Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-19 / 75. szám

14 DÉL MAGYARORSZÁGI 1910 augusztus 20 felelt Nikita, ravaszkásan hunyorgatva — és ez rendén van. És is dolgoztam s nekem se adott lovat senki. Aztán a ló meg. is: dögölhetik ! És akkor oda a pénz! — Mást is lehet szerezni vele, nemcsak lovat — felelt a pap. — De te nem adsz pénzt se hasznos, se üdvös célra, Soha se gyújtattál gyertyát, se a szent szűz, se védő szented tiszteletére. Azt hiszed, hogy az Ítélet napján majd hajlandók lesznek könyörögni éretted az Urnák ? — Még van időnk arra gondolni — felelt Nikita változatlan hidegvérrel. — Hogyan, még van időd! — kiáltott föj Jakim atya, — Vén bűnös! Hisz féllábbal már a sirban vagy ! . . . — Dehogy, jó apám, még nagyon jól érzem magamat. — De, boldogtalan, hány esztendős vagy? — Nem tudom, főtisztelendő ur. — Hány esztendős voltál 1812-ben? — Ugy harminc esztendős lehettem. — És még azt mondod, hogy van időd ? ! Tarts bűnbánatot az alatt az idő alatt, amit Isten még élned enged, mert.. . — Bűnbánatot fogok tartani, főtisztelendő ur — Aztán gyújts gyertyát a szentképek előtt, érted?! — Értem, főtisztelendő ur. Majd, majd. Adja rám áldását, kérem tisztelettel. Nikita nem engedte, volna el az áldást. Tudvalevőleg az áldás nem kerül pénzbe. Két héttel később — Nikita még mindig nem gyújtott gyertyát paradicsombeli pártfogóinak — fiának a lova igazolta azokat az aggodalmakat, amelyeknek Nikita Jakim atya előtt kifejezést adott. Egyet gondolt a derék állat s megdöglött békén, panasz nélkül, amint élt. Ami bizony nagy szerencsétlenség volt. A ló szükségesebb valami az orosz parasztnak, mint az inge. Hogy a földjét mivelhesse, nagy távolságokat kell bejárnia. Igás lóra tehát szert kellett tenni minden áron,'ha máskép nem, hát ugy, hogy egy esztendeig naponta csak egyszer esznek kenyeret, hogy a ló árát megfizethessék. Nikita fiai elhatározták, hogy megkérik az öreget, kölcsönözzön nekik annyit, amennyiből lovat vásárolhatnának. A ló nem drága Oroszországban; a krimi háború előtt tizenkét-tizenöt rubelért jó kis lovat lehetett kapni. Vasárnap, a miséről jövet, mielőtt a család asztalhoz ült, a két férfi leborult Nikita előtt, ugy hogy a homlokuk a földet érintette, föltápászkodtak, még kétszer leborultak s azután igy szóltak egyszerre: — Atyánk, légy jótevőnk! — Nikita közömbösen, érzéketlenül várta a könyörgést. — Tudod, hogy lovunk meglöglött, — szólt RZ idősebb. — Nem tudunk másikat vásárolni ... — folytatta a másik. — Igen — szólt Nikita — a jó Isten megpróbáltatást mért rátok. Azt mondják, csak azokat teszi próbára, akiket szeret. -— Kölcsönözz nekünk pénzt, hogy lovat vehessünk — kezdte újra az öregebbik, aztán mind a ketten kórusban: — És könyörögni fogunk éretted Istennél mind a századok bevógeztéig. Az egész család, az asszonyok és a gyermekek is ott voltak a könyörgök mögött, leborulva a családfő előtt. Nikita belenyúlt az inge alá, megtapogatta kincsét s igy felelt: — Az úristen vegyen benneteket oltalmába! Én nem tehetek értetek semmit. — Oh atyánk, táplálónk, jótevőnk! — esdekelt a kunyhó egész lakossága. — Ments meg minket, könyörülj meg rajtunk . . . Nikita olyan taglejtéssel, mely nagyon is világos volt, bedugta a fülét s fölkelt. A kihallgatás véget ért; a könyörgő hangok elhallgattak ... — Hagyjatok békében — szólt az öreg. — Menjetek a zsidóhoz. Vegyetek, kölcsön. S asztalhoz ült, nagy csönd közepette. Senki se szólt egy szót se és senkinek se jutott eszébe, hogy ellopják p, kincsét. A fiai, mikor egyedül maradtak, elmondták ugyan vén latornak, vén kutyának s mondtak még róla más hasonló kellemetességet. De a külső tiszteletet egy pillanatig se tagadták meg tőle. Elmentek a zsidóhoz. Uj ló került az istállóba s az élet ismét ugy folyt, mint azelőtt, azzal a különbséggel, hogy a család kissé többet nélkülözött, mint addig. Nikita azonban megkövetelte a magáét. — Nem az én hibám, — szólt a leányának — hogy a ló megdöglött. Kvaszt akarok és teát, mint eddig. A lánya szót fogadott neki. Kevesebbet evett és többet dolgozott. A munka nem ártott meg Beki; nem ő volt, aki megbetegedett, hanem Nikita. Egy este sokáig maradt künn naplemente után a folyóparton, meghűlt s másnap kilelte a hideg. Egész nap a kemence mellett gubbaszkodott s didergett, bár a feje se látszott ki a birkabőr suba alól. Két vagy három nap mult el igy; az öreg ember nem lett jobban. Időnkint rekedt hangon szólt, hogy inni akar, amire az egyik unokája, akit őrizetére rendeltek, oda vitte a kvaszszal telt korsót: Nikita jót húzott a savanykás italból, aztán köszönés nélkül hátat fordított, s egy jó sort nyögött. Hogy az állapota negyed napra se változott jobbra, a családja elkezdett nyugtalankodni. Nem mintha nagyon érzékenyen vették volna a szenvedéseit. Az orosz paraszt egy csöppet se törődvén a maga betegségével, a más bajával se törődik sokat; hajlandósága a fatalizmusra s lemondáshoz szokott életfölfogása ugy tüntetik föl előtte a betegséget és a halált, mint kellemetlen, de igen közönséges dolgokat, melyeket csak annyiba kell venni, mint az időváltozás esetlegeit. De Nikita a család feje volt: az ő élete tehát nagyobb becsben állott más közönséges életnél. Öregebbik fia tisztelettudóan közeledett hozzá s megkérdezte, hogy elküldjenek-e a bábáért? Az ördög vigye el a bábát! — dörmögött az öreg. Meghalhatok én nélküle is, ha az órám elérkezett! — De hisz a város sincs nagyon messze — hockáztatta meg a második fiu,.— hátha elhiv" hatnók az orvost? (Folytatása és vége következik.) Felelős szerkesztő: Róna Lajos. Lapkiadó-tulajdonos: Délmagyarország hírlap- és nyomdavállalat részvénytársaság. Nyomatott Szegeden a Délmagyarország hirlapés nyomdavállalat részvénytársaság körforgógépén. iskolai hegedűk kitűnő hanggal. Kaphatók: 3, 4, 5, 6, 8, 10 forintért és eljebb. Hangverseny-hegedűk 20 forinttól feljebb. Iskolai és tiürmntiiiintnlt az összes zenekari és mfitemplomi "al UIU1UUUIU1\ kedvelői hangszerek, hnUj szerkezetű cimbalmok legkiválóbb hangtartó szerkezettel; pedál nélkül 30 forinttól Fonográf és Gramofon lűgjutánvoaabb árakon. Hengerek .és lemezek a viljicj le<jliirom-bl» művészeinek felvételeivel. Dus raktár kiváló gyártmányú uj c's .átjátszott zongorák és ]>i:un:nökban. Régi zongorák és egyéb hangszerek ujakra becseréltetuek. Zougoru k»lu»üuzo intézet. Teljes zenekurok felszerelése kedvező fellételek mellett. Tornászati és községi dobok dus választékban. Sternberg Ármin és Testvére cs. és kir. udvari hsítoszergyár íiMben BÜÖAPEST. VI!., Mcii-ut 38. Képes árjegyzéket (minden cikkről külön) ingyen küldünk, csak ineg kell irni, hogy miféle hangszerről kívántatik az árjegyzék. SS, Kossuth-kávéház kerthelyisége.«Naponía'slöiprli mnzgoíBnyKép-ujdansáooh, MI ! "* H r ' Tenneriffán keresztül. — 2. Az ál" I lUdUI , 8Zerzetes. — .3. Csárda a hegyekben. — 4. Gimnazista szerelme. — 5. Az utolsó óra. — 6. A szerelem hálójában. — 7. Egv őszinte elhatározás. 400 méter hosszú, nagyhatású dráma. Kiváló tisztelettel Hajós Samu, Kossuth-Mvés. biró uri emberek fényes tehetnek szert. $g Ajánlat Szorgalmas jeligére e lap kiadóhivatalába intézendő. Vendéglő-átvétel Angnsztns hó 1-én teljesen újonnan átalakítva megnyílik a Haggenmacher-féle étterem, toor- és sörcsarnok; Háziasan kezelt magyar konyha, naponta frissen csapolt salon-sftr. Szolid kiszolgálás. Háromszor hetenként zeneestély. — A nagyérdemű közönség szíves támogatát kéri, tisztelettel Nagy Károly (Zsótér-ház UNDERWOOD IROGÉP-LERAKAT. Sokszorosító és másoló-iroda. Gyors- és gépíró-iskola, tandij csekély Felvételek egész nap és tanitas egész éven át. — Bármily rendszerű gépeket javítunk és telefonhívásra házhoz megyünk. — Kellékek raktára. — Megbízásokat kér az Underwood irógéjígyár alföldi vezérképvíselöje: Tisza lajos-körut 54. > Telefonszám: 833. jutalékra alkalmazást! ===== nyerhetnek. ===== I Eredményes munkaj jután FIX FIZETÉS. Cim a kiadóhivatalban szájpadlás nélküli fogak és fogsorok amerikai módszer szerint készülnek, úgyszintén aranykoronák ís.