Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-20 / 76. szám

1910 augusztus 20 DELMAGYARORSZAG 11 Antosevicz Gyula, Dob-utca 27. szám. — Ezt a címet megsürgönyöztük a budapesti rendőrségnek, amely még az éj folyamán kézre kerítette Antoseviczet, — A pénzt, az egész negyvenhatezer koronát, a rákospalotai erdőben találtuk meg. A két rabló ma már a váci fegyházbau dolgozik asztalosmunkában és majd csak tiz éy.múlva fognak kiszabadulni. CA vörös orr.) Egy öreg ur, akiről mindenki tudja, hogy megátalkodott alkoholista, nagyon rosszkedvűen ballagott ma az utcán. Az ősz bácsiról mindenki tudja, hogy már a törköly­pálinkáttál tart. Másfajta szeszt már nem tud : élvezni;- a szervezetének meg se kottyan. Az a legmulatságosabb a dologban, hogy ő ezt tagadja, Amint ma busán ballagott, szembejött vele egyik régi ismerőse. — Hát neked mi bajod? — kérdezte ez. — Az öreg ur zavartan szólt: — Nekem ? .Semmi bajom sincs, nekem. — Nagyon bus vagy és az orrod'is szörnyén vörös. — Az orrom í És az öreg alkoholista hirtelen kivette zseb­tükrét. Belepillantott s ezt- mondta: — Csakugyan vörös az orrom. Persze, na­gyon meghűtöttem magam. . Amire a másik férfi nevetve mondta: — Hát minek iszod oly jéghidegen — a pálinkát. * (A pénztárca.) Egy szinház előcsarnokában történt. Vége volt az előadásnak és a teltház­ból tolongva tódult -ki a közönség ... Jö.tt ki két ismertnevű festőművész is, na­gyokat ki nfódva a tolongásban. Végre kiértek az utcára. A? egyik ott nyomban összecsapta, a kezét és a legnagyobb fölháborodással hangjában kiáltott föl: ... ­— Na, hát ez mégis csak hallatlan! .. . Ez a vakmerőség! — Mi az ? Mi történt? — kérdi a másik. — Képzeld csak, ahogy itt tolongtunk az Imént, érzem, hogy . valaki benyui a nadrág­zsebembe és kiveszi belőle a pénztárcámat. . . Láttam is, hogy ki . . . Nézd, amott megy a gazember ... És egy ur felé mutat, aki sietve igyekszik a körút .irányában. . — Szaladjunk utána! Kiáltsunk tolvajt! — mondja izgatottan a másik. És már futni készül a tolvaj után. De barátja megfogja a karját és kétségbeesetten tartja vissza: * — Csitt! Ne blarifirozzál! .:.- A legnagyobb szégyen volna, ha a tolvaj kézrekerülne. Hisz így vas sincs abban á pénztárcában. * ' (A sorsjáték.) Egy előkelőbb fehérnemüke­feskedő a minap elküldötte egyik gavallér ve­tőjének a számláját, azzal a szigorú figyel­meztetéssel, hogy az adósság kifizetését tovább semmiképen se hajlandó prolongálni és ha az adós ur nem fizet, hát törvényes uton, kérlel­hetetlen eszközökkel kényszeríti a tartozás »endézósére. Amiré a következő levelet kapta: „Tisztelt Uram, b. levelére válaszul köz­löm Önnel házirendemnek következő parag­rafusát, melyet minden hitelezőmnek ismer­nie kell. 14. §. Az évközben érkező számlák író­asztalom fiókjában elhelyezett vaskazettában gyűjtendők minden év január elsejéig, mely napon inasom jelenlétében fehérruhás szoba­leányom a kazettából három számlacédulát kivesz. E három számla pontosan kifizettetik. Figyelmeztetem, hogy ha ön mégegyszer az utóbbihoz hasonló levéllel fenyegetőzne, ki­zárom a-sorsjátékból. —1 —— Tisztelettel stb." Remélhetőleg a levél megtette hatását és a kereskedő ezentúl