Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-06 / 65. szám

1910 augusztus 6 DÉL-MAGYARORSZÁG 7 kihallgatásra megy a királyhoz és javaslatot fog a felség elé terjeszteni a horvát tariománygyülés fölosslatása dolgában. Remélik, hogy az uj választásokon a bán többséget kap. A parlamenti szünet. A képviselőház holnap tartja utolsó formális ülését a nyári szünet előtt. A nyári szünet szeptember huszonhetedikéig tart, amit holnapi ülésén mond ki a Ház. Borszékyné szanatóriumban. — Eltemették Ludmann Gyulát. — (Saját tudósítónktól.) Ma véget ért a menyasszonya szemeláttára öngyilkossá lett Ludmann Gyula megható tragédiája. Délután öt órakor temették a farkasréti temetőben. A hadnagyi rangját megillető katonai pompával, egy mély gyászba borult család részvéte mellett kisérték örök nyugalomra a zaklatott életű, szerelmes öngyilkost. Este tiz órakor a Bruckon át menő személyvonaton indították útnak a holttestet, amely hármas koporsóba zárva, ma reggel hétkor érkezett Budapestre. Az Entreprise emberei azonnal a farkasréti temető halottasházába szállították. Ott ravatalozták föl. Ludmann altábornagy egész délelőtt a ravatal mellett imádkozott. (Hogy tőrtént az öngyilkosság,) A Mariahilferstrasse 16-ik számú házban az egész • harmadik emeleten van a Pension Schneider. Itt lett öngyilkossá/^wdmarm Gyula. Schneider asszony, a penzió tulajdonosa a következőket mondta egy újságírónak: — Nincs nyugtom, amióta ez a szomorú eset történt.' Gindeléék régi vendégeim. Gyakran jártak hozzám. Meglepett, amikor nem ketten érkeztek, mint máskor, hanem hárman. Velük volt egy huszonnégy esztendős fiatalember. Azt mindjárt láttam, hogy a hölgyek nem szívesen látják a társaságukban. Amikor a komorna utján a fiatalember érdeklődött, hogy együtt ebédelhetnek-e, nyersen üzenték visszás „Nem, kimegyünk a zöldbe." Azt is láttam, hogy amikor a hölgyek visszatértek, haragosak voltak, amiért a fiatalember még mindig ott volt. Közvetlenül az öngyilkosság előtt, én velem szemben is elárulta zavarát. Fekete kávét kért és sok rummal itta meg. Aztán mikor megkérdeztem, hogy meddig marad itt, ezt válaszolta: Immer und ewig da ... Az öngyilkosságot egyébként Singer Elza komorna vette észre először. A durranásra berohant a szobába és ott látta, amint vérző mellel, Jialva.ieküdt Ludmann, egyik., kezében a füstölgő revolver, a másikkal görcsösen szorongatta Borszékyné ruháját. Az asszony eltakarta a szemeit, majd ájultan esett neki a tükörnek és mert még mindig nem tudta magát kiszabadítani a halott ember öleléséből, rettentően sikoltozott: — Ir.tenem I Istenem f --— Segítség ! — Megőrülök! — azt kiabálta folyton; Majd rá görcsöket kapott és többször elájult. (Az asszony megőrült.) A Ludmann-tragédia legújabb, megrázó szenzációja: Borszéky Károly professzor válófélben levő felesége, Gindele Mici, Ludmann halálos szerelme — megörült. Súlyos természetű idegbajjal szállították be a bécsi Svetlin-szanatóriumba, A szeme előtt lefolyt rémes öngyilkosság után közvetlenül ideglázba esett, állandóan siró- és nevetőgörcsöket kapott. A családja azonnal intézkedett, hogy a szerencsétlen uriasszouyt szanatóriumban helyezzék el. Az intézet vezető főorvosa, Franz Angerer tlr igy nyilatkozott: — Borszékyné három nap óta van itt a szanatóriumban. Igen súlyos kedélybeteg, állandóan hisztérikus rohamai vannak. Sajnálatos ?Qnek a szerencsétlen asszonynak a sorsa: ártatlanul került ebbe a tragédiába. Hónapokig, sőt évekig eltarthat, amig szigorú kezelésre lesz szüksége. Látogatókat természetesen nem fogadhat. Itt voltak rokonai, testvérei, de senkit sem bocsátunk hozzá . . . A szerencsétlen, beteg úriasszony hétszáz koronát fizet havonta a szanatóriumban való kezeltetéseért. Szobája az Elisabeth-pavillonban van. A főorvos megmutatta. Az elsőemeleti erkélyen két nő ül. Az egyik az ápolónő, a jellegzetes kék ruhában, fehér kötővel. A másik Borszékyné. Egy nagy széken ül. Karcsú, nem túlságosan magas, élénken szőke asszony. Az ajka fehér, mint a papiros, a szeme bágyadt, a tekintete határozatlan, a mozdulatai ijesztően nervózusak. Vékony ujjaival az erkély párkányán játszik. A főorvos elmondta, hogy az asszony volt férjét kétszer hivatta sürgönyileg. De a volt férj nem jött. (Borszékyné vallomása.) Egy ujságiró a mariahilferstrassei rendőrségen megszerezte azt a vallomást teljes és eredeti szövegében, amelyet Borszéky Károlyné a rendőrségen tett. Az Oberkommissár, aki kihallgatta, azt mondta, hogy az asszonyt, legalább ezidő szerint, feltétlenül elmebajosnak tartja, és a vallomása nem mint vizsgálati anyag, hanem mint a nagy dráma emberi dokumentuma érdekes. Az általánosságok után Borszéky Károlyné elég összefüggően ezt vallotta : — Egy éve ismertem Ludmann Gyulát. A huszonnégyéves fiatalember belémszeretett. Én soha nem bolonditaltam. Ludmann Gyulát különben szerfölött ideges és ingerlékeny fiatalembernek ismertem. Idegessége füibajára vezethető vissza. Majdnem süket volt és azt hitte, hogy gúnyolják emiatt. Soha nem volt nyugta. Arról szó sem volt, hogy én a felesége leszek. Ezt meg is mondtam neki. Idősebb is vagyok nála. Gondoltam, hogyha elutasítom, hát kijózanodik. Ha megmondom, hogy nem lehet semmi a házasságunkból, vége lesz az egész dolognak. Nem igy történt. Amikor megtudta, hogy elutazunk, utánunk sietett. A robogó vonatra ugrott föl. A vonaton anyám is, én is elővettük és a lelkére beszéltünk. Nem használt. Erre megharagudtunk reá és szigorúan bántunk vele. A penzióban már nem mutathattuk a haragot, bár nagyon haragudtunk reá, hogy utánunk jött. Később megígérte, hogy elutazik, de nem tette. Amikor a végzetes napon hazajöttünk, már átöltözködtünk, amikor belépett a szobámba, — Csókolom a kezét! — mondta. Ezzel katonai állásba vágta magát és szivenlőtte magát. Többre nem emlékszem. (Ludmann levelei.) Ludmann Gyula hét levelet hagyott hátra. Öngyilkossága napjának egész délelőttjén levelek írásával foglalatoskodott. A rendőrséghez— Regierungsrath Stukkart címére — a következő levelet intézte: — Értesítem a tisztelt kormánytanácsos urat, hogy ma délután öngyilkos leszek. A Mariahilferstrasse l/'b. számú házban lakom, egy penzióban. Itt leszek ma délután öngyilkos. Az apámat, Ludmann tábornokot, szíveskedjék halálomról értesíteni. (Űllői-ut 16/b.) Ludmann Gyula, magánzó. A halott Ludmann Gyulánál még hat levelet találtak. És százhetvenkét forint készpénzt. A szép grófnő kocsisa, — Szerelmi dráma Parisban. — (Saját tudósítónktól.) Parisban, a bűnös és vidám és szép világvárosban tragikus végű szerelmi viszony fonódott évekkel ezelőtt. A párisi szalonok kapva-kaptak a pikantéria uj csemegéjén és évődve, rossz nyelvvel rágódtak rajta, amig az idill fölött fekete felhők nem kezdtek tornyosulni, amelyek tönkrevertek egy szép és előkelő párisi leány életéhez fűzött minden reménységet. H. J. grófnő becézettje volt a párisi előkelő társaságoknak. Viruló, deli, fiatal leány, aki irigyelt királynője volt sok előkelő párisi szalonnak és sok előkelő párisi ur szivének. A fiatal grófnő, az élet minden javának boldog részese, nem találta azonban gyönyörűségét a vidám, a fényes, a zajos világvárosi életben. Neki csönd kellett, magányosság, amelyen keresztül a szerelem rózsaszínű felhőjében láthatta fiatal életét, egész jövőjét, A grófnő szerelmes volt, szerelmes volt nagyon. És talán boldogtalan is. A párisi szalonokban rövidesen szájról-szájra járt a bájos grófnő különös, naiv esete: szerelmes volt az egyik kocsisukba. És a kocsis és a grófnő között titkon fonódott a szerelmi viszony. A kocsis számító volt, merész és talán — ambiciózus is. Viszonozta a grófnő szerelmét. És a deli, szép lány arcáról tünedezni kezdtek a gyermekes gondtalanság és a boldog megelégedés piros rózsái. A grófnőből leány-asszony lett, a kocsis engedelmes asszonya és leányának szerelmes anyja. Itt már megismétlődött az élet. A grófnő és a kocsis nem lehettek egymáséi. A grófné szerette a gyermekét, a kocsis látni se kívántaA grófnő szerette a kocsist, a kocsis boszut akart. Addig biztatta hát a szerelmes anyát, amig az megölte a leányát. A különös szerelmi históriának a biróság előtt volt folytatása. A tárgyaláson a kocsis folyton kérkedett, ugy, hogy a közönség tüntetni kezdett ellene ós a szerencsétlen áldozat, a grófnő mellett. Az esküdtek bűnösnek találták a szegény anyát, akit ennek alapján a biróság két évi fegyházra itélt. Most azt jelentik Párisból, hogy Falliéres, a köztársaság elnöke kegyelmet adott a szerencsétlen elitéltnek, akit nyomban szabadonbocsátottak. NAPI HÍREK Huszonöt éu előtt. » 1885 augusztus 6. - A gastclni császártaláikozás. Nagy diplomáciai tárgyalások, kombinációk és várakozások előzték meg azt a császártalálkozást, amely királyunk és I. Vilmos német császár között folyt le 1885 augusztus hatodikán. Bismarck kancellár és Kálnoky gróf osztrák-magyar külügyminiszter több hétig tartó tárgyalásokon készítették elő a nagyjelentőségű találkozást, Európa összes királyi udvarai tudták, hogy 1. Ferenc József és I. Vilmos találkozása a nagyhatalmak békéje szempontjából fontos jelentőségű. A találkozás nagy pompával ment végbe Bad-Gasteinban. Németország öreg császárja és uralkodónk között fönnálló régi barátság fokozottabb mértékben megujult s ami a találkozás nagy jelentőségét megadta, az vetette meg alapját annak a békének, amely a Balkánon némileg rendezett viszonyokat teremtett. A gasteini császártalálkozáson fogadott barátságnak áldásos éredményeit Európa még a mai napig is élvezi. — Politikusok utazása. Tisza István gróf pöstyéni kúrájának megkezdése előtt meglátogatja Tátrafüreden Téléky Sándor grófot és Tátralomnicon Pejacsevics Katinka grófnőt. — Hazai Samu honvédelmi miniszter feleségével és két fiával automobilon megy a Tátrába. Ma Rimaszombatba érkezett a miniszter családjával, ahol Kovács László dr polgármesterrel az élén nagyobb küldöttség üdvözölte. MaDobsinára mentek, ahonnan tovább mennek a Tátrába, — Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter ma Putnokra érkezett, ahonnan rövid tartózkodásra a Tátrába megy. Innen egyik hires külföldi nyaralóhelyre, maja szeptember elején Brüsszelbe, onnan Londonba utazik a földmivelésügyi miniszter. — Kazy József államtitkár augusztus huszadikán utazik el több heti szabadságra. — A trónörökös antoniobii-utja. Madonna di Campiglioból jelentik: Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége tegnap automobiljukkal elhagyták Mosent és Madonna di Campiglioba érkeztek. Itt a Grand Hotel des Alpesben szálltak meg, az úgynevezett hercegi lakosztályban. A szálló tulajdonosa, aki valamikor jól ismerte Orth Jánost, be> szélt a trónörökösnek az eltűnt főhercegről. Ferenc Ferdinánd és felesége a nap folyamán meglátogatták a templomot és megtekintették a Habsburg-család által adományozott üvegfestrnényeket. A trónörökös érdeklődött, hogy sok-e a bécsi vendég Madonni da Campiglioban. Azt a választ kapta, hogy van elég. Erre megjelentek egyszerű