Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-07 / 66. szám

4 DÉLM AGYARORSZÄO 1910 augusztus 6 Ttt emiitjük meg, nogy Ferenc Józsej királyt nyolcvanadik születésnapja alkalmá­ból a román király képviseletében a trón­örökös fogja üdvözölni. Károlyi Sándor és felesége. A szatmári békeszerző egyike azoknak a tör­ténelmi alakoknak, akiknek működését az utó­kor a legellentótesebb szempontokból itéli meg. Irodalom keletkezik személyük körül, az egyik védi, a másik támadja őket és a közönség azt sem tudja, hogy kinek higyjen: hisz mindkét fél okiratokkal, egykorú levelekkel stb. igyek­szik igazát bizonyítani. Károlyi Sándorral, a szatmári békeszerzővel is igy vagyunk. Történetíróink igen nagy része önzéssel, haszonleséssel vádolja. Azt mondják, hogy a Rákóczi-féle szabadságharcban minden lépését a legrutabb anyagi érdek vezette. Ezek közé a történetírók közé tartozott Thaly Kál­mán is és igy a müveit közönségnek sokszoros oka volt, hogy Károlyi Sándorról ne a leg­kedvezőbb képet alkossa. Most Takáts Sándor, a jeles történetíró szól a kérdéshez. Azok a bizonyítékok, amelyeket Takáts Sándor felhoz, csakugyan elég erősek ahoz, hogy Thaly állításait megdöntsék. Takáts Sándor megírta Szalai Barkóczy Krisztinának, Károlyi feleségének az életét és ez élet- és jellemrajz közben tér ki itt-ott a kényes kérdésre. Takáts könyvéből az tűnik ki, hogy Károlyi Sándor önzetlen, mindenét föláldozni tudó, hazáját hűen szerető, kiváló államférfiú volt. Felesége pedig, akiről eddig 'ajmi keveset tudtunk, a magyar nagyasszo­nyok sorába, a Lorántffy Zsuzsannák és Zrinyi Ilonák közé emelkedik. Igaz, hogy Károlyiról Takáts vaskos könyvében csak ugy elvétve szól, sok helyt csak jegyzetben emlékezik meg róla, de gondolkodásra késztetnek ezek az oda­vetett mondatok és jegyzetek is. Barkóczy Krisztina a szegényeknek valósá­gos őrangyala volt. Ügyes-bajos dolgaikban se­gítségükre sietett, gabonát, kenyeret adott ne­kik. Távollevő urát is folytonosan arra kérte és sarkalta, hogy a szegény, kimerült paraszt­ság érdekében fáradjon. Károlyi levelei és em­lékirata is bizonyítják, hogy nem eredmény nélkül tette ezt a jó asszony. A dolhai győzelem után (1703.) Károlyi a nyert zászlókkal Bécsbe ment, hogy az udvart a helyzetről fölvilágosítsa és hogy a szegény nép terheinek könnyítését sürgesse. Bécsben nagyon szívesen fogadták, de a közérdekben tett javaslatait, különösen az adó leszállítását huzták-halasztották, pedig később Írásban is benyújtott előterjesztésében nagyon üdvös dol­gokat kért a nemzet javára. Magyar katona­ságot, a szegény népnek egy-két évi adómen­tességet, hangsúlyozta továbbá, hogy a német és rác katonaságot, amely az országot rabolja, meg kell fékezni. Takátsnak ezek az adatai egész más szinben tüntetik föl Károlyi bécsi útját. Thaly szerint Károlyi dicsekedni ment Bécsbe, kitüntetéseket koldult, a bécsi minisz­tereknek hízelgett, de azok kigúnyolták őt, •emmibe se vették. Thaly szerint nemcsak Károlyi volt önző és haszonleső, hanem a felesége ís annyira fös­vény volt, hogy a vagyonért reszketett. Ezeket és ezekhez hasonló állításait Thaly legtöbbször gyűlölködésből írja, erre forrása nem igen volt. Ha a vagyonáért reszketett volna, kitűnt volna a dolhai fölkelésnél. S hogy mennyire nem •olt fösvény, elég ide az, hogy egész életét a Jótékonyságnak szentelte. Saját ispotályháza volt, hol a szegényeket táplálta. Iskolákat ala­kított, folyton a szegények közt forgolódott. Ismeretes, hogy a dolhai fölkelőket még Ká­rolyi verte le s dolhai győzelme után — amint emiitettem — Bécsbe ment. Ezután az esemény után Károlyit hamarosan a kurucok közt talál­lak. Történetíróink jórésze s köztük Thaly Kál­mán Is azt állítja, hogy Károlyi elhatározásá­nak oka a bécsi kihallgatás sikertelensége volt. Sőt Thaly a kuruc felkelésre nézve ezt az igen Jelentős fordulatot ilyen szavakkal irja le : „a jó ur köpönyeget fordított". Barkóczy Krisz­tina leveleiből határozottan kitűnik, hogy ő vette rá férjét a felkelőkhöz való csatlakozásra. A labanc Barkóczyak és Koháryak ivadéka — Károlyi felesége — már előbb kuruccá lett. Károlyi és felesége látták és érezték a sze­gény nép nagy nyomorúságát s igy igazi lelke­sedéssel és önzetlenséggel vehettek részt a Rákóczi-féle szabadságharcban, melybe a ma­gyar népet a kétségbeesett gazdasági viszonyok hajtották. A szegénység azért küzdött, hogy sorsán segítsen valamit, A híres „Recrudescunt vulnera" fölsorolt sérelmei is jórészt gazda­ságiak. Barkóczy Krisztina leveleiben már a kezdet kezdetén világosan hirdeti, hogy a nem­zeti fölkelésnek, ha igaz ügy akar maradni, a szegénység fölszabaditiísa lehet csak a célia. Thaly Kálmánnak arra az állítására, hogy Károlyi csak kincsgyüjtésért hadakozott, Ta­káts Sándor megjegyzi, hogy a felesége otthon nélkülözött s megesett, hogy tíz forintot sem tudott előteremteni. Amellett Károlyi kölcsön­höz is fordult, sőt felesége még a Koháryak pénzét is a táborba küldte. Hogy milyen gyűlölet vezette Thalyt Káro­lyiék megítélésében, arra jellemző az ember­szív históriája. Barkóczy Krisztina egy leve­lében arra kérte urát, hogy beteg fia részére emberszivet szedessen. Thaly ezt ugy magya­rázta, hogy Károlyi az elesett német katonák szivét kivájatta s fia gyógyítására zsákban ha. zaküldte. Ez hihetetlen mese. Igazi emberszi­vet Károlyi a levél kelte idejében már csak azért sem küldhetett volna feleségének, mert ekkor száz napi fegyverszünet volt. De meg nevetséges ís ilyen ellenérveket felhozni. Vilá­gos, hogy valami fűről van itt szó, amit akko­riban gyógyszerül használtak. Barkóczy Krisz­tina leveleiből látjuk, hogy részben fia, részben az ő betegsége ideje alatt mindenünnen sze­dette össze a különféle füveket. Amint ez a néhány adat is bizonyítja, Károlyi Sándorról homlokegyenest ellenkező fölfogást vallanak a kuruckorral bővebben foglalkozó íróink. Annyi bizonyos, hogy Károlyi nem kö­zönséges ember volt. Neki az a szerep jutott a XVIII. század elején, mint jóval később Deák Ferencnek. Kibékíteni a nemzetet ural­kodójával, az ország jogainak és a nemzet füg­getlenségének csorbítása nélkül. Acsády Ignác, akit pedig nem lehet Károlyi mellett elfogult­nak mondani, azt írja, hogy a békeszerződés Károlyinak nemcsak töméntelen munkájába) hanem költségébe is került. Nem alacsony ön­érdek, hanem az a tudat vezette, hogy a magyarságot s annak minden fiát, Rákóczitól kezdve az utolsó jobbágyig, menti meg vele a végromlástól. A szatmári békét nemcsak az egykoriak üdvözölték hálával és megnyugvás­sal, „hanem — Acsády szerint — másfél szá­zad politikai tapasztalatai igazolták s a ma­gyar géniusz egyik legszerencsésebb politikai alkotásának tüntették föl Károlyi Sándor müvét." Kristóf Domokos. TAVI RÁTOK A trónörökös útja. Bécs, augusztus 6. A Fremdenblatt irja: Illetékes helyen szerzett értesülés alapján megerősítjük, hogy több lapnak közleménye Ferenc Ferdinánd főherceg utazási tervére vonatkozólag alap­talan. A magyar kölcsön. London, augusztus 6. A haute fináncé egyik neves képviselője azt mondja, hogy a magyar kölcsönnek a párisi piacon való elhelyezése biztosítva van, csak a kibocsátási árfolyam megállapítása okoz még nehézséget, lgyokeztek a magyar kölcsön kérdését mindenféle politikai ügy­gyei összegabalyítani, de a párisi pénzcso­portok nagyon helyesen kiküszöböltek a köl­csön kérdéséből minden azzal össze nem függő ügyet és igy sikerült a kölcsönt biztosítani. A görögök sérelmei. Konstantinápoly, augusztus 6. A Jéní Gazetta szerint elhatározta a kormány, hogy a rendnek Számoszban és a többi sziget­tenger többi szigetein való tartós biztosítása céljából az Asszar Tevfik páncéloshajót a szi­gettengerre küldik, ahová már e célra egy pán­célos korvettet és két torpedónaszádot küld" tek. Az ökuméniai patriarchátus ma jegyzéket adott át a portának, melyben bejelentik a nemzet­gyűlés egybehivását. A nemzetgyűlés összehí­vásának okául felhozzák a görög elemnek Tö­rökországban az alkotmány helyreállítása óta való üldözését, a privilégiumok és a patriar­chátusi törvény átlépését, valamint a macedóniai vitás templomok ügyét. A nemzetgyűlés előre­láthatólag szeptemberben fog összeülni. Cukorlmport Oroszországiba. Pétervár, augusztus 6. A pénzügyminiszter augusztus 6-tól kezdve megengedte a fehér kristálycukorpor bevitelét és pedig a pétervári kikötői vámhivatalon át négyszázezer pud mennyiséget, a rigai vámhi" vatalon át ötszázezer pudot és ugyanannyit a libaui vámhivatalon át; minden pud után két rubel beviteli vámot kell fizetni a Parisban megállapított tétel helyett. Elsiilyedt gőzös. San-Francisko, augusztus 6. Ideérkezett jelentések szerint a PrinzesMay nevü kanadai Pacific-gőzös Vancouverből az alascai kikötők felé való útjában ma reggel Alasca partvidékén elsülyedt. A százötven utast és a legénységet megmentették. A szegedi honvédség köréből. A szegedi honvéd gyalogezred visszaérkezett a bácskai összpontosító gyakorlatokról. Az ezred legénysége egészséges s máris kipihente a gyakorlatozás fáradalmait. A szárnyra kelt hírek, hogy sok honvéd megbetegedett, nem felelnek meg a valóságnak s az ezred legénységéből alig van egy-kettő a kórházban. Betegségüket azon­ban ezek sem a gyakorlaton szerezték. Az összpontosító gyakorlatok Kelébia környé­kén folytak le s azokban a szegedi ezred igen dicséretesen viselte magát, provokálva a felsőbb parancsnokságok elismerését. Megtartották Bácskában a tiszti és altiszti lövőgyakorlatokat és versenyeket is. A tisztek közül Taugner fő­hadnagy az első, Popovics főhadnagy a második dijat nyerte cl. A lövés során Schöpflin Ottó őrnagy zászlóalja tüntette ki magát legjobban. Az ezred most sem pihen, hanem készül a nem sokára következő őszi gyakorlatokra. Kiss Zsigmond altábornagy, a szegedi honvédkerület parancsnoka, a gyakorlatok előtt a Tátrába megy, pár heti szabadságra. Szabadságidejét tátrafüredi nyaralójában tölti, honnan a gya­korlatokra visszaérkezik Szegedre. Távollétében Nikics János vezérőrnagy, a 45. gyalogdandár parancsnoka látja el a kerületi parancsnokság teendőit. Kornháber Adolf ezredes, a szegedi honvédezred volt parancsnoka, most végzi bucsulátogatásait Szegeden s pár nap múlva Székesfehérvárra utazik, hogy átvegye az ottani honvédkerületi parancsnokság beosztott tábornoki tisztét. A szegcdi honvedezrod uj parancsnoka: Fischer Dezső ezredes augusztus tizedikén veszi át az ezred parancsnokságát a most parancsnokló legidősebb törzstiszttől. A szegedi honvédkerületi parancsnokság no­vember elsején foglalja el uj székházát, a ró' szére tiz esztendőre kibérelt Rnichol-féle bér­palotát, a Szentháromság-utca ós a Gizella-tór

Next

/
Oldalképek
Tartalom