vigyázni fog, hogy az újévi sorsjátékból ki ne zárassék. Használt ön már BABÉR-SÓSBORSZESZT? SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Fodor Ella a jövőjéről. — Látogatás a művésznőnél. — Láttam Fodor Ellát a lakásán, két egyszerű, polgári szobában, szolid, diszkrét házipongyo­lában és eszembe jutottak azok az alakitások, amelyekben kápráztatóan fényes toalettekkel, imponálóan félelmetes szenvedélyével ragadta el a művésznő a közönséget. Ebből a világból semmit se hozott el Fodor Ella ide —a másikba, amely kellemes hüvösségével, nagy nyugalmá­val majdnem van olyan vonzó, mint az a má­sik, a festett, a zajos, a lármás, a fényes. Vagy talán vonzóbb is azok számára, akiket Fodor Ella intimitásai (és ezek vannak sokan és szé­pek és biztatók és izgatók) érdekelnek. Tehát Fodor Ella otthon. Amikor beszélek vele, kiérzem azt a nagy stílt, ami megvan a porban játszadozó gyermekben is, ha — nagy jövő vár rá. Mutatja az ajándékait, a virágait amelyek eddigi diadalainak szépséges és ked­ves emlékei. Elragadtatással beszél tervekről, amelyek nem a jövő színházi szezonra vonat­koznak, hanem a jövő, nagy — életre. Közelebbi időkhöz térek vissza, amelyek egy­két hét múlva köszöntenek ránk : Fodor Ellára és a szegedi közönségre. Mi lesz a jövő szín­házi szezonban, ami művészileg uj, ami nagy feladatok megoldására való készültséget és lelkesedést mutat ? És Födor Ella igy beszél a közeli színházi szezónról : — Mit mondjak, ami érdekes és uj ? Mondja meg maga, hiszen újságíró, jobban kell tudnia­Igazán nem tudom, micsoda premiérekkel ve­zetjük be az uj szinházi szezont. Az igazga­tóm még nyaral, ő boldog. Én pedig a legna­gyobb nyárban vagyok itthon, azért higyje el, szívesen tanulnék. Ugy tudom különben, hogy mindjárt a nyár elején előadunk egy kedves vígjátékot, bizonyára ismeri, a cime : „Amihez minden asszony ért". Fölujitás ís lesz a szezon elején, ennek a darabnak a cime : „Delila". Nem szeretem, olyan rémdrámaféle. — Bizony, szegényes készülődés egy egész szinházi szezonra, amely kilenchónapos és szegedi. Mondana talán arról valamit, hogy mit szeretne játszani ? — Erről reggelig tudnék magának mesélni. Hogy én mit szeretnék játszani ? Ibsent, Heyer­manst, Shakespearet. Olyan darabokban, mint a „Hedda Gabler", a „Nóra", a „Remény". Persze idő is kellene hozzá, hogy közeljuthassanak egészen az ilyen darabhoz. Beszélgettünk ezután még sok mindenről. A gyulai szezónról, amely harmincnapos volt, tiz jutalomjátékkal. Tömérdek virágot, diadalmas esték szépséges emlékeit hozta el innen Fodor Ella. Jutalomjátéka nem volt. Az idei nyárról, amelyet Svájcban töltött a művésznő, ahol ha­talmas hegyek négyezerméteres magasságáról és világvárosi kabarék kápráztató mutatvá­nyain kéresztüí szemlélhette a természet és a társadalom nagy kontrasztjait, még alig át­hidalt félelmetes ellentéteit. És végre az itt. honi kicsinyességekről, kedvességekről és sike­rekről, amelyek — hiába — egyedül vezetnek ahoz a nagy, szép, mámoros és fényes jövendő­höz, amelyről Fodor Ella szegedi diadalmas estéi után bizonyára sokat ábrándozik szerény» házias és egyszerű lakásán. * A vásárhelyi színkör. A vásárhelyi szín­körben tegnap este Vendrey Ferencnek és Tctpolczay Dezsőnek, a Vígszínház két művé­szének vendégszereplésévei Nackey és Armont víg bohózata, a „Theodor és társa" került szinre. A szépszámú közönség kitűnően mula­tott a kacagtató helyzeteken és különösen a két vendégszereplő játékán. Pénteken este Vendrey és Tápolczay vendégszereplésével a „Zsíros ügy"' került 6zinre, míg szombaton dél­után a „Hüvelyk Matyi"-1, este ,Az obsitos"-t játszák. Árjegyzék ingyen és bérmentve '9 H ja & s x x 4 5 » m »w s e N !B ¡e ¡0 N Előre! Vigyázz! Előre! KLEIN ÉS TÁRSÜ mi HiÉS-ÉÉi a legolcsóbban beszerezheti min­denki kedvező részletre a leg­jobb varrógépet, kerékpárt és beszélőgépeket. 25 cm nagy hanglemez 2*50 K. A legújabb felvételek: lljjé o ligelóeo! Weisz Atíél. stb. kuplék. Telefon 59. Nogv fnecíiaiiöi javiíó-müiiely. SpBcislirflgépjöviíií-íiiűfiBly Külön vezetéssel Az összes alkatrészek kaphatók! Árjegyzék iugyeu és bérmentve KÖZIGAZGATÁS x Rendkívüli közgyűlés. A nyári szü­net, a hőség és annak dacára, hogy a sze­gedi városháza közgyűlési termében nagy­arányú renoválási munkák folynak: nem menekszik meg a törvényhatósági bizottság egy nyári rendkívüli közgyűlés gyönyörei­től. Ez a rendkivüli közgyűlés augusztus huszonötödikén, csütörtökön délután lesz s a bor- és husfogyasztási adónak ötszáz­nyolcvanezer koronán leendő megváltása kerül tárgyalásra. A megváltás ezért az összegért három évre, az 1911—1918. évekre szól. Tárgyalni fogja a rendkivüli közgyű­lés az uj kórház részletterveit is, melyek holnap érkeznek Szegedre. Csak az a kér­dés már most, hogy hol lesz a közgyűlés, a Tisza-szállóban, vagy a székház bizottsági termében, x Személyi hir. Pálfy József dr árvaszéki elnök szabadságáról visszaérkezett és átvette hivatala vezetését. x Kórházgondnokok országos kongresz­szusa. Magyarország városainak és vármegyéi­nek kórházaiban a gondnokok végzik az admi­nisztrációt. Ezek a kórházi gondnokok elhanya­golt anyagi helyzetben vannak, mert nem lévén szorosan vett közigazgatási alkalmazottak, nincs féláru vasúti jegyük, rendezetlen a lak­bérük, stb. A kórházi gondnokok épen anyagi helyzetük javítása végett országos kongresszust rendeznek Budapesten, a vármegyeháza nagy­termében. A gondnokok országos szövetséget alakítanak és tömörülnek, hogy helyzetük javí­tását egyöntetű munkával mozdíthassák elő. A kongresszus augusztus huszadikán és a követ­kező napon lesz s azon Szegedről Gácser György városi kórházi gondnok fog résztvenni. x Városi adományok. Szeged város tanácsa pénteki rendes üléséből Bakay Nándor síremlé­kére száz koronát, a szolnokdobokai árvíz­károsultak részére száz koronát, B. Szögyén Antónia világosi emlékére ötven koronát ado­mányozott. A tanács ezeket az adományokat bejelenti a törvényhatóság közgyűlésének. x Redukálják a jéggyártást. A szegedi vágóhídi jéggyár, mióta rendben van, annyi jeget gyárt, hogy a termelt jégmennyiség nem fogy el. A vágóhídi felügyelőség javaslatára a város tanácsa az üzemet a jéggyárban redu­kálta. Egyben igazolásra hívta fel a tanács a vágóhíd1 felügyelőséget, hogy mért szenvedett a jéggyártási üzem harminchat napi késedelmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom