Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-01 / 34. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 Július 1 SZÍffHÁZ,_MÖUÉSZET * Pozsony város tanácsa Polgár Károly mellett. Megírtuk, hogy Pozsony városának tizenkilenc törvényhatósági bizottsági tagja felebbezést nyújtott be Polgár Károlynak szín­igazgatóvá történt való megválasztása ellen. Mint Pozsonyból jelentik, a városi tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy neki a tör­vényhatósági bizottság akaratát kell a kormány előtt képviselnie és dacára annak, hogy a köz­gyűlésen annakidején maga is nem Polgárt hanem Bállá megválasztását ajánlotta, mégis védelmére kell a legális határozatnak. A tanács rámutat arra a körülményre, hogy a vagyoni kimutatásnak Pölgár által ólkésve történt be­nyújtása semmi érdemi befolyással a közgyűlés határozatára nem lehetett, mert a pályázat má­jus hó huszonharmadikán járt le és Polgár már huszonötödikén pótolta ezt az alaki kelléket. Megyeri Dezső és KuJm Ernő dr, akik együtte­een a harmadik pályázót alkották, szintén még május harmincadikán pótolták a vagyoni kimu­tatás benyújtását, — a közgyűlésig tehát, amely csak junius hó hatodikán volt, már rendben volt a dolog. Az igazgatóvá választott Polgár Károlynál különben erősen latba esik az is> hogy a pályázatban követelt egyezer korona helyett 23.000 koronát helyezett letétbe a vá­rosi főpénztárban. Mindezeket azonban nem tekintve, a színigazgató-választás oly korrekten folyt le, hogy ellene semmiféle komoly kifogás nem tehető. Névszerinti nyilvános szavazásnál a nyilvánosság minden egyes szavazatot ellen" őrizhet és igazán nehéz volna okot találni arra hogy ezt a választást meg lehessen semmisí­teni. A tanács ez okoknál fogva arra kéri kisérő felterjesztésében a belügyminisztert, hogy hagyja jóvá a junius hatodikí közgyűlés határozatát xnelylyel Polgár Károlyt 1911. év októberétől' kezdve a pozsonyi magyar szinház igazgatójává választották meg. * A városi zeneiskolában az évi értesítők kiosztása vasárnap délelőtt tíz érakor lesz. KÖZIGAZGATÁS Szeged uáros közgyűlése. - A Jiarmqdik egyetem. ­(Saját tudósítónktól.) Csütörtökön, a hónap utolsó napján folytatták a juniusi rendes köz­gyűlést, amelyet esetleg csak a jövő hónap kö­zepe táján fejeznek be. Dehát ez már Szegeden igy szokás. A tárgysorozatnak hetvennégy pontja van és ma délután a tizedik pont tár­gyalásánál szakították félbe a vitát. A mai tanácskozásoknak volt kis színe, élénksége is. Kormányos Benő amiatt provo­kált éleshangu vitát, hogy le kell-e szállítani a pőtádót; A tanácsot erősen támadta a he" vesvérü városatya, amiért erős kontrákat ka­pott Balogh Károly tanácsostól. És hogy a tercett teljes legyen, nem maradt el az elnöki rendreutasitás sem. Egyébként elintézték a még. hátralevő három indítványt, nagyjelentő­ségű határozatot hoztak a király nyolcvanadik születésnapjának megünneplése tárgyában, amelyről külön cikkben számolunk be, elfo­gadta, a közgyűlés ámult évi zárószámadást és elhatározta, hogy a harmadik egyetemnek Szegeden váló fölállítása érdekében ujabb föl­iratot és küldöttséget küld a királyhoz és a kor­mány tagjaihoz. A közgyűlésen Lázár György dr polgármester elnökölt, a jegyzökönyvet Taschler Endre fő­jegyző, ' Tóth Mihály dr és Ferenczy Béla al­jegyzők vezették. Paral Pál a javadalmi hivatal­pál megüresedett állások betöltése érdekében tett indítványt. Szmollény Nándor indítványá­val kapcsolatban ebben az ügyben már hat hónapra szóló halasztó határozatot hozott a közgyűlés. Erre való tekintettel most sem töl­tötték be ezeket az állásokat. Pillich Kálmán indítványozta, hogy az államsegélyben nem részesült városi alkalmazottakat segélyben részesítse a város. Halasztó határozatot hoztak. Wimmer Fülöp okos indítványára elhatároz-, ták, hogy a vágóhídi ujabb építkezések dolgá­ban a legközelebbi rendkívüli közgyűlésen dön­tenék. Az építkezésekhez nyomban hozzáfognak, hogy az őszre elkészüljenek velük. A király nyolcvanadik születésnapját meg­ünneplő határozat meghozatala után Gaál Endre dr tanácsos javaslatot tett, hogy a harmadik egyetemnek Szegeden való fölállítása érdekében ujabb agitációt kezdjen a város. A tanács javas­latára kimondta a közgyűlés, hogy ujabb memo­randummal küldöttséget küld a királyhoz és a kormány tagjaihoz. A memorandumban foko­zottan hivatkozik a város azokra a tárgyi okokra és arra a nagy áldozatkészségre, ame­lyek folytán sokszorosan kiérdemelné Szeged a harmadik egyetemet. Bóbay Gyula dr indít­ványára kimondták, hogy belevonják a mozga­lomba azokat a városokat és megyéket, melyek eddig is a szegedi egyetem mellett foglaltak állást. Könyvvivőnek egyhangú szavazással Dékány Sándort választották meg. Az ezerkilencszáz­kilencedik évi Bárószámadást Balogh Károly ta­nácsos mutatta be. Kormányos Benő dr az ötven százalékos pótadó leszállítása mellett érvelt. Balogh Károly szerint Kormányos megint szo­cialista programbeszédet mondott, megbukik. Tömérdet föladat megoldása vár a városra, a hatmilliós egyetem és közkórház, a vízvezeték, a tízmilliós csatornázás, a négymilliós aszfalt. Mindez annyi kiadást igényel, hogy nem a jö­vedelmek csökkentését, hanem emelését kell célozni. Kormányos beszédéből látszik, hogy analfabéta a zárószámadáshoz. Kormányos ismét fölszólalt. Lehet, — úgymond — hogy gyöngén beszélt, de a tanács színvonala szerint. Az elnök: Ezért a kifejezésért rendreutasítom és fölkérem, hogy ugy tessék beszélni, amint parkettes szobában szoktak. Kormányos Benő: A város pénzét jobban le­hetne kamatoztatni, jobban kell gazdálkodni. Ha a koalíció az uj adótörvényekkel tönkre akarta tenni a kereső osztályokat, annak kon­zekvenciáit most vonja le a tanács. Lehet, hogy a kifejezései rosszak voltak, de az in­tenciói jók, Ezért őt nem lehet analfabétának mondani. A közgyűlés a zárószámadást elfogadta. Balogh Károly ismerteti az államsegély tör­ténetét és a belügyminiszter állásfoglalását a szétosztás dolgában. Eszerint a szorosan vett közigazgatási tisztviselők részesülnek az állam­segélyben, és pedig a fizetési osztály és foko­zat szerint. A tanács már ki is utalványozta az államsegélyt. Az utalványozást most bemutatta a közgyűlésnek. Akik segélyt nem kaptak, azok segélyezésére a város adja azt a 45,000 koronát, ami a lakáspénzrendezésnél megma­radt. A felosztási tervezet készítésére a köz­gyűlés utasítsa a tanácsot. Az elnök ezután a tanácskozást berekesztette és a közgyűlés folytatását pénteken délután négy órára halasztotta. x A közgyűlés a kövezetvámról. A kö­vezetvámdijszabás módosítását Szeged város közgyűlése abban az alakban, ahogyan a tanács előterjesztette, nem fogadta el, mert magas tételeit a kereskedelemre károsnak tartja Utasította a tanácsot a közgyűlés, hogy ujabb javaslatot készítsen s a vámdijszabályzat mó­dosításánál vegye tekintetbe a nagyváradi hasonló szabályrendeletet. A tanács csütörtöki ülésén újból kiadta a szabályzatot a pénzügyi és javadalmi bizottságnak s egyúttal átír Nagy­várad törvényhatóságához, hogy az ottani kövezetvámdijszabályzatot küldje meg. x Nyári szünet a városnál. A város hiva­talaiban a nyári szüne.t pénteken kezdődik. Csak délelőtt lesz hivatalos óra. x A számonkérőszék ülése. Julius 7-én és 8-án ülésezik a számonkérőszék és megvizs­gálja a közigazgatás 1909. második félévi álla­potát. A számomkérőszék tagjai Kószó István dr és Végmann Ferenc dr. x Uj villamos-vonalak Szegetten. A sze­gedi közúti villamosvasút részvénytársaság­nak szerződése van a várossal, amelynek ér­telmében a forgalom növekedésével a város kívánságára ki kell terjesztenie vonalait, első­sorban a kiskörutra s aztán azokra az utakra, amelyeket a város megjelöl. A részvénytársa­ság most egyelőre ugy alakítja át két vonalát, hogy Kálvária-utca—ujszegedi vonalat létesít. A részvénytársaság erre engedélyt kér a ke­reskedelemügyi minisztertől és a város tör­vényhatóságától. Az utóbbi ^kérelmet a tanács póttárgyként a juniusi közgyűlés eíé terjeszti A villamosvasúti részvénytársaság ezenkívül iparvágányok építésére is kér engedélyt ^ vágányokat a Márer-malomhoz, Bokor János malmához és a Keramit-gyárhoz épitik. A ta­nács javaslata az, hogy az engedélyt adja mer. a közgyűlés, de semmiféle külön kedvezményre a kövezetvám és az illetékek kirovásánál az iparvasutat használó vállalatok számot ne tartsanak. Az iparvágányok ügyénél fölmerült az a kérdés is, hogy a villamosvasút nyere­ségéből miképen részesedjék a város. A szer­ződés megállapítja ugyanis, hogy tizenöt év múlva a tiszta jövedelem 25 százaléka lesz a városé, ha a bruttó jövedelem bizonyos meg­állapított átlagot fölülhalad. A szerződés meg­kötésénél a város abban a föltevésben fogadta el ezt, hogy a villamosvállalat az első időben nem jár nyereséggel. De a tanács ugy véli hogy ez nem áll, mert a villamos maga terem­tette meg az élénk forgalmat s már az első évben is nyeresége volt. Az iparvágányok en­gedélyezésénél ennélfogva annak a kikötését akarja a tanács, hot*y a bruttó jövedelem öt­százalékában részesedjék a város mindjárt kezdettől fogva. Ilyen értelemben fogják a tár­gyalásokat megkezdenie a részvénytársasággal s csak azután terjesztik az ügyet a közgyű­lés elé. • x Körállatorvos-választás. Makóról jelen­tik : A Csanádpalota és Kövegy községekből álló körzetben a körállatorvosi állás ürésedésben van. Az állás javadalmazása: Csanádpalotá község közt>énztárából "1000 "feSTöna, " Kövégy község közpénztárából 200 korona évi fizetés, Csanádpalota községtől természetbeni lakás, vagy 200 korona lakbér, a csanádpalotai köz­legelői érdekeltség pénztárából évi 200 korona évi fizetés, azonkívül a szabályrendeletileg meg­állapított látogatási, műtéti és husvizsgálati dijak. A választást Csanádpalota községházánál julius hó 8-án délelőtt 9 órakor tartják meg s a pályázati kérelmeket julius hó 7-én délutáni 5 óráig lehet beadni a nagylaki szolgabiró­s ágnál. KÖZOKTATÁS Zsidó gimnázium Budapesten. Évtize­dek óta gyűjt a pesti izraelita hitközség egy zsidó gimnázium fölállitására, hogy megvaló­sítsa Freystaedtler Antalnak, több Eszterházy­hercegi uradalom egykori bérlőjének, továbbá néhai Wáhrmann Mór öcscsének az eszméjét. Freystaedtler kétmillió koronát, Wahrmann Mór öcscse pedig háromszázezer koronát ha­gyományozott erre a célra. A gyűjtés, de kü­lönösen a két bőkezű hagyaték . végül is lehe­tővé tette, hogy az uj gimnázium fölépítéséhez már az öszszel hozzáfogjanak az e célra már megvásárolt telkeken. A pavillon-rendszerben tervezett uj gimnázium céljaira a zsidó hitköz­ség az Abonyi-utca 7. és 9. számú, valamint a Bálint-utca 10. számú kétezer négyszögöles sa­roktelket szerezte meg a baptista egyházköz­ségtől. Mint értesülünk, Kármán Mór dr egye­temi tanár javaslatára legközelebb kiírják a pályázatot az uj intézet igazgatói állására és az uj igazgatóra hízzák annak a vitás kérdés^ nek az eldöntését, amely az intézet gondnok, ságának legutóbbi ülésén fölmerült, vájjon az uj gimnáziumban nyolc osztály legyen-e, vagy kilenc. A gimnázium első osztályait ideiglene­sen a Wesselényi-utcai polgári iskola helyisé­geiben valószínűleg már őszre megnyitják. + Tizéves találkozó. A makói állami fő­gimnáziumnak azon növendékei, kik ezélőtt tíz esztendővel, vagyis akkor,, mikor Makón az első érettségi volt,, vizsgáztak, ma tizéves ta­lálkozóra jöttek össze Makón. Annakidején 16-an tettek érettségit, ezek közül Ponyecz Fe­renc halt meg. A többiek öt kivételével meg­jelentek s elsősorban megkoszorúzták korán elhunyt iskolatársuk sirját, aztán pedig a fő­gimnáziumban volt tanáraiknál tisztelegtek. + Szerb konviktus Szegeden. A föloszla­tott 14. számú szerb-bánsági határőrezredből alakult fehértemplomi vagyonközség még ta­valy elhatározta, hogy száz tanulóra konvik-

Next

/
Oldalképek
Tartalom