Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-31 / 84. szám

418 DELM AGYARORSZAO 1910 augusztus 28 nagy Szegeden mindenkép nagyobb szükség van rá. Makó ismét megelőzi Szegedet! x Tenniszpálva a börtön előtt. A szegedi kerületi börtön igazgatósága átiratilag arra kéri a város hatóságát, engedje meg, hogy a Mars-téren, az ártézi kut mellett tenniszpályát létesíthessen. A tenniszpálya a kerületi börtön hivatalnoki karának szolgálna szórakozási helyül. APRÓSÁGOK. ...... £S5 Olcsó világreklám. Kitűnő és nem is nagyon költséges reklámfogást eszelt ki egy angol újság kiadója, amely valóságos világrek­lámhoz fogja lapját juttatni. Azon a cimen ugyanis, hogy a tudományt a tenger belső áramlásai felől uj adatokkal gazdagítsa, a lap kiküldte egy emberét a Liverpoolból induló nagy Cunard-hajóval Amerikába. A lap embere tizenkét uszó bolyát visz magával, amelyek míndehikében egy okmány van elhelyezve. Az okmány szövege elmondja, hogy minden bólya beszolgáltatásáért százhúsz korona jutalmat fizet a lap szerkesztősége. A bólyákat a lap embere az amerikai átkelés alatt a tengerbe dobja és pedig naponta kettőt, a legpontosabb helymegjelöiés mellett. A bólyák számozva van­nak és igy pontosan meg lehet majd állapítani, hogy hol, milyen áramlatok ragadták magukkal Őket, a bedobás helyétől a megtalálásig. A lap »zerkesztősége azt hiszi, hogy két-három hónap leforgása alatt mind a tizenkét bólya vissza­kerül a szerkesztőségbe a világtengerek árjából. 5S A kiütéses tífusz történetéhez. Csapodi István dr irja az Egészség legújabb számában: Sok gondot ád manapság az egészség őreinek az az uj járvány, melynek betegeit a magyar fővárosnak majd egyik, majd másik pontjáról szállítják a Szent Gellért-kórházba. Mint va­lami uj csoda, ütötte föl fejét most két éve a kiütéses tifusz, vagy foltos hagymáz. A közön­ség hirét sem hallotta azelőtt, az orvosok ís ssak hiréből ismerték. Pedig az elmúlt száza­dok során épen hazánknak volt ez a járvány olyan szomorú nevezetessége, hogy el is ne. vezték magyar betegségnek. Elő-előveszem tudós Pápai-Páriz Ferenc orvosi könyvét, a „Pax corporis"-t. Olvasóinkat is érdekelheti, amit a mostani járvány ötletéből idézek belőle: — E' Nyavalya a forró és dögös Hideglelé­seknek neme, mellyet a Magyarok hagymáz­aak, vagy Hagymázi Hideg-lelésnek hinak. Egyéb Nemzetek hiják Magyar nyavalyának vagy Magyar Hideglelésnek (Morbus hungaricus. Febris Hungarica), mivelhogy e nyavalya első­ben Magyar országról áradott német országra, midőn Anno 1566. II. Maxmilián Tsászár Szuli­mán Török Tsászárral Komáromnál táborba Bzállott volna ; akkor esék e' nyavalya elsőb­ben a Német táborba, onnan juta Bécsbe, és az egész Német s' egyéb szomszéd országokra és felette sok nép hala-meg miatta, honnan Hadmás, mintegy Hadmássának mondatott, mert többen vesztenek ebben el, mint a' Tö­rök miatt. Nem szállok pörbe a tudós kollégával, hogy van-e köze a hagymáz-névnek a hadmásához» de könyvének tanúsága szerint ismerte ezt a betegséget. Nem különíti ugyan el szorosan a hasi tífusztól, de ismerte kiütéses voltát, mert azt irja róla, hogy: „Gyakorta szeplő is üt ki az ember testén". A Mars csatornái. Stockholmból jelentik, hogy Svante Arrhenius svéd tanár az ottani Bzikai társaságban a Mars-csatornákra vonat­kozólag fölállított uj elméletét ismertette. Arr­henius szerint a Mars-bolygó felületén az év­századok folyamán igen sok párhuzamos repe­iés és hasadás támadt azáltal, hogy a bolygó felületén különböző változások mentek végbe; » bolygó kérgének az állandó vastagodása is aagyban hozzájárulhatott a repedések képző­áéséhez. Mivel a Marson gyakran nagy viharok iulnak, valószínű, hogy ezek a repedések idő­rel egészen megteltek homokkal. A homok aagyobbára sókból áll ós igy színét a nedves­ség-tartalom szerint változtatja. Ez az eset áll oe az úgynevezett „hóolvadás" idején. Arr­aenlus szerint ugyan nem igazi „hóolvadásről", aanem csak olyan elpárolgásféléről van szó, ie ezek a párák a homokba fölszivódnak ós sötétebbre festik. Amikor azután a homok megint megszárad, a csatornák újból föl­reszik eredeti világos színüket. Arrhenius izután még annak a nézetének adott kifejezést, aogy a Mars-csatornák szabályszerű alakja voltakópen nem egyéb, mint illúzió. Arrhenius kétségbe vonja, hogy a Marson élőlények, vagy épenséggel emberek laknának. Az ő számításai szerint a Marson az átlagos hőmérséklet olyan alacsony, hogy még növényi vegetációról is alig lehet szó. KÖZOKTATÁS + A szegedi aj polgári leányiskola. Sze­ged város törvényhatósági bizottságának köz­gyűlése elhatározta, hogy Nyilassy Gusztáv és neje Dugonics-utca 22. és Jdrossy Sándor Dugonics-utca 24. számú házát huszonhárom­ezer, illetve az utóbbit huszonhétezer koronáért megveszi ós a két ház telkén az állam részére uj polgári leányiskolát építtet. A belügy­miniszter a közgyűlésnek ezt a határozatát ma érkezett leiratával jóváhagyta, megjegyezve» hogy a szerződést annakidején be kell mutatni a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. SPORT ^ A Temesvári Atlétikai Klub szeptem­ber negyedikén délután négy órakor Temesvá­rott délmagyarországi kerületi atlétikai viadalt rendez a következő számokkal: 1. Száz yardos síkfutás. 2. Egynegyed angol mértföldes síkfu­tás. (Délmagyarország bajnokságáért.) 3. Fél angol mórtföldes síkfutás. (Délmagyarország bajnokságáért.) 4. Távolugrás. 5. Sulydobás, egyéni és ötös csapatverseny. 6. Diszkoszvetés. 7. Gerelyvetés (Délmagyarország bajnokságáért). 8. Egy angol mértföldes gyaloglás. Versenyföl­tételek: Nevezési zárlat 1910 szeptember else­jén este nyolc óra. Nevezéseket Trinksz Rezső, a TAC. pónztárnoka cimére, (Temesvár, Temes­Béga-palota) kell küldeni. A verseny iránt a délmagyarországi egyesületek körében az érdek­dés igen nagy. A főérdeklödés természetesen a bajnoki számoké. A negyedes és fél angol mértföldes bajnokságban kevés kivétellel ugyan­azok vesznek részt. Bukovinszki, Kiss, Belük, Horváth, Nagy ós Knizse találkozása nem mindennapi látványt fog nyújtani. A gerelydo­bás, amelyből először rendeznek ebben a ke­rületben bajnokságot, nyilt számot képez. Újlaki, Kéri, Kleiser, Magyar, Gregus ós Alt között eddigi formája szerint Újlakié a legnagyobb remény. Az egyéni sulydobást a szegedi Kéri fogja hazavinni. A száz yardos síkfutásban Lengyel győz, a távugrás Mészáros, Magyar és Nagy között dől el. A diszkoszvetésben a te­mesvári Újlaki eddig a kerületben nem talált legyőzőre, a szeptember negyedike könnyen meghozhatja neki ezt a kellemetlenséget-. Árjegyzék in ¡¡yen és bérmentve Az összes alkatrészek kaphatók! m! MK ! ilL töIcsernélKülí fiiíiBlhiili ameríKoi tölcséres beszélőgépek és zenélőgépek legolcsóbb beszerzési helye. Az összes hanglemezeket raktáron tartjuk. 25 cm. nagy dupla hang­lemezt 2*50 fillérért árusítjuk. Pathe nagy dupla lemezek 4»50 fillér. Állandó uj felvételek. A legfinomabb varrógépeket és ke­rékpárokat legjutányosabban áru­sítjuk. — Naev mpcheniKai javító-mühelv! KLEIN ÉS TÁRSA Oroszlán-utca. — Telefon 59. Az összes alkatrészek kaphatók! Árjegyzék ingyen és bérmentve •BHHMHIBHBBHBBBH Minde!"iemii tüzelőanyag legolcsóbb beszerzési forrása Jutkovics öeza la-és KQSSÍITH LM-SlM! 11. • 1U: 8S8. TÖRVÉNYKEZÉS § Megrágalmazott tanító. A petroJíényi községházán Balázs Jánosné ottani lakos töb­bek jelenlétében azt állította Kabányi Gyula ottani állami tanítóról, hogy neki hamis váltó" kat adott, majd pedig azzal fenyegetőzött, hogy abban az esetben, ha a tanitó nyolcszáz koronás tartozását ki nem fizeti, följelenti őt a bíróságnál magánokirathamisitás miatt. Mindennek pedig, a tanuk állítása szerint, az volt a célja, hogy a tanítótól ezeknek a hírek­nek a terjesztése révén pénzösszegeket zsarol­jon ki. A tanitó ekkor följelentést tett Balázsné ellen rágalmazás és zsarolás címén­A bűnvádi eljárás során az újvidéki királyi törvényszék a rágalmazó asszonyt hatvan ko­rona fő- és husz korona mellékbüntetésre itólte, amely büntetés behajthatatlanság esetében há­rom napi fogházra változtatható át. Fíflebbezés folytán ma délelőtt ítélkezett ebben az ügy­ben a szegedi királyi ítélőtábla büntetőtanácsa) amely súlyosbító körülménynek találta azt, hogy Balázsné közhivatalban levő egyént rágalmazott meg ós ennélfogva az elsőbiróság által kiszabott büntetést megváltoztatta oly. képen, hogy a rágalmazó asszonyt egyhónapi fogházra itélte. Vádlott semmiségi panaszt jelentett be, § A megzavart kártyajáték. Kedélyes kártyajátékból fejlődött ki az a véres vereke­dés, mely tavaly karácsonykor Szentmihály­teleken, Muskó György korcsmájában történt. Puskás Lukács kártyázott itt Virágh István nevű társával, aki Puskástól egy koronát nyert. Puskásnak nem volt aprópénze s egy husz­koronást adott a korcsmárosnak váltás céljá­ból, ez azonban Puskás adóssága fejében meg­tartotta az egész husz koronát. Puskás ki akarta kapni a pénzt a korcsmáros kezéből, amiből dulakodás s általános verekedés kelet­kezett. A korcsmárosnak segítségére sietett fivére, Muskó Ferenc, aki öklével szembevágta Puskást s az ütéstől megtántorodott embert Muskó György korcsmáros egy éles nagy bárd­dal fejbevágta. A súlyosan megsebesített em­ber két hónapon tul nyomta az ágyat. A sze­gedi királyi törvényszék ma Ítélkezett a vere­kedő testvérek ügyében. Muskó Györgyöt két hónapi fogházra, Muskó Ferencet ötven korona pénzbirságra itélte a bíróság. § Sikkasztó ügynök. Kertész Mór szentesi gabonakereskedőnél volt alkalmazásban Gémes Mózes ügynök, aki ellen a gabonakereskedő sikkasztás és csalás cimén tett följelentést a szegedi királyi törvényszéknél. Gémesnek ugyanis ügynöki minőségében jogában állott hogy a megvásárolt gabona-állományokra a ga. bonakereskedőtől kapott pénzből előlegeket adjon a szállítóknak. A rossz termés követ" keztében azonban a gazdák nem szállították a megvásárolt gabonát, ellenben a kapott előle­geket visszaadták az ügynöknek. Az ügynök azonban nem számolt el az előlegekről Ker­tésznek, hanem az összegeket elsikkasztotta. Kiderült, hogy az elhallgatott pénzből a saját tartozásait fedezte, sőt odáig is ment, hogy a gabonakereskedő terhére olyan ingatlanokat adott el jogtalanul, amelyeket a gabonakeres­kedő Kiss Balázs szentesi lakos javára már előbb betáblázott. A királyi törvényszék ennél­fogva Gémest sikkasztás és csalás büntette miatt kéthónapi börtönre itélte. A szegedi ki­rályi tábla büntetőtanácsa fölebbezés folytán ma délelőtt tárgyalta ezt az ügyet és helyben hagyta az elsőbiróság Ítéletét. § A fölcserélt anya. Ernyei Anna, rakital születésű, harminchétéves, nyitraszuesányi ház­vezetőnő, házasságon kivül áldott állapotba ju­tott. Ezért 1907 október havában sógornőjével, Ernyei Ferencné született Szlics Máriával, egy losonci gépész feleségével följött a fővárosba, ahol a lapok hirdetései nyomán Varga Imrénó született Székely Erzsébet szülésznő Bethlen­utca 10. szám alatti lakására mentek szállásra, aki megígérte, hogy a szülésnél is segédkezet fog nyújtani. Ernyei Anna ugyanazon év no­vember másodikán fiúgyermeknek adott életet és az újszülöttnek az anyakönyvi bejelentését Ernyei Anna és sógornője a szülésznőre, Varga Imrénére bizták. Átadták neki Ernyei Ferencné házasságlevelét és egyéb, a személyére vonat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom