Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-23 / 77. szám

8 vrs-t st.b. (Az utóbbit el kell oltani és nem f-n!?,-.(! égő állapotban eldobni.) A leszállásmál v, feíédkezés olyképen történik, hogy mug­f^plő nagysága teret szabadon kell hagyni és lí^gra jndva a lelógó köteleket, a léghajó p«­vátics.nokának utasítása szerint lassan a földire kril vonni. A léggömb parancsnoka a kosárból közli a leszállás célját, valamint azt is, vájjon a léghajót le kell-e horgonyozni, vagy pedig­nemsokára folytatja útját. A jelek és jelzések tekintetében az 1910. évi párisi léghajós-érte­kezleten megallapitott. szabályok érvényesek. Eszerint a megállapodásban részes államok kö­telesek hatóságaiknak megparancsolni, hogy a légi járómüveknek a leszállás, vagy szük­ség esetén segély nyújtandó, azonkívül föl kell világosítani a lakosságot arról, hogy szükség esetén hogy lehet segítségére a leszálló vagy bajba jutott légi járómüveknek. Ha valamely léghajó le akar szállani, nappal háromszögletű piros zászlót kell a kosár alatt lobogtatni, éjjel pedig fehér lámpával kell jelet adni. Bajbajutás esetén tengeren és szárazon egyaránt nappal háromszögletű piros zászlót kell a kosár alatt kitűzni és két fekete göm­böt kell a kosár alá illeszteni. Az éjjel való jelzés ugyanaz, mint az előző esetben. Nappal és éjjel hangokkal is lehet jelet adni. A had­ügyminisztérium megkereste a polgári hatósá­gokat, hogy saját hatáskörükben a megfelelő intézkedéseket tegyék meg. — A Már. a kolera ellen. A kolera elleni óvintézkedések megbeszélése végett Geduly Gyula Máv. igazgató és Tótfalussy főorvos az Abbáziában tartózkodó Stettina József állam­titkárt fölkeresték és ott részletesen meg­állapították azokat az intézkedéseket, amelye­ket a Máv. igazgatóságának sürgősen el kell rendelnie a kolera behurcolásának megakadá­lyozása ellen. A Máv. igazgatósága intézke­dett is. — Gáspár Imre halála. Hosszú szenvedés után, elhagyattan, elfeledetten halt meg a Rókusban péntek este Gáspár Imre, a hetvenes és nyolcvanas évek népszerű költője. Gáspár Imre 1854-ben született Nagycsalomján. Egész fiatalon kezdett irodalommal foglalkozni, több ¡apót szerkesztett, sokat fordított a tót és lengyel költőkből s maga is több kötet költeményt irt. Vagy hnsz év óta nem szerepelt már, meghú­zódott a sajtó csöndes munkásai sorában, a legutóbbi időkig a miniszterelnöki sajtóirodá­ban dolgozott. Juniusban feküdt le a Rókus­ban, gyomorrákja volt, abba halt bele pénte­ken. Gáspár Imrét az Újságíró-Egyesület fogja eltemettetni. — A gondatlanság áldozatai. Tragikus körülmények közt pusztult el Hajdúnánáson egy csecsemő és hároméves testvére. Takács Gábor nánási gazda a feleségével tanyájára ment s a lakásán hagyta hároméves Juliska nevü leányát és hathónapos István nevü fiát. A. gyermekek az utcai szobában aludtak. Valaki a nyitott ablakon az utcáról egy szivarvéget dobott a szobába. A szivarcsutaktól lángot fogott a függöny és nemsokára az egész lakás tűzben állott. A szobában alvó csecsemő bölcső­jével agyiltt szénné égett, a hároméves Juliska pedig oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy aligha marad életben. — Lnjza és Fülöp egyezsége. Párisból jelentik: Kóburg Fülöp herceg és Lujza her­eegnő, volt felesége között hosszas egyezke­dési tárgyalások után létrejött a béke. Lujza hercegnő öt évvel ezelőtt vált el férjétől s akkor a herceg havi hétezer korona tartás­dijat biztosított számára. A hercegnő régi adósságait akkor rendezték, legnagyobbrészt Fülöp herceg fizette ki őket, a hercegnő pedig elismerte, hogy a volt férjének kétmillió koro­nával tartozik. Erről az összegről elismervényt adott, melyet akkor kellett volna beváltani, amikor a hercegnő királyi apja után átveszi az örökséget. Mikor Lipót király meghalt, a hercegnő vonakodott az adósságot kifizetni. Utalt arra, hogy a herceg a részére biztosított havi hétezer koronát nem fizette rendesen. Ebben az ügyben folytak a kiegyezési tárgyalá­DÉLMAGYARORSZAQ sok a herceg és a hercegnő képviselői között. A herceg és a hercegnő most megegyeztek abban, hogy a hétezer koronás tartásdijat Fü" 'öp herceg egyszer és mindenkorra megváltja egy és egynegyed millió koronával, amelyet két­milliós követeléséből vonnak le. A többi há­romnegyed millió koronát abból a biztosítéki összegből fizették ki, melyet Lipót király ha­lála után tett le Lujza hercegnő, Fülöp herceg követelésének fedezésére. A kiegyezési okirat zárószakasza kimondja, hogy az elvált házas­társak egyikének sincs további követelése. Az okiratot a herceg és a hercegnő is aláirta. — Ügyvédjelöltek mozgalma. Az Ügyvéd­jelöltek Országos Egyesületének kezdeménye­zésére vasárnap délelőtt országos nagygyűlést tartottak Magyarország ügyvédjelölt-körei és ad hoc alakult egyesületei, hogy az igazságügy­miniszternek az ügyvédi reform tárgyában ké­szülő javaslatával szemben, amely a gyakorlat idejét három évről öt évre akarja felemelni, állástfoglaljanak. A nagygyűlése^ az ország ügyvédjelöltjei mindannyian kiküldöttek által képviseltették magukat. A nagygyűlést Hajós Dezső, az Ügyvédjelöltek Szövetségének elnöke vezette be rövid beszéddel. Beszéde végén a következő- határozati javaslatot terjesztette elő : „Az ügyvédjelöltek országos nagygyűlése egyhangú határozatban kimondja, hogy az igazságügyminiszter által az országgyűlés elé „Egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról" címen benyújtani szándékolt törvénytervezetnek az ügyvédhe­lyettesi intézményt törvénybe iktatni akaró intézkedését olyannak tartja, mely az ügyvéd­ség gazdasági helyzetén egyáltalán nem javit, magára e karra nézve is káros, az ügyvéd­jelölti kart pedig létalapjában támadja meg. Méltánytalannak és jogfosztónak minősiti a tervezetnek az átmeneti időt illető intézkedé­sét. Követeli, hogy a hozandó törvény ugy a jog, mint a méltányosság és célszerűség alap­ján a hatályba lépésekor bármelyik kamaránál bejegyzett ügyvédjelöltre ne vonatkozzék." A határozati javaslatot a nagygyűlés elfogadta. — Ellopott katonai titkok. Rómából távira­tozzák : A Magclalena-erősségben betörést kö­vettek el s jelentékeny összegű pénzt, valamint az erősség terveit és a mozgósításra vonatkozó terveket ellopták. A katonai hatóság szigorú vizsgálatot indított. — A becsületes sikkasztó. Lúgosról je­lentik: A krassói takarékpénztár egyik pénz­beszedője, Stockmayer Frigyes, aki már tizen­három esztendő óta van a pénzintézet szolgá­latában, minap jelentkezett a takarékpénztár igazgatójánál és elmondta, hogy évek során összesen 3950 koronát sikkasztott a bank pénzéből. Mivel nem »karja folytatni mester­kedését, mindent megvall, hogy esetleg jóvá tehesse hibáját. Tettét azzal mentette, hogy havi nyolcvan korona fizetéséből nem tudta el­tartani nagy családját. Kérte az igazgatót, emeljék föl fizetését és a többletet tartsák vissza az elsikkasztott összeg törlesztésére. Az igazgató azonban hallani se akart erről a kombinációról, hanem följelentette Stockmayert, akit erre letartóztattak. Lúgoson nagy részvét nyilvánul meg a szerencsétien ember sorsa iránt — Stockmayernek öt gyermeke van — és a város előkelő köreiben gyűjtést indítot­tak, hogy megtérítsék a takarékpénztárnak a becsületes sikkasztó által okozott kárát. — Koleramegfigyelcf-barakk Újszegeden. Az orosz határon lappangván a kolera, Faragó Ödön dr szegedvárosi tiszti főorvos sürgős elő­terjesztést tett a tanácsnak, hogy az ujszegedi kolera-kórház mellé építsen egy megfigyelő barakkot. Egy esetleges, nem várt epidémia alkalmával ugyanis a koleragyanus betegeket ebben a barakkban fogják megfigyelni. A város tanácsa legközelebb intézkedik, hogy a főorvos előterjesztésének foganatja legyen, mert az Oroszországban irtózatos pusztítást véghezvivő járvány terjedhet tovább és nem szabad, hogy készületlenül találja a várost. Különben a ve­szedelemnek még az árnyéka sem fenyegeti Szegedet. — Az öngyilkosság ellenségei. Londonból jelentik : Edward Jones, a hires emberbarát, öt más gazdag filantróppal együtt Manchesterben és Liverpoolban alapítványt létesített az ön­gyilkosság leküzdésére. Ő maga vagyona felét adományozta az intézet céljaira. — A döghusáriis kegyelmi kérvénye. Özvegy Kis Viktorné és a fia: Kis Antal, több izben romlott, sőt döghust hoztak Szegeden 1Ö10 augusztus '20. forgalomba. A kihágási bíró több izben meg­büntette őket s legutóbb, mikor a többszöri büntetés dacára megint pondrós hust találtak az üzletükben, a hatóság elvette az iparenge­délyüket és mint közártalmas embereket, egy­szerűen lecsukatta őket a főkapitányság. Kis Viktorné és Kis Antal kegyelmi kérvényt irtak a királyhoz, melyet Szeged város ta­nácsa fölterjeszt a belügyminiszterhez. — A malommunkások sztrájkja. Budapest­ről jelentik: A két ünnep nem hozott semmi számottevő változást a malomtulajdonosok és munkásaik közt kitört harcban. A malmok mind állnak ma is, az egy Concordia-malom ki­vételével, amely nem tartozik a malomegyesü­let kötelékébe. A szemben álló felek kölcsönö­sen egymást okolják a viszálykodás kitöréséért: a malomegyesület a munkásokat, a munkások viszont a malomtulajdonosokat vádolják a még egy esztendeig érvényes szerződés megszegésével. Az ünnep arra volt jó, hogy mind a két fél határo­zottan kifejezze a maga álláspontját. Annyira ellenkeznek, hogy ma még egyáltalán nem lehet tudni, hogy mi alapon indulhatna meg az egyezke­dés. A malomtulajdonosok mai kommünikéjükben kijelentik, hogy semmiféle engedményre nem hajlandók és e tekintetben tárgyalásokba sem fognak bocsátkozni. Várják a fölizgatott kedé­lyek lecsillapodását és a sztrájknak önként való megszűnését. Az egyes malmok a rongálások miatt följelentést tettek a rendőrségnél isme­retlen tettesek ellen. A Magyarországi Fa­munkás Szövetség asztalos-szakosztálya ma értesítette a Magyar Fővárosi Malomegyesületet, hogy az érvényben lévő, a malommunkásokéval azonostartalmu szerződést továbbra is meg­tartja. — Ezzel szemben épen ellentétes állásponton vannak a munkások, akik tegnap­előtt gyűlést is tartottak. A gyűlésen ki­mondták, hogy mivel ezt a mostani szerző­dést a munkáltatók megszegték, ez a szer­ződés semmis. Uj szerződést kell kötni. Erre azonban csak az esetben hajlandók, ha a szerződésben érdekeiket jobban méltányolják. Az uj szerződésben a munkások hallani sem akar­nak a vasárnapi munkáról. A sztrájkoló malom­munkások az ünnepeket még régi tanyáikon töltötték: Óbudán a Lajos-utcában lévő Kro­nakker-vendéglőben, az ötödik kerületi Conkor­dia-kertben és a kilencedik kerületi munkások a Palatínus-kertben. Holnaptól fogva azonban az összes munkások a Palatínus-kertben fognak tanyázni. A vezetők olyan intézkedéseket tesz­nek, amelyekből arra is lehetne következtetni, hogy hosszabb harcra készülnek. így gondos­kodtak róla, hogy tizenkét üstben naponta főz­zenek az asszonyok künn a Palatínus-kertben a szabad ég alatt a sztrájkolók számára. Min­den munkás naponta két darab villamos­jegyet kap s nemsokára folyósítják a napi pénzsegitséget. A sztrájkolók száma több mint háromezer. — Gyilkos százados, Bukarestből jelentik i Véres katonai affér történt tegnap este Cola­rasi város főutcáján, a Boulevard Trajan-on. Ottani tekintélyes polgár-szülők leánya fivére társaságában sétált az utcán, mikor hirtelen odalépett hozzá egy huszárfőhadnagy és tisz­tességtelen ajánlatokat tett neki. A megijedt leány szaladni kezdett, de a főhadnagy folyton a nyomában volt. A leány testvére megpillan­totta az utcán egyik volt tanárát, Marculescu doktort és segítségül hívta. A tanár figyelmez­tette a főhadnagyot, hogy viselkedjék rendesen és ne zaklassa a leányt. A főhadnagy dühösen a tanárra támadt és verni kezdte. A tanár botjával védekezett és csakhamar nagy tömeg gyűlt a verekedők köré. Ekkor a tömegbői kilépett Giorán gyalogos százados és segítsé­gére ment a főhadnagynak. A százados kardot rántott ós hatalmas vágással ugy megsebesí­tette a tanárt, hogy azt haldokolva vitték a kór­házba. A közönség ekkor már nem nézte tét­lenül a tisztek garázdálkodását; botokkal é3 kövekkel dobálta meg őket és egy kődarab a századost fején súlyosan megsértette. Végre is egy rendőrcsapat vetett véget a dolognak, telefonált a kaszárnyába, ahonnan őrjárat jött és mindkét tisztet letartóztatta. A főhadnagy neve Mavrali és az ötödik huszárezrednél szol­gál. A rendőrség a közönség soraiból is letar tóztatott több verekedőt. — Papból — szatócs. Lippáról jelentik: Palla Mihály segédlelkész otthagyva a reve­rendát és vele a papi pályát, — vegyeskeres­kedést nyitott. A papi pályára a temesvári

Next

/
Oldalképek
Tartalom