Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-24 / 78. szám

4 DELMAGYARORSZAQ 1910 augusztus 24 nek küldött körlevelet, de azok közül csak Kravf I. freibursri, Burek Richárd braunschweigi ós Windrasch W. zürichi kereskedők jelentkeztek. Ezek közül Windrasch küldött is nyolcszázkilencvennyolc márka értékű bélyeget, de közben Blum Vince megszökött Szegedről és igy, mivel nem lehetett neki kézbesíteni a bélyegárut, visszaküldték Zürichbe. A két előbbi rég a szegedi rendőrségtől érdeklődött a körlevél valódiságáról. A rendőrség ekkor kezdte csnk üldözni „a szegedi bélyeggyűjtők körének elnöké"-t. Ullmann Frigyes a szegedi rendőrség üldözése elöl Hódmezővásárhelyre szökött. Itt Keleti Adolf nagybirtokos álnév alatt több céget értesített, hogy vásárlás céljából fölkeresi őket. A csalásokat azonban nem hajthatta végre, mert a rendőrség gyanúja elöl el kellett neki szökni Szentesre. Itt előbb szintén Keleti A., majd nagyberesnyói Beresnyai László Tivadar állami felsőkereskedelmi iskolai igazgató név alatt bérelt szobát. Az utóbbi névre nyomatott levélpapírokat és bélyegzőt készített ós az álnévvel árukat és ékszereket rendelt sok kereskedőtől, azzal á stiklivel, hogy a küldeményekből választani fog és a megtartott tárgyak árát megküldi. Sikerült is neki így több céget becsapni. Nagyon sok árut küldtek a félrevezetett kereskedők a szélhámosnak. Az ál-Blum Vince a kapott árukat becsomagolta ós Bécsbe akarta küldeni, ahová maga is szándékozott szökni. Ez azonban már nem sikerült, mert a rendőrség letartóztatta. A szegedi ügyészség fogházába került Ullmann Frigyes, akiről még ekkor sem tudták, hogy igy hivják, mert annyi álneve volt már, hogy az igazit megállapítani nehéz volt. Itt hosszú ideig vizsgálati fogságban volt, azután elszállították Beregszászra, hogy majd ismét visszahozzák Szegedre, ahol nemcsak a csalásokért, hanem királysértésért is megvádolta az ügyészség. A szegedi törvényszék Pókciy Elek táblabíró elnöklésével ma vonta felelősségre Ullmann Frigyest kétrendbeli királysértésért. A vádlott, mikor üldözték, a szegedi rendőrséghez levelet küldött, amelyben azt irta, hogy „a király megvesztegetése neki félmilliót emésztett föl", továbbá, mert mikor Szegeden mint vizsgálati foglyot a kerületi börtönbe szállították orvosi vizsgálatra, azt a kijelentést tette, hogy „Oroszországban a királytól kezdve a miniszterekig mindenki gazember". Ullmann Frigyes királysértési ügyében már a mult év december 21-én meg akarták tartani Szegeden a főtárgyalást. Elővezették akkor Beregszászból, ahol sikkasztásért jogerős szabadságvesztését töltötte. Gondosan ápolt körszakállu, elegánsan öltözködő Ullmann Frigyes. Ekkor azonban olyan különösen viselkedett, hogy a bíróság szükségesnek tartotta elmeállapotát megvizsgáltatni. Az orvosszakértők azonban hosszabb megfigyelés után kimondották, hogy az álgróf elméje rendben van. S igy került ma újra a bíróság elé Ullmann Frigyes ügye. Valóságos szónoki hévvel beszélt ma a tárgyaláson Ullmann Frigyes — őrültsége mellett. Nyugodtan, méJtósággal vitatkozott bíráival s a királyi ügyészszel Ullmann s Pókay tárgyalási elnök nem is nagyon igyekezett őt leinteni. Meg is honorálta ezt Ullmann ilyformán : — Én teljes tisztelettel vagyok a bíróság Iránt, — mondotta szószerint, — de azt még sem fogadhatom el, hogy a birák mindenben szakértők. Lojalitását igazolja ez a mondás: — Én nagyrabecsülöm őfelségét, a mi szuverén, öreg uralkodónkat, akit nem csekélyebb alázattal tisztelek, mint bármelyik más honfitársam. Ilyen és ehez hasonló szép mondásokkal igyekezett magát tisztára mosni a királysértés vádja alól s ami a legérdekesebb, egy jelentősebb szót nem mondott ki addig, amig jegyzeteibe bele nem pillantott. Gyakran előfordult, fcogy nem tudott kiigazodni följegyzésein s ekkor percekre megakadt a tárgyalás, miközben 5 Írásaiban kutatgatott. Azonban hiába volt minden, a bíróság bűnösnek mondta ki a kétrendbeli királysértés vétségében s ezért az enyhitö körülmények figyelembevételével csak tizenöt napi fogházra s egy évi hivatalvesztésre ítélte. Ullmann, természetesen, fölebbezett. Titkos pör Berlinben. — A vezérőrnagy és a nők. — (Saját tudósítónktól.) A Bilse-affór és az allensteini dráma után Németországnak most egy uj katonai botránya van, amely ugyan polgári bíróság elé került, de ez a fórum is ugy kíméli az ügy szereplőit, hogy egyrészt — oktalanul — zárt tárgyalásokat rendel el, másrészt pedig titokban tartja a botrány hőseinek nevét. Azonban ezek a nevek minden titkolódzás ellenére is kiszivárogtak és ma már tudják, hogy a botránynak szégyenletes hőse Gagern báró vezérőrnagy. A báró annak idején elcsábította egyik alárendelt tisztjének, Mersmann főhadnagynak feleségét, majd pedig, amikor a viszonyukból gyermekek születtek, ezeket a magáéínak elismerte ugyan, mégis most nem akar a gyermekek neveléséhez semmivel se hozzájárulni. Perl Mer.-manné erre annál jobban rá van utalva, mert férje, az egykori főhadnagy, amikor tudomást szerzett szégyenéről, nem csapolt se botrányt, se lármát, sőt nem is gyilkolt és párbajra se hivta ki Gagernt, hanem egész egyszerűen megvált a német hadseregtől, elrúgta magától a családi tűzhelyet és kivándorolt Svájcba, ahol azóta teljesen elzüllött bánatában. A felesége pedig nyomorba jutott, kivált amióta Gagern megtagadta tőle támogatását. Ezért a támogatásért és a gyermektartásért pörölte Mersmanné asszony Gagern bárót, aki egyébként dúsgazdag ember és ebből a pörből nőtt ki az egész skandalum. Ez a Gagern-ügy most az uj Allenstein : itt is, mint ott, egy tiszt a bajtársának nejét csábította el, itt is, mint ott, a megcsalt férj kivételével, mindenki tudott a dologról és itt is, mint ott, a megcsalt férj tiszttársai fölöslegesnek tartották, hogy bajtársukat a szégyenére figyelmeztessék. Sőt, ez az ujabb história ráadásul még pénzkérdés szennyjébe is ful, mert Gagern nyomorban hagyta egykori kedvesét a gyermekeivel együtt. Amióta ez a pör megindult, különben kiásták Gagern egész múltját és kiderült, hogy a vezérőrnagy ur voltaképen az egész karrierjét a szerelmi sikereinek köszönhette és annak a kegyetlenségnek, amelylyel áldozataival elbánt. Gagern egyszer egy őrnagynak fiatal tizenhétéves leányát csábította el, akkor ugy kerülték el a botrányt, hogy az őrnagynak pénzt adtak, Gagernt pedig soronkivüli előléptetéssel áthelyezték Karisruheba, ahol a badeni nagyherceg szárnysegédje lett. Itt egy festő feleségét csábította el és amikor a festő ezen való bánatában öngyilkossá lett, Gagernt ujabb előléptetéssel Berlinbe helyezték át. Itt kezdődött a viszonya Mersmannéval, amely viszony utolsó akkordja most hangzik el a bíróság előtt. Érdekes, hogy amig a szerelmi botrányai egyáltalán nem ártottak Gagernnek, sőt nőtt miattuk rangban, tisztességben, addig a tiszttársai menten diszkvalifikálták, amikor Gagern a szerelmi kalandjai végén megnősült és a házvezetőnőjét vette feleségül. A családi életek földulása összefért a katonatiszti kardbojt tisztességével, ellenben ezt a házasságot nem tudták megbocsátani Gagernnek. És ez szegte nyakát. Nyugalomba kellett vonulnia. Idáig ezek a részletek liámozódtak ki az uj botránypör során. TAVI RÁTOK A szerb kereskedelmi szerződés. — Milovanovics nyilatkozata. — Berlin, augusztus 23. Milovanovics, az itt időző szerb külügyminiszter a következőleg nyilatkozott egy hírlapíró előtt az osztrák-magyar-szerb kereskedelmi szerződésről: — A szerződés jó, mert magában foglalja a legtöbb kedvezményt és azt jelenti, hogy a két szomszéd állam között helyreáll a rendes viszony. A szerződés előreláthatólag a két ország egyikében sem fog lényeges ellentállásra találni, bárha elégedetlenek — természetesen — itt is, ott is lesznek. Egyébként a szerződés kereskedelmi jelentőségénél még sokkal fontosabb annak politikai jelentősége, amennyiben a legutóbbi válságos időkből fönnmaradt tarthatatlan állapotot is megszünteti. Hármasszövetség Helyett ötösszövetség, Bukarest, augusztus 23. Vasárnap délután száznyolcvan főnyi török társaság érkezett ide kirándulásra, köztük az alexandriai kormányzó, Brussa prefektusa, sok képviselő, tábornok és egyetemi hallgató. A város tegnap délelőtt lunch-öt rendezett a török vendégek tiszteletére, este pedig a kormány lakomát adott. Diplomáciai körökben nagy fontosságot tulajdonítanak a bukaresti látogatásnak. Komoly helyen állítják, hogy Románia és Törökország csatlakozni fog a hármasszövetség« hez és abból ötösszövetség lesz. A katolikus nagygyűlés. Augsburg, augusztus 23. A katolikus nagygyűlés ma délelőtti ülését Mar$ főtörvényszéki tanácsos, elnök (Düsseldorf) beszéddel nyitotta meg, melyben a Borromeusenciklika kiadása alkalmából a pápa ellen intézett igazságtalan támadásokra mutatott rá éa kifejtette,hogyeleinte érthető volt a hivő evangélikus polgárok izgalma, nem volt azonban érthető, hogy az izgalom miért terjedt át azon körökre is, amelyek máskülönben távol tartják magukat minden hitvallástól. Miután a legfőbb egyházi fórum megmagyarázta azon enciklikának értelmét és célját és ezzel minden félremagya. rázást kizárt, nincsen semmi ok többé az izgalomra. Szóló végül kijelenti: Evangélikus polgártársainkkal, mint eddig, ugy ezután la békében és egyetértésben kívánunk élni és velük karöltve, közös hazánk javát előmozdítani. Augsburg, augusztus 23. A katolikus nagygyűlés tegnapi első zárt üléséről pótlólag a következőket jelentik: Kapcsolatban Ebenhoch volt osztrák miniszter fejtegetéseivel, aki a katolikus világnézetről szólott, Marx elnök megemlékezett I. Ferenc József császár és királyról is, aki a német császárral együtt gondoskodik a béke fönntartásáról. Az elnök azután fölolvasta Merry del Val bíboros, államtitkár levelét, aki a katolikus nagygyűlésnek a szentatya apostoli áldását, küldötte. A francia kölcsön. Páris, augusztus SB. JSeron képviselő kijelentette, hogy interpellációt intéz Pichon külügyminiszterhez azokra a föltételekre vonatkozóan, amelyek mellett az ötszázhatvanmilliós magyar kölcsönt a francia pénzpiacon meg akarják kötni. György király üdvözlete. London, augusztus 23. Lytten lord, a brüsszeli, római és turini kiállítások angliai központi bizottságának elnöke, táviratot kapott György királytól, aki lord Lyttent üdvözli abból az alkalomból, hogy a bizottság elhatározta a brüsszeli angol kiállitáfl lehető nagy részének újraépítését, valamint tekintettel arra, hogy a kiállítók oly hazafias készséggel ajánlották fel közreműködésüket. Ostromállapot Lisszabonban. London, augusztus 23. Lisszabonban ma kihirdették az ostromállapotot. A katonaság fölfegyverkezve, készenlétben van. A hadihajók a Tajo-folyó torkolatában tüzelésre készen állanak. Az angol flottakiadások. London, augusztus 28. Sámuel Herbert postaminiszter tegnap Salbourneban beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy a flottakiadások szaporításának szerencsétlen szükségességét az idegen hatalmak flottájának gyors emelkedése okozta. Anglia magatartása ebben a kérdésben egészen világos. Ha a többi hatalom Angliával meg akar egyezni a flottaszaporítás megállításában, Nagy I