Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-08 / 91. szám

fi hogy addig vesznek kölcsönt, amig a pénzügyi tönk elkövetkezik, ami már nem késhet sokáig. — Tolsztoj és a IVobel-dij. Moszkvából jelentik: A Buszkoje Slovó értesülése szerint Erikson svéd szociáldemokrata az idei Nobel­díjra Tolsztoj Leó grófot ajánlotta. — Árvf »veszedelem Budapesten. Buda­pestről jelentik: Az árvíz a fővárost is fenyegeti. A Duna ma annyira megáradt, hogy elöntötte az alsó rakodópartot és az újpesti felső töltést. Legnagyobb veszede­lem a Margitszigetet fenyegeti. A viz negy­ven méternyire hatolt be a szigetre és elöntötte a galambházat is. Ha a viz növek­szik, akkor csónakokat fognak a szigeten lakóknak rendelkezésére bocsátani, miután a csavargőzös-járatot be kellett szüntetni. A budai földeket és a rakodópartot is tönkre­tette az ár viz. — Orvosi körökből. Klein Mór dr orvos üdüléséből hazaérkezett és rendeléseit meg­kezdte. — A megvádolt főispán. Egyik szegedi estilap szerdán délután megjelent számában formájában és? tartalmában egyaránt szen­zációs cikket közöl, amelyben azzal vádolja meg ifjú Szemző Gyula bajai főispánt, hogy volt intézőjét ártatlanul letartózttatta, hogy Kreuzig Gyula bécsi állatkereskedőt meg­zsarolta, személyes szabadságát megsértette, jogtalanul fogvatartotta, hogy leányokat el­csábított és titkolt szerelme következmé­nyeitől tilos és törvényellenes módon akart szabadulni. A cikk vádjainak támogatására följelentésekre hivatkozik és leveleket is közöl. A cikkre vonatkozólag a főispán a Délmagyarország szerkesztőségével telefonon a következőket közölte: — Annyit jelentek ki csupán, hogy egy­részt állásomon és méltóságomon alulinak tartom, másrészt mint nős ember sem tehe­tem meg, hogy ilyen piszkokba beleavatkoz­zam. Minden vád elbocsátott cselédeim rágal­mazásai, akik között vezet az ellenem indí­tott hajszában Burnáty Pál intéző. Jellem­zésül fölhozom, hogy ez ellen az intéző ellen az újvidéki királyi ügyészség 5127. szám alatt vádinditványt nyújtott be az újvidéki törvényszékhez a büntetőtörvénykönyv 350. §-ába ütköző zsarolás vétsége miatt. Ezen­kívül zsarolás miatt több eljárás van folya­matban Burnáty ellen. A vádaskodást még egyszer határozottan visszautasítom, az azo­kat közlő lap ellen sajttípört inditok. — Szabad a kolerás hajó. Budapestről jelentik: A nyolcszázhatos számú uszályhajót, amelyen a kolerás betegek Magyarországból Ausztriába kerültek, ma délelőtt oldották föl a zár alól. Ma reggel megjelent a hajón Magya­revits Mladen tiszti főorvos Bukovszky György­gyei, a fertőtlenitő-intézet igazgatójával ós újra fertőtlenítették a hajót. A fertőtlenítés után bevonták a rettegett hajóról a sárga lobogót és ezzel a hajó fölszabadult a zár alól. — A bécsi vadászati kongresszus. Bécsből jelentik: A vadászati kongresszus résztvevői tiszteletére tegnap este a városházán dísz­bankett volt. Az első pohárköszöntőt Neu­meyer polgármester mondotta a kongresszuson képviselt országok államfőire és Ferenc Jó­zsefre. A kongresszus elnöke Bécs város, a pol­gármester ós a községtanács tagjainak egész­ségére ürítette poharát. A német kormány ki­küldötte, Batibor herceg pohárköszöntőjóben Ferenc Józsefet, mint uralkodót és kitűnő va­dászt éltette. — Fertőtlenített hercegi pár. Budapestről íelentik: A határrendőrség tegnap táviratban értesítette a keleti pályaudvar rendőrségét, hogy délután a kolerás Varsóból megérkezik Galicin herceg és felesége. Mikor a vonat be­robogott, a hercegéket tisztiorvosok várták. Alaposan megvizsgálták őket, majd podgyászu­kat fertőtlenítették, mire Galicinék egyik duna­parti szállodába hajtattak. — Jaurés és Vandervelde. Berlinből je­lentik: A francia ós a belga szociáldemokrácia két nagynevű vezére, Jean Jaurés és Emilé Vandervelde a kopenhágai kongresszusról Ber­linen At Frankfurtba utazik az ottani kongresz­szusra. Berlinben tudták meg, liogy kockán fo­rog a frankfurti kongresszus a jövő vasárnap, ha 6k ketten francia nyelven akarnának föl­OELM AQYARORSZAG szólalni. Egy hírlapíró meginterjúvolta a két szociálistavezért. Jaurés ezt mondta: — Ha igaz a tilalom, akkor én németül fogok beszélni, de az én németségemben nem lesz köszönet; bár tudok németül, de nagy különb­ség népgyűlésen beszélni, vagy kedélyes társa­ságban csevegni, ha az embernek nem anya­nyelve a német. A hallgatóra nézve kinos, a szónokra pedig nem kevésbé gyötrelmes. Itt közbeszólott Vandervelde: — Remélem, hogy beszédünket németről le fogják fordítani franciára, mert ami engem illet, magam sem vagyok annyira otthonos a német nyelvben, hogy megértsenek. Ez a beszélgetés a hírlapíró és a két szociálistavezór között a Kaiser Fríedrich-mu­zeum képcsarnokában ment végbe. Egyszerre csak, épen mikor a hírlapíró azt kérdezte, hogy mi a fölfogása Jaurésnak a badeni szociál­demokraták eljárásáról, lekiáltott a karzatról egy őr hamisítatlan berlinies kiejtéssel : Et ist verboten, dot die Herren sich hier laut unter­halten ! — Látja, — felelt nevetve Jaurés — itt is megtiltják, hogy beszéljek. — Szerencsétlenül járt fékező. Kaposvárról jelentik : Ujdombovár község állomásán szeren­csétlenül járt Art/i Lajos fékező. Két vasutikocsi közé került és oly súlyosan megsérült, hogy rövid kínlódás után meghalt. — Bigámista kereskedő. Szatmárnémeti­ből jelentik : Az ottani vizsgálóbíró utasítására letartóztatták Otanovics Gábor kereskedőt azért, mert háromszor nősült meg. Egyik fele­sége sem halt meg és egyiktől sincs még tör­vényesen elválva. Utoljára a rnult hónapban tartott lakodalmat. — Repülés Pécsett. Pécsről jelentik, hogy Versepuy Leon, francia aviatikus szépen sike­rült repülést mutatott be Pécs város közönsé­gének. Hétfőn délután öt órakor folyt le a repülés a pécsi lóversenytéren, melyre a kör­nyékbeli községekből ezerszámra érkeztek. A repülést kissé akadályozta az a körülmény, hogy Versepuy nem juthatott raffinált benzin­hez, hanem csak ipari célokra szolgáló közön­séges benzint használhatott, ami a gép műkö­dését akadályozta. Emiatt többször meg kellett szakítania repülését és . több izben leszállt. Mintegy százötven méternyi gurulás után leve­gőbe emelkedett és az első fölszállásnál tiz­tizenkét méter magasságban mintegy ötven métert repült. A következő fölszállásnál tizenöt­húsz méter magasságban megkerülte a lóver­senyteret. A harmadszori fölszálláskor harminc méternyi magasságra emelkedett és ily magas­ságban két óriási kört irt le. Versepuy Leont a közönség nagy ovációkban részesítette. — Még mindig a Borromeus. A protes­táns egyházmegyék most tartják őszi köz­gyűléseiket és nem múlik el egy anélkül, hogy a Borromeus-enciklikát szóvá ne tegyék. A felsőzempléni református egyházmegye tegnap tartotta Bánócon őszi közgyűlését Futka Jó­zsef esperes és Dókus Ernő egyházmegyei gond­nok kettős elnöklésével. A folyó ügyek elin­tézése után Péter Mihály egyházmegyei fő­jegyző indítványára elhatározták, hogy a kor­mánynál sürgetik a jus placeti megerősítését» a Borromeus-enciklika ellen pedig óvást jelen­tettek be. Ülés végén Dókus Ernő, kit a tiszán" inneni egyházkerület főgondnokává választott, egyházmegyei gondnokságáról lemondott. Péter Mihály főjegyző indítványára Dókus Ernő ér­demeit jegyzőkönyvben megörökítették s Dókust az egyházmegye örökös tiszteletbeli gondno­kává választották. — A nagymező-utcai gyújtogatás. A nagy­mező-utcai gyújtogatás ügyében ma délelőtt folytatta a kihallgatásokat Krezsák vizsgáló­bíró. Mára beidézték a tűzfészek raktárával szomszédos Nagymező-utca 6. számú ház ház­felügyelönéjét, aki, amig tegnap Zuckerra tett terhelő vallomást, ma Fischer ellen fog gyanú­sító momentumokat fölhozni. Krezsák vizsgáló­bíró elé féltizenegykor vezették az asszonyt és a férjét. Körülbelül háromnegyed óra hosszat tartott a kihallgatásuk. A védő fölfolyamodását alkalmasint holnap terjesztik föl az Ítélőtáblá­hoz. Munkatársunk ma pontosan megtudta Zucker eddigi vallomásának lényegét, amelyet a vizsgálóbíró előtt tett. Zucker elmondta, hogy 1885-ben került Magyarországba, teljesen va­gyontalanul és először Kurzweil Bernát üveg­kereskedésében kapott kondíciót. Itt nagyon rosszul ment a dolga, öt és fél éven keresztül kenyér ós vaj volt az egyetlen tápláléka. Hu­szonegy évi szorgalmas munka után kétezer forint megtakarított pénzével nyitott üzletet, 1910 szeptember 10 amelyet a mai virágzó kereskedéssé fejlesztett. A tüzesetekre vonatkozólag állhatatosan ta­gadta, hogy Hammer Samuval ő vitette volna föl az árukat a padlásra, vagy azokat össze­törette volna. Kijelentette, hogy szilárd meg­győződése, hogy a tüzek csak gyujtogatásból keletkezhettek, de a tettest más körökben kell ke­resni. Neki a tüzekből nagy anyagi kára szár­mazott és ő maga ment Krecsányihoz és Je­szenszkyhez és közölte velük, hol kell a föl« bujtót keresniök. — A testi fenyiték. Liabeuf kivégzése óta tudvalevőleg emberfölötti harcot viv a párisi rendőrség az apacheokkal, akik féktelen dühvel igyekeznek megbőszülni Liabeuf halálát. A nem halálos kimenetelű merényletekért természete­sen csak fogházra Ítélik az elvetemedett csirke­fogókat, még pedig aránylag rövid időre. A párisiak szerint ez az enyhe büntetés nem ér semmit, nem riasztja el a gazembereket. S most ott tartanak a franciák, hogy a legko­molyabban követelik a testi fenyíték, a bot­büntetés behozatalát az apacheok ellen. Prece­densre is hivatkoznak. Több mint négy év­tizeddel ezelőtt Londonban nagyon elszaporod­tak az apacheokhoz hasonlóan dolgozó városi útonállók. Az angol nép kívánságának meg­felelően, a parlament 1871-ben kivételes tör­vényt hozott az uj deliktum elkövetői ellen. Ez a törvény jogot ád a bírónak arra, hogy a rablás elkövetőit fogházbüntetésük ideje alatt időszakonként megkorbácsoltathassa. Az ango­lok nagy elégtétellel konstatálták azután, hogy ez az intézkedés bevált. Az útonállók iszonyúan rettegtek a kilencágú korbácstól s aránylag rövid idő alatt a véres támadások megszűn­tek. Négy évtized óta persze valamennyire vál­tozott a büntetőjogi fölfogás, a francia közvé­lemény azonban mellőzi a modern elméleteket és hivatkozva az angol példára, egyre jobban sürgeti a testi fenyiték behozatalát, a kivéte­les apache-törvényt. A Matin londoni tudó­sítója sietve megkérdezte Arrov volt angol detektivfőnök véleményét. Arrov, mint előkelő bűnügyi tisztviselő annakidején vezette az úton­állók elleni harcot. Szerinte nincs más mód, mint követni az angol példát. Speciális törvény kell, mert az apache méltatlan az irgalomra. Á francia törvények velük szemben semmit sem érnek és a francia birák még ezeket se tudják vagy nem merik alkalmazni, hamis szentimen­tálizmusból. Az idegen ugy látja, hogy a franciák szánalmat éreznek az apacheok iránt, akik pedig semmi kegyelmet nem érdemelnek. Hogy Anglia most biztonságban van tőlük, ez kizárólag az 1871-iki kivételes törvénynek kö­szönhető. E törvény szerint minden gyanús egyén, akiről föltehető, hogy merényle­tet akar elkövetni, azonnal letartóztat­ható és három havi fogházra Ítélhető. Az elitéléshez nem kell hogy tett légyen. Elég, ha veszélyes egyén hírében áll s csak föltehető róla, hogy bűnös merényle­tet tervez. Ezek a csirkefogók minden morális érzés nélkül valók. Semmi nem használ velük szemben, egyedül a testi fenyiték. így beszél Arrov detektivfőnök s a franciák­nak nagyon tetszik a szava. Ha mi, magyarok, emlegetnénk a derest, barbároknak bélyegez­nének bennünket. A franciák azonban, a világ­szerte tisztelt kultura védőszárnyai mögött, nemcsak emlegetik, hanem valószinüleg rend­szeresíteni is fogják angol minta szerint a kancsukát. — Endrődiék. Hire kelt néhány napja, hogy Junga Sebő családja magyarosítani akarja a nevét és ezzel nagy szenvedéseiknek utolsó sóhaját is ellehelik. Most már jöjjön az ui élet, a boldogság. Ma a hivatalos lapban csak" ugyan ezek a sorok jelentek meg: Kiskorú Junga Ágoston, Sebő ós Aladár, kassai születésű, budapesti lakosok családi nevének Endrődi-re kért átváltoztatása az 1910. évi 125.301. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Azt hiszszük, sorsuknak minden résztvevő tanuja kívánja, hogy Endrődiék boldogabbak legyenek, mint Jungáék voltak. — A Kúria elnökét meglopták. Günther Antal volt igazságügyminíszternek, a Kuría elnö­kének budapesti lakását, amig Günther a csa­ládjával Iglón üdült, kirabolták. Szeptember el­sején jöttek vissza Güntherék a fővárosba. Azon a napon eltűnt a lakásból Günther leányá­nak aranyórája és lánca. Güntherék négyszáz korona kárt jelentettek be a rendőrségen. A VI. kerületi kapitányság, amely a nyomozást vezeti, megállapitotta, hogy a tolvaj az utcai ablakon keresztül jutott be a lakásba. Sokan látták, hogy Bácz Imre kőműves bemászott a ablakon. Kihallgatták Rácz Imrét, aki beval­lotta, hogy bemászott az ablakon, de tagadta a

Next

/
Oldalképek
Tartalom