Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-17 / 73. szám

214 DELMAGYARORSZAO 1910 augusztus 18 tartózkodnak. Mindössze három ilyen egyénre akadtak rá, egy Stumper-Gasseban lakó Klein Mátyás nevü órásra, egy póksegódre és egy volt iskolaszolgára. Ezek kihallgatása sem járt ered­ménynyel. Mind a hárman igazolták alibijüket. Későn éjszaka a detektívek egy lebujban elfogták Voigt Keresetély ácssegédet, akiben a bayreuthi kéjgyilkost ismerték fel. Voigt nem tudta iga­zolni alibijét, később dulakodni kezdett. A körme alatt vérnyomok voltak. Erős őrizettel egyfogatú bérkocsin vitték a rendőrségre. A rendőrségen rögtön kihallgatták Voigt Ke­reedélyt. Kiderült, hogy harminckét éves. Tetau­ban született, ácssegéd. Bayreufhban 1902. évtől 1909-ig tébolyáéba volt zárva, ő gyilkolta meg Brodovssky Ella thüringiai iskolásleányt a bayrenthi erdőben, aztán a borzalmasan meg­csonkított leányt megfertőzte. A vizsgálat során megállapították, hogy Voigt közveszélyes őrült. így fegyház helyett tébolydába került, ahonnan hét év után szabadon bocsátották. A kéjgyilkos tagadta az iszonyatos büntettet. A rendőrség még éjszaka felvette az ujjlenyomatát és össze­hasonlította az asszony ruháján, ingén ós nyakán talált ujjlenyomatokkal. A vizsgálatnak szenzá. ciós eredménye volt. Az ujjlenyomatok pontosan megegyeznek. Voigt megtört, sirni, rimánkodni kezdett, de nem vallott. A körme alatt talált aludtvér-jelekre sem tudott választ adni. Ami­kor az alibijét kidatták, hisztérikus görcsöket kapott, elájult. A vizsgálat vezetője kijelentette tudósítónknak, hogy Voigt kéjgyilkos. Voigt Keresztélyt ideiglenesen a rendőrségi fogház­ban helyezték el. A bécsi rendőréég még az éjszaka sürgönyzött Krecsányi detektivfőnök­nek, hogy szüntesse be a budapesti nyomozást, a gyilkos megkerült. NAPI HÍREK — Személyi hirek. Bósa Izsó dr királyi taná­csos, a szegedi ügyvédi kamara elnöke, Wies­badenből hazaérkezett. —Balogh Károly szeged­városi pénzügyi tanácsos szabadságáról vissza­érkezett és átvette hivatala vezetését. — A török misszió Cettinjében. Cettinjéből Jelenti egy távirat: Miklós fejedelem tegnap délután a török misszió vezetőjét, Hilmi basát mindjárt megérkezése után a hadügyminisz­tériumban meglátogatta és mintegy husz percig maradt nála. Ma délben a török misszió tiszte­letére díszebéd volt. Miklós fejedelem a Daniló­rend nagykoronáját adományozta Hilmi basá­nak. A török követ és a követség tagjai, valamint az ideérkezett török tisztek rangjuk szerint kaptak kitüntetésekot. — A katonatisztek adósságát rernle­tik. Schönaich hadügyminiszter már régóta foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mikép lehetne a katonatisztek adósságait rendezni. Legújabb értesülésünk szerint Hazai Samu honvédelmiminiszter bizalmasan bekérte a honvédezredek parancsnokságaitól a tisztek adósságairól szóló kimutatást és az adatok alapján számvetést tett, hogyan lehetne leg­célszerűbben a tiszteket mentesíteni. Az eddigi számitások szerint három millió koro­nára van szükség, hogy a honvédtisztek adóssága megváltassák. Ezt az összeget buda­pestibankoktól akarja a honvédelmi miniszter megszerezni. Már tárgyalásba is bocsát­kozott több pénzintézettel, amelyek haj­landók négy és fél százalékos pénzt adni a konverzió céljaira. A miniszter nem egy bankkal kívánja megoldani a kér­dést, hanem — ép ugy, mint Schönaich — konzorciumot szeretne létrehozni. — Éjjel jelenti tudósítónk: A Rendeleti Köz­löny holnapi száma közli, hogy a katona­tisztek adósságait miképen fogják konver­tálni. Eszerint az összes katonatisztek adósságait konvertálják, annak hat száza­lékos kamatait fizetik s ezenkívül semmi­féle költséget nem fizetnek. A kölcsön nyúj­tásához semmi biztosíték nem szükséges. A visszafizetés tiz év alatt történik. Azok a katonatisztek, akik ötvenötödik életévüket betöltötték, kötelesek életbiztosítást kötni. — Az Ehrlicli-szérum Temesvárott. A Délmagyarországi Természettudományi Tár­saság mai ülésén — mint Temesvárról je­lentik — 1 anzer Ernő dr beszámolt a nyolc nappal ezelőtt végzett Ehrlich-féle oltások eredményéről. A temesvári betegeken vég­zett oltások fényes eredménynyel jártak, az elsőfokú betegeken teljes gyógyulás mutat­kozik, mig a másod- és harmadfokú bete­gek állapotában is észlelhető a javulás. — A kereskedelmi miniszt ériumból. Bu­dapestről jelentik : Hieronymi Károly kereske­delmi miniszter távollétében a minisztérium ügyeit Kálmán Gusztáv államtitkár intézi. Az államtitkár ezentúl is csak kedden és pénte­ken délelőtt tizenkét órától fogad. Jelentkezni lehet titkárjánál, Schlick István dr-nál. — Mise a tanyán. Szeged város helyettes polgármestere : Bokor Pál gazdasági előadó el­hunyt leánykáinak emlékére feketeszéli tanyá­ján keresztet állított. Ennél a keresztnél évek sora óta misét mondat a kegyeletes család. Az idén ezt a misét augusztus tizennegyedikén tartották meg, a tanyai nép ezreinek jelenlé­tében. A városból megjelentek az ünnepségen : Jászai Géza apátplébános, Várhelyi József kanonokplébános, Gallér Kristóf pápai kama­rás, Barmos György alsóvárosi plébános, to­vábbá Stein József temesvári Ítélőtáblai bíró, Gciál Endre dr városi tanácsos, Szalay József dr főkapitányhelyettes, Prokisch Ferenc bank­főnök, Balogh József, Kovács Oktáv, Benich János dr. A tanyavilágból: Nagypál Kilit alsó­tanyai plébános, László Kálmán alsótanyai ka­pitány, a tanyai birtokosok közül számosan ós a Bokor-család tagjai, valamint a rokon­ság nagy számban. A misét bevezetőleg Nagypál Kilit plébános szép prédikációt tar­tott a hivők nagy seregének, fölhiva a népet, hogy e héten a király nyolcvanadik születése napját áhítattal ünnepelje meg. A misét Jászai Géza apátplébános szolgáltatta, a jelenvolt papság segédletével. Déli tizenkét óráig tartott az egyházi szertartás, azután a nagy vendég­sereg Bokor Pálék tanyájának árnyas udvarán gnzdag ebédhez ült. Az ebéd során Bokor Pál házigazda szíves szavakban köszöntötte ven­dégeit, akiknek nevében Jászai Géza apát­plébános válaszolt, éltetve az emléket ébren tartó derék családot. Kovács Oktáv humoros versben emlékezett a tanya régi látogatóiról, derültséget keltve. A társaság egész nap együtt maradt s vacsorára is a ház vendége volt. A vacsora során Szcűay József dr helyettes fő­kapitány mondott humoros felköszöntőt. A vendégsereg éjfél felé kezdett oszladozni. — A üátji'ábi szociálista-gyitlés. Zág­ráb-ból jelentik: A horvátországi és szlavóniai szociáldemokrata pártok tegnap itt negye­dik nagygyűlésüket tartották Buksek és Hents munkásvezérek vezetésével. A nagy­gyűlésen, amelyen igen sokan jelentek meg, felolvasták a titkár, a pénztáros és a fel­ügyelŐ-tanács jelentéseit. Az uj párt­programról Demetrovics György tartott elő­adást. A gyűlés elhatározta, hogy a pro­gram revízióját egy ad hoc bizottságra bízza, amely a legközelebbi nagygyűlésen fog be­számolni tevékenységéről. — Tisza István a királyról. A király szü­letése napja alkalmából Pöstyénben az ott für­dőző közönség nagy ünnepélyt rendez. Előkelő rendezőség készíti elő az ünnepélyt, amelynek sikere előreláthatóan biztosítva van, mert a jelenleg ott Időző Tisza István gróf az ünne­pély keretében beszédet fog mondani. Neveze­tes az ünnepség azért is, mert ez lesz az első magyar ünnepély Pöstyénben. Eddig minden évben a király születése napját német nyelven ünnepelték meg. — Sándor király titkos végrendelete. A prágai Narodni Listy azt a hirt közölte, hogy a gyászos emlékű Sándor szerb király titkos végrendeletet készített, amelyben Kara. gyorgyevics György herceget nevezte meg utódjául. E liirre vonatkozóan ezt mondotta egy bécsi újságírónak Bresnitz Sydakov, aki alaposan ismeri a szerb viszonyokat s részt/vett a közelmúltban történt szerb politikai mozgalmakban is. A Narodni Listy állítása — úgy­mond — tévedésen alapszik. Sándor király ilyen végrendeletet nem hagyott hátra. Sándor király ugyanis sohase gondolhatott — épen fiatal kora miatt — arra, hogy ilyen korán vége lesz és igy nem is juthatott neki eszébe, hogy végrendeletet csináljon. Ezzel szemben igaz az, hogy Milán király terjedelmes politikai végrendeletet hagyott hátra és ugy látszik, hogy a Narodni Listy az ő végrende­letéről tud, azonban azt tévesen Sándor királyénak véli. Csakhogy Milán király végrende­letében olyasmiről, amit a Narodni Listy állit, szó sincsen. Ezzel szemben áll az, hogy Sándor király magánbeszélgetéseiben többször említett« > hogy Karagyorgyevics György herceget akarja trónörökösnek. Amikor ugyanis a szerb közvéle­mény ugy Lunyevicza Nikodémnak, mint Mirkó montenegrói hercegnek a trónörökössége ellen foglalt állást, Sándor király Karagyorgyevics György hercegre gondolt és tárgyalásokba is bocsátkozott vele, e tárgyalásokat azonban se Sándor király, se pedig a szerb politikusok nem vették komolyan és Sándor király nem sokára újból Lunyevicát akarta megtenni trón­örökösnek. Ez volt a terve még közvetlenül a meggyilkoltatása előtt is. — Gutenberg sírja. Mainzból jelentik : A történetbuvárok nagy várakozással néztek a városi színház átépítési munkálatai elé, mert; azt remélték, hogy a földmunkák során, me­lyeket a „Krempelmarkt"-on, ahol a régi fe­rencrendi templom állott, végeznek, meg fog­ják találni Gutenberg sirját. Gutenberget ugyanis állítólag itt temették el. A remények csalódással végződtek, mindinkább valószínűvé válik, hogy azoknak van igazuk, akik azt állít­ják, hogy a nagy föltalálót nem ebben a tem­plomban helyezték örök nyugalomra, habár' 1499-ben egy Gelthus nevezetű rokona ezt ál­lította. Annak bizonyítására, hogy tényleg a ferencrendiek templomában temették el Gu­tenberget, arra a bizonyítványra is szoktak hivatkozni, melyet 1734-ről keltezve, Glau­burg János patrícius állított ki s amelyben az illető azt állítja, hogy ö látta a nagy föltaláló fába faragott halotti címerét a templom falára fölakasztva. A Gutenberg-emlékek két szorgalmas kutatója, Schorbach és Schenk, ki­mutatták, hogy ez a cimer nem a könyvnyom­tatás feltalálójának címere volt. Ezzel aztán elesett az utolsó bizonyíték is, mely amellett szólt, hogy Gutenberget a mainzi ferencrendi templomban temették el. Mindig hihetetlen volt ez a föltevés, mert Gutenberg anyagi vi­szonyai úgyszólván kizárták, hogy a hagyaté­kából a holttestnek Eltvilleből Mainzba való szállításának és a templomba való temetésének költségeit fedezni lehetett volna. Más valaki sem igen fedezhette ezeket a költségeket, mert hiszen ismeretes, hogy a föltalálóról, aki öreg­ségére megvakult, majdnem teljesen megfeled­keztek. Mindinkább hódit E. Rothnak az a véleménye, hogy Gutenberg az eltvillei plébánia­templom alatt van eltemetve. — Vanghan báróné esküvője elmaradt. Brüsszelből táviratozzák: Tegnapra volt ki­tűzve Vaughan báróné esküvője Durieux Emánuellel az arronvillei polgármesteri hiva­talban, de az esküvő elmaradt. Senki sem tudja, mi volt az oka. Durieux adoptálni fogja a báróné gyermekeit. — SortUz a bucsusokra. Balassagyarmat­ról jelentik: Nógrádon ma akarták megtartani a szokásos bucsut. A búcsúsok már hajnalban gyülekezni kezdtek és egyik korcsmában jó­kedvűen iddogáltak. A mulatozók közül három nógrádi gazdálkodó összeszólalkozott s csakha­mar ütlegelésre került a sor. Csendőrök jöttek, akik rendre szólították fel az embereket. Azok ellenszegültek, megtámadták a csendőröket, mire Jeszenszky József örsvezető és Orossi Károly nógrádverőcei csendőr tüzeltek. Két ember meg­halt, kettő súlyosan megsebesült. Egy újságíró beszélt Perényi balassagyarmati csendőrörsvezetővel, aki a véres esetről ezt mondta: — A sajnálatos fegyverhasználat megtörtént, de annak körülményeit még nem tudjuk. Csak arról kaptunk értesítést, hogy két ember meg­halt, kettő súlyosan megsebesült. Jelentést tet­tünk az esetről a főfelügyelőségnek és a minisz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom