Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-10 / 68. szám

1910 augusztus 10 DÉL MAGYARORSZÁG 11 ritka vendég. Szent e hely, itt hősi magyar vér folyt s változott át tündöklő, szelid nefelejtsvi­rággá," Esti, mint két őr őrzitek e szent helyet? Évszázados karjaitokkal megvéditek a kedves nefelejtset, hadd viruljon szerénven itt, a csen­des magányban s takarja e szent helyet kék leplével. Ágropogás ébreszt, fel ábrándozó gondola­taimból, csörög, zörög, megelevenedik az alat­tam lövő katlan s egy nagy fekete árny lépdel a sziklatömbök közt tova. Fölkelek, de mái­nem látom. Pár lépést megyek előre, egy szik­lára fölkapaszkodom s ott talán hétszáz lépésre látom a vén „remetét" turkálni. Durr, néhány ágroppanás és újra néma csend. Odasietek, de bizony nem látok semmit, sötét van az ősbük­kösben, csak épen a törzseket látom világítani kétes szürke vonalakként. Csendesen "álmo­dozva lélekzik az erdő. Fekete árnyak a ko­ronák, homályos, egyszinü a talaj. Ügy vélem, hogy jól látok, mert a sziklák s törzsek körvo­nalait látom ! Csalódás, mint majdnem minden ez életben, egy vékony fának nekimegyek s ágai összekarcolják arcomat s kezeimet, nem láttam, hogy utamban áll. így van ez mindig, mindenki azt hiszi, hogy jól lát, mert egyes dolgokat ki tud venni, hogy aztán abba botol­jék bele, amit nem látott s abban törje össze magát. De most ne filozofáljunk. Visszafordultam s ime, ott feketéllik két kedves, öreg barátom sötét alakja! Alusztok már ? .Közelebb megyek s nézem, mint ringatja a most fölkerekedett szellő két kedvenc tölgy­óriásom koronáját, mint hajlonguak susogva fiatal hajtásaik. De lám, csak most látom, a fiatalabbik óriás koronájában egy világos folt van, egy nagy ága, mely tavaly még ott disz­lett, hiányzik s a kelő hold ezüstös sugarai egy nagy világos sebhelyet mutatnak az eddig oly ép öreg törzsön! Megtépáztak téged is az utolsó viharok, te kedves öreg ? S korhadó belsődbe hidegen, kíváncsian hatolnak be a hold sugarai, mintha szivedben rosszat akarnának keresni. Szegény öreg, te ! Egész életed tiszta, ártatlan volt s most, midőn alkonyodik, most keresnek.benned üszköt s gonoszt ? ! így van ez, jót tettél, nemes voltál, az élet viharjait büszkén, sértetlenül küzdőd át s most föltár­ják belsődet gonosz kezekkel, hogy hü öreg barátod szemeláttára gyanakvó szemek sugarai kífürkészszék az élet viharjaiban erős, tán most gyengülő, de mégis nemes belsődet ! Oh, de szeretnék olyau lenni, mint Te, ki szótlanul tűröd ezt s még tekintetedre sem méltatod a rossz kíváncsit s megvetéstelin hallgatsz ! Ezüstös fényáradat váltakozik koromsötét árnynyal, mintha megelevenedne minden, a lomb közt fényes sugarak járják halk táncukat s ugrálnak törzsről-törzsre. A sziklák, mintha megnőttek volna, kétakkorának tetszenek a páfrányok ezüstös csipkéje alatt. Fölemelem köpenyegemet, föltekintek két jó öreg bará­tomra s halkan üdvözöljük egymást.— Lassan, ut nélkül — hisz erre nincs is ut — völgy­nek lefelé indulok s gondolatokba merülve bal­lagok hazafelé. Alig 150 lépésre valami fekete tömegen akadt meg a tekintetem. Odamegyek s a szellő már jó messze elibém hozza a „remete" félre­ismerhetetlen szagát. Ott fekszik mozdulatla­nul, oldalra dőlve a hatalmas agyaras s apró szemében zöldes fényben tükröződik a hold kíváncsi sugara. Visszanézek. Fekete és ezüst fény váltako­zik két öreg barátom dus lombozatán is, ha­talmas törzsük sötéten kiválik a karcsú bük­kök sudár alakjai közül. Susogva, bólingatva intenek, mintha csak azt mondanák: „Gyere vissza, ha pihenni óhajtasz, mi hiven megol­talmazunk, hisz nálunknál hivebb barátod nincsen !" utca 8. Igazgató: Krémer Jenő. • Táwbaszélő-szám: 759. yAujtjsztijs ig| Szerdán i^gu^«« of változó műsor, uj bohózat és uj számokkal. | mîTOEày RElróBEafVAaí. Bohózar] KABŐK GYŐZŐ, a Royal-orfeum komikusa. — Miss ¡Véü, Greyuss Margit, Ada Alstrup, 3 MASCOTTES, Brothers Cabanis és az összes müvésztagok fellépte. Előadás kezdete este ö órakor pontosan. Melyárak rendesek. — Esti pénztárnyitás 8 órakor. (A fürdés.) Egy szórakozott újságíróval tör­tént a napokban. Siófokra rándult ki és dél­előtt, a fürdőben régi ismerősével találkozott. Az ismerősnek föltűnt, hogy az újságíró már egy félórája fürdö-lepedőbeu álldogál és mere­ven bámul be a vízbe. — Szerkesztő ur, nem fürdik meg? Nem hi­deg a víz, nagyon kellemes, — nyugtatta meg az ismerős ur. — Kérem, a legnagyobb zavarban vagyok,— válaszolta az újságíró. — Már egy félórája azon töprengek, vájjon megfürödtem-e már, vagy sem ? * (A kérvény.) Egy tudós asszony kórvényt nyújtott be a hatósághoz, amelyben fölajánlotta szolgálatait és megokolja: „Alsóvároson a lakosság igen tekintélyes számban van és oda egy szülésznői állás ok­vetlenül elkallódnék." m (Az emléksorok.) Az Operaház egyik szép, de kissé tehetségtelen ifjú művésznője arra kérte Szomaházy Istvánt, a kitűnő irót, hogy irjon néhány sort az emlékalbumába. — Brrr... — mondta Szomaházy. — Kedves mester, — eseugett a művésznő, — nem kívánom ingyen a fáradságát. Viszon­zásul vagy énekelek önnek egy áriát, vagy pedig egy hatalmas libamáj-pástétomot küldök önnek. Erre megkötötték az alkut. Szomaházy elő­vette az emlékkönyvet és ezt a megdöbbentően uj igazságot irta be: „Az élet szenvedés. Szomaházy István." A művésznő tulboldog volt. Mikor a boldog­ságából fölocsudott, megkérdezte: — Nos, mester, választott? — Választottam, — mondta Szomaházy és közismert bajusza alatt egy ravasz mosoly lap­pangott. — Nos ? Melyik áriát énekeljem ? — A libamáj-pástétomot kérném .. . APRÓSÁGOK. * K. Hegyi Lili Baján. A szabadkai szín­társulat most Baján játszik nagy érdeklődés mellett. Ma Kondráth Ilona jutalomjátéka volt, holnap szerdán, csütörtökön és vasárnap K. Hegyi Lili, a kiváló szegedi énekesnő fog ven­dégszerepelni a Varázskeríngő és Tavasz ope­rettekben és a Gyímesi vadvirág népszínmű­ben. Szombaton Luxemburg grófjában Sziklai Jenőnek lesz a jutalomjátéka. * Fölvétel a szinésziskolába. A magyar királyi országos színművészeti akadémiában szeptemberben megkezdődnek a fölvételek. Az akadémia igazgatósága megküldte a fölvételre vonatkozó értesítést Szeged város polgármes­teri hivatalának, kérve a tudnivalók közzété­telét. Az összes tudnivalókat tartalmazó pla­kátot a polgármesteri hivatal a városházán közszemlére teszi sazt az érdeklődők bármikor megtekinthetik. * A sasfiók Hódmezővásárhelyen. Rostand nagysikerű drámájának, „A sasfiók"-nak holnap, szerdán lesz a bemutatója Hódmezővásárhelyen. A főszereplők Kesztlerné Kápolnay Juliska, KesstlerEde, Heppesné Harmath Józsa, Szendrey, Várnay, Delly. * Szerződtetés. A szegedi Vigszinpad volt kitűnő komikusát, Radó Sándort, Steinhardt Géza, a budapesti Steinhardt-mulató igazgatója augusztus huszadikától kezdődőleg egy évre tagjai sorába szerződtette. Mindennemű legolcsóbb beszerzési forrása 0ÓZ3 fa- és széníelspe ! IM-ÄH 11. íliiTffi. 52 Amerikai asszonyok kívánsága. Illinois­állam asszonyai követelik, hogy a házas és nőt­len férfiak egymástól különböző címet viselje­nek. Kérésüknek már sok képviselőt, sőt magát a képviselőház elnökét is megnyerték, aki meg­ígérte, hogy törvényjavaslatot terjeszt Illinois parlamentje elé, amelyben kéri, hogy mindazo­kat a házas férfiakat, akik nőtleneknek adják ki magukat, súlyosan megbüntessék. Illinois asszonyai — európai társnőikkel ellentétben, akik azon fáradoznak, hogy az asszony és leány közt való megszólítást egyenlővé tegyék — azt akarják, hogy a férfiak is nős vagy nőtlen vol­tuk szerint viseljenek címet. Számos példával igazolták kérésük jogosultságát és elmondták, hogy mennyi tragédia fejlődött már abból, hogy a leány nem tudta, házas vagy nőtlen férfiúval áll-e szemben. A fölhozott példák annyira meg­győzték a képviselőket, hogy szó nélkül meg­hajoltak az asszonyok kérése előtt és Ígérték, hogy minden igyekezetükkel meg fogják való­sítani. ^ Minek tartották régente a színészt. 1648-ban Angolország törvényt hozott, mely szerint minden színész — csavargó, akivel cudarul kell elbánni. Aki engedelem nélkül mer valamelyik színházban játszani, azt először is megkorbácsolják és azután tömlöcbe vetik. Az igaz, hogy az országban csak két szinház volt, mert a puritán Cromwel a többit lerom­boltatta. Százharmincegy évvel később pedig királyi pompával helyezték Garrick Dávidot, a hires színészt a Westminsterben, a Shakes­peare-emlék lábánál örök nyugalomra. Nálunk se volt régente más sorsa a színésznek. 1820-ban Kükedy Pál színész azzal a kérelemmel fordult a helytartó-tanácshoz, vegyék föl a városi sze­gények közé, mert már nem bír játszani. A helytartó-tanács azzal a megokolással utasította el Kükedy kérelmét, hogy nem hajlandó a sze­gények sorát szaporitani; a szegényház jótéte­ményének kegyében csak olyan embert része­síthet, aki becsületes munkával és nem nap­lopással kereste kenyerét. Egy igazi modern kalap. A brüsszeli kiállítás olasz szekciójában egy óriási női kalap van kiállítva. Az egészen modern formák­ban tartott kalap-monstrum kai-imája tíz méter széles. A belseje maga három méter huszonöt centiméter átmérőjű, ugy, hogy huszonegy ember kényelmesen belefér. A "kalap magas­sága egy méter hatvan centiméter. Elkészíté­séhez hatezer méter szalmafonatot használtak föl és a szabadban készítették, mert különben nem lehetett volna kihozni a gyári helyiség­ből. Brüsszelbe szállítása is a legnagyobb ne­hézségekkel járt, mert egy egész vasúti kocsit kellett a számára átalakítani. A csuda-kalapot a kiállítás után az olasz iparmuzeumban helye­zik el. ~ A körmök és az emberi karakter. Egy francia folyóirat pszichológusa kitalálta, hogy a kézkörmök alakjából is következtetni lehet kinek-kinek a jellemére. A francia „Garten­laube" lélekbúvárja szerint hosszú, keskeny körmök magában bízó, erős jellemet jelentenek. A széles, lapos körmök finom érzésű, gyengéd, szerény lélekre vallanak. A r.övid, kerek köröm pedig a lázongó, kolerikusok és a veszedelmes intrikusok ismertető jele. A halvány körmök melankolikus és tudományt kedvelő természetre, vallanak, a ragyogók és rózsaszínűek pedig jó manikűrre. ^ Hogyan nyaral Dreyfus Alfréd. Dreyfus Alfréd őrnagy, az Ördögsziget hajdani lakója, Savoyában nyaral, Chambéryban s vele van a családja is. Annak a szerény fogadónak, ame­lyikben megszállott, ö a legemberkerülőbb la­kója. Senkivel szóba nem áll, még a köszöntést js alig viszonozza. Bár a felesége szereti muto­gatni a toalettjeit, amelyeknek száma végte­len, de ő sem igen barátkozóbb az uránál, akin örökké rajta a szeme, mintha láthatatlan tá­madók ellen akarná megvédelmezni. Ami a gyer­mekeiket illeti, akiknek legidősebbíke márvalósá­gosfiatalember,öksem igen mozdulnak szüleikkö­zeléből s ők is majd olyan szótlanok, mint az édes­apjuk. Csaka kisebbik fiu megy kivételszámba,aki a korabeli gyermekekkel szívesen barátkozik és vidáman szokott tenniszezni egy szőke, kis angol fiúval. A Dreyfus-család nagy és egyet­len szórakozása a kártyázás. Reggeltől estig a játékasztal körül ülnek, hol a hallban, hol a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom