Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-28 / 82. szám

1910 augusztus 2S DEL MAGYARORSZÁG nyeket is engedélyezett, melyek közül a lényegesebbek a következők: parasztkalapok filcből, gallérok, kézelők, ingelők, jutaszövetek, melyekre nézve a vámpótlék hatvan százaléka husz százalékra lett leszállítva. Továbbá celluloid-gyöngyök, természetes ásványvizek, melyek korábbi 2.4 lei vámja 0.10 lei-re szállíttatott le, nyers gránit és bazaltkövek, égetett tégla, mezőgazdasági gépek, folyékony szénsav és borkősav részesültek vámkedvezményekben. Ezzel szemben a monarchia évről-évre emelkedő mennyiségben engedélyezte Romániának állatok leölt állapotban való behozatalát és pedig szarvasmarhát az első évben tízezer, a második évben tizenkétezer, a harmadik évben tizenötezer, a negyedik évben húszezer, az ötödik évben huszonháromezer, a hatodik évben huszonötezer, a hetedik-kilencedik évben harmincötezer darabot. Sertésekből az első évben ötvenezer, a második évben hatvanezer, a harmadik évben hetvenezer, a negyedik-hatodik évben kilencvenezer, a hetedik-kilencedik évben évenkint százhúszezer darabot. Juhot mindenik évben százezer-százezer darabot lehet behozni. (—) Az élelmiszer-hamisítások meggátlása végett — mint a Délmagyarország már megírta — a földmivelésügyi kormány a mezőgazdasági termékek és egyéb élelmiszerek hamisításának meggátlásáról szóló 1895. évi XLVI. törvénycikk sürgős revízióját határozta el. A földmivelésügyi kormány leiratot intézett az összes törvényhatóságokhoz, a kereskedelmi érdektestületekhez és gazdasági .egyesületekhez és fölhívja őket, hogy javaslataikat minden aprólékos kérdésre kiterjesztve, terjeszszék a miniszter elé. A javaslatok az áttekinthetőség és a lényegesebb kérdések megvitathatása szempontjából kérdőpontok alapján készítendők. E pontok egyik legfontosabbikja, hogy szükséges-e a mezőgazdasági termelésből származó egyéb élelmiszerek (italok) és cikkeknek a törvény hatálya alá való helyezése és ha igenmelyek azok? A másik megoldandó kérdés a vegyvizsgálóállomások szereplése. Miután a hamisítási kinágások túlnyomó részben olyan természetűek, hogy a büntető hatóságok szakértő hivatalok közreműködésére vannak utalva, a törvény sikeres végrehajtása jórészben ezeknek a szakértő hivataloknak munkájától függ. A vegyvizsgáló-állomások elégtelensége egyik főbaja volt eddig a törvény szigorú végrehajtásának. A törvény revíziójának előkészítő munkálataiban most az is megvitatás alá kerül, hogy állami vagy törvényhatósági vegyvizsgáló-állomások állittassanak-e föl és megengedhető-e a magánlaboratóriumoknak a vizsgálatban való részvétele ? Az is egyik fontos kérdése a revizió előkészítésének, hogy milyen módon lehet legcélravezetőbben megszervezni a termények, termékek és élelmicikkek forgalmának ellenőrzését s kik bízhatók meg ezzel a föladattal. Ezeken kívül részletes javaslatot kér a miniszter a tehenészeteknek és a tehénistállóknak, fejőstehenek egészségi állapotának rendszeres ellenőrzéséről, valamint arról is, hogy miként lehet az abraktakarmányok, erdőtakarmányok, főként korpa és műtrágya hamisítását hatékonyabban ellenőrizni? A miniszter a lehetőséghez képest módot kiván adni a fogyasztóknak, hogy a hamisítók üldözésében maga is közremüködhessék. A jóhiszemű eladónak is módjában lesz, hogy a köteles gondosság mellett föl nem ismerhető hamisításokért a felelősséget a hamisítóra átháríthassa, úgyszintén a termelőnek ós a gyárosnak, hogy a továbbárusitást ellenőrizhesse. (—) A szegedi vágóhíd vasútja. A szegedi közvágóhidnak a rendező-pályaudvarral vasúttal való összekötése főérdeke a vágóhídnak és az azzal kapcsolatos vásárpénztárnak. Mivel a földmivelésügyi miniszternek a városok köztáplálkozási érdekeinek segélyezésére három milliója van, Lázár György dr polgármester átiratban arra hivta föl ma a város tanácsát, hogy sürgős föliratban kérjen a minisztertől kilencvenezer koronát közélelmezési segélyképen a vasút céljaira. Ha ennyit nem adna a miniszter, akkor kisebb összegű hozzájárulás kiutalását kéri a polgármester. (—) A párolt zsír. Lázár György dr polgármesterhez panasz érkezett, hogy a vágóhídi szabadszékben elárusitásra kerülő párolt zsírt sokan előre lefoglalják s hogy abból a szegény embereknek, akiknek az voltaképen szánva van, alig jut valami. A polgármester ma délelőtt a panasz alaposságáról a vágóhídi telepen személyesen győződvén meg, nyomban rendeletet adott ki, hogy három kilogrammnál több hust vagy zsirt nem szabad eladni senkinek. így majd a szegény emberek is vehetnek olcsó hust. (—) Szegedi találmány a teksztiliparban. Ambrózy Tivadar, a magyar kender- és lenipar részvénytársaság szegedi fonógyárának üzemvezetője, több évtizedes gyakorlat ós kísérletezés után olyan találmánynyal lépett a világ elé, hogy a szakkörök figyelmét mindenfelől magára irányította. Ambrózy Tivadar találmánya szerint a fonalat szövési célokra és a zsineggyártáshoz előfonó- és finomító-gép nélkül állítják elő s igy a fonál negyven százalékkal olcsóbb lesz. A gépek száma tehát a gyárakban fogyni fog, a gyárépületek kisebbek lesznek, nem lesz szükség annyi hajtóerőre, mint eddig. Az uj rendszerű gépet a föltaláló rajzai és utmutatása szerint egy, a teksztilszakmában legelőkelőbb angol gépgyárban fogják előállítani. A találmány most van szabadalom alatt. Ambrózy Tivadar naponta százával kapja külföldi gyárosoktól az érdeklődő leveleket. A találmányt a külföld már ismeri s arról a hazai szakkörök csak most vesznek tudomást. (—) Tömörülnek a homoki szőlősgazdák. Szeptember 24., 25. és 26. napján országos kongresszusra gyűlnek össze Szegeden az ország homoki szőlősgazdái. Ezen a kongresszuson, amelylyel kapcsolatban országos borkiállítást is rendez a Szegedi Gazdasági Egyesület, meg fogják alakítani a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesületét. Az egyesület, amelyre nagy szüksége van a homoki szőlőtermelésnek, régóta érzett bajok orvoslását tűzte ki céljául. Mindenekelőtt igyekezni fog megoldani azt a kérdést, miképen lehet olcsó agrárkölcsönök nyújtásával segíteni a homoki szőlősgazdákon! de ezen a legfontosabb kérdésen kivül az általános bajokon is segíteni fog. A szőlőbetegségek ellen védekező anyagot fog beszerezni tagjai részére, rendezni fogja a szaktanitás kérdését és közvetíteni fogja a bor értékesítését is. Ezek a főcélok, melyek mellett más, nem kevésbé fontos kérdések is helyet találnak. Mindezekből kitűnik tehát, hogy elsőrangú gazdasági érdek ennek az egyesületnek a megalakítása és konstatálnunk is kell, hogy Magyarország homoki szőlősgazdái meg is értik a kérdés fontosságát és máris tömegesen sietnek az egyesület zászlaja alá. (—) A Délmagyarországi teksztilipar, Auspitz Vilmos és társai részvénytársaság (Lúgos) 1909-iki első üzletévében egy millió korona alaptőke mellett 464,376 korona gyártási jövedelmet ért el, amivel szemben az üzemi és egyéb költségek 467.861 koronára rúgtak, ugy, hogy a veszteség 3485 korona. (—) A szőlő- és gyümölcs-termés a Délvidéken. Arad: A szőlőtermésbe vetett vérmes reményünk mindig hanyatlik. A szőlőtermés napról-napra apad, a peronoszpora-járvány idei termésünket kevés kivétel nélkül tönkretette, ugy, hogy még fél termésünk is alig lesz. Igyekeznek az ó-borokat összevásárolni, mert az idén a bortermés kevésbé jóminőségü lesz. Ajánlatos a borvevőközönségnek mentül előbb biztosítani készletét a bevásárlással, mivel az idei szüretre általában országszerte nincs mit számítani. Baja: Az óriási hőség behatása alatt a kilátások határozottan rosszabbodtak. Bácsalmáson alig lesz a rendes középtermés 25—30 százalók, Baján tán csak 15 százalék, Nádudvaron 10 százalék, Jánoshalmán 20—25 százalók, mig Csávoly, Lükösd, Csanád, Vaskút, Hajós és még egy csomó községben a helyi fogyasztást nem fogják az idei termésből fedezhetni. Ó-borokért 36—48 K-t fizetnek minőség szeriht. Uj áruban még nem történtek mérvadó kötések. Pankota: Az időjárás a szőlő fejlődésére nagyon kedvező és a csekély mértékben föllépett peronoszporát már teljesen megszüntette. A szőlőmunkák most úgyszólván mind be vannak fejezve. A borüzlet rendkívül élénk, anynyira, hogy ugy 1908., mint 1909. évi bo • csak nagyon csekély mennyiségben és tartott áron kaphatók. Az uj-bor iránt idáig nem tapasztalt érdeklődés mutat •> naponta néhány tétel kerül eladásra 32 K <>v A termelők legnagyobbrósze ma már többa; . Szeged: Szeged határában a borterm ; i látások változatlanul rosszak; katasztrális m dankint 2—3 hektó alig várható; a minős*-.;:* nézve még nem nyilatkozhatom határozottan, mivel az a szeptemberi időjárástól függ. Alm;lból középtermésre számithatunk, őszibarack é^ magvaváló szilva bőven van. Temeskutas : A meleg időjárás a szőlő érését igen kedvezően befolyásolja. Az oportó már piacképes, egy hét múlva pedig a chasselas is az lesz. Az oportó ára 28 K. A borüzletben egy kis szünet állott be, a készlet erősen megfogyott. A fehér bor ára 34—36 K, siller és othello elfogyott. Temeskubin : Szőlőinkben a peronoszporapusztitás még nem ért véget, mivel folytonos, apró esőzések és borús, utána meleg napok járnak. A szőlő már kezd érni, de még alig van a piacon. A később érő szőlők még mindig fogynak, illetve leszáradnak. Baracktermésünk az idén nincs. (—) A III. osztályú egyenesadók. A pénzügyigazgatóság értesítette Szeged város hatóságát, hogy a III. osztályú egyenesadók kivetési munkáját szeptember ötödikén kezdi meg. A pénzügyigazgatóság két bizalmi férfiú kiküldését ós megfelelő helyiség átengedését kéri. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. B. nyugalmazott főhadnagy, Szeged. A volt főhadnagyot Bohár Bélának hivják. Felelős szerkesztő: Róna Lajos. Lapkiadó-tulajdonos : Délmagyarország hírlap- és nyomdavállalat részvénytársaság. Nyomatott Szegeden a Délmagyarország hírlapés nyomdavállalat részvénytársaság köríorgőgépőn. NY1LTTÉR. E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. Minthogy Szegedről való távozásom alkalmából az idő rövidsége miatt nem búcsúzhatom el minden egyes jóisme rősömtől és barátomtól, ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik közel egy évtizeden átváló itt tartózkodásom ideje alatt barátságukkal és rokonszenvükkel kitüntettek. Szegeden, 1910. évi augusztus hó 26-án. Ternovszky Alajos, királyi tanácsos, pénzügyigazgató. KIVÁLOM 7EGYÍGSSZEIETEÜ err -r •--aatTOCTiági: Főraktár Szegeden a Szegedi Délvidéki Általános Fogyasztási Szövetkezetnél. < — 1