Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-07 / 39. szám

13 DÉLMAGYARORSZAQ 1910 juliug ? A bűvös zacskó. Egy agyafúrt cigányasszony és több rabló­társa fölött ítélkeztek ma a szagedi királyi ítélőtábla biráí. A cigányasszony ravasz fur­fanggal használta ki egy bajai urinőnelc a kár­tyában való babonás hiszékenységét. Nagy Zsigmondnénak hívják a hajai úrnőt, akinek gyöngéje a babonáskodás. Sokat ad arra, amit a kártya mond s igy történt, hogy Kolompár Lyubicza cservenkai cigányasszony kártyave­tés révén, könnyű szerrel férkőzhetett be hozzá. Nagyné, aki valamikor jobb sorsban volt, mindent elhitt a cigányasszonynak, töb­bek közt azt is, hogy rengeteg pénzt fog ta­lálni és megint hamarosan gazdaggá lesz. Mi­után a cigányasszony látta, hogy Nagynéval mindent el lehet hitetni, bebeszélte neki, hogy Faragon egy Vlcldiszláv Goluba nevű cigány­leánynak tömérdek elátkozott pénze van, amit a cigányleány potom áron hajlandó volna neki eladni, mivel ő ezt a pénzt az átok miatt nem értékesítheti. A furfangos cigányasszony rábírta Nagynét, hogy vele együtt menjen el Faragra VIadiszláv­hoz. Az úriasszony szívesen egyezett bele a tervbe. Elmentek Paragra, ahol a cigányleány egy zacskó pénzt vett elő és óvatos hókusz­pókuszszal mutogatta Nagyüénak. Egyezséget is kötöttek abban az értelemben, Iiogy Nagyné a pénzt megveszi, a vételár fejében pedig előre lefizet husz koronát. Később a két cigánynő kétszáz koronát czalt ki a hiszékeny Nagynétől, akit mindig a zacskó mutogatásával ámítottak el. Pedig a zacskóban nem is volt valódi pénz. Csak a fölületén helyeztek el ügyesen két da­rab huszkoronás papírpénzt, míg a zacskó többi részét rossz újságpapirosok töltötték ki. A ci­gány-furfang ezután érte csak cl a tetőpontot. Hogy az uriasszonyt még jobban félrevezessék, a terv kifőzése szerint Yladiszláv Goluba kivett a zacskóból egy ötven- és egy huszkoronás papírpénzt és átadta Nagynénak, azzal a meg­jegyzéssel, hogy a pénz most kezd csak beköl­tüzködsi az elátkozott helyről a zacskóba és ő bármennyit is vehet ki belőle, nem fogy el soha. Ekkor már azonban az elátkozott pénz vételára fejében kétezernégyszás koronát csal­tak ki a cigányasszonyok Nagynétól, aki erre a zacskót követelte. Ebből aztán szóváltás tá­madt, mert a zacskóban rossz papiroson kivül •nem volt semmi és a cigányasszonyok vona­kodtak Nagyné kezébe adni a zacskót. Kolom­pár és Yladiszláv ekkor bezárták a viskó ajta­ját és Boros Tóbiás, Jovánovics Jócza, Jóváko­vics Zsefta és Jovánovics Gája cigányokkal együtt botokkal meglökdösték a halálra rémült uri­asszonyt, azután kizavarták a szobából és erő­szakkal arra kónyszerítették, hogy a faluval ellenkező irányban meneküljön. Nagyné még ezen az izgalmas éjszakán följelentette a cigá­nyokat a csendőrségnél, ahonnan néhányan nyomban a helyszínére siettek, a cigányokat összefogdosták, de a pénzből már csak kúl ezer­száz koronát találtak meg. Az újvidéki kirá'yi törvényszék Kolompár Lyubicát ós Yladiszláv Golubát csalás vétsége miatt fejenkint nyolc havi börtönre, Jovánovics Jócát és Gáját fejenkint három hónapi fog­házra, Boros Tóbiást és Jovákovies Zseftát pe­dig fejenkint két hónapi fogházra ítélte a tör­vényszók. A szegcdi királyi Ítélőtábla büntető­tanácsa az elsőbiróság ítéletét ma délelőtt helybenhagyta. § A csoiujyátli íjyilkossájj. Ma határo­zott a szegedi királyi törvényszék a cson­grádi gyilkossági pör újrafelvételi kérelmé­ben. A közönség emlékezetében van még az a sokáig ki nem derített kegyetlen gyilkos­ság, amely 1908. év végén Csongrádon tör­tént. Szélt László gazdálkodónak anyját meg­gyilkolták. A rendőrség sokáig nem tudta kideríteni, hogy ki volt a gyilkos. A. bűn­tény után mintegy félévvel, 1909 április hó­ban megjelent a csongrádi járásbíróságon Széli László és előadta, hogy feleségé és ön­nek atyja, Kulcsár János biztatására ő ütötte agyon fejszével édesanyját. A szegedi esküdt­bíróság Í909 november hóban mind a három vádlottat elitélte. Széli Lászlót tizenötéül, Széli nejét négyévi, ennek atyját peclig hat­évi fegyházra ítélte a bíróság. Az elitéltek a Csillagbörtönben ülik le büntetésüket. Mint­egy két hét előtt Balassa Ármin dr, az elitél­tek védőügyvédje, a kiváló kriminalista Kul­csár János ügyében a pör revízióját kérte, mert Széli László ugy nyilatkozott rabtársai előtt a börtönben, hogy az üreg teljesen ár­tatlan a gyilkosságban s csak azért rántotta be apósát, hogy ő kevesebb büntetést kap­jon. Ma határozott a szegedi királyi tör­vényszék, mint esküdtbíróság ebben az ügy­ben s az ujrafölvételi kérelmet a tárgyalás kitűzése nélkül elutasította. § A Wekerle-kormány sajtóporc. Abban a rágalmazási pörben, amelyet a volt Wekerle­kormány tagjai indítottak llabár Mihály szer­kesztő ellen a „Wekerle-kormány panamái" című röpiratáért, Szlavek Ferenc dr vizsgálóbíró ma Stettina József államtitkárt idézte be és hall­gatta ki tanúként. A kihallgatás tartama alatt megjelent a vizsgálóbíró előszobájában Szterényi József volt államtitkár is. Stettina kihallgatása két óra hosszáig tartott. § Javíthatatlan betörő. Rovottmultu, ve­szedelmes tolva'i fölött ítélkezett ma délelőtt a szegedi királyi tábla büntotötanácsa. Tompái Ferenc ez a jeles alak, Hódmezővásárhelyen űzte a tolvajmesterséget, mig egyszer aztán hosszú időre börtönbe vetették. Tizennégy évet ült, de nemhogy megjavult volna, ha­nem mikor kiszabaduit, elölről kezdte a fog­lalkozását,. Pár hónappal a kiszabadulás után behatolt Daru Mihály bezárt udvarába és az ott tal It ásóval kiásta az egyik kamra falát. A kamrából kilopta az ÖSSZPS husnemüeket és mi-.dent, amit az alatt az idő alatt, mig a liáz­n p távol volt, kocsira. Ic'iet rakni. A betörő eleinte konokul tagadott szegedi királyi tör­vényszék előtt, de közben olyan terhelő bizo­nyítékok merültek föl ellene, hogy végül már beismerésben volt. A törvényszék figyelembe vette Tompái súlyosan büntetett előéletét és a legújabb lopása miatt két évi fegyházra ítélte. Tompái sokalta ezt az időt és föiebbo­zett. A királyi tábla büntetőtanácsa azonban helybenhagyta az elsőbiróság ítéletét. § A messenger boy panasza. Grümvald .József budapesti százhetes számú hordár folyó évi március 29-én a Miramare-kávéház előtt felvágta egy messenger boy kerékpár gummiját. Ma tárgyalta ezt az ügyet a messenger boy társaság feljelentése folytán Bcmmann büntető járásbiró, aki a vádlottat kétszáz korona fö- és kétszáz korona mellékbüntetésre, nemfizetés ese­tén husznapi elzárásra ítélte. § A lopott cipő. Koppér Gyula a Bencze és Társa budapesti cipószüzletnek volt az alkal­mazottja, Alkalmaztatásának ideje alatt folyton lopta gazdeíjának árukészletét. Amikor Bencze rájött a lopásra, megtette a bünfenyitő fel­jelentést Kopper ellen, aki be is vallotta, hogy tizenhat pár cipőt Kepes Nándor kereskedő­segédnek adott el. E beismerő vallomás után Bencze Visszavonta panaszát Kopper ellen ós az eljárás most Kepes ellen indult meg orgaz­daság büntette miatt. Kepes a mai főtárgyalá­son tagadta, hogy tudta volna a Kopper által hozott cipők lopott voltát és azzal védekezett, hogy ezt a két-három pár cipőt jóhiszemüleg vette meg, A bíróság a lefolytatott tárgyalás után Kepes Nándort orgazdaság vétségeért három heti fogházra, ítélte. (—) Nemzetközi postaösszekötieiés. A kö­zelmúltban léptette csak életbe a postatakarék­pénztár Olaszorsziíggal ós Svájccal létesített b.inkösszeköttotéseit s akkor jeleztük, hogy hasonló forgalom berendezése várható az angol, a francia és a belga viszonylatokban is. Mint a „Budapesti Tudósító" értesül, ezek az ujabb összeköttetések a megvalósulás stádiumába léptek, amennyiben a kereskedelemügyi minisz­ter a postatakarékpénztárnak á „Disconto­Gesellschaffc* londoni, a „Société généralo pour favoriser le développement du conimerce et do l'industrie en Francé" párisi és a „Banque internationale de Bruxelies" brüsszeli bankok­kal kötött egyezményeit jóváhagyta. A Nagy­britániával való forgalom szeptember tizenötödik napján, a francia és a belga összeköttetés pedig október elsején fog életbolépni. A postataka­rékpénztár ez ujabb összeköttetéseinek módo­zatait és föltételeit annakidején részletesen fogja közölni a számlatulajdonosokkal és az ér­dekelt körökkel. (—) A gynlavidéki helyiérdekű vasút szárnyvonalai. Az állami kezelésben lévő gyulavidéki helyiérdekű vasút részvénytársaság, amelynek ügyeit érdekeltség révén a Magyar Agrár- és Jára^ékbank intézi, legutóbb Gyulán tartott igazgatósági ülésén elvben elhatározta a vasútnak Simonyifalvától Seprősig és az épülő cukorgyárra való tekintettel Nagyzerind, rői Sarkadra szárnyvonalakkal való kiégési" tését. Az utóbbi vonal megépítése a vasutak nak életkérdés, mert különben József királyi herceg kisjenői és Almássy Dénes gróf gyufa. vári uradalmainak óriási mennyiségű cukorrépa szállítását elvesztené, tekintettel arra, hogy a répaszállitás nem mint eddig Gyulán keresztül Hatvanba, hanem Gyula mellőzésével bonyolit­tatik majd le Sarkadra, A vasút jövőjére nagy­fontosságú kérdés beható tanulmány tárgya. (—) A szegedi apamén-állomás. A föld­mivelésügyi miniszter értesítette Szeged város hatóságát, hogy az 1911. évi fedezö-állomásol; előmunkálatainak ideje elérkezett. Fölhívja te­hát a miniszter a város hatóságát, hogy szep­tember tizedikéig jelentse be, hogy az 19U. évre akar-e a város területére íedező-állompt nyerni. (—) A szeszforyalom. A magyar korona or­szágainak ezóvi május hónapban és az 1908. évi szeptember hónaptól május hónap végéi1'­terjedő időben való szesztermeléséről és szesz­forgalmáról a következő végleges kimutatást közlik: Termelési adó alá eső szeszfőzők ter­melésre bejeiontettek májusban 831 hl.-t, az emiitett időszakban 32.645 hl.-t. Fogyasztási adó alá esőleg termeltek a szeszfőzőkben má­jusban 80.678 lil.-t, az emiitett időszakban 907.203 hl.-t. Bevételeztek fogyasztási adóval terhelten szabadraktárakká nyilvánított szesz­finomítókban és szabadraktárakban májusban 52.703 hl. kontingenst ós 8926 hl. ekszkontin­genst, az emiitett időszakban 552.737 hl."kon­tingenst és 51.248 hl. ekszkontingenst. Elszállí­tottak a szeszfőzőkből, szabadraktárakká nyil­vánított szeszfinomítókból és szabadraktárak­ból a fogyasztási adó lefizetése mellett 62.986 hl. kontingenst és 3564 lil. ekszkontingenst, az emiitett időszakban 613.058 hl. kontingenst és 18.690 hl. ekszkontingenst. A magyar korona országaiban levő vállalatok részére májusban 51.376 hl. kontingenst és 9073 hl. ekszkontin­genst, az femlitett időszakban 559.123 hl. kon­tingenst és 53.664 hl. ekszkontingenst. A vám­vonalon át való kivitelre májusban 50 hl. eksz­kontingenst, az említett időszakban 592 hl. ekszkontingenst. Másnemű adómentes fölhasz­nálásra májusban 3373 hl. kontingenst és 11.983 hl. ekszkontingenst, az emiitett idő­szakban 29.178 1x1. kontingenst és 102.706 hl. ekszkontingenst. Kezdő szeszkészlet az 1909— 1910. termelési időszak kezdetén, 1909 szep­tember 1-én, a kisebb adótétel mellett 126.762 hl. 87 1., a nagyobb adótétel mellett 31.166 hl. 75 1. Fennmaradt szeszkészlet az 1909—1910. terme­lési időszak harmadik negyedének végén 286.265 hl. (—) A felsővárosi csordagazdaság. A sze­ged-felsővárosi gazdák küldöttsége tisztelgett szerdán délelőtt Csányi Pál törvényhatósági bizottsági tag vezetésével Lázár György dr polgármesternél a csordagazdaság ügyében. A gazdák arra kérik a hatóságot, hogy a felső­városi gazdák részére is a város szerezzen be apaállatokat, miként az alsó- és felsőtanyai gaz­dáknak. A tanyai jószágállomány máris följa. vult, a felsővárosi gazdák jószágállománya pe­dig most is romlott, mert a magántulajdonban levő apaállatok gyengék. A polgármester meg­ígérte a kérelem pártolását. Ugy tudjuk, a ha­tóság egyébként sem zárkózik el az elől, hogy a felsővárosi gazdák jószágállománya részére bikákat szerezzen be, sőt eziránt folyamatban is vannak már a tárgyalások. (—) Állomás-kibővités Félegyházán. A félegyházi állomás kibővítésén állandóan dol­goznak. Az elmúlt héten az uj vágányok mind­két oldalán megkezdték a kőut és a kockakő burkolatu rakodók kövezését. A töltést áthi­daló hatalmas kőpillérek is elkészülvén, sietve dolgoznak a pillérek mögötti földtöltéssel, hogy igy a pillérekre a vasliid szerkezetét is fel lehessen tenni. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom