Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-03 / 36. szám

4 DELMAGYARORSZÁG jullus 3 Gbstrukció vég nélkül. — Harc a szláv egyetemér*. — (Sajáttud ősi tőnMól.) Az osztrák Reichsrath­ban mostanában rekordokat produkálnak a szláv szónokok. A bécsi egyetemen az olasz jogi fakultás fölállításán vérszemet kaptak a szlávok s most egy vezérszónokuk: Gottmcar, csak tizenkét órás beszédet tartott a bizott­ságban. Erről a kétségtelenül érdekes politikai harcmodorról, mely még Bécsből keltezve is Ínycsiklandó politikai tünetnek tetszik, a kö­vetkező bécsi tudósítás ad képet: Még az osztrák képviselőháznak obstrukciók­ban gazdag történetében is páratlanul áll az a harc, amely néhány nap óta a Reichsrath bizott­sági nagytermében folyik. Szláv képviselők indították a harcot a Bíenerth, kormány ellen és nem akarják addig letárgyalni a kormánynak a bécsi olasz jogi fakultásra vo­natkozó javaslatát, amíg a kormány meg nem ígéri egy szláv egyetem fölállítását. Bíenerth erről hallani sem akar és fölszólította a kor­mányt támogató pártokat, hogy segítsenek neki a szláv obstrukció erőteljes letörésében. Az obstrukciót nem a képviselőház ülésén­hanem a költségvetési bizottságban kezdték meg a szlávok. Tegnap Gottincar képviselő tizenkétórás szláv beszédet tartott és közben egész köteteket, újságokat olvasott fel. Társai ezalatt mindenféle idegizgató- és frissitő­szereket szereztek be, hogy szónokuk tovább birja a harcot. A dolgozni akaró pártok a kormány felhí­vására ma reggel érdekes intézkedéseket lép­tettek életbe. Tíz órakor kezdődött meg a költ­ségvetési bizottság mai ülése és a pártok ki­mondották, hogy az ülést mindaddig nem re­kesztik be, mig a szlávok teljeseit bele nem fá­radnak az obstrukcióba. Az ülés szünet nélkül éjjel-nappal fog tartani és a kormányt támo­gató pártok csoportonkint felváltva fognak az ülésteremben maradni. A Reichsrath egyik bizottsági termét hálóteremmé alakították át, vaságyakat állítottak be és hét képviselőnek ma éjjelre szállást készítettek. Az éttermet ís egész nap és éjjel nyitva tartják. A kormány reméli, hogy a szlávok hamar belefáradnak a harcba. A bécsi vadászkiálfitás. — A magyarok a nemzetközi versenyen. — (Kiküldött munkatársunktól.) A császárváros­ban az utolsó derby óta mintha megcsendesült volna az élet. A villamoskocsiknak és az omnibuszoknak megvan ugyan a hatalmas publikumuk, estefelé sorjában száguldanak a gummikereküek és az egyfogatosok, hiányzanak azonban az imponáló nyugateurópai keretből azok a legfelsőbb tízezrek, sőt felső ötvenezrek akik a minőség előkelőségét adják meg ebben a városban az egész életnek. Az utolsó derby után ugyanis megindul Bécsből a kivándorlás: aki csak teheti, megy fürdőre, külföldi útra, üdülőre. A Wenedig in Wienben pompázó nemzetközi vadászkiállitásnak ezek ellenére nap-nap után megvan a hatalmas közönsége. Hármasával­négyesével vannak azok a villamoskocsik, amelyek a kiállítás területére szállítják a kö­zönséget. Hatvan fillérért mindenki megnézheti a nemzetközi versenynek ezt a diadalmas együttesét, amelyből az elsőség pálmáját a bécsi nép egyhangú Ítélete szerint I. Ferenc József és a magyar nép hozta el. Ugylátszik különben, hogy a magyaroktól amúgy is népes császárvárost most sokszorosan látogatják „Hungaria" lakói. A magyar vendég­lők egy-egy vacsoránál zsúfolásig tele vannak, utcán és villamosokon gyakran hallatszik ma­gyar szó, a nemzetközi vadászkiállitás területén pedig lépten-nyomon látni embereket, akik magyarul beszélnek azokról a szépségekről, amelyek a pavillonokban a