Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-10 / 68. szám

t¿ szálló szalónjábau és fáradhatatlanul játszszák ÍÍ pokert, meg a bridget, ügyet sem vetve a sok idegenre, aki elhalad asztaluk előtt. Az ebédlőteremben Dreyfuséknak külön asztaluk van a terem egyik sarkában. Szeszszel egyikük sem él, hanem telet és ásványvizet isznak ebédhez és vacsorához. Már esti nyolc óra után visszavonul a család s kevéssel utóbb ágyban is v n minden tagiuk. Reggel viszont igen korán talpon vannak és nagyokat sétál­nak a reggeliig. x Városrendezés. Szegeden ezidő szerint nagyarányú városrendezés van folyamatban. Még a cinizmu sem mondhatja, hogy nem halad ez a város, az azonban kétségtelen, hogy a rendezési programhoz fér szó. Most rende­zik, illetve építik ki a Kálvária-sugárutat. A gyalogjárókat mind a két oldalon jelentékenyen kiszélesítették, a kocsiutat pedig most kezdik aszfaltozni. Szép és modern lesz a Kálvária­sugárut s a halottak birodalmába, a temetőbe ezután sokkal jobb lesz a közlekedés. x A szegedi külterületi csendőrség. Sze­ged város nagykiterjedésű külterületén a köz­biztonsági állapotok azért kielégítők, mert a tanyai nép józan és becsületes. Mindazáltal sokszor érzi az óriás nagyságú tanyavilág a közbiztonság hiányát, mert a tanyai lovas­rendőrök száma elenyészően csekély s a pár szál rendőr is inkább kézbesítéssel van el­foglalva, mint a rend fentartá^ával. A város már régen kérelmezi a belügyminisztertől a külterületi csendőrség szervezését, de hiába. Legutóbbi föliratára is elutasító válasz érke­zett, épen a mai napon. A leirat a követ­kező: Értesítem a törvényhatósági bizottságot, hogy a kedvezőtlen pénzügyi viszonyokra való tekintettel a város külterületére kórt csendőrség szervezése akadályba ütközik* miért is az eziránt folytatandó tárgyaláso" kat egyelőre felfüggesztem, illetve a kérdés megoldását további értesítésemig elodázom. Budapest, 1910. julius 19-én. A miniszter meghagyásából: Kégl s. k., miniszteri tanácsos. A koalició belügyminisztere egy izben konkrét ígéretet tett a külterületi csendőrség szerve­zését illetőleg, azonban a mai kormánynak annyi dolga van a pénzügyi viszonyok rende­zésével, hogy Undrássy Gyula gróf igéretét majd csak a koalició restanciáinak rendezése után válthatja be a mostani belügyminiszter. x Csongrádmegyébő!. Szentesről jelentik : A szentesi megyei közkórházat kibővíti a vár­megye. A kórházzal szemben, a Kurca túlsó partján vásárolt területen pavillonrendszerben egy 20 ágyas tüdöbeteg-pavillont és egy 40 Agyas elmebetegmegfigyclő-épiiletet létesít. A kibővítés 160,000 koronába kerül. Az erre fölhasználandó megyei alapokból 60, a szegvári régi megyeháza eladásából bekerülő 20 és a belügyminiszter által a tüdőbetcg-pavillon cél­jaira adott 40, — összesen 120 ezer koronához az államtól kér 40 ezer korona segélyt. Dorozsma község vágóhidját, melyet csak nemrégiben építtetett, főszolgabírói engedólylyel körülépi tették lakóházakkal. A főszolgabíró most közegészségollonesnek találj,a azt, hogy a vágóhíd lakott területen legyen és utasította a dorozsmaiakat, hogy 101 l-re a község kül­területén építsenek uj vágóhidat. A dorozsmaiak azonban, miután most nincs pénzük, csak 1914-re akarják azt fölépíteni. Most az alispán dönt ez ügyben. Algyö község tizezer korona kölcsönt vesz föl iskolaépítés céljaira. A megyegyülés a köl­csönre vonatkozó határozatot jóváhagyta. x Makó közgyűlése. Makó város képviselő­testülete tegnap délelőtt tartotta meg augusz­tus havi rendes közgyűlését Gora Sámuel he­lyettes polgármester olnöklésével. A közgyűlés mindvégig zajos és viharos jelenetek közt folyt le, annyira, hogy egyszer az elnök kénytelen volt az ülést tiz percre fölfüggeszteni. A nagy lármára Kocsis Sándor képviselő ama inditvá­D ÉL MAGYARORSZÁG nya adott okot, hogy Makó törvényhatósággá alakuljon át. Nagy lármában tárgyalták a vá­rosi közkönyvtár fölállítása iránt benyújtott indítványt, amelyet végül elfogadtak. KÖZOKTATÁS + Áthelyezés. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter Xantus Gábor mis­kolci katolikus főgimnáziumi rendes tanárt a zombori állami főgimnáziumhoz helyezte át. + A szegedi tanyai iskolák. A szeged­külterületi elemi iskolákat a közoktatásügyi kormány pár évvel ezelőtt államosította. Negy­venkét iskolát adott át a város az államnak s egy csomó uj iskolát épített az állam részére. Bíró Benő városi helyettes főmérnök ugy a régi, mint az uj tanyai iskolákban augusztus hó nyolcadikán és kilencedikén tartotta meg az utófölülvizsgálatot, az építési és javítási mun­kák tekintetében. Az összes iskolaépületek és azok melléképületei teljes rendben találtatván, azok az állam végleges tulajdonába mentekát, EGYESÜLETI ÉLET A székely-társaságok szövetsége, mint Székelyudvarhelyró'l írják, ezévi rendes köz­gyűlését augusztus huszonharmadikán Gyergyó­szentmiklóson, a városháza tanácstermében tartja meg. A szövetség, amely a székelyek anyagi és erkölcsi támogatását tűzte ki célul, rendkívül áldásos tevékenységet fejt ki és igy mindenképen alkalmas arra, hogy tanácskozá­sait a legnagyobb figyelem kisérje. A közgyű­lésen többek között előadást tartanak : Dobietzky Sándor országgyűlési képviselő, a ma­gyar védőegyesület elnöke, Szabó István, a bukaresti Szent István-király egyesület jegy­zője, Köllő Ignác, Marostordamegye alispánja és még többen. Aktuális különösen az erdélyi vonatkozású közgazdasági, társadalmi és nép­jóléti kérdés. SPORT íjr Jubiláló tornaegyesület. Az újpesti tornaegyesület, az ország egyik legrégibb sport­egyesülete, Szent István napján ünnepli meg fönn­állásának huszonöt éves jubileumát. Ebből az alkalomból jubiláris országos atlétikai viadalt rendez a népszerű tornaegyesület és ez huszonöt rendkívül érdekes versenyszámból fog állani. Az egyesület, amelynek élén Héderváry Lehel dr országgyűlési képviselő és Balázsy Andor elnökök állanak, a gyermekszanatórium margit­szigeti István-napi ünnepélyének érdekesebbé tétele érdekében tegnap tartott bizottsági ülésén elhatározta, hogy eltérőleg az eredeti tervtől, ezt a jubiláris országos viadalt augusz­tus 20-án a margitszigeti sportpályán fogja megtartani. A nagyközönség teljesen ingyen nézheti végig az egész versenyt, amennyiben annak összes költségeit és dijait a sajátjából fedezi a jubiláris tornaegyosület. Bezeródj Vik­tor belügyi államtitkár, a gyermekszanatórium alelnöke, Zichy János gróf kultuszminiszter ne­vében meleghangú átiratban mondott köszöne­tet a jubiláris újpesti tornaegyesület lelkes ve­zetőségének ós a negyedszázados jubileum al­kalmából külön üdvözletet is intézett Héderváry Lehel dr országgyűlési képviselő, elnökhöz. íjf Botrányos football-verseny. Az Aradon megjelenő Délmagyarországi Sport írja : Vasár­nap délután tartotta az Aradi Postások Football­csapata a Temesvári Atlétikai Klub-bal barát­ságosnak hirdetett mérkőzését Aradon, amoly azonban cseppet sem volt barátságos. A TAK. legénysége hatalmas, erős testű Icgónyokböl áll, akik testi erejüket a legteljesebb módon kihasz­nálták, különösen a második félidő végén, mi­dőn az aradi csapat fölénybe került. Nem egy­szer durvaságokra ragaill/dltík maglikat, minek kövötkoz'.nényo egyik játékosuk kiállítása lett, aki durvasága mollott még sértő kifojezc­yokkel is illette az aradi csapat egyik emberét. Ez ítélet holyessógét a temesvári csapat két­ségbe nem vonhatta, azért alkalmat kere­sett magának, hogy a reá nézve kétséges mérkőzést botrányos módon fejezze be. Az említett játékos kiállítása után egy-két perccel 1910 augusztus 10 a temesvári kapu előtt a biró egy „rumlit" le­fütyült (öt-hat ember a földön verekedve gázolta egymást) s a labdát föl akarta dobni. Ez a semleges Ítélkezés annyira fölháboritotta a képességeiben nem bizó temesvári kapust, hogy társait a pálya elhagyására buzdította, mert — mint mondotta, — a földobásból könnyen goal leliet s a biró őt ily szigorúan nem büntetheti. A csapat túlnyomó része nem hallgatott a jobb érzésű játékosok szavára s a pályát elhagyták, oly módon fejezve be a mérkőzést, amely Arad sporttörténelmében még ismeretlen. Eljárásuk teljesen menthetetlen, mert egy csapatnak sohasem szabad elhagyni a pályát, még akkor sem, ha a biró igazságtalan lett volna. E sport­szerűtlen fölfogásra vall. A játék elég érdekes és változatos volt egyébként. Játéktudás tekin­tetében a postások csapata fölötte állott ellen­felének s valószínűleg meg is nyerték volna a mérkőzést, ha az ellenfél nyolc perccel a sza­bályszerű befejezés előtt le nem vonul a pályá­ról. Biró: J. Csaplovics Zoltán AAK. Ered­mény 1 :1. A Temesvári Atlétikai Klub folyó évi szeptember 4-én Temesvárott délmagyarországi atlétikai versenyt rendez az alábbi programmal: 1. Száz yardos síkfutás. 2. Egynegyed angol mórtföldes síkfutás. (Kerületi bajnoki.) 3. Fél angol mértföldes síkfutás. (Kerületi bajnoki.) 4. Távolugrás. 5. Suiydobás. (Egyéni és ötös csapat.) 6. Diszkoszvetés. 7. Gerelyvetés. (Ke­rületi bajnoki.) 8. Egy angol mértföldes gyalog­lás. Tót: A bajnoki számokban öt korona, egyéb számokban két korona. Nevezési határidő: 1910 szeptember 1-én este 8 óra. TÖRVÉNYKEZÉS § A Haverda-pör uj védői. Október elején tartják tneg a Haverda-pör uj tárgya­lását. A vádlottak védői: Jánossy Aladáré Dési Géza dr, Vojtha Antalé Gadl Jenő dr, Hciverda Máriáé Balassa Ármin dr. § A iiógrádvcrőcei merénylet. Két évvel ezelőtt, augusztus havában történt, hogy a dunaipolyvölgyi vicinálisvasut-épitő vállalat megbízta Moser Antal pénztárost és Grün Ágostont, a felügyelő-bizottság tagját azzal, hogy a vonalon dolgozó munkások hetibérét fizessék ki. Kocsira ültek és bőrtáskájukban negyvenezer koronát vittek magukkal. Nógrád­verőce határában rablóbanda támadta meg őket. A Katalin-puszta felől előrohant rablók egyike lövést irányzott a kocsi felé. A másik rabló a lovak istrángját vágta el, mire a többi rabló Grünt és Mosert addig ütlegelte do­rongokkal, amig azok eszméletlenül buktak le a földre. Ekkor aztán elvették a bőrtáskát és a negyvenezer koronával elillantak. Később a két ember lassankint visszanyerte eszméletét és a közeli községbe vánszorgott, ahol a csend­őröknek jelentést tettek a történtekről. Csak­hamar megállapították a csendőrök, hogy a rablómerényletet a vasútnál alkalmazva volt horvátországi munkások követték el. A köröző­levél alapján pár nap múlva Teschenben letar­tóztatták a gazemberek vezetőjét, Bosznics Miklóst, akinél még nyolcezernyolcszáznegyven koronát találtak. A vallatásra azt felelte, hogy a pénzt az erdőben találta. Ugyanott másnap letartóztatták Peínovits Miklóst, Kalanj Józsefet és Básta Dánielt, akik Bosz­nics tettes-társai voltak és vele együtt azért siettek Teschenbe, hogy Amerikába szökhessenek. Peinovits és Kalanj nem is tagadták bűnösségüket és ők mondották meg, hogy a banda többi tagjait, Stulics Milost és Radolics Istvánt hol kell keresni. El is fogták ezeket és velük együtt Radolics kedvesét, Karpik Teklát is, ki a zsákmányt kezelte. A vádlottak rablás, súlyos testisértós és szándé­kos emberölés bűntettének kísérlete miatt ke­rültek a pestvidéki esküdtbíróság elé, amely Bosznics Miklóst kótrondbeli szándékos ember­ölés kísérletével párosult minősített rablás bűntettéért tizenkét évi fegyházra, Kalanj Józsefet, Peinovits Miklóst és Radolics Istvánt hat-hat évi fegyházra, Stulics Milost és Básta Dánielt tíz-tíz évi fegyházra Ítélte. Karpik Teklát a bíróság tulajdon elleni kihágásért egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom