövő vasárnap a MAC. ós a BEAC. újra futja a stafétát Szegeden. * Este a Prófétában Csernovics Agenor, a SzAK. elnöke adta át a győzteseknek a dijakat. A pontversenyt a SzAK. nyerte huszonegy ponttal a BEAC. tizenkilenc és a MAC. tizenöt pontjával szemben, azonban a nyert serleget a BEAC.nak adta át. A szegedieknek e lojális cselekedete általános tetszéssel találkozott s a jelenlevők mind elismerésüket nyilvánították a figyelmes rendező egyesületnek. K. I. TÖRVÉNYKEZÉS § Balogh biró ügye a tábla előtt. Hírt adtunk már róla, hogy Balogh Béla dr szabadkai törvényszéki biró fegyelmi ügye a szegedi királyi tábla elé került. A fegyelmi eljárás megindítására tudvalevőleg az adott okot, hogy Balogh biró a Haverda-pör szabadkai tárgyalását megelőző napokon cikkeket irt a Budapesti Hirlap-ba, és a Bcícsmegyei Napló-ba s ezekben a vádlottakat teljesen elzüllött, bűnös alakoknak nevezte. Véleményt is nyilvánított a bűnösségükről ós mint biró, Haverda Mariskát é; Vojtha Antalt a gyilkosság fölbujtásában tartotta bűnösöknek. Továbbá kritika tárgyává tette a szabadkai ervosszakértők véleményét js, amely — úgymond — tudatlan és fölületes volt, tehát nem igazságos. A cikk megjelenésének volt aztán a következménye az, hogy a Kúria a bünpör tárgyalásának ujrafölvételére a szegedi esküdtbiróságot delegálta. Ugyanekkor azonban a szegedi királyi főügyészség is indítványt tett, hogy Balogh biró ellen a cikk miatt, amely a szabadkai tárgyalás megakasztását idézte elő, fegyelmi eljárást indítsanak. Ma délelőtt döntött ebben az ügyben a szegedi királyi ítélőtábla fegyelmi birósága, amelynek elnöke Kray István volt. A tárgyaláson Balogh bíró személyesen jelent meg és az elnök fölszólitására azt adta elő, hogy a Haverda-ügyben nem mint biró, hanem mint független ember akart véleményt mondani és nem számithatott rá, hogy ezt az ö bírói állásával hozzák összefüggésbe. A védekezéssel szemben Trayber Vince királyi főügyész Balogh megdorgálását kérte. A fegyelmi tanács ezután visszavonult ós hosszas tárgyalás után Baloghot cselekményéért megfedte, azonkívül az okozott költségek megfizetésében elmarasztalta. Az ítélet indokolása szerint Balogh cikkei azért képeznek fegyelmezetlenséget, mert folyamatban!