Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-11 / 69. szám

1910 augusztus 11 O É L MAGYAR ORSZÁG 13 cigányasszonyhoz, aki a kigyógyitáson kivül még azt is megígérte neki, hogy azt a leányt, akibe Börcsök szerelmes, iránta is szerelemre fogja gerjeszteni. A naiv szabólegény vakon hitt a cigányasszony szavainak, aki nyomban meg is kezdte a gyógykurát oly módon, hogy Börcsök feje körül érthetetlen mormolással egy tyúkot forgatott, azt megfojtotta, majd kettéhasította és a tyúk véréből készített orvossággal „kezelte" a hiszékeny szabólegényt, akitől két hét alatt száz koronát meghaladó pénzt és ugyanennyi értékű ingóságot csalt ki. A szabólegény állapota természetesen egy csöppet sem változott, sőt rosszabbra fordült. Ezután a cigányasszonyban való bizalma annyira megingott, hogy végre orvoshoz ment, akinek előadta a cigányasszony gyógyitásí módját. A szabólegény az orvos fölvilágositására följelentést tett a szegedi királyi törvényszéken a cigányasszony ellen. A biróság a cigányasszonyt kuruzslással elkövetett csalás miatt bűnösnek mondta ki és két hónapi fogházra és hnsz korona pénzbirságra Ítélte. A királyi ügyész súlyosbítás, vádlott pedig enyhítés végett felebbezést nyújtott be a szegedi királyi Ítélőtáblához. A büntetőtanács ma délelőtt foglalkozott ezzel az ügygyei és helybenhagyta az elsőbiróság ítéletét. § Hárman egy csárdában. Stem Simon budapesti szatócs, akinek felesége és hét gyermeke van, beleszeretett egyik vevőjébe, Takács Margit szobaleányba és vele viszonyt kezdettMintán ezt a bűnös viszonyt felesége tűrni nem akarta, a házasfelek között napirenden volt a civódás. Stern Simon ekkor ugy akarta elejét venni a házi pörpatvarnak, hogy ráakarta venni feleségét, egyezzék bele, hogy szeretőjét is odavegye és együtt éljenek hármasban. Az asszony azonban ezzel az ajánlatával elutasította. Ezév május elején levelet irt Stern Simon Takács Margitnak, amelyben tudtára adta, hogy szakítani fog vele. A leány ezt a levelet tudomásul vette. Amikor Stern látta, hogy a leány többé nem ragaszkodik hozzá, elkeseredésében forgópisztolyt vásárolt ós azzal ezév május 16-án délelőtt 11—12 óra tájban Práter-utcai kiskereskedésében először a leányra lőtt, azután pedig önmagára sütötte a fegyvert. Mindketten súlyos sérüléseket szen. vedtek. Amikor Stern fölépült sebeiből, letartóztatták, a királyi ügyészség pedig szándékos emberölés kísérletének büntette miatt megindította ellene a büntető eljárást. A vizsgálat befejezése után a királyi ügyészség vádiratot adott be Stern ellen. A vádlott védője, Gál Jenő dr, kifogásokat adott be a vádirat ellen. Mára volt kitűzve a budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsa előtt ezeknek a kifogásoknak a tárgyalása, minthogy azonban a védő ezeket visszavonta, a vádtanács Stern Simont szándékos emberölés kísérletének büntette miatt vád alá helyezte. KÖZGAZDASÁG (—) A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tőkeemelése. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága Lánczy Leó elnök elnöklete mellett tegnap délutáni ülésében elhatározta, hogy a folyó hő huszonnegyedikére egybehívandó rendkívüli közgyűlésen nyolcezer darab nj részvény kibocsájtását és ezáltal a részvénytőkének negyvenkétmillió koronáról ötvenmillió koronára való fölemelését fogja javaslatba hozni. Az uj részvények 1911. évi január hó elsejétől fogva részesednek az osztalékban és a jelenlegi részvényeseknek az átvételi jog olyképen tartatik fönn, hogy hat-hat régi részvényre adatik meg a jog egy-egy uj részvény átvételére, az igazgatóság által megállapítandó árfolyamon. Az árfolyam, valamint az átvételi jog gyakorlásának egyéb módozatai később fognak közzététetni. Ezzel a bank megerősíti azt a nemrég szárnyra kelt hirt, hogy a tőkéjét fölemelni szándékozik, még pedig, amint most látjuk, az intézet alaptőkéjének nyolcezer darab uj ezer korona névértékű részvény kibocsájtása által negyvenkétmillió koronáról ötvenmillió koronára való fölemelését tervezi az igazgatóság. Az indokok, amelyek a bank igazgatóságát ezen indítvány tételére bírták, nyilvánvalóak és ugyanazok, amelyek mértékadók voltak a múltban az intézet többrendbeli tőkefölemelése alkalmával és amelyeket a banknak ezeket a tőkefölemeléseket követő fokozatos fejlődése mindig és mindenben fényesen igazolt. Ezek az indokok kizárólag az intézet összes üzletágainak folytonos fejlődésében és abban a természetes törekvésben, valamint annak a kötelességnek tudatában gyökereznek, hogy a bank saját tőkeereje továbbra is nemcsak arányban álljon üzleteinek terjedelmével és passzíváinak nagyságával, de biztos alapja legyen üzletei és pozíciója további fejlesztésének is. A bank legutóljára 1906-ban emelte föl tőkéjét és azóta az intézet forgalma lényegesen emelkedett. Az intézet azóta számos uj fiókot nyitott és vállalatot létesített belföldön és a balkáni államokban és ezen alapításoknak a forgalma is egyre emelkedik. így a legutóbbi években uj fiókok nyíltak meg Brassóban, Eszéken, Nagyszebenben, Nagykanizsán, Újvidéken és Újpesten; afflliált vállalatok létesültek: Kassán es Miskolcon. Balkáni érdekeltségének kiegészitéseképen megalapította a bank a Salonique Banque de Comerce et de. Depots nevü intézetet és kommanditálta az Aug. Dall'Orso céget Galacban, valamint a bank bolgárországi affiliált vállalata, a Banque Géncrale de Bidgarie üzletkörét és fiókhálózatát is tovább fejlesztette; létesítette a szerajevói Szabadalmazott BosnyákHercegovinái Agrár- és Kereskedelmi Bankot és ugy a Nemzeti Pénzváltó Részvénytársaság, mint a Magyar Helyiérdekű Vasutak Részvénytársaság tőkéjét — ez utóbbit több izben is — fölemelte. De ezenkívül az ország ipari mozgalmában is közreműködött saját tőkeerejével, részt véve számos ipari vállalat alapításában, ami mellett a bank üzletköréhez tartozó régebbi vállalatok is mind jelentékenyebb forgótőkét vesznek igénybe. (—) Uj bank Szabadkán. Szabadkán egy uj pénzintézet létesült „Leszámitoló-bank részvénytársaság" név alatt. A bank vezérigazgatója Heisler Vilmos lesz. Értesülésünk szerint a banknál több szegedi pénzember is érdekelve van. (—) Versec a borértékesítésért. Versec város törvényhatósága fölirt a földmívelésügyi miniszterhez, hogy kellő kormányhatósági intézkedéssel tegye lehetővé a borok értékesítését. Egy másik föliratban arra kéri Versec városa a földmívelésügyi minisztert, hogy törölje el a bornyilvántartást. A pénzügyminiszterhez is intézett föliratot Versec városa s tőle a borfogyasztási adó eltörlését kéri. Versec városa a borkereskedelem érdekében mindent elkövet a föliratokban s azok másolatát elküldte Szegedre is, hogy az itteDi törvényhatóság hasonló föliratokban pártolja az illetékes minisztereknél a verseci propagandát. (—) Amit Románia elmulasztott. Románia közel husz esztendő előtt magára vállalta azt a kötelezettséget, hogy a vöröstoronyi vasúti csatlakozást megcsinálja, de csak vállalta és nem teljesítette a kötelezettséget. Romániának ezt a hanyagságát teszi szóvá most Szeben vármegye, mely arra kéri a minisztert, hogy a román kereskedelmi szerződés alkalmából az okmányok kicserélésénél szorítsa Romániát vállalt kötelezettségének teljesítésére és építtesse vele ki a Vöröstorony-szoroson átvezető elsőrangú vasúti csatlakozást. (—) Schöller kilépése az Osztrák Hitelintézet igazgatóságából. Bécsből jelentik, hogy Schöller Richárd, az Osztrák Hitelintézetigazgatósági tagja, kilépett az intézet igaz gatóságából. A kilépés oka az, hogy a Schöllercukorgyárcég legutóbb részvénytársasággá ala" kult át, mely inkompatibilitást teremtett a cég főnöke, Schöller Richárd részére. (—) Olcsóbb lesz a tojás. Az utóbbi években alig fordult elő, hogy valamely élelmicikk ára lejebb szállott volna. Ezt a sorozatot most a tojás kezdi meg. A tojás az utóbbi évek során roppant megdrágult. Ekszport-árakat fizettünk. Egész ringek alakultak tojásekszportra és a mi piacainkon alig maradt tojás. A magyarországi tojás a bécsi és németországi piacokon olcsóbb volt, mint itthon. Az ujabb időben azonban bajba került a magyar tojásekszport. Oroszországból roppant mennyiségű tojás jött a nyugati piacokra. Csak Brody-n keresztül az utóbbi két hónapban hetenkint több tojás érkezett, mint amennyi a monarchia havi kivitele volt. Ezáltal a magyar áru lassankint leszorult a külföldi piacokról és itthon egyre jobban fölhalmozódik a tartalék. Ez a példa is arra mutat, hogy a nyersáru-kivitel már idejét multa. A honi piacok fogyasztói már nem birják az ekszport-árakat és ezért a külföldi piacokról is leszorul lassankint a magyar élelmiszer. REGÉNYCSARNOK. A zslrfoltok. Irta Szomaházy István. Tik-tak, tik-tak, mondta a karneol-oszlopos vén óra, mely körülbelül félszáz esztendő óta kisérte figyelemmel az idők járását. Tik-tak, tik-tak, mondta aztán újra és még serényebben és öreges, tremolázó érchangon verte ki a hajnali hét órát. És az őrnagy, aki legénylakásának egyszerű vaságyán hevert, e hangokra fölnyitotta a szemét. Az őrnagy egy percig merengve nézett a plafonra, aztán hirtelen mosolyogni kezdett. A vén hadfinak, aki tíz év óta a kis helyőrség garnizosjában szolgált és a nagy hadgyakorlatokon kívül jóformán csak a kisváros gyakori tetötiizeinek szentelte minden éberségét és figyelmét, most egyszerre eszébe jutott a lefolyt éjszaka, melyet a helyőrség vidám tisztjeivel együtt töltött el az Arany Kereszt éttermében. Az őrnagy nem igen beszélt, csak macskamódjára duruzsolt: a jókedvnek nála ez volt a legmagasabb foka. Mivel a jó élet folytán meglehetősen elhízott, cécók alkalmával alig vett más részt a közös jókedvben, mint hogy elégedetten ivott és szuszogott. Közben leereszkedőleg morgott valamit a bajusza alatt, amiből az alantos tisztek egy jottát se értettek, de azért kötelessógszerüleg elismerő kacagásban törtek ki. Most, hogy vaságyán hirtelen fölébredt, megint jóizüen elnevette magát; eszébe jutott ugyanis néhány epizód a mult éjszakáról, ami szerinte őrületesen kolosszális volt. Nehogy a nyájas olvasó holmi falrengető tréfákra gondoljon, el kell árulnom, hogy a kövér őrnagy igen sajátságos dolgok fölött kacagott. Például: a korcsmáros tévedésből kést adott a grog mellé, a főhadnagy dogja fölhörpintett egy pikkoló kapucinert, a kapitány meggyújtotta az újságot, ami mellett az állatorvos elaludt. Az őrnagy szemében ugyanis a hasonló epizódok az emberi elmésség netovábbját képviselték. Az őrnagy tehát jóizüen elnevette magát s készületeket tett arra, hogy a vaságyból kiugorjék, mikor pillantása az ágy mellett álló székre esett; a széken egy fölbontott távirat feküdt. Az őrnagy arcán erre megkövesedett a nevetés s a szivébe jéghideg borzadály költözött. Álmodtad-e már, barátságos olvasóm, hogy nyugodtan léptél le a villamosvasút lépcsőjén s e közben hirtelen észrevetted, hogy egy tízezer lábnyi mélység tátong fenekén a lábad alatt? Az őrnagy körülbelül eképpen érezte magát és a vér ugy ellepte a szivét, hogy asztmatikus fuldoklás vett rajta erőt. Megsemmisülve dőlt vissza vánkosára és az első gondolat, mely agyvelejének borzasztó khaoszából kibontakozott, ez volt: Ezredesség, katonai karriér, Isten veled! A szegény őrnagy megsemmisülve dőlt hátra vánkosára, mert tényleg oly hallatlan szerencsétlenség történt vele, amihez hasonlóra az egész világtörténet nem emlékszik. Az őrnagy elaludta a félhétórai vonatot. Tegnap este távirat érkezett a tiszti kaszinóba, mely röviden jelentette, hogy Imre főherceg, a főfelügyelő, szemlét tart a kisvárosi garnizon fölött s a félhéti vonattal megérkezik a sédberényi állomásra. Sietve kiadták a parancsokat, a kaszárnyában fáklya mellett dolgoztak s a tisztek később összegyűltek az Arany Kereszt éttermébe, hogy a szükséges dolgokat megbeszéljék. Vacsora után váratlanul jókedvük szottyant, a hadnagy hortobágyi betyárnótákra tanította a cigányokat s az őrnagy szapora tempóban, csöndesen szuszogva hörpintette ki egymás után a groggos poharakat. Csak négy felé került ágyba s mikor levetkőzött, megdöbbentő józansággal ezt mondta magában: — Két óra hosszat aludni fogok és félhétre odakünn leszek az állomáson. Oly biztosra vette, hogy fölébred, hogy bóbiskoló inasát meg se bizta a keltéssel. Harminc-