Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-02 / 61. szám

10 DÊLMAGYARORSZAQ 1910 augusztus 2 к. 19.60 К. felső, 450 mm. 80 к. 19:76 К, 100 mm- '79 к. 19.80 К. 500 mm. 79.3 к. 19.80 К. 250 mm. 79.3 к. 19.80 К, 550 mm. 79.5 к. 19.60 К,- 100 mm. 79.5 к. 19.75 К, 100 mm. 79.5 к. 19.50 К, 100 mm: 79.8 к. 19.50 К. 100 mm. 78.3 к. 19.50 К, 300 mm. 79.6 к. 19.60 К. 100 тт. 79.5 к. 19.30 К, 100 mm. 79.5 к. 19.30 К, felső, 400 mm 79.5 к. 19.30 К. 100 mm. 79.5' к. 19.60 К, 300 mm. 79 к. 19.90 К 100 шш. 79 к. 19.80 К, 200 mm. 79 к. 19.40 К, 1)00 mm. 79 к. 19.20 К, felső, 100 mm. 79 к. 19.20 1ц 100 шш 78.5 к. 19.30 К, 100 mm. 78,5 к. 19.30 К 30Ö mm. 78 к. 19.10 К, felső. Fehérmegyei 300 mm. 78 8 к. 19.30 К. 100 mm 76.8. к. 19 К. Pestvidéki: 200 шт. 79.5 к. 19.40 К, 100 тт. 79.5 к. 19.35 К, 500 тт. 79.5 к. 19.20 К, 400 тт. 79.5 к. 19.20 К, 500 от 79 к. 19.40 К, 150 тт. 79 к. 19.35 К, 100 тт. 80 к. 19.35 К, 200 тт. 78 к. 19.20 К, 100 тт. 78 к. 19.20 К. 200 тт. 77.5 к. 19 К, 100 тт. 77.2 к. 19 20 К, 200 тт. 77 к. 19 К, 250 шт. 76.5 к. 19 К. Felsömagyarországi: 500 тт. 80 к. 19.40 К, 1000 тт. 79 к. 19.20 К augusztusi szállításra, 200 тт. 78 к 19 К. Bánsági: 100 mm 78 к. 19.10 К, 100 тт. 78 к. 19 К. 100 тт. 78 к. 18.60 К б, 100 тт. 75.8 к. 18 К. Aradi. 100 тт. 78 к. 19 К, 100 тт. 76 к. 18.20 К. Adat: т тт. 76.8 к. 19 К. Т. árpa: 130 тт. 12.90 К készpénzfizetés mellett, 400 тт.' 12.75 К, 100 тт. 12.70 К, 100 тт. 12.60 К, 150 тт. 12.60 К mind készpénzfizetés mellett, paritásra. Budapesti értéktőzsde. Az előtőzsde iránya a szilárd külföldi jelentés nyo­mán szilárd volt. A magyar hitelrészvényt 3—4 koro­nával drágábban vásárolták, az osztrák hitelrészvéhy ára azonban 2—3 koronával csökkent, mert a félévi mérlegről kolportált hirek nem voltak kielégítők. A helyi piacon tartott áron folyt a vásár. A készáru­piacon az Adria, Atlantica, Tégla els. és a Nasici részvényt 10 koronával olcsóbban bocsátották áruba. A járadékpiac gyönge. — Köttetett : Osztrák hitel 66S.25—671.50 Magyar hitel ...... 858.75—861,— Koronajáradék ...... 91.85—91.90 Leszámitoló bank . .... 573.50— —.— Jelzálogbank 489.75—490,— Rimamurányi ...... 693. 693.50 Városi villamos ..... 381,-—381.50 . Közúti vasút 735. 735.50 Hazai bank 313. 314.50 Kereskedelmi részvénytárs. . 752. 752.75 Aszfalt-részvény 211. 212,— Tégla els 322. 327,— Drasche-téglagyár részvény . 632. 624.— Salgótarjáni 640. 641.— Va?uti forgalmi 477. .— Ruggyanta 461. —.— Nasici tanningyár részvény . 645. 647.— Adria 532. 541,— Atlantika 296. 301.— Által, kőszén . . . ... 639. 640,— Délben eleinte szilárd volt az irányzat, mert Ber­linből szilárd jelentés érkezett. Későbbi folyamatban bécsi eladás nyomán kisebbszerii elgyöngülés állott be, melyben a vezető értékek ára lemorzsolódott. A helyi piacon a Közúti vasutrészvény tűnt ki tetemes áremelkedésével, a többi változatlan áron került for­galomba. A járadékpiac gyönge. — Köttetett: Osztrák hitel . 668,50—666.75 Magyar hitel ...... 862.50—860.75 Koronajáradék 91.90 .— Leszámitoló bank .... 573,——572.50 Jelzálogbank ...... 489.50 .— . Rimamurányi 692.50 .— Osztrák-magyar államvasút. 740, .— Déli vasút 111. .— Városi villamos 381. 381.50 Közúti vasút . ... . . 736.50—740,— Kereskedelmi részvénytárs. . 75L50—752,— Aszfalt. . ... . . . . . 212. .— Salgótarjáni kőszénbánya r. 640. —.— Drasche-féle téglagyár részv. 625. 623.— Tégla els. 328. 329,— Adria 541. 543.­Atlantika 300. 303.— Újlaki téglagyái" részvény . 401. .— Nasici tanningyár részvény . 640. 644'— A dijbiztositásért fizettek: A hitelrészvényért hol­иарга 3—4 korona. 8 napra 8—10 korona, augusztus hónap végére 16—18 korona. Éríéktözede>zárlaí. Osztrák hitel 667.75. Magyar hitel 872.