Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)
1910-09-10 / 92. szám
12 DÉLM AQYARORSZAQ 1910 szeptember 10 szerb egyháznak, hogy a templom udvarán iskolát építhessen. + Szeged város tanügyi kölcsöne. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumban még e hét folyamán jóváhagyják Szeged város egymilliónégyszázezer koronás tanügyi kölcsönét. Ebből az összegből a város három polgári iskolát és tiz uj tanyai iskolát épit az állam részére. 4- Tanítók köszönete. A békésbánáti református egyházmegye tanitó-egyesülete köszönetet mondott Szeged város hatóságának, amiért az egyesület idei közgyűlése részére a városi széképület közgyűlési termét átengedte. TUDOMÁNY, IRODALOM • Irodalmi vándorgyűlés Szegeden. A Muzeumok és Könyvtárak Országos Szövetsége idei nagygyűlését tudvalevőleg Szegeden tartja, szeptember huszonhetedikén. Az ünnepségre már készül a város hatósága és Lázár GySrgy dr polgármester Budapesten letárgyalta a gyűlés végleges programját a Szövetség titkárságával. A. gyűlésen Wlassics Gyula volt vallásés közoktatásügyi miniszter fog elnökölni. • Halász Imre cikksorozata. A Nyugat szeptember tizenötödiki számában egy cikksorozat indul meg Halász Imre tollából ily cim alatt: Egy letűnt nemzedék. E cikksorozat az 1867-iki kiegyezés előkészítésében ós keresztülvitelében s később egész a tizenkilencedik század végéig szerepelt legkiválóbb magyar államférfiakkal fog foglalkozni. A ma élők közül már nagyon kevesen ismerhették közéletünk jeleseinek e ma már kihalt nemzedékét. A cikksorozat szerzőjét a Nyugat olvasói Széchenyiről irt tanulmányából s e folyóiratban megjelent egyéb közleményeiből ismerhetik. E veterán publicistánk 1865-től 1900-ig tevékeny működést fejtett ki a hazai sajtóban mint vezércikkíró. 1867-ben Lónyay pénzügyminiszter oldala mellett különösen a kiegyezés pénzügyi részének létrehozása körül, később idősb Andrássy Gyula gróf miniszterelnök mellett mint sajtófőnök működött. Volt alkalma érintkezni ama korszak összes aktiv államfórfiaival. Azok közül a kisszámú nagy újságírók közül való, a magyar publicisztika hőskorának bajnokai közül, akik osztoztak a nagy államférfiakkal ugy a kigondolás, mint a keresztülvitel munkájában. Művészete, mely akkor folyton alkotásban ragyogott, most mint emlékezet fog nem csökkent fénynyel rávilágítani ujabb történetünk e legnevezetesebb s nemzedékünk előtt legismeretlenebb korszakára. A cikkeket számról-számra megszakítás nélkül adja közre a Nyugat. Árjegyzék in ¡(yen és bér mentve Az összes alkatrészek kaphatók! m! mik! m tölcsérnélkiili íiiíiiiiili Amerikai tölcséres beszélőgépek és zenélőgépek legolcsóbb beszerzési helye. Az összes hanglemezeket raktáron tartjuk. 25 cm. nagy dupla hanglemezt 2*50 fillérért árusítjuk. Pathe nagy dupla lemezek 4*50 fillér. Állandó uj felvételek. A legfinomabb uarrógépeket és kerékpárokat legjutányosabban árusítjuk. — Nagy mechORfKoi javitó-mühely! KLEIN ÉS TÁRSA Oroszlán-utca. — Telefon 59. Az összes alkatrészek kaphatók! Árjejiyzék ingyen és bérmentve Mindennemfl tüzelőanyag legolcsóbb beszerzési forrása Jutkovics Géza "•és s;Snlelei" IBII IJUHMi 41. • №1: Hl. SPORT Szegedi mtiuyró győzelme. Érdekes sportesemény színhelye volt szeptember nyolcadikán, Kisasszony-napján a fővárosi millenáris versenypálya úszómedencéje. A BTC. rendezésében Magyarország legjobb müugrói versenyeztek a magyar müugró-bajnokságórt tizenkét fokos vizben. A győzelem dicsőségéből kijut Szegednek is, mert az elsőséget a magyar műugró-bajnoksággal egy szegedi fiu, Dénes Károly, a MAFK. tagja, negyedéves gépészmérnökhallgató nyerte el. A győztesnek járó bajnoki aranyérmet a pontozás körül támadt differenciák miatt ezideig nem adták ki Dénesnek s efölött a Magyar Uszó-Szövetség dönt. Évek óta Dénes dominálja a magyar műugró-sportot, amelynek ő a leghivatottabb magyar képviselője. A magyar műugró-sportot különben épen Dénes hozta divatba Magyarországon mintegy négy év előtt. A kiváló atléta legutóbb az augusztus huszonnyolcadikán Székesfehérváron rendezett országos műugró-versenyen nyert első dijat, egy tiszteletdijat és ezüstérmet. Sportkörökben különben általánosan tudott dolog, hogy a magyar műugró-bajnokságot Dénes közreműködése alkalmával más atléta nem nyerheti el. ^ Aradi footballisták Szegeden. Kisasszony-napján a Szegedi Atlétikai Klub ujszegedi pályáján football-mérkőzés volt. Az Aradi Vaggongyári Sport-Egyesület rándult át Szegedre, hogy a Szegedi Atlétikai Klub kitűnő csapatával megmérkőzzék. A különben ügyes aradi footballisták fölött határozott diádalt arattak a szegediek. A mérkőzés 7: 0 arányban a szegediek javára végződött. Az aradi csapatot különben a nagyobb vereségtől csak kapusának nagyszerű védése mentette meg, aki legalább husz biztos goalnak látszó labdát védett ki nagy bravúrral. A csapat magatartása minden kritikát kiáll. Olyan fair, fegyelmezett játékosok, amilyen csak egy aradi csapat lehet. A Szegedi Atlétikai Klubnál Niessner-en kivül Gulyás ós Weisz játéka emelkedett ki a kiváló együttesből. § Sajtópör. A szabadkai választások elején a „Bácsmegyei Napló" azt irta, hogy Mukits Simon dr, mint ügyvéd, irodai érdekből is ragaszkodik a mandátumhoz. Ez a kijelentés nem akarta sem sérteni, sem meggj-anusitani Mukits Simont, aki azonban mégis sajtópört indított a cikk szerzője, Fenyves Ferenc hirlapiró ellen. A szabadkai törvényszék vizsgálóbirája el is rendelte a vizsgálatot ebben az ügyben, a szegedi királyi tábla vádtanácsa azonban elutasította a vizsgálat elrendelése iránt beadott kérelmet. A táblai végzés szerint: „a terhelt által a magánvádlóról állított azon tény, hogy irodai érdekből ragaszkodik a mandátumhoz — nem meggyalázó". § Fölmentett mozdonyvezető. Adorján és Magyarkanizsa között történt, hogy a 4215. számú személyvonat, amelynek a mozdonyvezetője Reményi Dávid volt, elütötte Sós Ferenc pályafelvigyázót, aki egy hajtánynyal haladt a síneken, közvetlenül a személyvonat előtt. A pályafelvigyázó oly szerencsétlenül bukott le a hajtányról, hogy a mozdony alá került és a kerekek a fejét levágták a törzsétől. Reményit gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt vonta felelősségre a szabadkai királyi törvényszék. A mozdonyvezető azzal védekezett, hogy amint a vonat a nyílt pályán haladt, az úgynevezett vizállásmutató üvegcső elpattant, anélkül pedig a gőz nyomását megállapítani nem lehetett. Nehogy kazánrobbanás és ennek folytán óriási katasztrófa történjék, menetközben az elpattant csövet másikkal helyettesitette. A mozdonyvezető ezenkívül még azt a védekezést is fölhozta, hogy a halálos elgázolás épen kanyarulatnál történt, ahol mindkét oldalon fasorok zárják el a pályára való kilátást. A ha.tánynyal haladó pályafelvigyázót tehát amúgy sem vehette volna észre, a szerencsétlenség elkerülése ennélfogva minden körülmények között lehetetlenné vált. A biróság azonban ennek ellenére bűnösnek mondotta ki a mozdonyvezetőt és őt husz napi fogházra átváltoztatható kétszáz korona pénzbüntetésre ítélte. Fölebbezés folytán ma délelőtt tárgyalta a szegedi királyi Ítélőtábla ezt az ügyet. Szakértükül beidézte Bajza Lajos magyar államvasuti főfelügyelőt, Vámos Ármin magyar államvasuti főfelügyelőt és Láczay Jenő főmérnököt, akik egyértelmüleg ugy nyilatkoztak, hogy miután a pályatesten a kilátás el volt zárva, a mozdonyvezetőt a szerencsétlenségért okolni nem lehet. A büntetőtanács ennek alapján Reményit fölmentette. Az Ítélet jogerős. § Sikkasztás. Klopfer Sámuel csókái gabonaügynök négyszáz koronával volt adóhátralékban. Kielégítési végrehajtás cimón husz métermázsa gabonát foglaltak le nála, mielőtt azonban az árverés megtörtént volna, Klopfer a lefoglalt gabonát eladta. A nagykikindai törvényszék ezt a cselekményt sikkasztásnak minősítette és ezért Klopfert nyolc napi fogházra ítélte. A szegedi királyi Ítélőtábla büntetőtanácsa ma délelőtt helybenhagyta a törvényszék Ítéletét. § Verekedő legények. Kaszaper pusztán, a Scherer-féle majorban bál volt, amelyen a legények között szóváltás, majd bicskákkal verekedés támadt. A bicskázások hevében Asztalos Mihály tizennégy, Balog Gyula pedig huszonnyolc nap alatt gyógyult sérüléseket szenvedett. A királyi ügyészség Asztalos sebesülése miatt Ondrik József és Ondrik János, Balog sérülése miatt ugyanezek, továbbá Kostyalik György és Kostyalik Vilmos ellen emelt vádat. Vádlottak konokul tagadtak a birósájj előtt, amely a tagadás ellenére Kostyalik Vilmos kivételével a többiek bűnösségét megállapította. Ennek alapján Ondrik Józsefet hét havi és huszonkilenc napi, Ondrik Jánost/mí havi és huszonkilenc napi, Kostyalik Györgyöt hat havi börtönre ítélte, Kostyalik Vilmost pedig fölmentette. A királyi ügyész Kostyalik Vilmos elitélése, Kostyalik György pedig a saját fölmentése iránt fölebbezett a szegedi királyi Ítélőtáblához, amely azonban ma délelőtt helybenhagyta az elsöbiróság ítéletét. § Kétszer ítélték el. Debrecenből írják: Két év előtt történt, hogy a szomszédos Sámson községben véres verekedést rögtönzött egy Kaprinyák József nevű suhanc. Ólmosbottal olyat sújtott a legközelebb álló Szuper György nevü barátjára, hogy az összeesett. A debreceni törvényszók Kaprinyákot másfél évi börtönre Ítélte el. Az ítéletet megfölebbezte a vádlott s mig a felsőbb fórumokat megjárta az ügy, a már gyógyulófélben levő Szuper György oly«.n betegséget kapott, amelyben meghalt. Az ügyészség a pör ujrafölvótelét rendelte el s haláltokozó súlyos testisértés miatt Kaprinyák Józsefet az esküdtbiróság elé állította. Tegnap tárgyalta az esküdtszék a már másfél év óta letartóztatva levő suhanc ügyét s az esküdtek verdiktje alapján a törvényszék másodízben három évi fegyházbüntetéssel sújtotta. § Szélhámosság hamis pénzzel. Dobzsai József pécsi utazó-ügynök azok közé az elszánt szélhámosok közé tartozik, akiken nem fog a legsúlyosabb büntetés sem. Ez az ügynök, aki már esztendőket töltött a fegyházakban, különben egy speciális szélhámos-szakmában utazik, pénzt csal ki hiszékeny emberektől azzal az Ígérettel, hogy a valódi pénzért kétszerannyi hamis pénzt ad az illetőknek. Legutóbb Szeremlén, Bátán, Szabadkán és még egy sereg bácsmegyei helységben sikerült neki egy csomó embertől ilyen módon nagy összegű pénzt kicsalni, akik egy ideig várták, hogy az ügynök kétszerannyi értékű, forgalomképes hamis pénzzel fogja kárpótolni őket. Miután azonban az ügynök nem jelentkezett, a károsultak csalás miatt följelentették a bíróságnál. A szabadkai királyi _ ügyészség a följelentésekre elrendelte Dobzsai letartóztatását. A szabadkai királyi törvényszék Ítélkezett fölötte és terhelő körülménynek véve, hogy Dobzsai ilynemű csalásokért már több izben és súlyosan büntetve volt, őt négy évi fegyházzal sújtotta. Az ügynök védője fölebbezést nyújtott be a szegedi királyi táblá-