Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-23 / 53. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG 1910 julius 21 Külföldi tisztek hadseregünkben. (iSaját tudósítónktól.) Nemrég még nagy föltűnést keltett az az intézkedés, hogy a tőrök hadsereg idegen tisztek behozatala által képeztette ki magát. Kevésbé ismeretes azonban az, hogy nagyszámú külföldi tiszt az osztrák-magyar hadseregben mint felsőbb katonai iskolában folytatja tanulmányait. A szomszédos Romániából állandóan több tiszt tartózkodik hadseregünkben. Jelenleg hárman a gyalogságnál, öten a tüzérségnél és hárman a lovasságnál. Több tiszt ezenkívül a műszaki csapatoknál van szolgálatra beosztva. A lovasságnál a román tiszteken kivül számos bolgár tiszt tartózkodik, ezek különösen a dragonyos-ezredeket keresik föl nagy előszeretettel. Nemrégiben egy japán őrnagy fejezte be nálunk a képeztetését. A következő évre már egy svéd tisztet is előjegyeztek. A jövő hadgyakorlatra eddig egy norvég, egy dán tiszt, sőt egy civilei tiszt jelentette be a részvételét. A keleti országok közül különösen Japán mutat nagy hajlandóságot az osztrák-magyar hadsereg tanulmányozására. Jelenleg több tiszt és egy kapitány tartózkodik nálunk. De nemcsak Japán, hanem a vele szomszédos Kina is több tisztet küldött az idén az osztrák-magyar hadseregbe. Még élénk emlékezetben van a Tsai-Taoi vezetésével nálunk járt kinai küldöttség, amely leginkább katonai viszonyainkat tanulmányozta. A kinai tisztek többnyire a műszaki csapatokat keresik föl. Több kinai kadét végezte most tanulmányait, akik jelenleg a praktikus kiképeztetés céljából az egyes csapatokhoz vannak beosztva. Összesen negyven külföldi tiszt tartózkodik most nálunk. A jövő hétfőn a brucki török-kurzusra negyven török, két spanyol, négy román és két chilei tiszt jelentkezett. A miniszterelnök ischl-i utja. — Bécsi vélemények Khuen beszédéről. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház ülésén kivül ma alig történt jelentős esemény a politikában. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma délután harmadfél órakor Ischlbe utazott és holnap megy kihallgatásra a királyhoz. Az audiencián a miniszterelnök csupán a parlament tárgyalásáról és a horvát bán lemondásáról tesz jelentést a királynak. Ha a király nem fogadná el Tomasich lemondását, ugy ez a legfelsőbb elhatározás a magyar, valamint a horvát hivatalos lap vasárnapi számában fog megjelenni. A miniszterelnök Ischlből hédervári birtokára utazik s hétfőn tér vissza a fővárosba. A többes mandátumok sorsa is lassankint eldől. Marosvásárhelyen Székely Ferenc igazságügyminiszter fiát, Székely Aladárt jelölte, a győzelem biztos reményével, az ottani munkapárt. A politikusok minden tevékenységét a képviselőházi munka foglalja Je. A képviselőház ma végre szavazhatott a föliratról. Nagy többséggel fogadták el a munkapárti föliratot. Délfelé már megkezdhették az indemnitás tárgyalását. Több, mint egy esztendeje, az első törvényjavaslat ez, melyet a képviselőház komolyan tárgyal. Délután egy órakor már a negyedik szónok beszélt az indemnitásról. Valószínű, hogy már holnap megkezdhetik az ujoncjavaslatok tárgyalását is. A mai nap egyéb politikai eseményeit itt adjuk: A többes mandátumok. A kettős mandátumok közül megürült kerületek legtöbbjének sorsa el van már döntve. Versecen: Karácsony Lajos honvédelmi államtitkár, Szabadbárándon: Niczky gróf, Körmöcbányán: Werner Gyula, Marosvásárhelyen: Székely Aladár, Iglón: Nosz Gyula, Miskolcon: Görgey László lép föl. Még csak Zselénszky Mihály nem döntött afelől, hogy Szarvast tartja-e meg, vagy Liptószentmiklóst. Ma ugy áll a helyzet, hogy Zselénszky Mihály a szarvasi mandátumról mond le s ez esetben a munkapárt Szarvason Kozma Andort lépteti föl. Bécsi lapok Khuen beszédéről. A Neue Freie Presse irja: A miniszterelnök beszéde nem tartalmaz határozatlanságot a kormány szándékaira nézve. Nem kacérkodik a radikálisabb pártok programjával és népszerű agitációval, nem tesz rejtett célzásokat a kormány és kormánypártnak az ellenzékkel való belső szimpátiájára. Amit Khuen a közöshadsereg magyar részének kifejlesztéséről mondott, az a megtestesült józan ész szava volt. A legegyszerűbb igazságok ezek és mégis a miniszterelnök szájából ugy hangzanak most, mintha soha ezelőtt nem hallottuk volna. Ugyanez az egyszerűsége és józansága a fölfogásnak nyilvánul meg a bankkérdésről szóló passzusban. A legképzettebb bankpolitikus sem jelölhette volna meg világosabban a bankpolitika céljait, mint Khuen. A beszédében tartalmazott igazságok sok agyrémet és hagyományos képzelgést döntöttek meg. Ha ma a magyar nép nagy többsége nem Khuen mellett állana, akkor az ellenzék Khuen beszédének az Ausztria és Magyarország közti közjogi viszonyra, a hadsereg kérdésére és a bankkérdésre vonatkozó fejtegetéseit nem fogadná ily szótlanul. A Fremdenblatt irja: Khuen a választási csata után a szócsatát is megnyerte. Kíméletlenül döntötte meg mindazokat a jelszavakat, amelyeket eddig oly veszélyeseknek tartottak. Kételkedni lehet abban, hogy vájjon a választók többsége az újonnan alakított kormánypárt mellett volt-e, bizonyos azonban, hogy a választók a koalíció ellen döntöttek, a klauzulákkal ellátott függetlenségi theoriák és a fönntartással űzött hatvanhetes politika ellen. Khuen politikájáról el kell ismerni, hogy az igazságot tükrözi vissza. A Zeit irja: Khuen-Héderváry gróf tegnap mint szónok nagy sikert aratott. E parlamenti sikert politikai győzelem előzte meg az uj választások alkalmával. Ha a magyar ellenzék rémmeséket is terjeszt erről a választásról, józan észszel nem lehet abban kételkedni, hogy az ország hangulata az uj választásokban hü kifejezést nyert. Azért azonban egyáltalában nincs okunk Khuen grófért lelkesednünk. Hiszen nem a mi kedvünkért hive a kiegyezésnek, hanem mert ügy látja, hogy Deák müve a legjobban ós legbiztosabban védi meg Magyarország érdekeit. Magyarország összes tapasztalt közgazdái és politikusai a bankközösség mellett voltak, de kimondani ezt egyikük sem merte, különösen nem oly mesterkéletlen világossággal és preciz nyíltsággal, mint tegnap Khuen gróf. Kevésbé kielégítő az a tartózkodás, amelylyel a választói reformról nyilatkozott. De ez a magyar politikának belső ügye, amelyhez nekünk, osztrákoknak, alapjában véve kevés közünk van. Számunkra a legnagyobb fontosságú az, hogy immár a teljesen konszolidált magyar viszonyokkal számolhatunk és hogy a Lajthán tul oly kormány és oly többség vezeti az ügyeket, amely strikte ragaszkodik az 1867. évi bázishoz. A Neues Wiener Tagblcdt irja : Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök tegnap nagy parlamenti győzelmet aratott. Vájjon az emelt hangulatot igazolta-e a beszéd tárgyi tartalma ? Beszédében nincsenek toronymagas ígéretek, de nincsenek bátortalanságok sem. Elve, hogy minden helyes időben és normális uton kerüljön tárgyalás alá és megoldásra. Ha valaki a magyar parlamentben a békét keresi, annak megakadályozása nem fog Khuentől kiindulni. Az elkeseredésnek nyoma sem maradt Khuenben. Miért ? Azért, mert, mint azt már Tisza gróf is mondta róla, nem személyes aspirációk vezették a hatalomhoz, hanem tisztán és egyedül az a szándék, hogy Magyarországnak hiven szolgáljon. A Beichspost irja: Magyarországon, bármily kellemetlenül essék is ennek megállapítása, nincsen igazi, erős antiliberális párt. Minden, aminek hatalma van, át van hatva a liberalizmus szellemétől és a nagy szétválasztó szociális és kulturális kérdések iránti közönyösségtől. A magyar nép nagy tömegétől a liberálizmus idegen és ellenszenves, ép ugy, mint az ausztriai keresztény népiéleknek, de a mostani választójognál a közjogi jelszavak uralmának idején egészséges antiliberálizmus még nem fejlődhetett nagy hatalommá. Ezért közönyös, mily nevet vesz fel a mostani magyarországi rezsim, nagyjában mégis liberális lesz, amig az élő hulláknak rendszere, a gentry-gazdálkodás, amely választások meghamisításával és a nép kizárásával dolgozik, hatalommal bir az országban. A marosvásárhelyi mandátum. Marosvásárhelyről jelentik : A helyi munkapárt ma igen népes jelölő-gyűlést tartott, amelyen Székely Aladár királyi ügyészt, Székely Ferenc igazságügyminiszter fiát jelölte a marosvásárhelyi kerület képviselőjének. Székely Aladár azonnal meg is tartotta programbeszédét, amelyet nagy tetszéssel fogadtak. A gyűlésen jelen volt Székely Ferenc igazságügyminiszter, valamint Erősdy főispán is. A választás augusztus hatodikán lesz. Székely ellenjelöltjei Éber Antal Justh-párti és Fenyvessy Soma Kossuthpárti. Az ugrai választás. Tisza István gróf geszti birtokáról ma reggel rövid tartózkodásra a fővárosba érkezett. Tisza gróf holnap délután Ugrára utazik az ottani nemzeti munkapárt jelöltjének, Bölöny Józsefnek támogatására, aki a kerületben eddig ellenjelölt nélkül áll. TÁVIRATOK A török kormány a patriárcha ellen. Konstantinápoly, julius 22. A török kormány körében rendkívül nagy megütközést keltett a patriarchátus határozata, hogy a vitás templomok ügyében a török parlament által hozott törvény ellen az európai nagyhatalmakhoz tiltakozást szándékszik intézni. A török lapok hevesen támadják a patriarchát és egyenesen hazaárulásnak minősitik, hogy idegen intervenciót kér egy belügyi kérdésben. Viszont a patriárcha kijelentette, hogy ha a törvény életbe lép, nemcsak ő, hanem vele együtt az ökümén keleti egyház összes világi és egyházi tagjai le fognak mondani tisztségeikről. E fenyegetés dacára kétségtelen, hogy a kormány a törvényt alkalmazni fogja és így messze kiható bonyodalmakra van kilátás. Abban az esetben, ha a patriárcha által összehívott nemzeti gyűlés tényleg elhatározná a nagyhatalmakhoz való fordulást, a kormány szigorú megtorlással fog élni. A helyzet rendkívül élére van állítva és ugy az ifjutörökök, mint a görög egyház hívei lázas izgalommal várják a fejleményeket. A török összeesküvés. Berlin, julius 22. A Lokalanzeiger konstantinápolyi levelezője érdekes kulisszatitkokat tudott meg a leleplezett összeesküvésről. Egy nagynevű politikust keresett föl, aki magasan fölötte áll a parlamenti pártszenvedélyeknek. — A beavatottak régen tudják, — mondta az illető török államférfiú — hogy az ifjútörök komité titokban irtó hadjáratot indított mindenki ellen, aki ellensége az ifjútörök uralomnak. Mikor megkezdődött a parlamenti szünet) a komité titkos bizottságot választott, amelynek feladatává tette az ellenzéki vezérek megsemmisítését. Indekszre került Ismail Kemal, a szabadelvűek vezére, Ismail Haki bey, a néppárt elnöke és Riza Nurri bey, a demokraták előharcosa. Ők voltak a reformpárt látható fejei, megalapítója pedig Serif pasa és különösen neje, egy dúsgazdag egyiptomi hercegnő, aki vagyont áldozott a reformok propagandájára. A hercegnő házában találkoztak az ellenzéki vezérek és ezért szúrt szemet az ifjútörök komitének Serif pasa. Őt kellett elsősorban lehetetlenné tenni és vele együtt a három legnagyobb ellenzéki párt vezérét. Dehogy is volt összeesküvés. A komitéellenes pártok parlamenti uton akartak volna kormányra jutni. Konstantinápoly, julius 22. Eddigelé kétszázötven képviselőt és parlamenten kívülálló politikust tartóztattak le. Van köztük három magasrangu tiszt is. A vád hazaárulásra szól. Előreláthatólag a haditörvényszék halálra fogja Ítélni a mozgalom vezetőit és a kormány irgalmatlanul végre fogja hajtatni a halálos Ítéleteket.