Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-30 / 59. szám

1910 július 30 DÉLMAQYARORSZÁC 5 bajjal is komplikálódhat. A tragikus sorsú hivatalnok egyébként tul van már a veszélyen, de betegsége még sokáig tarthat. A szegedi „gyémántcsalás." — Szédelgés vagy iparügyi kihágás? — (Saját tudósítónktól.) Pénteki számunkban a Szegeden, más vidéki városokban és a fővárosban keringő hirek alapján nagyarányú ékszer-szédelgésről adtunk hirt, amely valódisága esetén kétségtelenül az utolsó évek bünkrónikáinak az élére kerülne. Késő este kaptuk a jelentőségteljes híradást, ugy, hogy a forrás teljes hitelessége, a tények valódisága után kellően nem kutathattunk. A ma rendelkezésünkre álló adatok alapján megírhatjuk, hogy az első pillanatban nagyarányúnak látszó ügy még nem tisztázódott, teljesen. Bizonyos, hogy a Szegedi Hitelbank nem tett följelentést a rendőrségen gyémántcsalás miatt, hogy a bank zálogházában hamis gyémántokat nem helyeztek el és így a pénzintézet kárt sem szenvedett. A Hitelbank zálogintézetének Sehwarz Adolf nevü becsüse egyszerűen fölhívta a rendőrség figyelmét egy Goldberger Hermann nevü kecskeméti ügynökre, aki iparengedély nélkül évek óta helyezett el a szegedi zálogházakban silány értékű gyémántokat. Somogyi Szilveszter dr főkapitány egyelőre csak ipari kihágás miatt indította meg a nyomozást. Érdekes, hogy a szegedihez hasonló „gyémántcsalás "-ról kaptunk ma jelentést a dunántuli Szombathelyről. Az ügy eddigi fejleményeiről ezeket a hiteles adatokat szereztük meg: (A szegedi történet.) Csütörtökön megjelent a rendőrségen Sehwarz Adolf, a Szegedi Hitelbank, zálogintézetének a becsüse és fölhívta Somogyi Szilveszter dr főkapitány ügyeimét arra, hogy Goldberger Hermann kecskeméti ügynök évek óta. silány értékű gyémántokat hoz forgalomba a szegedi piacon. Sehwarz nem tett forrnaszerü följelentést és a valódinál jóval magasabb értéken forgalombahozott gyémántokra azért hivta föl a főkapitány figyelmét, hogy megakadályozza, hogy továbbra is eláraszszák a szegedi piacot silány gyémántokkal. Azok alapján, amiket Sehwarz a rendőrségen elmondott, a főkapitány csak iparügyi kihágás miatt indította meg az eljárást. A rendőrséghez eljutott hirek szerint azonban Bach Antal szegedi ékszerész, a Hitelbank zálogintézetének ellenőrző becsüse olyan dolgokról is tud, amelyek alkalmasak arra, hogy azok alapján csalás miatt is megindítsák a nyomozást. A főkapitány be fogja idézni Bach Antalt, nagyrészt az ő vallomásán fordul meg, hogy indul-e bűnügyi nyomozás ebben az igazán különös és ma még szinte érthetetlen ügyben. Azok a hirek, amelyek arról kerültek forgalomba, hogy a Szegedi Hitelbank zálogosztálya a „gyémántcsalás" következtében nagyobb öszszeggel károsodott volna, teljesen alaptalanok_ A Hitelbank zálogintézete március elseje óta áll fönn, zálogállománya mindössze harminchatezer korona, ennek is csak harmadrészét, tehát tizenkétezer koronát adták ékszerekre zálogkölcsönül. Goldberger-fóle gyémánt pedig egy sincs ebben a zálogházban. Somogyi Szilveszter dr főkapitány kijelentette munkatársunk előtt, hogy ebben az ügyben följelentés nem érkezett hozzá. Azok alapján, amiket tud, csak iparügyi kihágás miatt indíthatott eljárást. Ha a további kihallgatások során, vagy égy hozzáérkezett följelentésből az fog kitűnni, hogy itt csalásról is szó van, azonnal megindítja a bűnügyi nyomozást. Beszéltünk Bach Antal úrral, a Hitelbank aálogintézetének másik becsüsével is. Szerinte évek óta helyeztek el Goldberger Hermann és itteni ekszponensei a szegedi zálogházakban a valódi értékűnél jóval silányabb értékű gyémántokat, amelyek nagy részét kiváltották azok, akik később a zálogcédulákat megvették. Elsősorban hát a szegedi közönség károsodott. Előadta Bach ur, hogy ezekre a gyémántokra fölhívta az ékszerészek figyelmét az ékszerészek szaklapja is. Nem hamiskövek voltak ezek, hanem ugy voltak csiszolva, különösen keretezve, hogy nagyon könnyen megtéveszthették a szakembert is. Azok a gyémántok, amelyeket Goldberger Szegeden elhelyezett, kétségtelenül nagy értéket képviselnek. (A szombathelyi gyémántok.) Ugyanilyen csalásról értesít bennünket szombathelyi tudósítónk. Szombathely városa két év előtt saját kezelésében zálogházat nyitott. És alighogy a kis boltot megnyitották, két idegen gráci kisaszszony jelent meg a zálogházban és gyönyörű brilliáns ékszerek elzálogosításával próbált szerencsét. Az ékszereket a zálogház fölbecsülte és adott érte négyezer koronát. Az üzlet megkötése után a brilliántos hölgyeket a rendőrségnek a figyelmébe ajánlották és a rendőrség le is tartóztatta mind a két dámát, akikben nagystílű szélhámosokat sejtettek. Egy éjszakát rendőri őrizet alatt töltöttek a hölgyek, de másnapra tisztázták magukat, a rendőrség meggyőződött róla, hogy becsületes uton-módon jutottak a brilliánsokhoz és az üzlet mögött nem rejlett semmi sötétség. A hölgyek azóta már másfelé kereskednek ha- j sonló brilliánsokkal, mert kiderült, hogy ez a rendes foglalkozásuk. Az egyik asszony férje ugyanis Amsterdamban a gyémántcsiszolóban dolgozik, ahol a hibás vagy másodrendű gyé. mántokat a benfentesek potom áron megkapják és mint kifogástalan ékszereket bocsátják forgalomba, természetesen szintén mérsékeltebb árakon. A remek ékszereket a hölgyek Szombathelyen nem tudták eladni, de értesülvén arró^ hogy a szombathelyi zálogház még kezdő intézet, ahol még a vezetők nincsenek tisztában minden praktikával, megpróbálkoztak vele a szombathelyi zálogházban. Az üzlet sikerült is, egy ottani ékszerész szakértőként megvizsgálta az ékszeraket és ugy találta, hogy az ékszerek föltétlenül megérnek annyit, amenynyit érte a hölgyek kérnek, sőt állítólag olyan kijelentést is tett, hogy amennyiben a városi zálogházban az ékszerek visszamaradnának, hajlandó azokat maga is a zálogházi áron átvenni. Elfogják Crippent. — A «Monterose» födélzetén. — Londoni jelentések szerint talán még soha olyan lázas izgatottságot nem keltett bűneset, mint az amerikai fogorvos gyilkossága. A lapok úgyszólván naponta külön kiadásokat rendeznek és a közönség elkapkodja az ujabb híreket. A bünügyi rendőrség ma hivatalos jelentést adott ki, hogy hétfőn, vagy kedden fog az első hiteles hir Londonba érkezhetni a Monteroseról. Akkorára várják Rimsoukiba a hajót. Ha valónak bizonyul, hogy Crippen és Le Neve Etel a Monterosen menekültek, akkor a jövő hét első napjaiban a rendőrség kezére jutnak. De addig a bünügyi rendőrségnek még mindig alapos kétségei vannak, hogy a szökevénypár ezen a hajón menekül Kanada felé. Londonból táviratozzák : Egy újság ma reggel különkiadásban közli, hogy a Monteroseról dróttalan távirat jött az amerikai partra azzal a hírrel, hogy Crippen és Le Newe Etel tényleg a hajón vannak. A Lawrentic gyorsgőzös tegnap reggel Belle Isle magasságában haladt el és táviratot küldött Rimsoukiba azzal az utasítással, hogy amennyiben a Monterose hamarabb érkeznék a kikötőbe, tartóztassák le mr. Robinsont és fiát, aki férfiruhában menekülő leány. A meggyilkolt Crippennó huga és sógornője Quebeckben várják a Monteroset, hogy agnoszkálják a szökevénypárt. Ha Crippen tényleg a Monterosen fog érkezni Rimsoukiba, onnan már rendőri felügyelet alatt kisérik Quebeckbe, majd a kivándorlók törvényszéke elé állítják és kiszolgáltatják az angol rendőrségnek. Londonban attól félnek, hogy ez a nyom hamis, mert akkor a szökevénypár egynehány heti egérutat talált, mivel a rendőrség minden más nyomot elhanyagolt, annyira biztosnak hiszi, hogy Kanada első kikötőjében kézrekeritik a gyilkos orvost, ha a Monterosen utazik. Berlinből jelentik : A Tageblatlnak táviratozzák Ne'wyorkból : A. Montreal Star igazgatósága Montrealban táviratot kapott a Monteroseról, amely különben a Canadan Pacific hajója, hogy Crippent és miss Le Neve Etelt Kendal kapitány Montrealban ki fogja szolgáltatni az angol rendőrségnek. Londonból jelentik : A Grampian személyszállító gőzös nyílt tengeren találkozott a Monteroseval s annak fedélzetéről dróttalan táviratot kapott. A telegramm ezt tartalmazta : „Crippen a fedélzeten! Személyazonossága kétségtelen !" Hétfőn reggel kell Rimsoukiba érkeznie a Monterosenak, ha csak a nagy köd miatt nem fog késni. Father Point kikötőjében két kanadai detektív várja a Monteroset. A két rendőrbiztos fel fog szállani a hajóra és Quebeckbe kiséri. Akkoráig már ott lesz Dew londoni rendőrfelügyelő és a kivándorlási törvényszék előtt igazolni fogja a szökevénypár személyazonosságát, mire Crippent és Le Neve Etelt kiszolgáltatják Dewnek. Életmentő ló. — fiz aradmegyei rablótámadás. — (Saját tudósítónktól.) Megírtuk, hogy Hámory László országgyűlési képviselő kurticsi birtokán Mihaleczky Pál szolgát megtámadták s kirabolták. A merénylet részleteiről kapott értesítések rendkívül érdekessé teszik ezt az esetet. A megtámadott s súlyosan megsebesített embert egy ló mentette meg a biztos haláltól s ez a különös körülmény egészen a mozgófényképszínházakban látható megható rablóhistóriák közé sorozza a merényletet. Vasárnap délután az aradmegyei Kurtics és Simánd községek között történt a rablótámadás. Hámory László ezerötszáz korona, készpénzzel a postáx*a küldte Mihaleczky Pál nevü szolgáját. Mihaleczkynek az uradalom egy másik szolgája, Goldis János segített fölkantározni a lovat. Délután három órakor indult el a lovasember a pusztán. Alig indult el az országúton, nem messze a birtoktól, elébe állt egy ember és megfogta lovának kantá: zárát. Mihaleczky csak ekkor vette észre, hogy Goldis János szolga-társa állotta útját. Nem volt ideje azonban kérdezősködni, mert ez fokosával ugy fejbe ütötte a gyanútlan embert, hogy azonnal összeesett. A földön fekvő embert aztán addig ütötte fokosával a merénylő, amig csak azt látta, hogy mozog. A szerencsétlen megtámadott ember a rettenetes ütések alatt sem vesztette el eszméletét, de ugy tett, mintha meghalt volna és nem is mozdult. Jól tudta, hogy ha életjelt ad magáról, a merénylő kérlelhetlenül végez vele. Amikor látta Goldis, hogy áldozata már nem mozdul, kinyitotta a nyakán lógó táskát s az ott talált ezerötszáz koronát magához véve, elmenekült. Előzőleg azonban a leütött ember Wát elrejtette. Alig távozott el a gazember, rövid idő múlva hangos nyerítéssel visszaérkezett Mihaleczky lova. Az okos állat addig lökdöste fejével a földön eszméletlenül fekvő gazdájának fejét, mig ez magához tért. Annyi ereje még volt a borzalmasan összevert embernek, hogy nagy erőlködéssel fölmászott hü lova hátára, de ott már élettelenül feküdt lova nyakába. Az okos állat lassú léptekkel vitte teljesen elkábult gazdáját a kurticsi birtokra> ahol azonnal orvosi kezelés alá vették a súlyosan megsérült embert. Az ő vallomása után indította meg a kurticsi csendőrség, másnap, hétfőn reggel a nyomozást. Elsősorban a merénylő Goldis simándi lakására ment a csendőrség. Goldist, aki különben közeli rokona Goldis román püspöknek, otthon találta a csendőrség, amely azonnal letartóztatta a merénylőt. Nyomban megmotoz