—. Állam­vasút 740.—. Jelzálog 488.50. Leszámítoló 571.50. Rimamurányi 691.50. Városi vasút 384.50. Közúti vaeut 744,—. Gahonató'zsde=zárlat. Októberi buza 9.35—9.36. Áprilisi buza 9.63—9.64. Októberi rozs 7.07—7.08. Októberi zab 7.14—7.15. Májusi tengeri 5.76—5.77. Augusztusi tengeri 5.70. Augusztusi repce 12,50—12.60. Bécsi bSrze. A mai értéktőzsclén a kötések a következők voltak: Osztrák hitelrésevény 668,— Magyar hitelrészvény 859.50 Anglo-bank 305.25 Bankverein . 547,— Unió-bank . . 623.75 , Lander-bank 504.75 Osztrák-magyar államvasút réssv. . . 740.50 Déli vasút . 110.25 Rimamurányi vasmű 692.— Alpesi bányarészvény 740.— Török sorsjegy 257,— Májusi járadék . 93,60 Magyar koronajáradék ...... 91.80 Márka készpénzért 117.43 Ultimóra Ц7.47 (A mohácsi vész.) A szegedi Vigszinpad egyik népszerű művészéről, Badó Sándorról be­szélik ezt az ifjúkori tréfát. Tudjuk, hogy az iskolai kvalifikáció az életben ugy sem számit és igy bevallhatjuk, hogy Radó a színiiskolá­ban bizony nagyon rossz növendék volt. Egy látványos operettet játszottak akkoriban a színházban s a növendékek tanulás helyett abban statisztáltak. Minden idejüket lefoglalta a darab s igy jogosult volt a szinház növen­dékeinek az a kívánsága, hogy az elméleti vizsgát halasszák el későbbi időre. A szigorú igazgatóság azonban nem engedett és kitűzte a vizsga napját. A növendékek erre Radóval az élükön furcsa sztrájkra, határozták el magukat. Kijelentették, hogy a kérdésekre a leglehetetlenebb felelete^ ket fogják adni. Radó Sándor vizsgája a következőképen tör­tént : A vizsgáló tanár a legegyszerűbb elméleti kérdéseket adta föl, amelyekre Radó kész­akarva a legrémesebb válaszokat adta. A tanár­nak végre elfogyott a türelme. . — Hát adok önnek egy könnyű kérdést; — mondta. — Ha erre sem felel, akkor ki­dobatom. Mikor volt a mohácsi véss ? Mire Radó a legjámborabb arccal felelte: — Ezernyolcszáznegyvennyolcban. Leírhatatlan az a kacaj, amely a vizsgát hallgató közönség és a növendékek soraiban kitört. Radót pedig majdnem hogy kicsapták az iskolából. * (A temetkezési szolga.) Az egyik temetkezési vállalat elcsapta rendezőjét, aki pedig nagyon használható embere volt. Kíváncsi emberek utána jártak a dolognak s a következőket sikerült megállapitaniok: Funebrás József — foglalkozása után nevez­zük igy — a halottas házak előtt szokott áll­dogálni fekete díszruhájában s a kezében a nagy fekete portásbottal. Aztán elkíséri a me­netet a temetőbe s onnan hazaballag. Hát a mult héten is szerepelt József egy temetésen. Temetés után a halottvivők nem engedték el, hanem magukkal vitték egy ven­déglőbe halotti torra. Funebrás József ott ala­posan berúgott, olyannyira, hogy hazafelé menve, strucctollas gyászsüvegét félrecsapva s a portásbottal hadonászva, a főutcán végig foly­ton a Csicsónéni nótáját fújta s közbe-közbe széles jókedvében el-elkurjantotta magát: — Tyuhaj, sose halunk meg! Természetes, hogy a gazdája azonnal kitette. Hogyisne? Igy rontani az üzletet! * (A csereviszoni;.) Bíróság elé került egy szabó és egy kereskedő. A leszámolás miatt össze­kaptak. Tudniillik a szabó a kereskedőnél vá­sárolt mindent, amire szüksége volt, a keres­kedő pedig a szabónál csináltatta az ő és fiai ruháit. Ez igy tartott évekig és nem voljt baj.; Egyszer aztán összekaptak és bepörölték egy­mást. — Hát mennyivel tartozik magának a keres­kedő? — kérdi a biró a szabót. — Nem tudom én biztosan . . . — No, és magának a szabó? — kérdi a ke­reskedőt. — Én sem tudom biztosan . . . — De hát hogy lehet ily sokáig számla nél­kül maradni ? Miért nem küldtek egymásnak számlákat ? — Azért nem — felelte nyíltan, némi töp­rengés után a kereskedő — mert mindegyik azt várta, hogy a másik küldjön előbb számlát. — Miért? — Hogy aztán ő nagyobb számlát küld­hessen. * Professzor Burjjhardt. A mai estétől kezdve- egész Szegeden senki sem beszél más­ról, mint a Vigszinpad nagy szenzációjáról: Professzor Burghardi művészi pantomimiájáról, amelyet csak öt napon át mutatnak be a kaba­réban. Máshol ilyen művészi esemény idején erősen föl szokták emelni a helyárakat, mig Krémer igazgató rendes helyárakkal vendég­szerepelteti Burghardt professzort. Maga a mutatvány egy csodás kis mitológiai jelenet, amelyben egy faun és egy nimfa szerelmi enyel­gését mutatják be klasszikus zenekisérettel. A nimfa csaknem teljes nimfaszerü, lenge kosz­tümben jelenik meg, mégis a legfiatalabb leány is megnézheti, mert a produkció annyira művé­szi és stílszerű, hogy egy pillanatig se hat érzékileg. Az emberi test szépségének művészi bemutatása " ez, mely égy percig " se sérti a jó izlést. A közönség megdöbbenve nézte végig az izgató szép jelenetet s azzal a meggyőző­déssel távozott, hogy ezt mindenkinek, aki a szép iránt érdeklődik, meg keil néznie. Mar magában a díszletek, a csodaszép zene, a gyö­nyörű nimfa s a faun művészi játéka elegendő arra, hogy már csak azért is megnézzék a Vigszinpad különben is érdekes műsorát, mely­nek keretében többek között föllép Vágó Géza, a közismert komikus, kinek humoros elő­adása szintén nagy vonzóereje lesz az uj pro­gramnak. Szeged, Horyáih Míhály-uíca 8. Igazgató: Krémer Jenő. S Távbeszélő-szám: 759. j Augusztus Fj Kedden j Augusztus Fj teljesen UJ műsor (az évad leggazdagabb műsora). SSÉS és nimpha A fürdőkádban. 3 MASCOTTES, női angol ének- és tánc-trio. A bpesti Népszínház \fáná ÍÍ&1-2 komikus és v. művésztagjá Wayu W&ííl, kupié-énekes. The Cabanis, excentrikus akrobaták. — Greguss Margit, szubrett. — Misa O' Síeli»" angol ének- és táncművészno. — Ada Alstrup, dán ének- és tánc­művésznő. — Lucie Werra, nemzetközi énekesnő. Korda Henrik, énekes és kupié-előadó. — A „Vig­szinpad" saját zenekara hangversenyez Gáspár Laci budapesti primás vezetésével.; Előadás kezdete este 9 órakor pontosan. Helyárak rendesek. — Esti pénztárnyitás 8 órakor. • A Jövendő. A Hódmezővásárhelyen meg­jelenő A Jövendő cimü kitűnő irodalmi, mű­vészeti és kritikai szemle legutóbbi, augusztus elseji száma gazdag, változatos, szenzációs tar­talommal jelent meg. Gonda József dr, Vekerdy Géza, Nil, Ignotus cikkeket, Ady Endre, ifj. Biró Lajos, Vekerdy Géza elbeszéléseket, Alba Nevis, Simonka György, Györék József, Komlós Aladár költeményeket, Kemény Simon szociológiai és Farkas Lajos pedagógiai cikkeket írtak a lapba s a többi közlemény is tartalmas, komoly dolog. Előfizetni a lapra félévre két koronáért egy levelező-lapon a legcélszerűbb. • A Nyugat. Ignotus, Osvát Ernő és Fenyő Miksa egyetlen modern magyar szépirodalmi és kritikai szemléjének augusztus elsején megje­lent száma feltűnést keltő kiállításban és igen érdekes tartalommal jelent meg. A Nyugat fő­munkatársai: Ady Endre, Ambrus Zoltán, Ba­bits Mihály és Móricz Zsigmond. A Nyugat augusztus elsején megjelent számának tartalma: Ambrus Zoltán : Utazás egy cukrosbolt körül (első közlemény). Ignotus.: Jegyzetek (Tisza István és a nemzetiségi kérdés). Kortsák Jenői A kövér leány (novella). Telekes Béla: Az én utam (vers). Schöpflin Aladár: Uj egyete­mek. Laczkó Géza: Magyar iró magyarsága (párbeszéd). Ady Endre: Versek. Lengyel Géza: Á milléniumi emlék. Dienes Valéria: A nirvána felé (párbeszéd). Figyelő: Magyar imperializmus (Halász Imre). Az Éhrlich-ügy (Bródy Sándor). Lucie, Binet Valmer regénye (Ady Endre). Le­vél Lesznai Annának (Dienes Valéria). Emléke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom