Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-20 / 76. szám

14 DÉLMAGYARORSZAQ 1Ö10 augusztus '20. gén azonban jobb. A paszomántosok a Német­országból vám nélkül bejövő áruk miatt panasz­kodnak. A kelmefestők helyzetét a hazai keres­kedők bizalmatlansága teszi nehézzé. A ruházati iparosok helyzete sem volt kielégítő. A szabók a tisztességtelen verseny elfajulása, főleg a tiltott megrendelések gyűj­tése, a kontárok elterjedése, a munkahiány, a rossz hitelezési viszonyok miatt panaszkodnak. A szűcsökre a nyers anyagok magas ára és a munkáshiány rótt terhet. A fehérnemű-iparág helyzetén annak szervezése lendítene. A cipé­szek többnyire tőkében szegények, igy egyrészt a hazai és külföldi gyárakkal nem tudnak ver­senyezni, másrészt pedig ki vannak szolgál­tatva néhány borkereskedőnek. A. malomipar­nak a gabonahiánynyal és a magas gabona­árakkal kellett, küzdenie, az év háromnegyed részében korlátolt üzemmel kellett dolgoznia, a lisztárak régóta nem voltak olyan magasak, mint a mult évben. A sütőiparosoknak a„házi­sütődé"-k okoznak kárt. A cukorfogyasztás és a cukorárak emelkedtek, a cukorrépa minősége csökkent, a beszerzése is nehéz volt. A cukor-, likőr-, rum- és konyakgyártás helyzete elég kielégítő volt, csak a közönség nem viseltetett bizalommal a hazai gyártmányok iránt. Ugyanez áll a cukrász- és konzerviparra is. A mészáro­sok a magas húsárakról és a húsfogyasztás emelkedéséről tesznek jelentést. A szeszgyá­rak helyzete kielégítő volt. Az építési kedv az év végén erősen föllendült. Az építőiparosok részben á kontárok, részben a közszállitások­nál történt szabálytalanságok miatt panasz­kodnak. A nyomdaipar helyzete változatlan, a folyton szaporodó nyomdák versenye és a munkásviszonyok rendezetlensége állandó pa­naszok tárgyai. Háziiparunk örvendetesen fejlődik. A pénz- és hitelügy mult évi viszonyai ki­elégítők voltak. Csaknem azt lehetne mon­dani, hogy egy-két őszi hónapot kivéve, egész éven át pénzbőség uralkodott. • Az Osztrák­Magyar Bank a négy százalékos kamatlábat mindvégig föntartotta, habár mind a Német Bi­rodalmi-, mind az Angol Bank öt százalékig is fölment. Csaknem valamennyi üzletág forgalma emelkedett s pénzintézeteink valamennyien nyereséggel zárták az évet. Számottevő bukás vagy fizetésképtelenség nem történt. A közlekedésügy viszonyaiban némi fejlődés nem-tagadható, bár az állandó beruházások mult évi megszakítása nem volt jó hatással. Vasütaink üzleti jövedelme a fölemelt díjsza­bások dacára is emelkedett. A vizi közlekedés javitása, a folyamszabályozás, igen lassan halad, pedig viziutakra égetően- szükség volna. A te­lefon díjtételeit mérsékelni kellene. (—) A borkiállítás. Megírtuk már, hogy a homoki szőlősgazdák országos kongresszusával egy időben a szegedi gazdasági egyesület szep­tember 24, 25 és 26-án Szegeden országos szőlő­és borkiállítást rendez. A kiállítás főcélja az, hogy az ország közönségének bemutassák, hogy milyen fokon áll Magyarországon ezidő szerint a homoki szőlő- és bortermelés. Minden szőlővel biró város, vagy község egy csoportban vesz részt a kiállításon, ami ugy értendő, hogy a gazdáknak a kiállításra küldött szőlőit és borait vidékenként csoportosítva helyezik el. A ki­állítás bíráló-bizottsága elsősorban a bortermelő községek csoportkiállitását díjazza oklevelekkel, azonban külön arany-, ezüst- és bronz-érmeket nszt ki a csoportban résztvevő egyes gazdák részére, végül a kisgazdákat pénzjutalommal buzditja. A borkiállítás borvásárral is egybe lesz kötve s azon külföldi borkereskedők is részt vesznek. A kiállított bormintákért tér­dijat nem szednek és a kiállítás vezetősége díj­talanul közvetíti az eladást. A borvidékek részére tiz díszoklevelet, husz dicsérő-oklevelet ¿s husz elismerő-oklevelet; a gazdák részére pedig husz aranyérmet, negyven ezüstérmet és negyven bronzérmet fognak kiadni, az utób­blakat is megfelelő oklevelek kíséretében. Az itt fölsorolt okleveleket és érmeket felerészben a szőlőkiállitók, felerészben pedig a borkiállitók között fogják kiosztani. Már most nagy érdek­'ődés mutatkozik a kiállítás iránt, mely az elő­jelekből ítélve, nagyszabásúnak Ígérkezik. (—) A szegedi vásárcsarnok. Szeged város tanácsának mai ülésében a gazdasági ügyosztály bemutatta a régi csapatkórház rendezési munkáinak a terveit. A tér már föl van töltve s mielőtt ráépítik a vásárcsar­nokot, csatornázni, majd kövezni kell. A csa­tornázás és a kövezés 28,600 koronába kerül, de mivel ehez az összeghez 12,000 korona hiányzik, a tanács ma fölhívta a fó'számve­vőt, hogy ennek az összegnek a fedezésére mihamar jelöljön ki alapot, mert a tanács súlyt helyez arra, hogy a tér még ebben az évben rendezve legyen. A téren négy-négy méter széles kövezett gyalogjárók és nyolc­nyolc méter széles, makadámmal burkolt mezőnyök lesznek. A vásárcsarnokot a jövő évben épitik föl. (—) A szegedi kenyérgyár. A villamerőre berendezett első szegedi fehérsütő- és kenyér­gyár a Valéria-téren augusztus elsején kezdte meg működését. A gyár kezdetben harminc­negyven métermázsa kenyeret állit elő naponta, még pedig nem mümalmi lisztből, hanem saját őrlésű búzájából, melynek táptartalma (sikér­anyaga) öt-hatszorosan múlja fölül a mümalmi liszt táptartalmát. A gyár egyelőre csak a helyi piacot elégíti ki s vidékre azért nem szállít, mert a szegedi kereslet oly erővel veszi igénybe a gyárat, hogy az mai berendezésével a vidé­ket nem tudja jó kenyéranyaggal ellátni. A gyár berendezése a legmodernebb. Huszonöt embert foglalkoztat, akik a gyári fürdő igénybe­vétele előtt nem állhatnak munkába. A tiszta­ság ennélfogva elsőrendű, annál is inkább, mért kézzel csakis olyan legszükségesebb munkák végeztetnek, melyeknek végzéséhez nem áll a gép rendelkezésre. A gyári gépek végzik a szí­tálást, dagasztást és a tészta elosztását. Az uj gyárnak három modern, szabályozható kemen­céje van, nem gőzfűtésre berendezve, mert ez a szegedi kenyérsütési viszonyoknak nem felel meg. A gyárban termelt kenyéranyag máris meghódította a szegedi piacot s a megrendelés oly óriás arányokat ölt, hogy a gyár fejlesztése a legrövidebb idő kérdése. A szegedi piac szerb invázióját a gyár rövidesen kifogja jó minőségű kenyerével szorítani, miáltal a közélelmezés biztonságának is jó szolgálatot tesz. (—) A párolt* hus. A szegedi közvágóhíd szabad székében eddig- huszonöt kilogramm párolt hust adtak el naponkint, egy-egy szegény em­bernek. Erre a város adott engedélyt a sza­bályrendeletben s a beteg állatok párolás által élvezhetővé tett húsát ki-ki korlátlan mennyi­ségben vásárolhatta, huszonöt kilogrammig. A földmivelésügyi miniszter most ráirt a város tanácsára, hogy a szabad székből csak Három kilogramm párolt hust szabad egy-egy embernek naponkint eladni. A miniszter utasitja a taná­csot, hogy a szabályrendelet huszonöt kilo­grammos rendelkezését vonja vissza. A miniszter rendelete ma érkezett le a városhoz-. Felelős szerkesztő: Róna Lajos. Lapkiadó-tulajdonos: Délmagyarország hírlap- és nyomdauállalat részvénytársaság. Nyomatott Szegeden a Délmagyarország hirlap­és nyomdavállalat részvénytársaság körforgógépén. Iskolai hegedűk kitünö hanggal. Kaphatók: 3. 4, 5, 6, 8, 10 forintért és eljebb. Hangverseny-hegedűk 20 forinttól feljebb­Iskolai és li^vmAniifmnlf összes zenekari és mU­templomi HdnilUHlUUlUft kedvelői hangszerek, hu­U) szerkezetű cimbalmok legkiválóbb hangtartó szerkezettel, pedál nélkül 30 forinttól »ffiuebb. Fonográf és Gramofon legjutányosabb árakon. Hengerek és lemezek a világ leg­híresebb művészeinek felvételeivel. Dus raktár kiváló gyártmányú uj és átjátszott zongorák és pianinókban. Régi zongorák és egyéb hangszerek ujakra becseréltetnek. Zongora kölcsönző intézet. Teljes zenekarok felsze­relése kedvező feltételek mnllett. Tornászati és községi dobok dus választékban. Sternberg Ármin és Testvére cs. és hir. udvari hongsiorgyór íóiiiletéh BUDAPEST, VII., RóKöcii-ut 38. Képes árjegyzékét (minden cikkről külön) ingyen küldünk, csak meg kell irni, hogy miféle hangszerről kívántatik az árjegyzék. Hivatalosan előirt, teljesen jókarban és uj kötésben levő használt rajzeszközök rajztáblák FÉLÁRBAN Füzetek, iró- és rajzszerek legolcsóbban kaphatók lííltóí1^ Hpnrlk ülnflü könyv- és papir­NUVlIKljj ¡ÍL'III gli tíiuyu kereskedésében SZEGED/ Kölcsey utca 4. SRI" FA- ÉS TZ OELLA GŐZFÜRÉSZ-TELEPE Mindennemű épitési anya­gok raktára. — Kitünö minőségű tüzfta ölenként és felvágva, jól mérve, jutányos árban kapható. íe y Gton 449. S 'ásár nisSZEGED léig helyi-sugárut 1 & 440. szem. 16-20 DeaKOKna a legjobb iskola^öltönyok kaphatok: Kárász-utca. BENEDEK IMRE SZÍJGYÁRTÓ és nyerges szeged, zsótérház. 0 0 UJ 0 0 0 0 0 0 0 F 0 0 0 0 0 0 0 0 E 0 0 0 0 0 (=4 0 0 0 0 Kaphatók nagy választékban lószerszá­mok, nyergek, lovagló-, uti- és vadász-keüékek, istálló-felszerelések, valamint lő- és kocsikefék, lótisztitó keztyiik, vakarók, őzbőrök és szivacsok. Utazó-bőröndök, kézbesitő- és postatáskák, szivar-, do­hány- és pénztárcák. Vidéki megren­delések pontosan teljesíttetnek. Javítások gyorsan és jól, legolcsóbb áron eszközöltetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom