Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-13 / 94. szám

DÉL MAGYARORSZÁG 3 a tárgyalásokat és győződjék meg arról, hogy nem egoizmus, hanem a legteljesebb altruizmus vezeti a szövetség munkásságát. Nem a munkásosztály megrövidítése a szövetség célja, hanem minden munkálkodása arra irányul, hogy hazánk iparát íejleszsze, annak boldogulását lehetővé tegye. Az elnök újból melegen üdvözli [¡kegyelmességét és az ország építőiparosainak nevében hálásan köszöni megjelenését. (Élénk éljenzés.) Az elnök ezután a kereskedelemügyi miniszter- megjelent képviselőjéhez, Fenyvessy József dr osztálytanácsoshoz intézett szívélyes szavakat, őt is kérte az építőiparosok igaz ügyének támogatására. Ezután üdvözölte az elnök a megjelent kiküldötteket. Képviselve voltak a testvérszövetségek, a Gyáriparosok Szövetségé, a Vasmüvek és Gépgyárak Szövetsége, az Országos Iparegyesület, számos ipartestület és ipari és kereskedelmi kamara. (Székely Ferenc beszéde.) Nagy figyelem közepette emelkedett föl ezután szólásra Székely Ferenc igazságügyminiszter, Szombathely város képviselője. Gyakori éljenzések és taps közepette a következő beszédet intézte a miniszter a vándorgyűléshez: Nagyságos Elnök Ur ! Igen tisztelt Vándorgyűlés! A tegnapi ismerkedő, estélyen.1 és a mai vándorgyűlésen arra a meggyőződésre jutottam, hogy Önök a legcélravezetőbb utat' választották az eredményes munkássághoz. Nem akarok én altruizmusról beszélni. Az valami nagyon szellemi és magas szempont,' amelyről nem is szoktuk nézni az anyagi érdekek megvalósítása alkalmával a dolgok menétét és rendjét. Elég, hogyha igazságot és méltányosságot találunk. Ezt tegnap és ma olyannyira hangoztatták, hogy meggyőződésem, hogy ebben az irányban fognak tárgyalni. Ha ez így van, ugy a legjobb kilátással lehetünk a siker iránt. Mert tény az, hogy a munkaadó és munkás egymásra vannak utalva és ha sikerül eltalálni azt a határvonalat, amelyen a jogos és méltányos igények érintkeznek, ha sikerül megtalálni azt a megoldási módozatot, amely kiváltja a fölösleges súrlódásokat, akkor olyan lépést tett a szövetség, amely a sikert ffiár félig biztosítja és a másik lépés ezután már a munkásokat illeti. Én azt hiszem, hogy ebben a reményben üdvözölhetem ezt a kölcsönös közeledést. Én a tanácskozásba, mint szakember, nem folyhatok be. Itt van a kormány képviselője, aki majd véleményt nyilváníthat aziránt, mi a kormány szándéka. Én csak annyit mondhatok, hogy amennyiben megbeszélés, vagy megvitatás tárgyát képezte az önök kérdése, a kölcsönös megértés álláspontjára helyezkedünk és igen nagyon számithatunk arra, hogy maguk a munkások és a munkaadók szolgáltatják azt az anyagot, amelyből kialakulhat a helyes megoldás. Méltóztassanak megengedni •. azonban egy megjegyzést. Nemcsak megfontolások és kérdések, amelyeket fölvetettek, vezetnek a helyes útra. Hanem vannak más érintkezési pontok, amelyekben igazán egy célra törekednek munkások és munkaadók. Ez a drágaság elleni küzdelem. Meg vagyok győződve, ha a drágaságot sikerül olykép megoldani, hogy a megélhetés a szegény embereknek is bíztosittassék, akkor a munkások követelése ís kisebb lesz és a munkaadókkal is könnyebb lesz megegyezni. Ebben a munkásnak ós munkaadónak kétségtelenül égy az érdeke. Méltóztassék ezt, ha nem is programba, de szándékba venni. Mert erre az egész társadalomnak szüksége van. Sikert kívánok munkálkodásukhoz. (Hosszantartó, lelkes éljenzés.) (Üdvözlések.) A nagy lelkesedéssel fogadott, miniszteri beszéd után sor került a többi üdvözlésekre. Elsőnek a kereskedelemügyi miniszter kiküldőttje, Fenyvessy József dr szólalt föl. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter megbízásából üdvözletét tolmácsolta őkegyelmességénekA kereskedelemügyi miniszter figyelme kiterjed a nyilvánosság minden nagy érdekére. Te" hát a mai vándorgyűlés is rendkívül érdekli a kereskedelmi tárca ezidő szerinti gondozóját. Nemcsak azért, mert nagyrészt az ő tárcája körébe vágnak az itt fölhalmozható vágyak és kívánságok, de azért ís, mert a kereskedelmi miniszter tudatában van annak a szerepnek, ame'yet az építőipar az ország közgazdaságában játszik. Az építőiparosokat biztosítja aziránt, kogy a vándorgyűlés határozatai, amennyiben a kereskedelmi miniszter tárcáját illetik, méltánylásra fognak találni. (Lelkes éljenzés.) Ezután Békássy István főispán a vármegye, Brenner Tóbiás polgármester a város, a soproni kereskedelmi és iparkamara nevében Ullein elnök üdvözölte a vándorgyűlést, amelyen képviselve volt összesen száznegyvenegy építőiparos munkaadó-testület körülbelül háromszázhatvan kiküldöttek (A napirend.) A napirend során a szövetség alelnöke, Koch Károly építőmester tartotta az első előadást a szövetségi szervezet belső és külső kiépítéséről. Az előadó bevezetésében megállapítja a szövetségi működés három és fél évi eredményéből azt a tanulságot, hogy az országos szövetség létesítésénél kövótétt eljárás minden tekintetben bevált és helyesnek" bizonyult. A szakszervezetek 1906-ig mindig erősödtek. Heves támadásokat intéztek a munkaadók ellen, azóta nagyon meggyöngültek, harcaik vesztettek élességükből, sztrájkjaik vereséget szenvedtek. Szükségesnek tartja ezért az előadó, hogy tovább fejleszszék a szövetség kötelékeit és belevonják az összes építőiparosokat. Minden egyes meglevő szövetség ; vegye ki részét a munkából, szervezze a maga székhelyének környékét. A másik föladat az egyes szövetségek megerősítése. Ez á tagok magatartásától függ. Nem elég a tagok toborzása, a szövetségi szellem kifejlesztése által létrehozott fegyelmezettséggel kell elérni a célokat. A vidéki szövetségeknek maguknak kell dolgozniok elsősorban. A központtól csak tanácsot, vezetést várjanak. Utalt arra, hogy a legnagyobb erő a szövetségi munkaközvetítőben van, amely egyedüli észköz arra, hogy békés, zavartalan munkaviszonyt biztosítsanak. A benyújtott határozati javaslat kimondja, hogy a szövetségi szervezet belső és külső teljes kiépítése szükséges. Ecélból fölkéretik az országos szövetség, hogy sürgősen tegye meg az intézkedéseket az összes szövetségek közreműködésének bevonásával a meglevő szövetségek szervezetének megerősítésére ós uj szövetségeknek aként való átalakítására, hogy az ország egész területe rövidesen bevonassák a szövetségi akció keretébe. A nagy figyelemmel hallgatott előadás után a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták. (Az ipartörvény reformja.) A napirend következő pontja az ipartörvény reformját tárgyalta. Előzőlég azonban Székely Ferenc igazságügyminiszter Békássy főispán kíséretében eltávozott, hogy a kerületébe ellátogasson. Az ipartorvény reformjáról hosszú és szenvedelmes vita fejlődött ki. Az előadó, Nagy József, a szombathelyi épitöiparosok titkára hosszasan kifejtette, minő aggodalmaik vannak az építőiparosoknak a készülő ipartörvény iránt. Határozati javaslatot nyújt be, a mely kimondja, hogy a vándorgyűlés, bár az uj ipartörvény minél előbbi megalkotását sürgősnek tartja, de épen azért aggodalommal látja, hogy a kereskedelmi miniszter az évek során át kidolgozott ipartörvénytervezet félretételével az egész törvényalkotási akciót újból megindítja. Sajnálattal fogadja a vándorgyűlés azokat a kijelentéseket, amelyek szerint, az uj ipartörvényt az elavult ós a gyakorlatban fölöttébb károsnak bizonyult 1884. évi XVII. törvénycikk keretében és szellemében kívánják megalkotni. Különösen sajnálatát fejezi ki a vándorgyűlés afölött ís, hogy az ipartörvényt előkészitő bizottságból teljesen hiányoznak a munkaadó-szervezetek képviselői. Pedig a megalkotandó ipartörvény gerincét a munka ós munkásügyi törvények helyes szabályozása képeli. S a gyakorlati élet szükségleteit ismerő munkaadó tanácsai nélkül ilyen helyes szabályozás alig remélhető. Végül a szövetség további állásfoglalásaihoz ragaszkodva, újból kijelenti, hogy az uj ipartörvényt az egész vonalon szigorúan keresztülvitt képesítési elv alapjára kívánja fektetni. Fenyvessy József osztálytanácsos, mint a kereskedelmi miniszter képviselője, csak egy helyreigazítást kivan tenni; az ipartörvényt előkészítő bizottságban helyet foglal a három legnagyobb munkaadó-testület egy-egy vezetője, nem állitható tehát az, hogy a munkaadók nincsenek kellően képviselve az előkészítő-bizottságban. Boldoghy Gyula ipartestületi elnök (Komárom) rendkívül éles szavakban