Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-28 / 57. szám

1910 julius 31 DÉLMAGYARORSZAQ 3 nak nevezik. Ez a fölfogás téves, mert a hadseregbe fektetett költség nem áldozat, hanem gyümölcsöző befektetés. Kérdi, hogy a tüzkárbiztositás áldozat-e, vagy hasznos befektetés ? Senkise hajlandó ezt az előbbinek bélyegezni. Sajnos, a köztudatba sikerült egészen átvinni, hogy a hadsereg önző célú, gyümölcstelen intézmériy. Ennek megcáfolására az egyes európai államok haderejének statisztikáját és a hadügyi kiadások összehasonlítását ismerteti. A monarchia valamennyi nagyhatalomnál kevesebbet költ katonai célokra, ami természetszerűleg azoknak nagyobb fejlettségével • jár. így a haditengerészet terén a monarchia összkiadásai 59 milliót tesznek ki. Ezzel szemben Olaszország 154, Oroszország 220, Franciaország 319, Németország pedig 410 milliót költ haditengerészetre. A nagyobb hadügyi büdzsével dolgozó országoknak nagy előnyük még a nagyobb és képzettebb tisztikar és az erősebb hékelétszám. Ezt nekünk is követnünk kell, ha nem akarjuk, hogy összes eddigi hadügyi kiadásaink, kárbavesszenek. Nagyfontosságú körülmény a hadsereg erősségében a tüzérség minősége. Nekünk szükségünk van tüzérségre, ha lépést akarunk tartani a külfölddel. Fölkiáltások balról: Magyar tüzérségre ! (Mozgás. Elnök csönget.) Hasai Samu : A kétéves katonai szolgálatról szól. (Halljuk!) A kétesztendei szolgáiafc előnye katonai szémpontból az, hogy kiküszöböli a póttartalékot, vagyis egységes képzettségű hadsereget ad a vezetőség kezébe. Hátránya viszont az, hogy a lovasságnál'és a lovas tüzérségnél kevés a kétévi kiképzési idő. Pénzügyi szempontból is drágább a kétévi szolgálat. Több golyó kell, mert minden katonának bizonyos számú lövést kell tennie, hogy aránylag jó céllövő legyen. Ugyanez áll a műszaki csapatok kiadásaira is. A hadséreg nem akarja az országnak ezt a túlterhelését, Mi katonák se vagyunk analfabéták, mi sem akarjuk a nemzet erőviszonyait megbénítani. A hadsereg csak egy része a nemzet erejének, épen ugy, mint a nemzet kuiturája, politikai viszonyai, kereskedelme, ésatöbbi. (Percekig tartó helyeslés és taps.) Bakonyi Samu tegnapi beszédére vonatkozólag jelenti, hogy a kormány a kilences bizottság programján áll (Taps és helyeslés) és igyekezni fog végrehajtani, ami e programból még hiányzik. Kéri a Házat, ne fogadja el Bakonyi Samu önálló hadsereget követelő határozati javaslatát. Egy hang a miniszter mögött: Nem is fogadják el! (Zajos derültség.) Hazai Samu: Ismételten kéri a Házat az ujoncjavaslat elfogadására. (Zajos éljenzés és taps minden oldalon.) Apponyi fölszó!a!ása. Apponyi Albert gróf : Nem akart fölszólalni, de a honvédelmi miniszter okos beszédében olyan kijelentést, tett, hogy a véderőtörvény még nagyon kezdetleges stádiumban van és ezért néhány figyelmeztetést kíván intézni a hadsereg kérdéséhez. Polemizál Hazai fejtegetéseivel, melyek szerint a monarchia pénz- ós véráldozatai csekélyebbek, mint a többi nagyhatalmakéi. Az áldozatok mértéke, melyeket valamely állam a véderő érdekében hozni kénytelen, összefüggésben van az állam hatalmi hivatásával és kötelességével. Nálunk erre nincs nagy szükség és a hadsereg vezetőségének nem a kvantitatív ekszpanzió, hanem a kvalitatív tökéletesítés lenne a feladata. Elismeri, hogy a mi hadügyi kiadásaink nem túlságosan súlyosak, de mi az oka akkor annak, hogy nálunk a köztudatba beévődött a hadügyi kiadások fölösleges súlyossága ? Nem a hazafiatlanság, a részvétlenség, az emberi elmék- kisebb fölfogóképessége, hanem a merev ellentét az oka, amely Magyarország egész jogi strukturája és a hadsereg szervezete közt fennáll. (Taps a baloldalon.) Ezen az ellentéten nem visz át bennünket semmiféle okoskodás, ez mélyen bent van a nemzetben és csak akkor fog megszűnni, ha meg akarunk szűnni nemzet lenni. Ha azt akarjuk, hogy a harctéren érvényesüljenek a győzelem elemei, küszöböljük ki ezt az ellentétet. Ezt nem lehet megszüntetni, ha bármilyen többséggel is szavazzuk le, élni fog az a lelkekben, mig meg nem szűnik. A közjogi ellenzék a meglévő törvények keretén belül akarja a hadsereget magyarrá tenni, a meglévő értelmi ellentéteket megszüntetni. A kilences bizottság programjában megnyugtatót nem talál, mert ez csak egy keret, amelyben olyan kijelentések vannak, melyekből ujabb sérelmek származhatnak a nemzetre. Még ha a kormány azt mondaná, hogy csak ugy megyünk bele a véderő fejlesztésébe és a véderőtörvény reformjába, ha a kilences bizottság programja megvalósittatik s. ez esetben az ellenzéknek egy szava sem volna. Minthogy azonban ezt a A fiókkulcsok a kredencen vannak (a törött teáscsészében) a Wagner ur gázsija pedig 1-éig ki van fizétve. Isten veled drágám, haldokolva is rád gondol Ferkéd." — Mi történt? — kérdezte a Kata aszszony barátnője, mikor vendége holthalványan hátra dőlt. Kata asszony azonban nem felelt a kérdésre, hanem zihálva magára kapta a kalapját (a jó isten tudja, hogy sikerült ez neki!) és a következő pillanatban már fuldokolva rohant végig a Károly-köruton, hogy haldokló férjét még egyszer meglássa. Mint esett, hogy az utcán senkit sem döntött föl, mint volt lehetséges, hogy a megdöbbent Julcsa lépést tarthatott vele, mint állta meg, hogy a körúton hangosan sirva nem fakadt ? Mindezt csak az a hatalmas lény tudja, aki a legbolondabb kis teremtésekre is gondot visel. Kezdjük csak ott, hogy Kata dobogó szívvel roskadt le az ebédlő divánja elé, amelyen egy fölöttébb egészségesnek látszó úriember pihegett haldokló őz módjára. — Mit tettél, oh, mit tettél drágám ? — zokogott szivettépően Kata asszony. Ferenc ur ekkor összeszoritotta a fogát, (mintha keblén a poklok tüzét érezné), aztán sötét kétségbeeséssel kiáltotta : — Mazagrant ittam . . . mazzagrant . . . mazzagrrrrant . . . Egy egész vizespohár mazzagrrrrrant ... Kata asszony megtörve esett le az ura keblére, majd félig halálra válva kérdezte: — És . . . miért . . . ittad a mazagrant?.. Ferenc ur túlvilági mosolylyal meresztette a szemét a plaíondra: — Miért? Azt kérded, hogy miért. Mert immár a közömbös idegenek is tudják, hogy a feleségem gyűlöl . . . Inkább a sötét sir mélye, mint a szégyen és a megalázás . . . — Hát honnan tudták az idegenek, hogy gyűlöllek ? — dadogta Kata asszony bágyadtan. Ferenc ur remegve markolt dus fekete fürtjeibe, aztán rémesen fölkacagott. — Honnan? Haha! Még a gyermek is látja, hogy gyűlölsz, ha a galléromat megnézi. Avagy engedné-e a szerető feleség, hogy az ura kirojtolt gallérral jelenjék meg ebéd után a kaszinóban ? Inkább a sötét sir, mint a kirojtolt gallér, mint az imádott lény közönye ! A férfiú, Kata, nem élhet tovább, ha gallérja zilált és kirojtolt. Ég veled drágám ... ég veled ... a viszontlátásig . . . Ferenc ur sóhajtva fordult a fal felé, Kata asszony pedig megsemmisülve susogta : — Egy gallér miatt . . . egy kirojtolt gallér miatt ... — A gallér is van annyi, mint a sörkréta ! — szólott kísérteties hangon Ferenc ur. Kata asszony ekkor végső energiájával orvosért küldött, — és a többit minek mondjam tovább, nyájas olvasó ? A jó isten ezut tal ls csodát müveit: a mazagran (ami egyébként jégből, fekete kávéból, cukorból és konyakból áll) nem ölte meg Ferenc urat. Este a két öngyilkos együtt ment el va csorálni a Hungáriába s a férj, a harmadik üveg pezsgőnél, ünnepies becsületszavát adta, hogy sohasem iszik többé mazagrant. Hogy e kijelentést a Kata asszony részéről is komoly fogadalmak előzték meg, az talán mondani is fölösleges. junktimot nem állították föl, az ellenzék a javaslatot nem szavazhatja meg. A közjogi ellenzéknek ezekről a padokról kötelessége az ilyen véderőreform ellen küzdeni és oda hatni, hogy azok az ellentétek, melyek a nemzet és a korona között fönnállanak, elsimuljanak a nemzet megelégedésére. (Hosszantartó taps és éljenzés mindkét függetlenségi párton.) Megszavazzák. Az elnök: Szólásra senki sem lévén fölirva, a vitát bezárom. Zárszó jogán szólás illeti az előadót és Bakonyi Samu képviselő urat. Az előadó nem kiván szólásjogával élni. Bakonyi Samu: Apponyi Albert gróf szavai után feleslegesnek tartja, hogy újból fölszólaljon. (Zajos taps a két ellenzéki párton.) A Ház ezután a javaslatot részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Ekkor az egész képviselőház, ugy a kormánypárt, mint az ellenzék, élükön a miniszterekkel Hazai Samu köré sereglenek és melegen meg gratulálják nagyhatású beszédéért. A második szakasznál Solymossy Ödön báró előadó javaslatára a szöveget ugy módosították, hogy a sorozások augusztus elsejétől szeptember 31-ig tartanak. A Ház ezután részleteiben is megszavazza az ujoncjavaslatot és Bakonyi Samu határozati javaslatát nagy többséggel elvetette. Az elnök ezután tiz perc szünetet rendelt el, amely után Návay Lajos foglalta el az elnöki széket. Károlyi Mihály gróf a javaslatot megszavazza. A Ház ezután áttért az interpellációkra, Lovászy Márton Meczner Gyula zemplénmegyei főispán "viselkedésé és ." általában á zemplénmegyei állapotok miatt interpellál. Szabó István az oklevéllel nem biró tanítók nyugdíjazása ügyében kibocsátott miniszteri rendelet miatt intézett interpellációt a kultuszminiszterhez. Pajzs Gyula a községi és körorvosok nyugdíjintézetéről szóló törvény késedelmes végrehajtása ügyében intéz interpellációt. Héderváry miniszterelnök és Zichy János kultuszminiszter válaszait a Ház tudomásul veszi. Az ülés három órakor ért véget. Pikanléríák Banké Elemér (Saját tudósítónktól.) A Bélmagyarország adta hirül annak idején, hogy az európai vasutak keleti forgalmát leszámoló belgrádi vasúti leszámoló-hivatalt föloszlatják, mert a hivatal volt főnöke jelentékeny összeget — majdnem százezer frankot — sikkasztott. A belgrádi hivatal igazgató-bizottsága a dalmáciai Raguzában junius hónap első felében tartott ülésén, mint ezt szintén megírtuk, ugy határozott, hogy a belgrádi hivatalt nem olvasztja be a szegedi központi vasúti leszámoló-hivatalba, hanem azt továbbra is föntartja. Ezen a raguzai ülésen történt az a nevezetes eset, hogy a belgrádi vasúti leszámolóhivatal főnökévé szóbelileg és ideiglenesen magyar embert, a szegedi központi vasúti leszámoló-hivatal nyugalomba vonuló főnökét, Benke Elemér máv. főfelügyelőt szerződtették, E körül a szerződtetés körül hivatalos bonyodalmak keletkeztek, amiknek szétbogozása azt eredményezte, hogy Benke Elemér belgrádi hivatalfőnöksége kudarcot vallott, megfeneklett. A „hivatalos bonyodalmak" a nyilvánosság előtt meglehetősen ismeretlenek, csak annyit lehet tudni, hogy a belgrádi hivatal vezetésére kiszemelt jelölt nem fogadta el az állást. A raguzai ülésen Benke Elemér bejelentette, hogy nyugdíjaztatása után ő az állást elvállalja, amit az igazgató-bizottság ideiglenesen tudomásul vett. Jó minap aztán ajánlottlevél érkezett Szegedre, Benke Elemér cimére a magyar királyi államvasutak igazgatóságától, melyben értésére adták, hogy ajánlatát a belgrádi leszámoló-hivatal főnökségét illetőleg nem fogadták el, miután a részes vasutak az ó — Benke — belgrádi hivatalfőnöksége ellen tiltakoznak, megelégelvén Szegeden kifejtett tevékeny működését. A dolog tehát egyszerűen ugy áll, hogy