Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-24 / 54. szám

1910 julius 24 DÉLMAGYARORSZÁG 987 egykor gyilkosságnak estek áldozatul. A gyilkosokat már akkor nem lehetett kinyomozni és megbüntetni, mert ott álltak azok már akkor az örök büntető biró előtt. Ez a nagy Haverda-vagyon első alapjának története. Vall a csaiátíirtó. — Az ügyészség indituánya. — (Saját tudósítónktól.) A vizsgálóbíróhoz ma érkezett az ügyészség indítványa, amely Molnár József levélhordót a büntetőtörvénykönyv 279. szakaszába ütköző és a 280. szakasz szerint minősülő szándékos emberölés bűntettével vádolja, egyúttal a vádlottnak a megfigyelését kéri. Molnár első kihallgatásakor azt vallotta, hogy május óta készült rá, hogy magát és gyer. mekeit elpusztítja. A rettenetes cselekedetre elviselhetetlen nyomorában szánta el magát. Hónaponkint hatvanhat korona fizetése völt, amelyből heteámagával kellett élnie. Be a fizetéséből jóformán még száraz kenyérre is alig tellett s adósságba verte magát. Nagy kontója volt kü. lönösen a fűszeresnél, aki ráirt, hogyha augusztus elsején nem fizeti meg az egész tartozását, felmondja neki a hitelt. Ez a levél még jobban fölizgatta. Elgondolta, hogyha kifizeti a fűszerest, nem fizetheti meg a házbért s akkor esetleg a lakásból is kiteszik. Ennek a nagy nyomorúságnak nem akarta kitenni gyermekeit, akiket nagyon szeretett s inkább elemésztette őket. A vizsgálóbíró előtt visszavonta a boldogtalan ember vallomásának azt a részét, hogy már hónapokkal előbb készült a gyermekei lemészárlására. Azt mondta, hogy ugyanazon a napon ébredt föl benne a rémes elhatározás, melyen végre is hajtotta. Vasárnap volt s az egész napot lakásán ágyban töltötte. Nagyon fájt a baloldala, a szive ugy összeszorult, hogy már nem is tudott magáról. A hétfőre virradó egész éjszakát álmatlanul töltötte. Egyre az járt-a fejében, hogy mi lesz vele és a gyermekeivel ebben a nagy nyomorúságban. Kora reggel elküldte a feleségét hazulról s mialatt az asszony odajárt, egymás után ölte meg öt ártatlan gyermekét. A vizsgálóbíró kihallgatta Molnár József feleségét is, aki azt vallotta, hogy az ura már hónapok óta fenyegetőzött, hogy elemészti magát és a gyermekeit, mert nem állja tovább a nagy nyomort. Az ura különben igen józan életű, szorgalmas ember volt. A szabad idejét otthon töltötte, sohasem ivott és nagyon szerette a gyermekeit. Azt hiszi, hogy megbomlott elmével követte el a szörnyű tettet. Nem ¡esz kizárás. — Eéke a munkaadók és a munkások között. — (Saját tudósítónktól.) A rézmüvesmunkások és gyárosok között ma létrejött a béke és hivatalosan megpecsételték az ipari főfelügyelőségen. A mozgalom, amely tulajdonképen hatalmi kérdésből fakadt, szépen elsimult gazdasági engedményekkel. Áldásos következménye ennek, hogy most már nem kerül a sor a gépgyárakban az általános kizárásra, amelynek réme augusztus elsejére fenyegette a magyar gépipart és a közönséget egyaránt, mert hiszen ha huszonötezer vasmunkást kizárnak, fölöttébb káros kavarodás lehetett volna, amely kétségkívül megbontja a békét több más ipar'szakmában is. A magyar gépipar pedig, amelynek most kedvezőbbek a konjunktúrái, mintáz utolsó időkben, most zavartalanul dolgozhatik. A sangerhauseni gyár igazgatósága és munkásai — a. konfliktus tudvalevően ebben a gyárban támadt — szerdán már megegyeztek az ipari főfelügyelőségen a hatalmi kérdések kikapcsolásával, egy bizonyos százalékú béremelésben és más engedményekben. A megállapodás után az érdekelt gyárak körülbelül hasonló föltételekkel másfél napi tárgyalás után minden közvetítés nélkül szintén megegyeztek a maguk rézműveseivel s ma délelőtt az ipari főfelügyelőségen hivatalosan is megkötötték a békét. A ma délelőtti tárgyaláson Magyaríts Ágoston ipari főfelügyelő elnökölt. Az érdekelt gépiparósok nevében megjelent Erb Nándor, a sangerhauseni gépgyár igazgatója és Schmach Károly, a kismesterek megbízottja, a munkások képviseletében pedig négyen jöttek el: és pedig, Maalasits Géza, Jakoblyevits Csedomir, Hirschféld Adolf és Csicseri András. Az értekezleten előterjesztették Írásban az egyezséget, amelyben azonban nem is érintik a hatalmi kérdéseket, így például a munkaközvetítést s a bérminin.umot. Az egyezség szerint a munkások és munkáltatók kijelentik, hogy a munkát hétfőn, julius 25-én megkezdik. A munkások fölemelt bór és ugyanama viszonyok mellett dolgoznak, mint eddig. Kijelentik a munkások, hogy as egyezséget megtartják s annak tartama alatt ujabb bérköveteléssel nem állanak elő, a műhelyeket zárlat alá nem helyezik, sztrájkot nem kezdenek. Az egyezség mindaddig fennáll, amig csak egyik vagy másik fél meg nem szegi föltételeit. A munkaadók viszont kijelentik, hogy a megállapított béréket nem, csökkentik és e mozgalomból kifolyólag senkit el nem bocsátanak. így sikerült megegyezni a rézmüvesmunkásokkal, akiknek mozgalma, ha el nem simul, súlyos következményeket vonhatott volna maga után. Ennek a békés megegyezésnek kétségkivül meg lesz a maga kedvező hatása az építőiparban foglalkoztatott lakatosok és asztalosok mozgalmának elintézésére is. NAPIJIIREK Huszonöt éu előtt. * 1885 julíus 24. - Egy szürke nap. Bármilyen hihetetlennek hangzik, voltak és vannak napok, amelyeken nem történik semmi. Néha, nagyritkán nem gyilkolnak az emberek, nem halnak meg nagy férfiak, országok egy napra megszüntetik a diplomáciai harcot, a jegyzékváltást,királyok nem utaznak, tüntetéseket nem rendeznek s ki tudná ilyen negativ mődon végigsorolni, hogy mi nem történik egy-egy ilyen zsurnalisztikailag szürke, egyhangú, rendes napon. És egyszerűen leszögezzük, hogy 1885 julius 24-én az egész földön nem történt olyan nagy esemény, amely egy negyedszázad után annyira megtartotta volna érdekességét, hogy ide kellene jegyeznünk.. * S miután lapunk hétfőn nem jelenik meg, itt adjuk a hétfői negyedszázados évforduló krónikáját is. * 1885 julius 25. — A spanyclországi kolera. — Egy hónap óta irtotta már Spanyolország népét a legborzalmasabb járvány: a kolera, mig ezen a napon tetőpontját érte el. A rettenetes kánikulában rohamos gyorsasággal pusztított a veszedelem s mint megállapítható, a napnak minden hét percében átlag egy kolerabeteg halt meg. Az emberek irtózatos vonaglások között az utcákon haltak meg s mindenki el volt szánva a halálra. Napról-napra megrendítő táviratok érkeztek mindenfelé Madridból. Spanyolországot a külvilágtól teljesen elzárták. Határán senki keresztül nem léphetett s az egész ország olyan volt, mint a halálraítéltek börtöne, amelyben minden percben meghalt valaki. A világ szánalommal nézte a spanyol nép pusztulását, Az 1885-ik esztendő nyara a legszomorúbb időszak Spanyolország történetében. Ezen a napon, mikor a kolerajárvány tetőpontját érte el, 1820 uj megbetegedés történt és 197 beteg halt meg. Ezek a legszomorúbb, legjellemzőbb számok. Magyar asszony kalandja. A gyönyörű Nizzának szenzációja van, amelynek központjában egy szép magyar özvegy asszony áll. A harminc-harminckétéves hölgynek diszmüáruüzlete van Nizzában, amelyet csak a fürdöszezón alatt tart nyitva. Ezalatt az idő alatt töméntelen pénzt szokott keresni, amelylyel azután hazajön ós rokonai körében várja be az uj szezónt. Az idén nem jött haza. Rokonai aggódtak, féltek, hogy valami szerencsétlenség érte. Egyik levelet a másik után küldözték utána, de hiába. A szép özvegy még csak feleletre sem méltatta őket. Hosszas hallgatás után Budapesten lakó nővére hosszú és különös tartalmú levelet kapott tőle. Magasabb ós alacsonyabb régiókról van szó a levélben, majd minden átmenet nélkül áttér Barcon vicomtess nővérére, aki — szerinte — az egek nagy közvetítője. Ez az a zszony EZ ő jó szelleme, de valószínű, hogy ő vette rá a szép asszonyt arra, hogy spiritiszta szeánszokon részt vegyen. Nővére azonnal sürgönyözött neki és még különösebb tartalmú választ kapott, mint aminő a levél: Csodálom, hogy nem hisztek a jó szellemben. Az Ur hatalmas, de kegyes és jóságos. Higyjetek benne és üdvözüljetek. Ez volt a válasz, ami természetesen még misztikusabbá tette az ügyet. Valószínű, hogy a spiritiszta banda egészen hatalmába kerítette. Az ügybe beleavatkoztak a konzulátusok is és igy rövidesen világosság derül a titokzatos spiritiszta-ügyre. — Személyi hir. Jászay Géza szegedi belvárosi apátplébános németországi útjáról ma hazaérkezett. — Szász kitüntetés egy temesmegyei Jegyzőnek. A szász király Margán Vladimír dr varadiai községi jegyzőt az Albert-lovagrend másodosztályú keresztjével tüntette ki. A kitüntetés összefüggésben van a szász király öcscsének tavalyi magyarországi tartózkodásával, aki akkor hosszabb ideig tartózkodott a Délvidéken is. — AE anyaeárné betegsége. Londonból jelentik : Az özvegy anyaeárné, aki most Alexandra királyné vidéki nyaralójában tartózkodik, megbetegedett. Az orvosok nem tartják súlyosnak állapotát, de föltétlen pihenést tanácsolnak. Az özvegy cárnó ágyban marad. — Alapitvány magántisztviselők részére. Mint Bécsből irják, az Első osztrák általános baleset ellen biztosító társaság igazgatósága, a működésétől visszavonuló vezérigazgatójának, Gentili Árminnak tiszteletére százezer koronás alapítványt tett. Az alapítvány kamatait minden évben az intézet tisztviselői között osztják ki. — A katonaság fizessen! Az idén Temesvárott lesz a törvényhatósági városok polgár • mestereinek az értekezlete. Szvacsina Géza udvari tanácsos, Kolozsvár szabad királyi város polgármestere, érdekes indítványt terjeszt a polgármesterek kongresszusa elé. A közöshad. sereg és a honvédség által használt laktanyák viz- és csatorna-dijának szabályrendelet szerint járó megtérítését indítványozza a kolozsvári polgármester s indítványának már jóeleve propagandát csinál. Ma érkezett meg Lázár György dr szegedi polgármesterhez az átirata-, hogy pártolja a kongresszus elé terjesztendő ezt az indítványát. — A Ibécsi pápai nuncius. Bécsből jelentik : Granito del Monté pápai nuncius Rómába utazott. Az a hir terjedt el, hogy a nuncius római utazása politikai okokkal áll összefüggésben. Ezt most vatikáni körökből megcáfolják. A nuncius rendes évi szabadságra ment és Rómából Nápolyba fóg utazni. — Uj határrendőrség! kirendeltség. A belügyminiszter körrendeletben tudatta a törvényhatóságokkal, hogy Sztropkón határrendőrségi kirendeltséget állitott föl. — Külügyminiszterek találkozása. Belgrádhői jelentik : Minap este Budapesten és Bécsen át Milovanovics szerb külügyminiszter Marienbadba utazott. A külügyminiszter hosszabb időt tölt el áz