Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-05 / 64. szám

-10 délmagyarorszag 1910 augusztus 5 Egy kadét tragédiája. — Dreyfus-pör Londonban. — Londonban, a High Court előtt olyan pört fejeztek be a minap, amelynek előzményeiről semmit se tudott eddig az angol közvélemény és amely csak a háromnapos tárgyalás során duzzadt meg országzaklató szenzációvá. A szenzációs pör hőse a tizennégy éves George Archer Shee, mr. Martin Archer-Scheenek, az angol bank brisztoli bizományosának a fia. A flü két évvel ezelőtt, tehát tizenkét éves korában, megfelelő előképzés után belépett az „ osborni tengerész-akadémiába. Az akadémiában rövidesen a legjobb tanulók közé küzdötte'föl magát és tanárai nemcsak kitartó szorgalma és értelmessége, dó jellegzetes őszintesége és egyénisége miatt is. becsülték. Nemsokára az intézetbe való belépése után T. A. Back nevű osztálytársa, akivel egy szobában aludt, egy öt schillingre szóló postautalványt kapott, amelyet a teremben az Íróasztala fiókjába tett. Mikor néhány óra múlva a postára készült, hogy az utalványt kiváltsa, a fiók üres volt. Nyomban jelentést tett az akadémia parancsnokának, aki postahivataltól telefonkérdésére azt a fölvilágosítást kapta, hogy a kérdezett utalványt a délután folyamán már kiváltották. George Archer Shee ugyanezen a napon kivett az iskolabank depotjából tizenhat shillinget (körülbelül húsz koronát), hogy magának egy fűthető gőzgépmodellt vegyen. Fölebbvalójától engedelmet kapott arra, hogy a postára méhessen megvenni a pénzes utalványt, mert postán akarta küldeni a masináért járó ősszegét a gépgyárosnak. Elment a postára, megvette a postautalványt és távozott. Mielőtt a postára érkezett volna,: ott járt egy másik kadét is, aki szintén pénzesutalványt vásárolt, de ez még Getorge Archer Shee megjelenése előtt hagyta el a postahivatalt. Említettük, a postáról az akadémiai parancsnokság azt az értesítést nyerte, hogy a kérdezett utalványt már beváltották. A postáskisasszony állította, hogy az ötshillinges utalványt ugyanaz a kadét váltotta ki, aki egy gépgyáras címére ugyanakkor tizenhat shillinget, küldött. Ez a nyugtát szabályszerűen aláirta. A parancsnokság az akadémiára hivta a kisasszonyt, és több növendéket vezetett eléje, hogy jelölje meg közülök azt, aki az utalványt beváltotta. A kisasszony, nem. tudta megjelölni az illetőt, állítólag azért, mert a kérdezett időben a postahivatal nem volt olyan világos, hogy a kadét arcvonásait jól láthatta volna. Voltak azonban Shee ellen más gyanuokok is. Az iskola bankjából kivett pénzt nem tette a 2fsebébe, hanem Backhoz hasonlóan szintén az íróasztala fiókjába^ amely a Back Íróasztala mellett állott. Abból a körülményből, hogy a délutáni szünidő alatt megállapítás szerint Sheen és Backon kívül más nem tartózkodott az ískolat'éremben, továbbá a postáskisasszony ama állításából, amelylyel az öt shillinget kiváltó és a tizenhat shillinget elküldő kadétot egy személynek jelentette ki, merítettek a vizsgálatvezető tisztek Shee ellen indokoltan irányitható *• gyanuokokak; A vizsgáló-bizottság iráspróbára fogta a fiukat és Shee írásában némi rokonvonásokat véltek fölfedezni az Írással, amelylyel az illető kadét nyugtázta a postahivataltól átvett öt shillinget. Mindehez járult, hogy Shee az első kihallgatáskor eligmerté, hogy neki tudomása volt Back postautalványáról, arról is, hol tartja, amit & további kihallgatások során tagadott. Megemlítendő, hogy ugyanebben az időben ismeretlen tettes feltörte Shee asztalfiókját, ami megint abba a gyanúba keverte a szerencsétlen fiút, hogy ö maga volt ennek a tettese, mert azt hitte, hogy ezzel másra hárítja át a gyanút. • E vizsgáját eredménye az volt, hogy az iskolaparancsnok fölszólította George apját, hogy a fiút haladéktalanul vegye ki az iskolából. A fiu azonban elejétől kezdve állhatatosan tagadta a terhére rótt lopást és nemcsak szülei, de volt -tanítói is meg voltak győződve ártatlanságáról. Az apja erélyes protestálással kivette ugyan fiát az intézetből, de a fiu becsületéért .. olyan harcot kezdett a tengerészeti kormány ellen, amely drámai feszültség dolgában egy cseppet se maradt Dreyfus kapitány ismert, pöre mögött. Az admir.álitás, mint a föntebbiekből megállapítható, rendes bírói eljárás mellőzésével, egyoldalú vád alapján, a védelem kirekesztésével, sőt anélkül, hogy a vádat a gyanúsított fél előtt szabályszerűen megindokolja, becstelenséggel bélyegzett meg egy tizenkét esztendős But, tRnkre téve ezzel a fiu szociális jövőjét. A tengerészeti akadémia a saját privilégiumai mögé sáncolta el magát, arra hivatkozván, hogy törvényes joga van ahoz, hogy ehez hasonló, ügyeket saját hatáskörében fegyelmi uton intézzen el és két esztendei megfeszített küzdelembe került, amíg a megsértett család a rendes bírói vizsgálatot kieszközölhette. Az apa szerződésszegéssel vádolta az akadémia parancsnokságát, amelyet az azzal követett el, hogy a fiút, akit teljes kiképzésx-e vállalt, az intézetből idő előtt kiutasította. Több fórum foglalkozott ezzel az ügygyei; az egyik elismerte az intézet privilégiumát és a fegyelmi eljáráshoz való jógát, amíg az újonnan létesített fölebbviteli hatóság a fiu igazsága mellett döntött, utasítván az illetékes hatóságot, hogy hivatalosan állapítsa meg az iskolából való eltávolítás okait. A pör most a legfelsőbb bíróság elé került három napos tárgyalásra. Az admiralitás Sir Rufus Isaac-kal, az angol kormány tagjával képviseltette magát, a Shee-család sir Edvárd Cursonra bízta a fiu védelmét. Mind a kettőt Angolország legelső jogászának ismerik. A tárgyalás során kitűnt, hogy a vád nem tudta kellő bizonyitékokkal igazolni a George Shee ellen ¡rányitott gyanút. Bebizonyult,'•':hógy ' "az ísköIá'teVembén á kérdéses időben a szolgák is megfordulhattak, hogy az intézetnek néhány inasa a kadétokhoz hasonló uniformist visel és hogy közülök többen is jártak aznap délután a postahivatalban. Kiderült továbbá, hogy az akadémia-parancsnokság a postánál mindjárt is azt kérdezte: nem-e jártak ott kadétok, ugy, hogy mindjárt kezdettől az volt alapja a föltevésnek, hogy a tolvaj csak kadét lehetett. Ebből keletkeztek aztán a gyanuckok, amelyek koncentrikusan Shee ellen fordultak, akit a szolgák önérzete miatt gyűlöltek. A véletlenségek tudvalevőleg ilyen esetekben egyforma hatásra ugy összesimulnak, mint egymáshoz tartozó rugók a gépben. A postán tudakolják: nem-e járt ott egy kadét és a postáskisasszonyban, aki a nagy munkában nem ér rá gondolkodni, az a képzet alakul ki, hogy az a fiu, akit az ötshillinges utalvány kiváltójául állítanak elébe, azonos azzal, aki a tizenhat shillinget küldte el. A bírói nyomozáshoz nem értő tiszt ezen a nyomon tovább halad, egészen addig, amig a téves premisszákból végzezetes vádnak kovácsolhatja ki a homályos gyanuokokat. Erre aztán következett a kadét megbélyegzése és a tengerészeti kormány makacs ridegsége és a követelt elégtétel és jóvátevés megtagadása. A pör váratlan fox-dulattal végződött tegnapelőtt. A tengerészeti kormány visszavonta a fiút megbélyegző állításait és a képviselője kijelentette, hogy a kormány hitelt ad a fiu állításainak és még van győződve az ártatlanságáról. Ezekután a fiu apja is visszavonta a panaszát, fö.ntartotta azonban követelését, hogy a fiu az intézetbe újból fölvétessék. ÜZLETHELYISÉGÜNK KiÁDO. férfi fehérnemüeket, zsebkendőket, nyakkendőket, kalapokat, ernyőket, férfi-, női- és gyermekharisnyákat stb. Ac KflfOT uridivat keSí A IWliOlű reskedőknél SZEGED, DUGONIC -TÉR 1. SZ. FOGFÁJÁS ] Rossz fogak ellen!! ellen kipróbált, biztos hatású szer a Franki-féie száiUiz. A leheletnek kellemes illatot ad, a fogak rom¡m erősiiésére Szójbüz ellfivolisöra Ára 70 fillér. FHANKL ANTAL gyógyszertára SZEGED, Felsöváros. Fögííjísl megszüntet!! (Tostillon d'amour.) Cirkvenicán egy fiatalember beleszeretett az egyik fürdő pénztárosnőjébe. Csak az volt a bökkenő, hogy érzelmeit nem volt alkalma tolmácsolni. Eredeti módot használt hát föl a vallomásra. Tudvalevő dológ» hogy a fürdővendégek ékszerüket és pénzüket, fürdés alkalmával a pénztárnál hagyják letétbe. Erre a célra kapnak egy borítékot, abba bele* rakják a holmijukat, maguk leragasztják s aztán ráírják vagy a nevüket, vagy valami jeligét. Fürdés után a pénztárablakban fekvő blokkra ráírják nevüket, vagy a jeligét, átnyújtják a kisasszonynak s visszakapják holmijukat, ' .1 ' ' A mi ötletes szerelmesünk ezt az eljárást használta .fel vailomástételre. Napról-napra ezt a jeligét irta borítékjára: xSzeretem önt, kisasszony!" Néhány nap múlva észrevette, hogy a kisasszony barátságosan, mosolyog reá, hát más jeligét kezdett használni, még pedig ezt;,Legyen enyém, kisasszony!" Nemsokára még nagyobb lett a bátorsága. Megkérdezte: — Milyen jeligét tanácsolna, nagysád.? A kisasszony hamar válaszolt: '• . — Majd leírom a blokkra. És leirtar „Jegygyűrű a szivem nyitja". ' . . . Mondanom sem kell, hogy: másnaptól kezdve a lobbanékony ifjú már más fürdőbe; járt fürödni. « (Magyarság.) Néhány évvel ezelőtt hallottunk olyasféle mozgalomról, amelynek célja az iparos-szerszámok és egyéb járulékainak, magyaros fordítása volt. A mozgalom szépen elszunnyadt, pedig, amint egy előttünk fekvő számla mutatja, nagy szükség lenne rá. Egy tekintélyes iparos nyújtotta be vevőjéhez a miüap a következő számlát: Három darab vázni, Tiz darab paluszter, Két darab sprocsni. Hogy az iparnak melyik ágához tartozik a fönt elsorolt csodavacak, azt nem is sejtjük. (Üdvözlet a királynak.) Évekkel ezelőtt a sopronmegyei Szélesknton történte hogy Rúd olt volt trónörökös ellátogatott egyszer a Fertőtóra, vadludakra vadászni. Vadászat után kíséretével betért Russo Lénárd lovaghoz, a falu plébánosához, aki azóta már meghalt. A plébános' természetesen élőre jelezte fenséges vendégének jövetelót s igy az egész falu ünnepi-díszt öltött, hogy méltókép fogadhassa a trón várományosát. Rudolf a plébánosnál ebédelt s ebéd után fogadta a községi elöljáróság, a ta,nitó. testület, a tűzoltók küldöttségének hódolatát. A tisztelgés után a küldöttségek sorfalat állottak a távozó trónörökösnek. Amint el akar Rudolf indulni, a tömegből kibontakozik a falu birája s Pssí-kiáltásokkal a királyi kocsi után rohan. A trónörökös kísérete visszanéz és megpillantja az utánuk rohanó s kézzel-lábbal kapálódzó embert. Erre megállították a kocsit, mire a bíró odafordul a trónörököshöz s ezeket mondja sváb dialektussal: — Majd elfelejtettük, trónörökös ur. Tisztel' jük a kedves atyját! Természetesen elnevette magát a trónörökös, kezét nyújtotta a naiv parasztnak, megköszönte az üdvözletét s megígérte neki, hogy majd megmondja az apjának. Ezt az eseményt a széleskuti plébánián emléktáblán örökítették meg. A trónörökös után pisszegő parasztember pedig még most is él s büszkén meséli a falubelieknek, hogy megadódott neki az alkalom, hogy üdvözletét küldhette Ferenc Józsefnek a tulajdon fia által.