Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-31 / 60. szám

1910 Julius 28 DÉL MAGYARORSZÁG 17 Háziasszony, mini orvos. fi gondos anya. — Diététikus táplálkozás, — fi gyümölcs gyógyító hatása. A jó háziasszonynak a háztartás ezernyi teendőjén kivül nem kis gondot okoz a család egészségének fentartása. A szerető anya féltő gonddal ügyel arra, nehogy a gyermekek elrontsák érzékeny gyomrócskájukat és a világ minden kincseért nem adna nekik olyas valamit enni, ami esetleg ártalmukra lehet. Amilyen helyes ez a szülői gondoskodás, ép annyira helytelen, hogy egyes anyák ezt az óvatosságot a túlzásba viszik és a diététikus táplálás folytán a szó szoros értelmében elkényezztetik a gyermekek gyomrát, amely azután tényleg megérzi a megszokott táplálkozási módtól való legkisebb eltérést is. Az anyai gondosságnak ezt a túlzásba hajtását annál kevésbé lehet helyeselni, mert a fiatal, egészséges gyomor könnyen elbir rendes körülmények között olyan ételeket is — természetesen nem mértéktelenül — amelyek „nehéz"-ként ismeretesek. De helytelen ez azért is, mert az anya állandó rettegésben él, úgyszólván nem tesz egyebet, mint hogy folyton az „egészségre vigyáz". Ez lesz az életcélja, pedig régi orvosi axióma, hogy nem azért élünk, hogy az egészségünkre vigyázzunk, hanem azért vigyázzunk az egészségünkre, hogy éljünk. Az élelmiszerek között, melyektől az anyák leginkább féltik a gyermekeket, szerepel a gyümölcs. Mértéktelenül élvezve tényleg veszélyes is az egészségre, de kis mértékben egyenesen gyógyszer. Tekintélyes orvosok ajánlják például vértisztitó gyanánt a szőlőt. Csodás hatást fog elérni az az ember, aki reggelenként megeszik fél kilogramm szőlőt. A gyermek adagja természetesen kisebb, de egy fürt szőlő még a legkisebb gyermeknek sem árthat. A fekete szőlőnek e mellett megvan az a jó tulajdonsága is, hogy szerfölött tápláló. Ha valamely gyermek irtózik a tejtől, adjon az anya neki reggelenkint egy fürt fekete szőlőt, amely a tejet teljesen pótolni képes. És ezt minden gyermek szívesen elfogyasztja. Semmi szükség sincs tehát arra, hogy erőszakkal itassuk meg a tejet azzal a gyermekkel, akinek minden pohár elfogyasztása valóságos kínszenvedés. Ha a gyomoridegek nem működnek rendesen és emiatt állandó az étvágytalanság, gyógyszerként ismét gyümölcsöt ajánl igen sok orvos. Alma, füge, retek, mindmegannyi igen jó étvágygerjesztő és jót tesz gyermekével az anya, ha ezekből a gyümölcsökből ad neki egyszeregyszer, ha azt látja, hogy a gyermek undorodik az étkezéstől. Esténkint egy kis szeder erősiti az álmot. Az étvágytalan gyermek reggeli előtt egyék meg egy fügét, egy szelet almát, vagy narancsot. Ha ezt a kúrát négy hétig folytatja, a kedvező hatás elmaradhatatlan. Nem árt azonban, ha a javulás után is ad az anra gyermekének hetenként kétszer gyümölcsöt. Az elfogyasztott gyümölcs soha se legyen sok. A mennyiségnél a gyermek kora irányadó, valamint az a körülmény, mennyire szokta meg egyébként a gyümölcs élvezését. Hatalmas gyógyitóerő van a görögdinnyében és a citromban. Különösen fejfájás ellen mesésen hat a citrom. Ha a férj erős főfájásról panaszkodik, aggódó felesége forró feketekávéba beönt egy citrom levét, amit ha a férj jó forrón elfogyaszt, utána pedig egy félórát pihen, a főfájás megszűnt. Ennek a házi gyógyszernek a hatása ugyanaz, mint a pilulák számtalan fajtájának) amelyeket főfájás ellen használnak, annyival pedig előnyösebb, hogy az idegekre nem hat oly károsan, mint amazok. Nagyon természetes, hogy kolera- ós tífuszjárvány esetén a gyümölcs élvezetéről leghelyesebb teljesen lemondani és egyébként sem szabad soha gyümölcscsel a gyomrot megterhelni. Mert amilyen ajánlatos a mérsékelt gyümölcsfogyasztás, épp annyira veszedelmes, ha annak élvezete tul megy az emberi szervezet kívánta határon. Vannak anyák, akik azért nem adnak gyermekeiknek gyümölcsöt, mert az nyalánkság és mint ilyen, fölösleges. Ez a fölfogás nem állhat helyt. A gyermek szervezetének szüksége van gyümölcsre, a gyermekek egészsége érdekében helyesen teszi minden anya, ha mindennap ad gyermekeinek gyümölcsöt. Csak a szükséges mértéket kell betartani és arra ügyelni, hogy a gyermek ne egyék több gyümölcsöt, mint amennyit a szülői gondosság juttat számára és különösen tartózkodjék az éretlen gyümölcstőlFőzés elektromossággal. A mindennapi élet nagy területei közül a háztartás az, amelyben az elektromosság — a világítástól eltekintve — legkevésbbé tudott eddig jelentékenyebb szerephez jutni. Sajátságos körülmény, hogy hölgyeink, mint a háztartások teljhatalmú intézői, kik a divat minden újításának oly bámulatos mohó gyorsasággal hódolnak be, e tekintetben a legszilárdabb konzervatizmust tanúsítják. Csakis ennek tulajdonitható, hogy mindazok a kísérletek, melyek az elektromosságnak a háztartásban való alkalmazására tétettek, nem találkoztak azzal az érdeklődéssel, amely a feltalálókat e téren való fejlesztésre, tökéletesítésre serkentette volna. Az elektromosság tudvalevőleg szintén nem egyéb, mint az energiának egyik neme, mely tetszés szerint alakitható át másfajta epergiává, például melegséggé. Ha az elektromos áram áthalad valamely vezetőn, akkor az energia egy része melegséggé alakul át, mely rósz annál nagyobb, minél nagyobb részét képezi az illető vezetékdarabb az egész áramkörbe kapcsolt ellentállások összességének. Ha például egy villamos izzólámpát bekapcsolunk az áramkörbe, akkor a lámpa által „fogyasztott" energia átalakul melegséggé. Ez a melegség az, amely a lámpa fonalát izzóvá teszi. A legegyszerűbb elektromos melegítő vagy főzőkészülék különben maga az izzólámpa. Ha egy izzólámpát egy pohár vizbe vagy tejbe teszünk (ugy azonban, hogy a víz a fémfoglalatot ne érintse, mert az könnyen rövid zárlatot okozhatna) és azután bekapcsoljuk (előbb bekapcsolni azért nem ajánlatos, mert a meleg lámpa a hideg vizbe téve elpattanhat) akkor a pohárban lévő folyadék csakhamar föl fog melegedni, sőt néhány perc alatt forrásba is jöhet. Még ezen primitív berendezéssel is meglehetős tökéletesen használhatjuk ki az elektromos áramban rejlő energiát, mert csak az a 10°/0-on aluli rész vész el, ami fény alakjában a folyadékon keresztül kisugárzik. Ha a folyadék nem átlátszó (pl. tej) vagy a pohár van át nem látszó anyagból (pl. cserép, fém, porcellán stb.), akkor még ezen csekély veszteség is elkerülhető. A melegség egy része elvész még azáltal is, hogy a pohár tömegét is föl kell melégiteni, ezért célszerű a vékony falu poharat választani, más része pedig a folyadékban levő melegnek hő kisugárzás által távozik, ezen ugy segíthetünk, ha a poharat valamely hőszigetelő anyaggal, pl. kendővel vesszük körül. Két deciliter hideg tejet pl. 32 gyertyafény erejű közönséges izzó lámpával 2 perc alatt langyossá tehetünk. Egy ilyen lámpa áramfogyasztása a szegedi egységárak mellett 2 perc alatt pedig mindössze 2/« fillért tesz ki. Azok a villa mos főzőkészülékek, melyeket a kulonbozo gyá ,rak forgalomba hoznak, mind ezen az elven a lapulnak, lényeges alkatrészük ugyanis egy nagy ellentállásu elektromos vezető, mely m inden oldalról jó hőszigetelővel van körülvéve, cs ,Upán ott nem, ahol a melegítendő tárgygyal ki jii érintkezés utján a meleget átadnia. Ezefe a készülékek majdnem kivétel nélkül a be nnük keletkező meleg legnagyobb részét haszj íositják és ezért gazdaságosság tekintetében (hacsak az elektromos áramot nem túlságos dr ágán fizetjük) minden más, jelenleg használato? ; főzőkészülék fölött állanak. Ujabban különc ,sen Németországban kezdenek a villamos főző készülékek gyakorlati alkalmazására nagyobb f igyelmet fordítani. Kiderült ugyanis, hogy a vi llamos főzőkészülékek nemcsak kényelmesei i kezelhetők, hanem sok esetben még olcsóbbak is más főző alkalmatosságoknál. Hogy mégis < sdi üg nem terjedtek el nagyobb mértékben, eu mf 3k oka részben előítéletekben, részben pedig a> z áramszolgáltató társaságok helytelen tai • i/.a -politikájában keresendő. E kérdésről Wilke% in i az E. T. Z.-ben hosszabb tannlmányt irt, m< )l yb, 51 az Elektrotechnika nyomán az alábbiakat kjöz öljük: Mig kilówatt áram 865 kalóriát, 1 köbméter gáz 5000 karóliát fejleszt, addig 1 kg. jó minősé gü szén 7000 kalóriát is szolgáltat. Ha 1 kilő* 'attóra áram árát 16, 1 m« gázét 13 ós 1 kg. s zén árát 3 pfenniggel vesszük föl, akkor 1000 kf flória termelési költsége: szénnel 0,43 pf. gázzal ..... 2,60 „ elektromos árammal 18,50 „ Látjul t tehát, hogy a gázzal előállított melegmennyis ég 6-szor drágább a kőszénből előállítottal s zemben; viszont az elektromos áram szolgált? -tta melegmennyiség 7-szer drágább a gázzal s .zömben. Ezeket a számadatokat egymás mei !lé állítva, nem csodálkozhatunk azon, ha az eh jktromos uton való főzésre a priorisztikusan ki mondják, hogy az nem lehet gazdaságos. Ha ellenben tekintetbe vesszük, hogy a gázzal ví iló fűtés és főzés sikeresen fölvette a versenyt a szénnel, dacára annak, hogy papiroson 6-szo r drágább, nem lesz érdektelen kutatnunk oly motívumok iránt, melyek hasonló módon az ; elektromos főzésnek még a gáznál Í8 gazdasági >sabb volta mellett szólanak. A széntüzelés a háztartásban számos hátránynyal bir. A szénká lyhának ugyanis igen rossz a hatásfoka és a z eltüzelt szén fejlesztette melegmennyisé. j legnagyobb része a kürtőn távozik el. A széi itüzhely tüzelése nem szabályozható és ezen a réven is igen sok szenet pazarolnak el. Mindé: sen felül a széntüzelés kezelőszemélyzetet is i; fényei. A gáztí izhely tisztább, kezelhetőbb és kényelmesebb é; ! ezen felül a gáztüzelésnél csekélyebbek a me tagveszteségek is. Wilkens már most fejtegeti i i, főzésre használt gáz hátrányait. A gáztüzhel; pben a gáz elégetéséhez levegőre van szükség. , égéstermékek a fejlesztett melegmennyiséi j tekintélyes részét magukkal ragadják, miált al a tüzelés hatásfoka rosszabbodik. Evvel sze ,mben az elektromos főzéshez levegőre nincs szü kség, égéstermékek tehát ily melegveszteség ek nincsenek. Az elektromos főzőberendezések tisztábbak, kényelmesebbek, kezelhetőbbek ( is higienikusabbak a gáztüzhelylyel szemben. Mindezekből a tényezőkből csakis % tüzelés \ i&tásfokát tudjuk számokkal értékelni, ™Í£ a_ tö itbi előny számokban nem fejezhető ki. Tüzelési hatásfokról lévén szó, a kísérletre vagyunk utalva. Ritter E. R. mérnök különbőz« tűzhelyen beható kísérleteket, végzett és kisérleteinel : eredménye igen meglepőek. Egy esj tendei átlagban 4100 kg. szén, 800 m» gaz es 60 0 kilowattóra elektromos áram a főzés szempont iából egyenértékűek, feltéve, hogy direkt fútt sü elektromos főzőedényeket alkalmadnak. Ha 100 kg. szén arát 3,25 márkával, 1 m' gáz araf 13 pfenniggel és 1 kilowattóra áramét 16 plenj aiggel vesszük fel. akkor egy 4 személybő^ allo háztartás konyhatüzhelyének évi tüzelési kö! itsége a következő összegekre rúgna: széntüzelésnél ... 133 gáztüzelésnél . . . 104 elektromos főzésnél . 96 márka