Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-10 / 92. szám

igiu szeptember 10 DELMAQYARORSZAO 3 ¡•ót azért is, hogy nem gondoskodnak arról, a kórházakban elegendő hely legyen. Azt mondják, hogyha Gasselhubert még idejekorán jrőrházba vitték volna, talán meg lehetett volna menteni. Honnan eredt a kolera. Bécsi hatóságok erősen kutatják, hogy hon­nan eredhetett a Gasselhuber kertész infek­ciója. A hatóság azt a véleményt terjeszti, hogy Gasselhuber az utóbbi időben Német, országból és Olaszországból virágmagvakat és hagymákat kapott, amelyekben mindig van egy kis föld és talán kolerabacillus is. A lapok ez­zel szemben azt mondják, hogy az a külváros, amelyben a kertész lakott, közegészségügyileg olyan elhanyagolt, hogy a koleraeset ennek volt a következménye. Ez a városrész nincsen csatornázva és az egészen egy nyilt árok vonul keresztül, amelybe szennyvíz folyik bele. Ez az árok hatszáz méterre van a család lakásától. A lapok most követelik, hogy ezt az árkot vizsgáltassa meg a városi tanács. Ujabb koleraeset tegnap óta nem fordult elő Bécsben, Gasselhuber felesége és leánya a Ferenc Jó­zsef-kórházban vannak és az orvosi vélemény szerint állapotuk olyan, hogy fölgyógyulásuk várható. Marx János a bécsi koleráról. Az államvasutak elnökigazgatója ma . egy hirlapirónak a következőket mondotta az ujabb bécsi koleraesetekről: — Ép ma reggel kaptam hivatalos jelentést arról, hogy Bécsben újra több ázsiai koleraeset fordult elő'. Mikor körülbelül egy héttel ezelőtt először fordult elő Bécsben az ázsiai kolera, az államvasutak akkor is átlátták a rájuk há­ramló nehéz kötelességet. Már akkor tettünk intézkedéseket saját hatáskörünkben is a Bécscsel való forgalomra vonatkozólag, most azonban, hogy ujabb esetek fordultak elő, eze­ket az intézkedéseket föl fogjuk eleveníteni és a lehető legnagyobb mértékig meg fogjuk szigo­rítani. A közvélemény nyugodt lehet, az állam­vasutak tudatában vannak a rájuk háramló nagy föladatnak és felelősségnek. Nem kolera, hanem tífusz. Prága, szeptember 9. Az országos kórház járványbarakkjába a mi­nap beszállítottak egy Ehrlich József nevű, Piisenből érkezett kefekötőt, aki másnap koleragyanus tünetek között meghalt. A bakteriológiai vizsgálat eredménye negativ volt. A beteg nem kolerában, hanem tífuszban halt meg. Az orosz pestis. Pétervár, szeptember 9. A belügyminisztériumhoz Odesszából a pestis­járvány leküzdése ügyében intézkedő főorvostól a következő távirat érkezett: Az összes Odesz­sssából elinduló hajókon a patkányokat kiirtják. Az utasokat és a legénységet a hajók elindulása előtt orvosilag megvizsgálják. Az odesszai pálya­udvaron az összes vonatokat elindulás előtt or­vosok megvizsgálják. A pályaudvar összes he­lyiségeiben és raktáraiban a patkányokat ki­irtják. A tőzsdebizottság elhatározta, hogy az oroszországi és a külföldi kereskedelmi és ipari szervezetekhez értesítést intéz, mely. rá fog mutatni arra, tekintettel a pestis elleni erélyes intézkedésekre, a halandóság csekély percent­szamára és a normális üzletéletre, a pestis óriási kiterjedéséről szóló hirek egyáltalában nem Igazoltak. A kereskedelmi forgalom a külfölddel veszélytelenül föntartható. Szeged város államsegélye. Lázár Oyörgy dr polgármester kormánykörökben érdeklődött Szeged város 1910. évi állam­segélye iránt. A polgármester azt az infor­mációt szerezte, hogy a város akkora állam­segélyt, mint 1909-ben, a folyóévre is kap. Hogy az idei államsegély nagyobb lesz-e a tavalyinál, az a pénzügyminiszterrel folya­matban lévő tárgyalások befejezése után dől el A császárné udvarhölgye. — fi hercegnő, a grófné, az ékszerek és a detektív. — Berlinben a Friedrichstrasse egyik pazarul csillogó, elegáns ékszerüzlete elé zajtalanul suhant tegnap délután egy hatalmas, világos­sárga elektromobil. A soffőr leszállt és óvato­san segitett ki belőle egy magas, fekete ruhájú, arisztokrata tartása hölgyet^ aki bement a boltba és általános hajlongások között beleült egy bársony karosszékbe. — Amim grófné, őfelsége, a császárné ud­varhölgye vagyok, — suttogta lágyan — ő bí­zott meg, hogy a kis fenség, Viktória Lujza hercegnő számára valami ékszert vásároljak. Holnap lesz a születésnapja. Az ékszerész, aki nem tudott boldogsá­gában hová lenni a magas megtiszteltetéstől^ egymásután hordta Arnim grófné elé a gyö­nyörű munkáju nyakékeket és bajdiszeket. A legegyszerűbbnek is mesébe illő volt az értéke. — Nézze, ezt a kis gyémántbrosstüt, ezt a nyakláncot és ezt a rubintgyürüt fogom meg­tartani — szólt hosszas válogatás után a grófné. — Csomagolja be kérem, a számlát pedig természetesen a potsdami kastélyba küldje. Az ékszerész meghatottan csomagolt, a segédjével kiküldte az autóig a kis dobozokat, a grófné pedig könnyed fejbiccentéssel ki­suhogott. Beszállt az autóba, de benn a kocsiban, a ruganyos vánkosokon egy harcsabajuszú, szi­gorú ur ült, aki megfogta a grófné karját és rákiáltott: — A törvény nevében! A szigorú ur detektív volt. Látta, hogy mi­kor a hölgy bement az üzletbe, félrecsúszott a parókája. Vörös, rövidre nyírt haj volt alatta. A grófné a detektív előtt teljesen megtört. Elmondta, hogy semmi köze sincs a császári udvarhoz, nem is grófné, hanem — férfi. A potsdami törvényszék irodaigazgatójának a fia. A fiatalembert automobilostul, nőiparókástul, nőiruhástul a rendőrségre vitték. Vilmos császár Antwerpenben. London, szeptember 9. A Daily Mail jelenti Brüsszelből: Vilmos csá­szár a belga királyi pár látogatására egy hadi­hajón Antwerpenbe érkezik, ahol Albert király fogadja. A császár két-három napig marad Brüsszelben. Albert király egy csapatszemlén be fogja mutatni a . császárnak a belga had­sereget A spanyol anyakirályné a pápa pártján. Madrid, szeptember 9. Megirtuk már egyszer, hogy Mária Krisztina spanyol anyakirályné, Alfonz király anyja, a Vatikánnal kitört konfliktus miatt el akarja hagyni az országot. Ezt a hírünket most meg­erősítik. A spanyol anyakirályné Ausztriába megy lakni. Unokaöcscsének, Jenő főhercegnek a kastélyában, Freudenthalban fog letelepedni. Ezt a tettét félhivatalosan azzal magyaráz­zák, hogy egyrészt udvariassági aktus a Vati­kán iránt, nem akarja jelenlétével azt a látsza­tot kelteni, mintha helyeselné Spanyolországnak pápa-ellenes politikáját, másrészt azonban el akarja kerülni azt a látszatot is, mintha bármi­képen befolyna a spanyol politikába. Lázadó katonák. Szaloniki, szeptember 9. A konstantinápolyi helyőrségnek Karalovánál útjavítási munkálatokra kirendelt katonái föl­lázadtak, egy tisztet megsebesítettek, két kato­nát megöltek, ezeknek fegyvereit magukkal vit­ték