Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-01 / 34. szám

6 . . telezők rávették Fleischmannt, hogy biztosítsa életét az ö javukra. A mult év novemberében Székely dr és Bulla dr budapesti ügyvédek a hitelezők megbízásából bebiztosították a szá­zados életét, ők fizették a részleteket, ennek ellenében azonban a százados halála után a pénzt nekik kellett kézhez venniök a biztosító­társaságoktól. A Duna életbiztositó-társaság titkára, Pallós dr, a következőket mondta: — Fleischmann százados a mult év novem­berében biztosította az életét. Most, hogy szív­szélhűdés következtében történt hirtelen halá­lát bejelentették, a rendőrségnek föl kellett volna boncoltatni. Katonáról lévén szó, a bon' cölási mellőzték és ezért voltunk kénytelenek utólag intézkedni a boncolás iránt. Ha a bon­colás azt deríti ki, hogy a századosnak szervi szívbaja volt, a biztosítás érvényessége megtá­madható. A hitelezők nevében Székely dr gyöngyösi ügyvéd jelentkezett, aki szintén ér­dekeit, Balla dr budapesti ügyvéd csak Székely budapesti képviselője. Araíószirájk Sövényházán. — Sztrájkolok a szegedi fogházban. — CSaját tudósítónktól.) Alig kezdődött meg az aratás, lépten-nyomon fölüti fejét az aratásnak legnagyobb réme: a sztrájk. A Darányi-féle cselédtörvény ugyan csaknem lehetetlenné teszi a sztrájkot, a leszerződött munkások személyes szabadságukat kockáz­tatják a sztrájkbalépéssel, mégis naponkint ér­keznék az ország minden részéből sztrájkhirek. Az aratók nem törődve azzal, hogy a sztrájk­kal kiszámíthatatlan kárt okoznak, nem fe­lelnek meg szerződésbeli kötelezettségüknek, nem állanak munkába. Legutóbb Csernoch János csanádi püspök uradalmában állottak sztrájkba az aratók. Számszerint száznegyvenen léptek sztrájkba, Thciisz központi főszolgabíró nagy csend­őri fedezettel, azonnal a helyszínére utazott a rend helyreállítása végett. Mint a Politikai Hiradó értesül, a sztrájkoló munkásokat a Mezőhegyesen koncentrált négyezer tót aratőmuhkások közül fogják pótolni, akiket direkt e célra szállítottak oda. Tegnap Pallavicini őrgróf sövényházai uradalmában lépett sztrájkba negyvenhárom aratómUnkás. A dorozsmai főszolgabíró szerző­désszegés miatt huszonöt-huszonöt napi elzá­rásra ítélte a sztrájkoló munkásokat, akiket a csendőrség letartóztatott. A sövényházai községi elöljáróság ma telefonon értesítette a szegedi királyi ügyészséget és a kerületi börtön igazgatóságát, hogy a negyvenhárom sztrájkoló aratőmunkást ma a csendőrség­gel Szegedre kisérteti. Este kilenc órakor hozták be Szegedre a sztrájkotokat. Nagy feltűnést keltett a városban a járókelők között a nyolc lovascsendőr között haladó tömeg. A sztrájkoló munkásokat a törvényszéki fiók­fogdába szállították ma éjjelre ideiglenesen, holnap reggel pedig- átkísérik őket a Csillag­börtönbe. A sajnáiatraméltó emberek a rek­kenő hőségben Sövényházától Szegedig több mint öt órán keresztül gyalogoltak, BELPOLITIKAI HÍREK. Bélutáni ülések a képviselőházban. A kormány köreiben komoly formában föl­merült az a terv, hogy a képviselőház ülé­seinek idejét délelőttről délutánra helyez­zék át. Az ülések délután öt órától kilenc óráig, szükség esetén tizenegy óráig is tar­tanának. A kormány legközelebb ezen terv kiviteli módozataira nézve érintkezésbe fog lépni az ellenzéki pártok vezéreivel. A képviselők fizetése. Budapestről jelentik: A képviselőház pénztáránál ma nagy volt a tolongás. Régi szokás szerint a hó utolsó nap­ján akarták felvenni a képviselők fizetésüket azonban szomorúan vették tudomásul, hogy a szükséges összeg nincs kiutalványozva. Csak holnap fogja az uj elnök, Berzeviczy Albert, az erre vonatkozó utalványt aláírni, ugy, hogy a 'y DÉLMAGYARORSZAG képviselők ezúttal csak 2-án jutnak a fizetés­hez. A fizetés ezúttal (a nem teljes negyedre) 1066 korona. Minisztertanács. Holnap délután öt óra­kor Khuen-Héderváríj Károly gróf elnök­letével minisztertanács lesz a miniszter­elnöki palotában. Tisztelgés a képviselőház elnökénél. A képviselőház újonnan megválasztott elnö­kénél, Berzeviczy Albertnél holnap délelőtt tizen­egy órakor tiszteleg a képviselőház tisztikara, Fennálló és megszűnt összeférhetetlensé­gek. A képviselőház mai ülésén a korelnök be­jelentette, hogy a házszabályok 21. §-a alapján a következő képviselők jelentették be, hogy a képviselőséggel összeférhetetlen állásban vannak: Namessny Mihály, Bakovszky Iván, Nyáry Al­fonz báró, Horváth Mihály, Vagyon Árpád, Bogdán Zsivkó, Kostyál Miklós, Szász Károly, Szcitovszky Béla, ifj. Molnár Viktor és Slezák Lajos. Ezek a képviselők a bizottságok és a plénum tanácskozásaiban addig nem vehetnek részt, amíg összeférhetlenségüket meg nem szün­tetik. Összeférhetlen állásuk beszüntetését bejelentették : Nagy Sándor, Szabó János, Ma­darassy-Beck Gyula, Lukács György, Rónay Jenő, Varga Gábor és Ertsey Péter. Az újvidéki függetlenségi pártból. Ballá Árpád, az újvidéki függetlenségi és negy­vennyolcas párt elnöke, ugy a törvényható­sági bizottsági, mint elnöki tisztségéről lemondott és a párt kötelékéből kilépett. Elhatározását lemondó levelében ezzel indokolja: „Torkig vagyok a közéleti szerepléssel, amely nekem csak keserűséget okozott. Habár a pártból ki­lépek, azért megmaradok annak, aki voltam, a függetlenségi és negyvennyolcas eszmék lelkes hivének." Llszí Ferenc hagyatéka — Pörölnek a rokonok. — (Saját tudósítónktól.) Liszt Ferenc, a zongora­király,'halála előtt egymilliós vagyonát végrende­letiig Wittgenstein született Jasnovszky herceg­nőnek hagyományozta. Lisztnek magyarországi rokonai, akik az örökségből semmit sem kaptak, részt követelnek mosta rnilliós örökségből. A Wei­márban 1896 augusztus tizenhatodikán kelt vég­rendelet szerint Liszt megjelöli a „Rothschild barátomnál Párisban elhelyezett vagyonrésze­ket", amelyeket Blondine leányának (Olivierné) és Cosimának (akkor Bülowné, később Wagnerné) hagyományozott. A vagyon nagyrésze Wittgen­stein hercegnő leányára, Hohenlohe hercegnőre szállott, ki ezidő szerint Liszt csodaszép wei­mári palotájában lakik. Liszt Ferencnek har­minchat emléktárgya, ajándékok, aranykoszo­ruk, serlegek, szobrok, mintegy 300,000 korona értékű tárgyak a Nemzeti Muzeum nyolcadik termében az I. és II. szekrényben vannak el. helyezve. A mester képeit, többnyire régi ola­szok munkái, néhány Munkácsy, köztük Liszt Ferenc portréját, a Szépművészeti Muzeumban őrzik. Liszt Ferenc magyar rokonai, unoka­testvérei szegény emberek. Egyik unoka­öcscse, Liszt Károly, Erzsébetfalván lakik, tanult munkásember, huszonegy évig dol­gozott a fegyvergyárban, onnét most nem­rég a munkáskizárások alkalmával neki is felmondtak. A többi rokonok: Liszt Magdolna, Liszt Anna, Liszt Katalin és Dinda Edéné szüle­tett Liszt Teréz. Ezek a rokonok a magyar örök­ségre tartanak igényt. A VI. kerületi jáx-ásbiróság mint hagyatéki biróság 1902-ben végzéssel elis­merte őket Liszt Ferenc magyarországi örökösei­nek. A Liszt-ereklyékből szeretnének néhány ezer koronához jutni. Szalay Imre, a Nemzeti Muzeum igazgatója kijelentette az örökösök szerint, hogy a Muzeum csakugyan nem tudja, milyen alapon jutott az ereklyékhez. Legföljebb ugy, hogy Liszt Ferenc a királyi zeneakadémiának volt az igazgatója és igy a kormány lefoglalta a ha­gyatékot, mert rögtön nem jelentkezett örökös. Az erzsébetfalvai Lisztek kérvényt adtak be a . 1910 július 1 vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz amelyben az ügy pörös uton kívül való elinté-' zését javasolják. A minisztériumban már Zichy János gróf elreferáltatta az aktát és a döntést a napokban már tudtára adják az örökösök ügyvédjéuek. Szalay Imre, a Nemzeti Muzeum igazgatója, a Liszt-ereklyék ügyében egy hirlapiró előtt kijelentette, hogy ő két évvel ezelőtt hallott először ezekről az örökösökről és már akkor tudtukra adta, hogy az erek­lyék elvitathatatlan tulajdonai a Nemzeti Mu­zeumnak. Akkor történt, hogy a biróság rájött egr kétezer koronás Liszt-hagyatékra, amelvet Liszt Ferenc egy budapesti intézetnél helye­zett el, de megfeledkezett róla és a pénz ott maradt. Ékkor kei*3stek örökösöket, jelentkez­tek, de hogy mi lett a pénzzel, nem tudia. nem is érdekelte. Egyszerű munkás- és parasztemberek voltak, Sopronmegyéből valók Az ereklyék is szóba kerültek, de akkor ő be­bizonyította, hogy a jogos és törvényes örökös utódia, Hohenlohe hercegnő, ezeket a Nemzeti Muzeumnak ajándékozta. Levél, okirat van róla. De nem is lehet a Nemzeti Muzeumról föltételezni, hogy jog nélkül megtartson ilyen értékes dolgokat, Ha pörre kerül a dolog, be­bizonyítja, hogy az ereklyék a Nemzeti Mu­zeum tulajdonai. — Személyi hir. Ruffy Pál dr, az állami gyermekmenhelyek országos felügyelője, Szege­den tartózkodik. — Harc a Vatikánnal. Madridból je­jentik: Canalejas spanyol miniszterelnök mindenáron ura akar lenni szavának. Még egy márciusban tartott beszédében kijelen­tette, hogy küzdeni fog a kolostorok és szerzetesrendek folytonos szaporodása ellen. Nemsokára tárgyalásokat kezdett a Vati­kánnal a szerzetesrendek leszállítására nézve ; á Vatikán • huzta-halasztotta a tár­gyalásokat, a főpapság pedig szinté lázadó hangulatban kijelentette, hogy a szerzetes­rendek csak az egyháznak tartoznak fele­lősséggel és semmi közük a kormányhoz. A kormány erre azzal felelt, hogy rendele­tet adott ki a hatóságoknak s utasította őket, hogy szigorúan ellenőrizzék a kongre­gációk dolgait és hajtsák végre az idevo­natkozó törvényeket. Ezután pedig kiadt.-^c az ismeretes királyi rendeletet, amely meg­engedi a nemkatolikusoknak, hogy „vallási jelvényeiket" használhassák. A Vatikán ezt a rendelkezést is a konkordátum és a katoli­kus vallás sérelmének minősítette. Köve­telte a régi rendszer visszaállítását, amely szerint például egy protestáns templomra semmiféle olyan jelvényt nem szabad Clt kitenni, ami elárulta volna annak célját. Többek között még utcára nyíló ajtót sem volt szabad az ilyen templomokra alkal­mazni, mert ez a „vallási megnyilatkozás1' mélyen sértette a katolikus vallást A pápa tiltakozása, a főpapság, az ariszto­krata hölgyeknek a kormány ellen indított agitációja mitsem használt. ^Canalejas szigo­rúan ragaszkodik a megváltozott viszonyok között életszükségletté vált intézkedések végrehajtásához. Amint Madridból sürgöny­zik, a miniszterelnök elrendelte kétszázötven kolostor bezárását és az illető szerzetesren­dek föloszlaíását, amelyek nem engedelmes­kednek a kormány uj rendeletének. A kor­mány intézkedéseinek súlyt és erőt ad az a körülmény, hogy az antiklerikális elem egész Spanyolországban megmozdult és hatalmas­akciót indított a klerikálisok ellen. — Cook kísérőjének pöre Peary ellen. Berlinből jelentik: Ma tárgyalta a biróság Cook kísérőjének, Franké Rudolfnak az ügyét, aki Peary-1 a sarkutazás alkalmával összegyűjtött prémek, halcsontok ós más apró tárgyak feléért pofii. Szerinte közötte és Peary között erre nézve előzetes megállapodás volt. Az elsőfokú bíróság elrendelte a bizonyítást és evégből Cookot is megidézte a következő tárgyalásra. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom