Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-02 / 61. szám

1910 augusztus 3 DÉL-MAGYARORSZÁGI 13 A rendőrség azonnal megindította a nyomozást. Négy legényt fogtak el eddig a támadók közül, ezeket ma kihallgatták és letartóztatták. Egy színész öngyilkossága. — A lóverseny áldozata. — (Saját tudósítónktól.) Budapesten, a Királyutca és Vőrösmarty-utca sarkán, ma délben halántékon lőtte magát Szentirmay Béla, a fővárosban és vidéken is jól ismert fiatal színész. Szentirmayt az odaérkezett mentők vitték be a Rókus-kórházba. A golyó nem sérthetett nemesebb testrészeket, mert az öngyilkos már a kórházba való vitele közben eszméletre tért. Orvosai azt hiszik, hogy állapota néhány nap alatt jobbra fordul. A fiatal, huszonöt éves színész tragédiájának oka az a régóta tartó családi viszály, amely közte és felesége között kitört. Szentirmay két évvel ezelőtt került föl vidékről a fővárosba. Vidéken jónevü bonvivánt volt s Budapesten, a Városligeti Színház tagjai sorában is csakhamar Hagy népszerűségre tett szert. Később a Fővárosi Orfeum tagja lett s ekkor vette feleségül Balogh Vilma szinésznőt. A fiatal, szép szinészpár házassága kezdetben boldog volt. Szentirmaynak nagy fizetése volt és anyagi gondok nem bántották őket. A családi viszálykodás a mult év tavaszán tört ki, amikor Szentirmayn erőt vett régi szenvedélye: a lóversenyjáték. Minden pénzét a turfra vitte s mikor egy izben a cottingbrunni versenyen több ezer koronát nyert, szenvedélye határtalan lett. Nyert pénzét részint elköltötte, részint lóversenyen vesztette el. Felesége naponta szemrehányásokat tett férjének, aki meg is ígérte, hogy felhagy a lóversenyjátékkal. De igéretét nem tartotta meg. Továbbra is kijárt a lóversenyre, ujabb adósságokba keveredett, rossz hirneve támadt, olyannyira, hogy a Fővárosi Orfeum is fölbontotta a Szentirmayval kötött szerződését. A családi viszályok odáig fajultak, hogy felesége a mult év őszén nyiltan ott hagyta és hosszabb vendégszereplésre Oroszországba szerződött. Szentirmay ugyanekkor a Royal Orfeum tagja lett. Egész télen búskomor volt, elkeseredett és gyakran panaszkodott, hogy felesége haragját nem birja sokáig. Néhány nappal ezelőtt megtudta, hogy felesége hazajön Budapestre. Nagyon szerette az asszonyt és elhatározta, hogy még egy utolsó Kísérletet tesz a kibékülésre. Mindennap elment a Vörösmarty-utca egy házába, ahol az asszony lakott és érdeklődött felesége iránt. Végre megtudta, hogy az asszony ma hazaérkezik. Egész éjjel járkált az utcán s délben fölment a. felesége lakására. Az asszony nem bocsájtotta be magához. Szentirmay erre lelövéssel fenyegette meg az asszonyt, mire ez a házmester segítségével kiutasította férjét a házból. Szentirmay elment. Az utcáról még visszanézett az ablakra, hogy utána néz-e a felesége. Az aszszony kinézett az ablakon. Szentirmay fölkiáltott az ablakba és hivta le az asszonyt. De választ sem kapott. Ekkor erőtlenül eltámolygótt a Király-utca sarkáig. A Vörösmarty-utca és Király-utca sarkán előrántotta revolverét és hirtelen halántékon lőtte magát. Felesége, aki az ablakból látta férje öngyilkosságát, elájult. Szentirmay végigesett az utcán, mire bevitték a közeli ház kapuja alá. Majd az odaérkezett mentők bevitték a Rókus-kórházba, ahol eszméletre tért. Az egész fővárosban és különösen színészi körökben, ahol Szentirmayt ismerték, nagy érdeklédéssel és részvéttel tekintenek sorsa elé. Egy újságíró ma délután felkereste a kórházban Szentirmay Bélát, aki nyugodtan és értelmesen felelt az újságíró kérdéseire. — Mit csinált, Szentirmay ? — kérdezte az njságiró. — Meg akartam halni. Ennyi az egész. Tudja kérem, unom az ügyet . . , Semmi más : unom az ügyet Elég volt. — Ez nem ok. Miért akart meghalni ? — Tudja az isten. Semmi más okom nem volt, minthogy unom ezt az életet, amelyik tele van bajokkal. Ma délelőtt végleg elhatároztam magamat. Tudja kérem, a feleségem, Balogh Vilma, a Király-utca és Vörösmarty-utca sarkán lakik. Nem vagyunk jóban. Ma üzentem neki, hogy meg fogok halni, öngyilkos leszek, szeretnék beszélni vele utoljára... Nem jött le. Erre kimentem az utcára, adclig vártam, amíg kijött az erkélyre. A harmadik emeleten van az erkélyük. Amikor láttam, hogy lenéz, odaugrottam a villamos elé. Az volt a célom, hogy föbelövöm magam, hogy a villamos is átmenjen rajtam. Hát kérem, nem megállt az a szamár villamos . . . — Látta a felesége a dolgot ? — Igen. Az volt a célom, hogy lássa. Mert többször felüzentem, hogy meg akarok halni, öngyilkos leszek, jöjjön le. Nem jött le. Hát a szeme előtt csináltam meg, hogy elhigyje a dolgot. Egyébként nincs mit mondanom. Legjobban szeretném, ha senki sem foglalkozna a dologgal, mert családi ügy. Nem szeretnék a feleségemnek és a sógornőmnek kellemetlenséget szerezni. Miután a sebét bekötözték, véres kezeit megmosták, az öngyilkosok szobájában akarták elhelyezni Szentirmayt. Szentirmay Béla kérte, hogy ne vigyék oda. Várja, hogy valamelyik hozzátartozója elhelyezteti egy szanatóriumban. Amikor az újságíró elvált tőle, még egyszer visszakérte. Valamit akart még mondani: — Nézze kérem, ma nem sikerült, de ez nem baj. Holnapután sikerülni fog . .. Temetés Beocsínban. — Tiz halott, tizennyolc sebesült. — (Saját tudósítónktól.) Ma délután temették el a beocsini robbanás áldozatait. A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy a katasztrófának tiz halottja, három nehéz sebesültje és tizenöt könnyebben sebesültje van.. A gyár vezetősége ma tette közzé a katasztrófa áldozatainak névjegyzékét, amely szerint meghaltak : Vág János, mozdonyvezető, 52 éves; Cser Lajos, gépész, 37 éves ; Ráb József, esztergályos, 43 éves ; Remete Károly, lakatos, 28 éves ; Fischer Ferenc, fűtő, 55 éves ; Hajdú István, fütő, 22 éves ; Bars János, lakatos, 23 éves ; Dolenisék Antal, széntoló, 19 éves ; Miiramalem, mohamedán munkás. Ezenkívül megsebesültek súlyosan -. Bakos Mihály, fölvigyázó, 25 éves ; Ocsovai Márton, lakatos, 18 éves ; Oberth Báint, lakatos, 23 éves. Tizenhármán könnyen ebesültek meg, kik sérüléseik könnyű termélzeténél orvosi segélyt nem vettek igénybe. A vizsgálóbíró és a bizottság ma szállt ki a gyártelepen. A katasztrófára vonatkozólag megállapítható, hogy a szerencsétlenség előtt két munkás a kazán tisztításával foglalkozott. Különben a kazán a „Danubius"-gépgyár készítménye és mindössze három év óta áll üzemben, megengedett feszültsége kilenc és fél légkörnyomás volt. Megállapították azt is, hogy a robbanás idején három fok légkörnyomással kevesebb feszültséggel dolgoztak, mint a makszimum. Ezt Steiner lakatos állítja, aki a feszmérőt a katasztrófa előtt néhány pillanattal megnézte. A túlhevítővel már régebben dolgozik a gyár, vasból .készült. Hausschild A., a technikai osztály igazgatója, a katasztrófa okát odamagyarázza, hogy a túlhevítő öntött vas anyagában az idők folyamán beállott változás következtében — amint fűtés közben hideg levegő érte — defektus állott be, széttört és a kazánt megrepesztette s a szerencsétlenséget közvetlenül a kazán repedésekor kiömlött gőz okozta. A kazán körülbelül 8—10 métermázsa sulyu és a gépház egyik tetőzetén keresztül a két méter távolságban álló párhuzamos zsákraktár épületének tetőzetén átszakította és a raktárhelyiségbe esett. A kazán másik része a harmadik, szomszédos, párhuzamos, átmenő raktárház tetejére esett, hol a tetőzetben fennmaradt. A harmadik, a legsúlyosabb része, a cementrakodóhelyiségbe szakadt és három dolgozó munkás közvetlen közelében esett le. A robbanás pillanatában, 9 óra 32 perckor, a kazánházban a fütő ós a kazántisztitó tartózkodtak. Steiner javító-lakatos szintén benn tartózkodott és súlyos zuzódásokkal megmenekült. A gépjavitó-mühelyben ugyanakkor hat munkás végezte' munkáját. A gyár igazgatója gondoskodott az özvegyek és árvák ellátásáról ép ugy, mint a sebesültek ápolásáról. Az igazgatóság az üzemet, mihelyt a robbanás által okozott rombolásokat kijavíttatta, folytatni fogja. Degradált főhadnagy. - Három és félévi börtön. (Saját tudósítónktól.) Bisztics György zágrábi honvédfőhadnagyot a pozsonyi katonai bíróság három évi és hat hónapi síUyos bör~ tönre ítélte és tiszti rangjától megfosztotta. Risztics György első gavallér volt, a dúsgazdag Janicsáry-család és Risztics Milán volt szerb miniszterelnök és koi'mányzó rokona. Kitűnő összeköttetésekkel rendelkezett, de határtalan könnyelműsége gonosz tettekbe sodorta. Két nővérét, az egyik Risztics Anasztázia, Szirmok Imre budapesti kereskedő, felesége, vagyonukból ..teljesen kiforgatta, lopott, hamisított', egy hetvenkét éves uriasszonyt, aki vallási őrjöngésben is szenved, hogy teljesen hatalmába kerítse, erőszakkal a szeretőjévé tett. Szirmák Imre az élete föladatává tette, hogy a sógorát fegyházba juttassa. Három év óta nem volt egy szabad pillanata. A zágrábi katonai bíróság fölmentette a főhadnagyot és Szirmákot kevés hijján az őrültek házába zárták. Fölebbezés folytán a pozsonyi katonai bíróságot delegálták a Risztics-ügy tárgyalására. Szirmák nem nyugodott. Egész vagyonát beleölte az ügybe. Az egész országban falragaszokon hirdette az igazát, röpiratokat adott ki, felségfolyamodványokat intézett a kabinetiroda utján a királyhoz, aztán Klobucsár táborszernagyhoz; a képviselőház karzatáról kétizben röpiveket dobott az ülésterembe, pört indított a büntetőtörvényszéken Risztics apósa, Kadic Hermann lipiki fürdőigazgató, a főhadnagy felesége, Kadic Klára és a katonai törvényszék előtt ifj. Kadic Hermann zágrábi honvédfőhadnagy ellen, akiket a tiszt bűntársainak tart. (A főhadnagy bilne.) Három éve, 1907. augusztus elsején tette meg az első feljelentést Szirmák Imre a sógora, Risztics György ellen, aki ötezer koronát csalt ki tőle, illetve a feleségétől, Risztics Anasztáziától. A főhadnagy a váltó megóvatolását lekönyörögte, a kötelezettség alól ugy bujt ki, hogy a váltót egyszerűen meghamisította és a kezességet apósára, Kadic Hermann lipiki fürdőigazgatóra ruházta át, aki vállalta is az adósság rendezését. Közben még ilyen módon több mint tízezer koronát csalt ki a testvérétől. Ezek után a fizetését húszezer korona erejéig lefoglaltatta. Az apósa pedig minden vagyonát fiára, Kadic Hermann zágrábi honvédhadnagyra irta át. A vagyonából kiforgatott Szirmák nem nyugodott. Utóbb mógjsok kisebbnagyobb csalásra, hamisításra jött rá, amelylyel a főhadnagy' testvérei vagyonát lassan magához kaparitotta. A zágrábi hadbíróság a kitűnő összeköttetésekkel rendelkező Risztics Györgyöt fölmentette, mig most a delegált pozsonyi IV. kerületi honvédbiróság három és félévi súlyos börtönre ítélte, mert a testvérei ellen elkövetett, több mint tiz csalásban és hamisi tásban bűnösnek találta. Risztics főhadnagy több mint ötvenezer korona erejéig károsította meg szerencsétlen, koldusbotra jutott nővéreit. (Az Ítélet.) A pozsonyi hadbíróság a mult hónap huszonhatodikán hozta meg ítéletét a Risztics-ügyben Az ítélet szószerint igy hangzik: A MAGYAR KIRÁLYI POZSONYI IV. HONVÉDKERÜLETI BÍRÓSÁG. Értesítés. Értesítem önöket, hogy Risztics György magyar királyi zágrábi 25. honvéd-gyalogezredbeli főhadnagy, a magyar királyi pozsonyi IV. honvédkerüloti bíróság, mint kirendelt bíróságnál folyó évi julius hónap 6-án 52/B. L. 1910. szám alatt hozott s ugyanazon hónap 11-én a magyar királyi honvédség Főparancsnoka, mint birói