Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-08 / 91. szám

12 DÉL-MAGYARORSZÁG 1910 szeptember 8 APRÓSÁGOK. & A hunok öt szava. A hunok nemzetiségeitek kérdése még most sincs tisztázva. Thierry, a nagy francia történetíró, egyazon nemzetcsalád tagjainak vette őket az avarokkal és magyarokkal. Hasonló nyomon jár a magyar nemzeti hagyomány, amely Attila hun királyt a nemzeti hősök közé sorozza. A magyar tudósok legnagyobb része nem hajlandó elfogadni ezt a szoros hun-magyar kapcsolatot. A hunokat általában mongolfaju népnek tartják, nyelvüket valamely őstörök idiómának. Bizonyos, hogy olyan, minden kétséget eloszlató bizonyíték, amely a kérdést vitán fölül helyezné, nem maradt reánk. Az egykori leírások valósággal tipikus mongolnak festik a hunt, főembereik neve közt pedig sok a törökös hangzású, mint Akum, Dengizik, írnák, Karaton, Mundzuk ós Oibarsz. Ez azonban annál kevésbbé lehet döntő fontosságú, mert hasonló eredményre jutunk a honfoglaló magyarokra nézve is. Nyelvemlék, amely kétségtelenül döntene a hunok nemzetiségéről, sajnos, nem maradt reánk. De különféle egykorú följegyzések mégis megőriztek számunkra öt hun szót. Ezek: 1. Tengri-ata. A hunok az istent örmény irók szerint tengri-ata-nak nevezték. A tengri szó hihetően meg volt az ősmagyarban is; a szumirban csakugyan meg volt (dingira) és eget, istent jelentett. Tengri-ata szószerint ezt jelenti : ég-atya, isten-atya. 2. Tengri-kutu. Kinai források szerint a hunok nyelvében a fejedelem neve tengri-kutu (isten-fia) volt. A tudósok figyelmeztetnek rá, hogy a kutu szó a távoli mandzsu-nyelvben megtalálható s fiút jelent. A tudósok figyelmét elkerülte, hogy ez a szó ilyen értelemben meg van nemcsak a távoli mandzsu-nyelvben, hanem a közeli magyar nyelvben is. Mikor valakiről azt mondjuk, hogy ezt, vagy azt kutyú-jogász korában tette, bizonyára az illetőnek fiatal gyerekvoltát akarjuk a kutyü szóval kifejezni. Itt tehát a szó önálló alakjában elveszett, de összetételében ma is használatos, mint az ős tuli, tule szó ma már csak a luli-piros kifejezésben él. 3. Hunni-vár. A Duna delta-vidékének azt a részét, hová a hunok Attila világbirodalmának Bssszeomlása után menekültek, a saját nyelvükön hunni-vár-nak nevezték. Jelentése : hunok vára, analogonja: magyari vár. E kifejezés meg. jepöen magyaros voltához szó sem férhet. é. Vadon. Egy örmény iró, Stephanus Byzantinus, emliti a hunok vadon nevű pusztaságát. 5. Zerkon. Priszkosz rétor jegyzi föl, hogy azt a bohócot, aki Attila lakomáján az urakat tréfásbeszédével megnevettette,a hunok Zerkonnak nevezték. A tudósok általános fejbólintással megegyeztek abban, hogy ez a szó a német zwergből származik, minthogy Zerkon más föltűnő tulajdonságai mellett állítólag törpe is volt. Priszkosz, aki e fikciónak az emlékét megőrizte s szemtől-szembe is látta, ezt a tulajdonságát nem emliti, hanem csak azt mondja, hogy „alakjával, öltözetével, hangjával és zürtzavart beszédével, amennyiben római, hun és germán szavakat összekevert, mindnyájunkat annyira fölviditott, hogy szűnni nem akaró kacagásba törtünk ki". Vájjon tudósaink nem tudnák, hogy az ilyen szószátyár, össze-vissza fecsegő, kalakótya embert az Alföld több vidékén (Szegeden s a Nyírségben) a nép ma is cerkónak nevezi, arról a hasonló nevű madárról, amely a vizes helyeken tanyáz s a természet csöndjét minden ok nélkül való éktelen és szapora kiáltozásával szokta megzavarni V Hogy az az egykori udvari bolond, aki főként az összevissza való fecsegésével, a római, hun és germán szavak mulatságos összekeverésével oly hangos derültségre ragadta a hun urakat, inkább a cerkó madárról kapta nevét, mint a német zwerg-szóból, azt nagyon valószínűvé teszi az a körülmény, hogy ezen az egy, tudósföltalálta eseten kivül még soha a világon meg nem történt, hogy egy bolondos embert a német zwerg szó alapján turáni-fajta népek, vagy emberek valaha is Zerkon-nak neveztek volna el, de hogy az ily lármás és kalakótya embert cerkó-nak mondják, arra igenis ezer meg ezer példa van, mert ez ugy Szegeden, mint a Nyírségben ma is általános szokás. Épen a hunok megmaradt öt szava bizonyítja pedig, hogy a magyaroknak mégis csak több közük volt hozzájuk, mint a — németeknek. ^ A hatodik eszperantó-kongresszus. Augusztus utolsó hetében Washingtonban tartották meg az eszperantó-világnyelv liiveí a hatodik kongresszust, A nagy amerikai városban a sokféle nyelv mellett azon a héten sűrűn hallhatták az eszperantó-nyelyet is, mert az eszperantisták maguk között a világért se beszélnének más nyelven, mint „eszperantó-ul". A kongresszísták pompásan érezték magukat Washingtonban, mert az ottani kereskedelmi kamara áldozatkészségéből fényesen látták el őket és pompás ünnepségeket rendeztek számukra. Háromszáz külföldi és körülbelül ezer amerikai eszperantista gyűlt össze, mert a kongresszus alkalmából tartotta évi gyűlését az amerikai eszperantó-szövetség is. Es valamennyien a rajongásig lelkesedtek, holott bevallásuk szerint akadtak olyanok is közöttük, akik nemrégen még a volapük-nyelvért hevültek. A kongresszust Zamenhof clr, az eszperantó-nyelv föltalálója nyitotta meg nagy lelkesedés mellett. Vívu Zamenhof ! Vivu Zamenhof ! kiáltották a kougresszisták. A megnyitóülés előtt istentisztelet volt, melyen az ének, ima és szónoklat eszperantó-nyelven szólott az ég urához és az áhítatos közönséghez. Husz ország eszperantistái képviseltették magukat a kongresszuson és voltak közöttük kínaiak és japánok is. A jelentésekből kitűnt, hogy az uj világnyelv az utóbbi időben nagy haladást tett. Hallatszott olyan jelentós is, hogy némely helyen már tájszólást is használnak, de a kongresszus a magvas eszperantó-nyelvet mondotta ki kötelező nyelvnek. A rendőrhatóságnak négy embere volt jelen a gyűléseken, valamennyien értettek és beszélték a világnyelvet. Magától értetődik, hogy a rendőrök csak a kongresszus díszének emelésére jöttek el, mert az eszperantisták a világ legjámborabb emberei és senki sem gondol arra, hogy a kongresszuson imparlamentáris szavak esnek. A küldöttek szórakoztatására egész sereg ünnepséget rendeztek. A többi között egy vígjátékot is előadtak ezzel a cimmel: Kiel Plokar AI Vi, amelyet Shakespeare aligha ismert volna el a maga müvének, noha a szindarad nem volt más, mint a nagy angolnak a Vízkereszt, vagy Amit akartok cimü ismeretes vígjátéka. A washingtoni újságok a kongresszus gyűléseiről eszperantó-nyelven adtak tudósítást. Lehetséges, hogy a kongresszus ujabb lendületet ad Amerikában az eszperantó-nyelv terjedésének, de a híveiknek mindenesetre erős agitációt kell inditaniok, mert Amerika kilencven millió lakosa közül eddig csak ezerötszáz ember beszéli az eszperantó-nyelvet. Katonai takarékpénztárak. A közös hadsereg tisztjeinek adósságát mostanában külön katonai pénzintézet utján rendezik nálunk. Angolországban már régóta másképen gondoskodtak a katonák pénzügyi helyzetéről. 