szemlélő elé tárul­nak. A kiállításnak minden várakozást túl­haladó métereiről bizonyságot szolgáltat az, hogy a király pavillonján kívül külön pavillonja van Ausztriának, Magyarországnak, Csehország­nak, Bukovinának, Galíciának, Isztriának, Görz­nek, Krajnának, Salzburgnak, Sziléziának, Tirol­nak, Németországnak, Bajorországnak, Angliá­nak, Norvégiának, Francia-, Olasz- és Svéd­országnak, Kanadának és Perzsiának. A kiállí­tás fővédője a király. A magyar pavillon. A bejárattól jobbra az első pavillon. Bár egy, emeletes épület, azért monumentálisnak tetszik. Kettős bejárata fölött hatalmas betűkkel büsz­kélkedik a fölirás: „Hungaria". Olyan ez a szépségeivel hívogató épület,'mint egy magyar vadászkastély, amelynek a tervezésnél törté­neti stílt adtak, a belső berendezésnél pedig a kiállítás legmodernebb követelményeire voltak tekintettel. A hatalmas csarnok és az épület többi része művészi értékének emeléséhez olyan emberek járultak, mint Stróbl Alajos, Ligeti Miklós, Zzolnay Miklós, Nagy Sándor, Majoros és Bátky. Gyönyörű vadászszobrokat állított kj Lilipola és freskókat Kőrösfői. Tanúságot ád ezen a kiállításon diadalmas haladásáról a magyar fegyver- és gépipar, a népművészet. A legszebbet és legnagyobbat a magyar nem­zet a biológiai kiállítással produkálta. Egymás mellett sorakoznak itt Magyarország vadai anatómiailag és plasztikailag kitűnő preparálás­ban, csodás élethűségben. Ebben a pavillonban gyönyörködteti a nézőt a Magas-Tátra egy csúcsa, a Beszkidek és a fogarasi hegység. Mind pompázó és élethű része a magyar föld nagy szépségeinek, amelylyel meghódítottuk a külföldet, fölkeltettük a bécsi nép fokozott irigységét és kivívtuk a király elismerő sza­vait, amelyek szerint a magyar kiállítás pom­pázó szépségével és hatalmas méreteivel vezet. Nadler Róbert gyönyörű vadászszobát rende­zett be. Az első emeletről szép kilátás nyílik. Ennek az első termében azok a gyönyörű va­dak vannak, amelyeket a király Gödöllőn és Visegrádon ejtett el. József főherceg is szép kollekcióval szerepel, aminthogy a pavillon ter­meiben észszerű rendszerrel, nagy plasztikával ós megkapó élethűséggel mindazok a vadak és m darak megvannak, amelyeket vadászember a magyar földön elejthet. A király elragadtatással nyilatkozott a ma­gyar kiállításról, ítéletét igazolta a bécsi nép. A király pavillonján kivül a magyarok kiállí­tása az egyetlen hely, ahova páros csoportok­ban nyolcával-tizével engedik be az embereket, így is egész nap óriási embertömeg várja a bebocsájtatást. Az első pár rendszerint a be­járónál áll, a várakozók 'páros csoportja pedig majd az egész pavillont körülállja. A kiáüitás területén a legnagyobb helyet talán a német vadászkas­tély foglalja el. Legfeltűnőbb helyen, egy dom­bon van a király pavillonja, amelyet a bécsi nép hagyományos tisztelettel keres föl. Csak ennek a paviilonnak van annyi látogatója, mint a magyarnak. A király pavillonjában az ural­kodótól elejtett vadak nagy sokasága kápráz­tatja a szemlélőt, a legnagyobb érdeklődést azonban minden valószínűség szerint az kelti itt, hogy a király lakosztályai láthatók hü utánzatban. A hozzánk legközelebb álló Ausztria egész kiállításának karakterét a különféle agancsok csodás sokasága adja meg. Aligha tulozunk, amikor azt mondjuk, hogy Ausztria tartomá­nyai ezerszámra állították ki a szépségükkel és sokszor meglepő nagyságukkal versenyző agancsokat. Nem hiányoznak azonban az osz­trákok kiállításából sem a plasztikus, az élethű dolgok. Felső-Ausztria kiállításán vadászszánkó van hatalmas lóval, Szilézia termének közepén re­mek kőszáli sas terpeszkedik, Krajna egész vad­vidékeket mutat be a legkülönbözőbb vadakkal és élethű vadászkunyhóval. Alsó-Ausztria, állítja ki a leghatalmasabb szarvast, Stájerország a hegyek közül a kiállításra varázsolt vad-i kunyhót, amelynek belsejében pirosló láno- me*~ lett főznek, ajtajában agyonlőtt vad a? • félfán pedig kifeszített denevér csüng. Xsttr' kiállításának pedig két gyönyörű abbáziaí leán a legnagyobb szenzációja. Ezek irigy megbáa lására járnak a bécsi elegáns asszonyok és sóv' megnézésére a világváros összes élni szeretői Hercegovinának persze külön pavillonja van amelyben megkapó vidékeken mutat be jelene' teket a vadak életéből. A kiállítás területén egész nap forr az élet Van itt mit élvezni annak is, aki néhány fillérért a bérszékeken helyet foglal. Nézi a folytonos sürgést-forgást, a hatalmas életet; hallgatja a több oldalról felé szűrődő zenét; gyönyörködik az emberek nagy nemzetközi sokaságában \ sétálókat pedig gyönyörű virágos ut várja amelyre csend csak az éjszakai fekete lepellel borul, amikor bezárulnak a pavillonok ajtai az élet a szobroktól, festményektől és a pavil' Ionokból a kávéházakba, vendéglőkbe, színhá­zakba és más szórakoztató helyekre vonul át „Hungaria" kapujában ilyenkor a két kőből való hatalmas oroszlán szerepe kezdődik: őrköd­nek a csendben a pavillon előtt. k. s. A krétai bonyodalom. Törökország a görög kereskedelem ellen. Konstantinápoly, julius 2. Látszatra béke van Török- és Görögország közt. A nagyhatalmak megóvták a szultán fen­hatóságát Kréta szigetén és a porta hivatalo­san is befejezettnek nyilvánította a görögelle­nes bojkottot, amely mérhetetlen károkat oko­zott a görög kereskedőknek. A bojkottnak vége ugyan, de most a török kormány döntő csapásra készül a hellén keres­kedelem ellen, amelynek legjobb piacai a török kikötővárosok. Fölmerült a terv, hogy a part­vidéki kereskedelmet monopóliummá teszi Tö­rökország. Ha valóra válik, ami nagyon való­színű, akkor a görög kereskedelemnek befelleg­zett a török kikötőkben. Spanyolország és a Vatikán harca. Madrid, julius 2. Canalejas miniszterelnök ma nyújtotta be a szenátushoz azt a törvényjavaslatot, amely el­törli az egyházi esküt a bírósági eljárásban. A javaslat indokolásában a miniszterelnök el­mondta, hogy a kormány nem vetette volna föl a vallási kérdést, ha nem lenne biztos abban, hogy az megoldható. A kormány akciója nem a vallásos érzés, ha­nem a klerikalizmus ellen irányul. Sajnálattal látja a spanyol püspöki kar beavatkozását oly időben, mikor Rómával tárgyalások vannak fo­lyamatban. Épen ugy sajnálja, hogy a spanyol hölgyek akciót indítottak a klerikalizmus vé­delmében, de ezt az akciót annak tudja be, hogy a spanyol nők fölfogása a katolikus hit­ről igen hamis tanításokon alapszik. A minisz­terelnök végül fölszólítja a spanyol püspöki kart és az arisztokrata hölgyeket, hogy hagy­janak föl kormányellenes és klerikális agitáció­jukkal. Uiijjerii-Sterukerg báró iigye. Pétervár, julins 2. A titkos okmányok eladása miatt Un­gern-Stemberg báró ellen indítandó por általános nemzetközi szenzációs politikai pörre készül kifejlődni. Az egész eset pél­dátlanul áll. amennyiben be van bizonyítva, hoc/ij IJnqern-Sternberg fontos katonai oK­mányokat orosz tisztek közvetítésével adou tovább. Informált részről közlik, hogy osztrák-magyar nagykövetség Ungern-btein­berget teljesen elejtette. Miután Ungein Sternberg'a külföldi laptudósitók vezére volt, a pörben az összes külföldi lapok Kep viselőit meg fogják idézni-

Next

/
Oldalképek
Tartalom