és elmenekültek. Bombák Kalkuttában. London, szeptember 9. Tegnap házkutatásokat tartottak Kalkuttá­ban. A városon kivül fekvő házakban tizenkét bombát találtak. A bombák kiürített kókusz­diókból állanak ; a diók klórsavas káliummal, gramofontükkel és apró szegekkel vannak meg­töltve. A háztulajdonosokat, akiknél a bombá­kat megtalálták, letartóztatta a hatóság. A brüsszeli kiállítás kitüntetettjei. Brüsszel, szeptember 9. A kiállítás huszonhatezer kiállítója közül huszezerszázkilencvenhármat ajánlottak ki­tüntetésre. A tüz miatt indított kártérítési pörök egyrészét legközelebb tárgyalják, mint­hogy azonban a kereskedelmi biróság tagjainak nagyrésze azért, mert mint részvényesek a ki­állításban is érdekelve vannak, illetéktelennek jelentette ki magát, a pöröket a legfelsőbb semmitőszék előtt fogják tárgyalni. Megmérgeztek tizenkilenc tisztet. Szófia, szeptember 9. Az orohaniei gyalogezrednek, amely a szófiai ezredekkel együtt hadosztály-gyakorlatokat vé­gez, mind a tizenkilenc tisztje tegnap délután súlyos mérgezési tünetek közt megbetegedett. A vizsgálatnál kitűnt, hogy a mérgezést a főző­edények tisztátalan állapota idézte elő. Panama annektálása. Newyork, szeptember 9. Panama köztársaság követe, kit egy itteni hirlapiró meginterjúvolt, kijelentette, hogy az Egyesült-Államok ultimátumot intéztek Pana­mához abban az értelemben, hogy ha Panama a washingtoni kormány utasításainak nem en­gedelmeskednék, az Egyesült-Államok kényte­lenek volnának Panama egyrészét megszállani, vagy pedig Panamát annektálni. Olasz kémek. Bozen, szeptember 9. A kémkedés miatt letartóztatott két olaszt Zeno Severinnek és Zeno Sistonnak hívják, Velencéből jöttek. Találtak náluk gyanús terv­rajzokat és fényképfölvételeket. Rivában is el­fogtak egy állítólagos kémet, mikor Nago kör­nyékén fényképezte az erődítéseket. Azt hiszik, hogy német. Az őrség katonái bekötözték a sze­mét s ugy vitték be a várba. A kasszafurők a budapesti törvényszék előtt. (Saját tudósítónktól.) Tavaly őszszel egymás­után több nagy, a kivitelben egymáshoz hasonló kasszafúrás történt a fővárosban. Az első eset Radványi Ottó dobozgyáros üzlet­helyiségében történt. Itt több helyen meg­fúrták a Wertheim-szekrény tetejét, azt föl is feszitették. A belső vaslemezt azonban nem tudták kifúrni s így a kasszából pénzt nem is tudtak elvinni. A második eset a Somogyi és Sztranszky-cég kávépörköldéjében történt. Itt már jobban sikerült a dolguk. A kifúrt kasszából kilencszázhúsz korona készpénzt vit­tek el. Azután a Haggenmacher-féle sörgyár kádár-utcai irodája következett. Itt volt a leg­zsírosabb fogásuk. A kinyitott kasszából hat­vanötezer korona készpénzt raboltak el. A Radó Jenő-féle nyomdából négyszáz koronát vittek el. A Kováts Mátyás és társa zsir- és szalonna­nagykereskedés kifúrt kasszájából ezernyolcszáz­kilencvennyolc koronát, A Bicher Sámuel és társa cég pénztárát is kifúrták, de azt fölfeszí­teniük nem sikerült. Ezután a Piatnik Nándor és fiai-féle kártyagyári betörés következett. Itt két kasszát fúrtak ki a betörők és elvittek egy tizezer korona értékű betétkönyvet s kétezer korona készpénzt. A rendőrség jóidéig hiába nyomozta a tette­seket. Végre azonban Bakos József, Kulik Fe­renc. özv Merxner Ferencné, Warchelt János

Next

/
Oldalképek
Tartalom