bírálja a készülő uj ipartörvényt. Bóross Soma alelnök (Budapest) szintén egyes anomáliákra hivja föl a kereskedelmi miniszter jelenlevő kiküldöttjének figyelmét. Ezután Szikiay Zsigmond hozzászólása és Nagy József előadó zárszava után a határozati javaslatot elfogadják. Ugyancsak az uj ipartörvény tervezetéről beszéltek még Halmy Pál dr (Kassa) az ipari bíráskodás kérdéséről és Kiskos István polgármester-helyettes ^Szombathely) ugyanezen tárgyról. (Farkas Elek előadása.) Ezután a napirend egyik kétségtelenül legérdekesebb pontjára került a sor, amely az építőiparosok harcának úgyszólván tengelye. Az országos szövetség igazgatója, Farkas Elek tartott egy állandóan nagy figyelemmel hallgatott előadást a kollektív szerződós, a munka, közvetítés és a munkaviszony rendezésének kérdéséről. Előadásában adatokkal és érvekkel igazolni igyekszik, hogy az építőiparosok szövetségének az az álláspontja, hogy a szakszervezetekkel kollektív szerződéseket nem hajlandó kötni és a munkásügyeket saját munkaközvetítője utján igyekszik megoldani, nálunk az egyetlen megoldási mód, amely a munka folytonosságát előmozdítja, anélkül, hógy a munkásokra legkevésbé is sérelmes volna. Elítéli a szakszervezetek toegbizhatlanságát és terrorisztikus eszközeit, amennyiben határozati javaslatot terjeszt elő, amely kimondja, miszerint a vándorgyűlés szükségesnek tartja, hogy ezt az álláspontját a szövetség elnöksége utján a kereskedelmi ós belügyminisztériumokkal is tudassa. : Fölhívja a minisztériumokat a szövetség a munkásügyek rendezésére olyan alapon, hogy a kollektív szerződések törvényhozásilag ne oktrojáltassa nak, a munkaközvetités kizárólagosan hatóságivá semmiesetre se tétessék s a dolgozni akaró munkások és munkahelyek, ahol sztrájkok idején a munka folyik, minden irányban megfelelő védelemben részesittessenek. A mindvégig a legteljesebb figyelemben hallgatott előadáat lelkesen megéljenezték és percekig tartó tapssal ünnepelték a hazai épitöiparosok mozgalmainak egyik fővezetőjét, B^arkas Elek szövetségi igazgatót. A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták. A munkaadók hitel- és anyagbeszerzési szervezeteit tárgyalta a napirend következő pontja. A betegsége miatt távollevő Jakabffy Ferenc orsz. képviselő, budapesti építőiparos, ipartestületi elnök helyett Kálmán László dr ügyész tartott előadást. Ismertette a magyar építőmesterek anyagbeszerző és elárusító szövetkezetét, a szövetkezés nagy jogi és közgazdasági előnyeit és annak nagy jelentőségét, hogy a helyi szervezet és az anyagbeszerzés egységes szervezete érdekében országossá fejlesztessék. Ezután Kálmán László dr, ügyész tartotta meg saját előadását ugyanezen tárgynak szociális és kari jelentőségére1 és végül határozati javaslatot nyújtott be, amely kimondja, hogy a vándorgyűlés örömmel üdvözli a magyar építőmesterek anyagtermelő és elárusító szövetkezetét ós fölkéri, hogy szervezetét országossá fejleszsze ki. A napirend következő pontja az ópitőipari szerződési záradékok ügyét tárgyalta. Kéler Zoltán dr, az országos szövetség ügyésze, volt az előadó. Határozati javaslatot nyújt be, amely kimondja, hogy a szövetség tagjai a kötendő vállalati szerződésekbe záradékot vegyenek föl, amelyben kiköttetík, hogy a munkássztrájk és bojkott, valamint a munkazárlat ellenállhatatlan külerőszak [jogi hatályával bíró eseményt képeznek. Ilyen esetben a szerződésileg kikötött határidő be nem tartása miatt a vállalkozót kártérítési kötelezettség ne terheljen, ellenben az építtető a tényleges kárt és hasznot felölelő teljes kártérítéssel tartozzék a vállalkozónak az esetben, ha tőle a munkálatokat sztrájk, bojkott, vagy munkazárlat alkalmával elvonja, illetve más által végezteti. Az egyhangúlag elfogadott határozati javaslat többi része a sztrájk, bojkott és munkazárlat ügyét tárgyalja a középitkezéseknél. Miután a a napirend még igen sok fontos tárgyat ölelt föl és az idő igen előrehaladott volt, a többi előadást a vándorgyűlés második napjára, hétfőre halasztotta. Ekkor fogja megtartani Szikiay Zsigmond építőmester előadását a munkásbiztositási ügy sérelmeiről és Edvi Illés László szövetségi íőtitkár a szövetség sajtóügyéről.