1859 óta működik az angol hadsereg körébon a katonák takarékpénztára (Miiitáry Savings Bank), amelyet azzal a céllal alapítottak, hogy a katonáknak alkalmat adhassanak, a zsoldjukból megtakarított pénzük gyümölcsöztetésére, továbbá, hogy a fegyveres szolgálatból való kilépésük idején bizonyos tőkével rendelkezzenek. Amióta rendszeresítették a postatakarékpénztárak intézményét, amelyek a legkisebb összeget is elfogadják gyümölcsözésre, azóta a katonai takarékpénztáraknak létjogosultsága megszűnt; 1896 óta az addig nyitott számlákat tovább is vezetik s betéteket ezekre elfogadnak, de ujabb számlákat nem nyitnak. A katonai takarékpénztár helyét tehát a postatakarékpénztárak töltik be; a csapattestparancsnokok kötelessége, hogy a legénységet arra hajlítsák, hogy megtakarított pénzük gyümölcsöztetésót a postatakarékpénztárakra bízzák. A hadsereg vezetősége megállapodott a postaigazgatósággal, hogy a gyarmati katonaság betéteit is fogadja el, mert a gyarmatokban a postatakarékpénztárak intézménye szervezve nincs. A postatakarékpénztárak elvállalják a betevők számlájára az állampapírok vásárlását is. Az intézményt az angol hadsereg legénysége nagy mértékben használja. Az egyes gyarmatokban helyőrségenkint és emberenkint évente átlag négy font (kilencvenhat korona] a betét, aminél tekintetbe kell venni azt, hogy nem minden ember fizet be. Egyesek évente négyszáznyolcvan koronát is megtakarítanak; másoknak kilencezerhatszáz koronányi megtakarításuk is van. A postatakarékpénztárnál százezer legénységi egyénnél többnek vau számlája, ebbe azonban nincsenek beszámítva azok az anyaországbeli egyének, akik nem a hadügyminisztérium utján nyittatták számlájukat. -f Az állami polgári leányiskolában megnyitjuk a negyedik I. d) osztályt, ezért fölhívom mindazon szülőket, kikuek leányaik a rendes beiratkozás alkalmával helyszűke miatt kimaradtak, hogy a fölvétel, illetőleg beiratkozás végett folyó hó kilencedikén délután három órakor az iskolában jelentkezzenek. Teleky László, igazgató. -f Beiratások a kereskedőtanonc-iskolába. A szegedvárosi kereskedőtanonc-iskolába a beiratások az 1910—1911. évre folyó évi szeptember hó 9., 10., 11. napján és pedig szeptember hó 9. ós 10-én délután háromtól öt óráig, szeptsmber 11-én azonban délelőtt tiztől tizenkét óráig eszközöltetnek. A beiratások alkalmával minden tanoncnak az utolsó iskolai és az ujraoltási bizonyítványát kell előmutatnia s beiratási dij fejében két koronát, tandíj fejében pedig az egész évre nyolc koronát fizetnie. Az előadások szeptember hó 11-én kezdődnek. Minden kereskedőtanonc köteles a kereskedőtanonciskolába a kitűzött időben beiratkozni s mindaddig járni, míg tanulási ideje a főnöknél tart. Ez a kötelezettség a kikötött próbaidőre, valamint azoknak a kereskedőtanoncoknak is szól, akik az iskolai év alatt lépnek valamely üzletbe. A fölvételre későn jelentkező kereskedőtanoncok mulasztóknak fognak tekintetni. Hauser Rezső Sándor, igazgató. EGYESÜLETI ÉLET Rajzolók egyesülete. A Magyar Építő- és Iparművészeti Rajzolók Országos Egyesülete, kiküldöttjének, Timár Béla mérnöknek közbenjöttével a szegedi rajzolók megalakították az egyesület szegedi fiókjának szervező-bizottságát. Az uj liókegyesiilet a szegedi társadalom értéktermelő munkástagjainak jelentős tagjait van hivatva képviselni mindazon tényezők előtt, amelyek örömmel látják, mint kel életre az az eszme, mely a társadalmi élet előnyeinek élvezésére nehéz munkával szerzi meg a jogot. A bizottság tagjai lettek : Mihály Ferenc, Takács János, Koczka János, Bárifi Lajos. Prunkl Henrik, Fekete Vilmos, Fekete Nándor, Horky Ferenc, Szabó János, Kctssay József. A bizottság üléseit csütörtök esténként tartja. Az érdeklődőknek a bizottság tagjai szívesen szolgálnak fÖlvilágositással. Mindennemű tüzelőanyag legolcsóbb beszerzési forrása Jutkovics Géza '£, ü s'én""nlíl Itt • ÜZLETHELYISÉGÜNK KIADÓ. Mélyen leszállított árban vásárolhat férfi fehérnemüeket, zsebkendőket, nyakkendőket, kalapokat, ernyőket, férfi-, női- és gyermekharisnyákat stb. TEM1 és KOCSIS Sí SZEGED, DUGONICS-TÉR 1. SZ. V