Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-14 / 72. szám

12 DÉL-MAGYARORSZÁG 1910 augusztus 14 Lajos-sugárutról a Mérey-utca felé, négy méter szélességben nyolc gyalogjárda készül, amelyek között nyolc méter széles sátorállás céljaira szolgáló sávok vonulnak, ugy, hogy a gyalog­járók mellett a sátrak egymással szemben lesz­nek fölállíthatok. A piacnak ezen elrendezéssel oly beosztást lehet adni, hogy mintegy három­száz sátor helyezhető el a téren és azontúl a Mórey-utcai vonalon mintegy háromezer négy­zetméter területen élelmipiac lesz elhelyezhető, ahova a mérnöki hivatal a vásárcsarnok föl­állítását tervezi. A csatornázási és burkolási költség összesen 28,600 koronát igényel, amelyre a mérnöki hivatal jelentése szerint 16,600 ko­rona fedezet van, a régi csapatkórház épületé­nek árából fönmaradt összeg, és csak még 12,000 korona fedezetről kellene a város taná­csának gondoskodnia, amivel a Rákóczi-tér, mint iparospiac, még ebben az évben rendelte­tésének átadható lenne. Mint halljuk, az ipar­testület küldöttségileg óhajt tisztelegni a város polgármesterénél és a tanács tagjainál a 12,000 korona kijelölése végett, hogy a másfél évtized óta húzódó iparospiac kérdésének még ezévben való megvalósítása előtt akadály föl ne merül­jön. és hogy az iparosok a piacot még ezévben elfoglalhassák. x A íó'orvos itthon. Faragó Ödön dr, Sze­ged város tiszti főorvosa, szabadságáról haza­érkezett és ma átvette hivatala vezetését. x A városok segélye. A belügyminiszter a városoknak az általuk az állam által végzett egyes teendőkért kártalanításul nyolcmillió korona dotációt utalt ki négy évre. A városok között most mozgalom indult meg aziránt» hogy a belügyminisztert arra kérjék, hogy a nyolcmilliót ne négy év alatt, hanem egy­szerre ossza ki a városok között. A kérdés a polgármesterek kongresszusán napirendre is kerül, mert a zombori polgármester ezirány­ban indítványt terjesztett elő. Elsőrendű "KEREKPAROK gyártmá"y" és VARRÓGÉPEK az Alföldön a legolcsóbb bevásárlási forrás, kedvező részletfizetések mellett is kaphatók Szilvássy Jenőnél Szeged, Jókai-utca 6. sz. (dr Regdon-ház). Kerékpár- és varrógép-alkatrészek nagy válasz­tékban. H Szakszerű ja vi t ó-m íiliely ! Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. ELADÓ HÁZ = a belvárosban =— igen előnyös föltételek mellett. Tudakozódhatni: a „Menyecskéhez" ciiníí divatáru­üzletben. KÖZOKTATÁS -r Áthelyezés. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter Lersch Ernő temesvári állami felsőbb leányiskolái rendes tanárt eddigi minőségében a győri állami felsőbb leányisko­lához helyezte át. -j- Kinevezés. A magyar királyi vallás- és Közoktatásügyi miniszter Szemere Gyuláné Bauerfotnd Veron szegedi községi elemi iskolai tanítónőt a palotaujfalui állami elemi iskolához rendes tanítónőnek kínevezte. -f A harmadik polgári iskola. A szegedi harmadik polgári iskola tudvalevőleg Felsővá­roson, Dugonics András szülőháza helyén fog elhelyezést nyerni. A mérnökség tervezi már az uj iskolát, melyben egy Dugonics-szobát fognak berendezni s annak a szobának a falát fogják emléktáblával megjelölni. + UJ igazyató. Szőke József dr-t, a temes­vári állami főgimnázium rendes tanárát, a szen­tesi állami főgimnáziumhoz igazgatóhelyettesi minőségben helyezte át a miniszter. A szentesi főgimnázium mostani igazgatója, Balássovits Norbert dr, negyvenévi szolgálata után nyuga­lomba vonul. APROSiÍGOK. A hajókba rakott szén önmeggyula­clásáról. A szénnek hajókba való rakása a szén önmeggyuladásának megakadályozására külön intézkedéseket követel. Ha a szén bera­kása és szállítása idejében a hőmérséklet ala­csony, elégséges a jó felületi szellőztetésről gondoskodás. Nagyobb hőmérsékleteknél, külö nősen ha a szón a nap sugarainak kitett ko­csikban feküdt, különös figyelemmel kell kisérni a hajónyilások alatt fekvő apró szóndarabokat és szénport. Ily esetekben ajánlatos a szenet átlapátolni, ami azonban meglehetősen nagy költségekkel jár, vagy pedig a szén megnedve­sitéséről kell gondoskodni. Elégséges, ha a hajónyilás alatt fekvő apró széndarabokat annyira megnedvesítjük, hogy 10 százalék vizet tartalmazzon. A teljes szénrakomány 2—3 szá­zalék vizet fog tartalmazni. A viz elosztására ajánlatos egy szivattyút alkalmazni ós a szenet a berakás alatt megnedvesíteni, miközben figyelemmel kell lennünk arra, hogy a kisebb szóndarabok megnedvesitése elégséges mérték­ben történjék. Még egyszerűbb az eljárás, ha a szenet először a hajóba rakjuk és azután gon­doskodunk annak megtelelő megnedvesitéséröl. £>3 Sport Japánban. Tudvalevő dolog, hogy Japánban minden egyes intézmény a müveit nyugatnak megfelelőleg ujjá van teremtve. Csak egy intézmény van, melyet Japán nem vett át és ez: a sport. Ennek a körülménynek okát Japán földrajzi fekvésében keressük. A bicikli­sporthoz Japán utaí még rosszak és nálunk oly elterjedt labdajátékokat kizárólag az odavaló európaiak müvelik. A nálunk elterjedt vívás­modort szintén nem találjuk fel. Dacára annak, hogy Európában szokásos sportjátékokat nem űznek, mégis a legenergikusabb és legkitartóbb emberek legnagyobb számmal Japánban élnek. Azt hisszük, bővebben nem szükséges ezt ma­gyaráznunk, elég bizonyíték Japánnak Orosz­ország ellen folytatott harca és az a haladás, melyet az utolsó pár évtized alatt tettek. Mnurice Roudet-Saint, ki több évig ólt Japán­ban, a „Matin"-ben rendkívül érdekes közle­ményeket tesz közzé. Japánban a sport egy nagy társulat kezében van, melyet Akihitó her­ceg 1895-ben alapított és melynek célja a régi nemzeti sport különböző ágait művelni. E tár­sulatnak mintegy 25000 tagja van. Főhelye: Kiotó. Roudet-Saint, Kiotóban látogatta meg e társaság sportépületét, melyben a tagok épen akkor gyakorlatoztak. Az eszme, mely e gya­korlatokból kitűnik, csupán harcias. Roudet­Saint kérdezősködött e gyakorlatok jelentősége felől. Ezt a választ kapta: „Mi a katonás neve­lést akarjuk terjeszteni; a népet fel akarjuk vi­lágosítani a testnevelés szükségéről. Egy nemes cél vezérel és pedig az, hogy az élet nehéz küzdelmei közt egyénünket a legbátrabb tettek elkövetéséhez hozzászoktassuk. Ettől függ az ember képessége, ettől függ, hogy nz ember minden megvetőt és érdemtelent felismerjen ; ez tanít bennünket becsületesnek és igazság­szeretőnek lenni, ez tesz bennünket képessé a cselekvésre; és ez tanítja a japánt e<rv jaj szó nélkül meghalni hazájáért." A társulat lövő-, lovagló- és bajonettevivás-órákat is ad. Leg­elterjedtebb azonban a japáni vívás és a már nálunk is ismert dzsiu-dzsicu birkózás. H.i az egyesület termein végig megyünk, mindenütt rend, tisztaság fogad. A sportgyakorlatok pedig élénken elénk tárják a japánok helyes érzékét a sport iránt. Egy óriási nagy teremben — melynek hátsó részében Buddha oltára van elhelyezve — a harcosok egymással szemben állanak. Meghatározott jelre az összes jelen­levők meghajtják magukat az oltár előtt, azután az ellenfelek kölcsönös meghajlással üdvözlik egymást ós megkezdődik a birkózás. Semmi nesz, semmi hang nem zavarja a harc érdekes kimenetelét. Meglepő gyorsasággal következnek egymásután védés, támadás. A támadás biztos, a védés rövid, mig az egyik egy villámgyors fogással a másikat földre nem teríti. A győ­zelem csak akkor érvényes, ha az ellenfél le­győzöttnek ismeri el magát. A birkózás ideje alatt a vezetők erősen vigyáznak, nehogy va­lami durvaságot vagy goromba fogást alkal­mazzanak, mert ezt büntetik. De erre nem igen van szükség, mert a japáni finomságával, testi erejével és ügyességével győz, nem pedig durva­sággal. A másik teremben küzdenek a vívók. Ezek a régi japán módszerrel küzdenek. Ruhá­zatuk egy fehér rövid ujju térdig érő köpönyeg­féle. Lábuk meztelen. Kezüket keztyü védi. Fegyverük egy régi japán kardra emlékeztető keményfaléc. A harcot bevezető ceremóniák éppen olyanok, mint a dzsiu-dzsicu teremben, csakhogy itt a harc megkezdése után nincs meg az a templomi csend, hanem vad ordítással és harci kiáltásokkal rohannak egymásnak az ellenfelek. Támadás és védés villámgyors. Néha oly közel érnek egymáshoz, hogy test-test ellen küzd, mig a kardok fenn a levegőben semmi­sitik meg egymás támadását. Látjuk tehát, hogy Japánban a testedzést azért gyakorolják, hogy hazájuknak egészséges és tetterős kato­nákat adjanak, hogy az ijjuságot az élet nehéz küzdelmére előkészítsék. Vájjon mikor fog ez az érzés bennünket is áthatni?!? tv Veszélyesek-e a bányákban felszerelt villám osvezetékek ? A villamosság alkalmazása a bányaüzemekben az utolsó évtizedben óriási mér­tékben növekedett, ugy, hogy érdemes lesz azzal a kérdéssel foglalkozni, vájjon nem jár-e a villamosság alkalmazása számtalan, tagadhatatlan előnyei mellett, uj veszélyekkel. Elsősorban természetesen felmerül az a lehetőség, hogy a legkisebb elektromos szikra is a robbanó gázok és kőszónpor meggyuladását idéz­heti elő. Ezen fontos kérdéssel Thornton tanár New­castleben, az észak-angliai bányamérnökök egyesü­letében tartott előadásában foglalkozott részletesen­Thornton tanár szaktársaival beható kísérleteket vég­zett, hogy megállapítsa a szénpor viselkedését a vil­lamosság behatása alatt és főleg, hogy megállapítsa ama feltételeket, amelyek mellett egy szénporfelhő elektromos kisülések folytán meggyuladhat. A szén­por viselkedése valamely állandó hőforrás behatására, mint amilyen a láng, egy vörösen izzó huzal, vagy a szikrák állandó sora, már régebben gondos kísérletek alapján lett megállapítva, ugy, hogy ezen tekintetben már ismerjük a hőfok magasságának, a szénporfelhő sűrűségének és a szénpor különböző nemeinek sze­repét. Ismeretes továbbá az is, hogy a kőszén szilárd tömegekben vagy poralakban a villamosságot nem vezeti. Teljesen máskép viselkedik azonban a szén­porból és vízből álló tészta. Ha ezt a tésztát hu­szonöt milliméter szikraköz mellett elektromos áram­körbe kapcsoljuk, már nyolcvanöt volt feszültségnél a szikrák átmennek a tésztán, sőt esetleg rövidzárlat is keletkezik. Az ujabb kísérletek szerint tehát az a kőzet, amely a kőszénbányában egy karzat falait és tetőzetét képezi, mindig oly jó villamosszigetelő, hogy a szikraképződés teljesen ki van zárva, még akkor is, ha azokat tiz-tizenkét milliméter távo'-íg­ban egymástól két villamosárammal töltött kábelvég érinti. Bármily módon is keletkezik a szikraképző­dés, rendkívül fontos marad annak megállapítása, hogy minő körülmények között képes az a szénpor meggyuladását előidézni. Sajnos körülmény, hogy a 6/.énpor meggyújtásához nagyon csekély áram elég­séges. Valószínű, hogy a villamos áram hatása helyén, a keletkező láng felületén gáz képződik, amely meg­gyulád. Ennek következtében azután a láng nő és a robbanás bekövetkezik. A megejtett próbáknál ki­tűnt annak rendkívüli szükségessége, hogy a bánya­müvek mélyébwn az összes villamoskészülékeket gon­dosan tisztán koll tartani és hogy különösen az el­osztókapcsolókat pormentesen el kell zárni. A válta ^ — -1 _ __ _! poloska-, moly-, sváb- és • "D*stlrámi Unióra" francia mellett vállaljuk patkányok ¥ 3 11 18 ¿¡fii ruszni-irtó gázfejlesztő g rCS IIVCI! ly'MJICl a gyökeres kiirtását. — Patkány-kolera al B gjf II II Éli I ii anyag. A legbiztosabb ¡5 vegyi szerünkkel, amely bacillust termel és ha egy is evett • •• •• • féregirtási módszer. Posta- • belőle, akkor a többi is elhullik tőle. Megrendelhető 5 kilogrammos i csomag utánvéttel 5 kor. • csomagokban 12 kor.-ért, utánvét mellett. Haszi-.áiati utasítás ingyen­VEGYÉSZETI LABORATÓRIUM BUDAPEST, KOSSUTH LAJOS-UTCA 14-16. SZ. Kérjük ezen hirdetőire hivatkozni, mely esetben öt százalék «naedménvt edunW-

Next

/
Oldalképek
Tartalom