Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-05 / 64. szám

1910 augusztus 3 DÉL-MAGYARORSZÁGI 13 ágyakhoz szaladtam s bevágtam a beretvát a nyakukba. Hogy aztán mi történt, nem tudom, a vér a nyakamból is nagyon folyt s csak a kórházban tértem magamhoz. (Aláírás.) Azt a vallomásomat, hogy már májusban is foglalkoztam a megöléssel, visszavonom. (Aláírás.) Ezekkel a vallomásokkal még nincs tisztázva ez az ügy, amelynek büntetőjogi része különben is csak a legszárazabb birót érdekelheti elsősorban. A királyi ügyészség most Mol" nár elmebeli állapotának a megvizsgálását inditványozta, amihez a védő minden bizonynyal hozzájárul. Az ügy esküdtszéki tárgyalása őszre várható. Négy választás. (Saját tudósítónktól.) Három miniszter többes mandátuma folytáu az ország négy kerületében volt ma választás. Ma választott képviselőt Igló, ahol Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter, Körmöcbánya, ahol Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter, Pécs és Szabadbáránd, ahol Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter mondott le mandátumáról. A választások lefolyásáról és eredményéről ezek a táviratok számolnak be : Körmöcbánya, augusztus 4. A körmöcbányai kerület képviselőjévé reggel kilenc órakor egyhangúlag Werncr Gyulát választották meg. Sopron, augusztus 4. A szabadbárándi választókerületben, amely Zichy János gróf kultuszminiszter lemondása folytán megüresedett, ma meut végbe a második választás. Miután csak egyedül Nitzky Pál gróf, a nemzeti munkapárt jelöltje pályázott a mandátumra, a választási elnök egyhangúlag megválasztott országgyűlési képviselőnek jelentette ki. Molnár István választási elnök rövid beszéd kiséretében adta át a mandátumot Nitzky grófnak, aki válaszában megigérte, hogy az ország és a kerület érdekelt mindig szivén fogja viselni. A népszerű grófot választói vállukra emelték és körülvittók a község főterén. Ifjló, augusztus 4. Ma volt az iglói választókerületben a képviselőválasztás, amely Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszternek a kerület mandátumáról való lemondása következtében vált szükségessé. Két jelöltre folyt a szavazás: Münnich Kálmán udvari tanácsosra, aki a nemzeti munkapárt programjával lépett föl, és a függetlenségi Ritoók Jánosra. A munkapárti választók tömegesen vonultak föl s már a kora délelőtti órákban bizonyos volt, hogy Münnich túlnyomó többséget kap. A választás este hat órakor ért véget. Münnich Kálmán nemzeti munkapártit nagy szótöbbséggel választották meg képviselővé. Pécs, augusztus 4. A választás reggel kilenc órakor kezdődött Egry Béla pártonkívüli 48-as és Erreth János Kossuth-párti között. Déli 12 órakor a szavazatok aránya ez volt: Egry Béla 750 Erreth János 220. Délután három órakor hirdette ki a választási elnök az eredményt. Leadtak Egry Bélára 1189 Erreth Jánosra 620 szavazatot. Egry Béla pártonkívüli 48-ast tehát ötszázhatvankilenc szavazattöbbséggel képviselővé választották. Az uj törvények. A képviselőház szombaton délelőtt tizenegy órakor tartja utolsó ülését( amikor a főrendiház üzeneteit átveszi. Még szombat délelőtt tizenegy órakor a főrendiház és a képviselőház egyeztető bizottsága revideálja az összes törvényeket és a miniszterelnök viszi valamennyit a királyhoz. Amint értesülünk, Khuen-Héclerváry Károly miniszterelnök hétfőn utazik Ischlbe és őfelsége kedden délelőtt fogadja. Éjjel félhivatalosan megcáfolják azt a hirt, hogy a miniszterelnök Ischlbe utazik kihallgatásra. Húszezer vendég Szegeden. — A havibucsu első napja. — (Saját tudósítónktól.) A mai, csütörtöki nap volt a bevezető napja Szeged speciális, vallásos ünnepének: a havibucsunak. A különböző vidékekről érkezett hivők ugyanolyan nagyszámban zarándokoltak az idén is Korvin Mátyás szegedi templomához, mint az előző években. Több mint húszezer hivő érkezett hozzánk, részben gyalog, keresztek alatt zaráudokolva, részben pedig vonaton. Sőt a plébániai hivatal szerint azoknak a száma, akik vonaton jöttek, valamivel meghaladja a kereszttel érkezettek számát. A plébániai hivatal szerint ugyan a mai napon kevesebb hivő zarándokolt Szegedre, mint a mult évi havibucsu első napján, ennek azonban többféle oka van. Legelsösorban is a rekkenő hőség, amely csöppet sem kedvezett a zarándokiásnak, akár gyalogúton történt, akár vonaton. Azonkívül sok tekintetben befolyásolta az idei bucsujárók számának csökkenését az is, hogy a bucsu ünnepe a hót közepére esett, akik tehát eljöttek, azok a két nap miatt csaknem egy teljes heti munkaidőt áldoztak föl. Ilyenkor, cséplés idején pedig meggondolja a magyar, hogy mire használja föl az idejét. Mindamellett remélhető, hogy a holnapi napon kipótolódik a mai csökkenés, mert számos kereszt van még útban, ezek között a szegedi telepitvényes községek bucsujárói is, akik csak a holnapi nap folyamán érkeznek Szegedre. Vonaton pedig a holnapi napon sokkal többen szoktak jönni, mint a main. Az aránylag kis csökkenés azonban a város külső képén egyáltalán nem vehető észre. Az utcák forgalma meghatványozódott, tarka sokaság hullámzik mindenfelé. Különösen az Alsóváros máskor csöndes ós néptelen utcái öltöttek magukra szokatlan színezetet. A hosszú, nemzetiszínű zászlókkal földíszített Szentháromság-utcán hömpölyög a nép. A meggyónt búcsúsok jönnek fölfelé hosszú tömegben, a kíváncsi bennszülöttek pedig lefelé mennek, ők inkább azért, hogy „bucsufiát" vásároljanak, az előbbiek pedig, hogy a várost megtekintsék, megváltozott-e a képe tavaly óta. Az utcák közt tehát a legforgalmasabb a Szentháromság-utca. Korcsmák, tánc- és mulatóhelyek egymást érik ebben a hosszú, de rosszkövezetü utcában. A korcsmák udvarában lampiónokkal és papirosdiszekkel fölékesített sátrak alatt folyik a mulatozás, amely tulajdonkópen csak este kezdődik, de az első napon nem sokáig tart, mert a holnapi utolsó napon, a körmenetben minden igaz magyar katolikus részt akar venni. Az énekes misék pedig már a nagyon korai reggeli órákban kezdetüket veszik s eltart kilenc óráig, amikor már az ünnepélyes körmenet kezdődik. A Szentháromság-utcán kivül még különösen népes a Boldogasszony-sugárut, ahol a csilingelő villamoskocsik „megtelten" hozzák az állomásra érkezett utasokat és ugyancsak „megtelten" viszik a bucsuvásárra kíváncsi tömeget. A gyalogjárón pedig, amint mondani szokás, ember ember hátán tolong. Hasonló képet mutatnak a többi alsóvárosi utcák, valamint a belváros utcái is. Nagy a forgalom a különféle üzletekben is. (A Mátyás király-tér.) A Mátyás király-tér parkos részén nincs egy talpalattnyi üresen maradt hely sem, kivéve az utakat, amelyek a sátorok és árubódék közé vezetnek. A Mátyás király-tér parkját bucsu alkalmával az elárusítók dominálják. A park bejárata körül a kofák serege helyezkedett el, míg a tér többi részein a mézeskalácsosok, kartonfestők, játék- és üvegárusitók, a híres szegedi papucsok mesterei, cserepesek, szegedi bicskások és más iparosok árusítják a portékájukat. Az úgynevezett speciális vásári kiabálóelem (gramófonos, pecséttisztitó, villanyozó, gyorsfényképész, „digó", kucséber, „török", limonádés,stb.) az iparosok sátrai közé ékelten hangoztatják portékájuk „szenzációs és modern" voltát. A nép, a kíváncsi nép pedig körülállja őket s figyelemmel hallgatja a kiabálókat. A kiabálók közt, talán nem is az utolsó helyen állanak a históriás énekek produktorai sem, akikuek a torkuk csodálatosképen két napig tartó szakadatlan éneklés után még nem rekedt be. (A Mátyás király-templom.) Természetesen a havibucsu központja maga a templom, de a templomban és a zárdafolyosókon csak a vidékről jött búcsúsok óriási tömegét lehet látni. A templom zsúfolásig telve. A misék egész napon át tartanak. Ujabb és ujabb tömegek tódulnak be a templomajtón a Mária-lobogókkal. Minden pad szorongásig tele van hívőkkel. A szabad részeket a térdepelők sokasága foglalja el. A hatalmas orgona bugása betölti az egész templomot, amely rendkívül hosszú és magas. Az oltárokon gyertyák égnek, amelyek még inkább fokozzák azt a kiállhatat* lan hőséget, amely a templomban uralkodik. Minden hivő arcáról kövéren és kiapadliatatlanul folynak le az izzadtság cseppjei. Szinte csodálatos az a türelmesség, amelylyel a templom óriási hőségót szótlanul elviselni birják. Ezzel kapcsolatosan talán megemlíthetjük azt is, hogy a mult évi bucsu alkalmával Kelemen Béla, a volt főispán, Szeged országgyűlési képviselője, szóba hozta a körmenet után a templomban szorongó verejtékes arcú tanácstagok előtt» hogy a tűrhetetlen hőség elkerülése céljából egészségügyi szempontból helyes volna a templom ablakaira villamos ventillátorokat alkal" mázni. Valószinü, hogy a vá,rosi tanács a maga bőrén fogja az idén megérezni a ventillátorok alkalmazásának szükségességét. A zárda folyosóin föl s alá hemzsegnek a hivők. A feszületek és a Mária-képek előtt egyegy térdepelő csoport látható. A folyosókon is gyertyák égnek. A földszinti folyosókon vannak a kabinszerű, vasrácsos gyóntatószékek. A lelkiatyák, bár csurog az arcukról a viz, türelmesen hallgatják el a térdepelő asszonyok bűneit. Nagyon sok a fülbegyónók száma. A gyóntatás egész napon át tart. A sekrestyében is folynak a gyónások. Ugyancsak idejönnek először a kereszt alatt érkezők, hogy a Márialobogókat a sekrestyéssel elhelyeztessék. A Mária-képek előtt itt is szüntelenül egész csoport hivő imádkozik. A folyosókon, a lépcsőkön és a bejáratoknál nehéz betegek, nyomorékok, koldusok mindkét nemből guggolva, ájtatos arccal és szomorú szemekkel kérik az Ur segítségét ... Az elsőemeleti folyosón már sokkal kevesebb ember tartózkodik, mint a földszinten. Itt egy kis kápolnaszerü helységben fekszik a Corpus, körülötte viaszkból készült sisakos-páncélos katonaőrök állanak talpig vasban. A szűk helységben sok gyertya ég. Az ajtó előtt hivek imádkoznak. Az elsőemeleti folyosón a plébániai hivatalon és a ferencrendi szerzetesek celláin kivül más nincs. Több ajtó fölé ez a jel van irva krétával: 19 G + M + B 10. Ez a jelzés azt jelenti, hogy az idén, vízkeresztkor Gasparus, Melchior és Balthazarus szentek nevében áldották meg a templomot. Sokan azt hitték eddig, hogy ez az idei bucsu jelvénye. A templom udvarán is nagyon népes élet van. Ide állanak be az ekhós-szekerekkel érkezett hivők kocsival és lóval együtt. Az udvar- ' ban tartózkodók számára a vizet lajtoskocsik szolgáltatják. Érthetetlen az is, hogy eddig még a templom udvarában vízvezeték nincs. Mert a lajtoskocsik nem elégítik ki megfelelőképen a sok ember szomjúságát. Ez tehát ismét egészségügyi szempont