Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-22 / 52. szám

1910 Julius 22 DÉL MAGYAR ORS ZAO 7 Maróczy visszavonulása. — Mann tanár nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) Mai számunkban részletesen megemlékeztünk arról a nemzeti szégyenről, amelyet a koalíciós kormány Maróczy Gézának, a szegedi származású világhírű sakk- I bajnoknak mellőzésével fölidézett. A néhány nap előtt kezdődött hamburgi nemzetközi sakkversenyen már nem vesz részt Maróczy mester, mert, amint kijelentette, végleg lemond a sakkozásról. Az ok röviden az, hogy nem nyújtottak neki alkalmat a szerény megélhetésre, terveit semmibe sem vették, őt magát mellőzték. Érdekesen nyilatkozott Maróczy visszavonulásáról apósa, csoloplai Mann Jakab dr, a szegedi magyar királyi bábaképző igazgató-tanáraMann tanár a következőket mondotta munkatársunknak : — Az utóbbi időben ritkán érintkeztem vőm" mel, Maróczy Gézával s legújabb elhatározásé" ról is csak az újságokból értesültem. Mindamei" lett tisztán látom a nyilvánosságot igen, de a családját épen nem váratlanul érő tettének indokát. Maróczy azért vonult vissza, mert a sakkból nem tudott megélni. A koalíciós kormány minden kérés dacára nem akarta megfelelő állásba juttatni Maróczyt, akinél az utóbbi évtizedekben kétségkívül kevés ember hozott: több dicsőséget Magyarországra. Ez a rideg tényállás. Elég szomorú dolog, hogy Magyarországon egy Maróczynak nem tudnak egy szinekurát nyújtani. Mostani viszonyai nem engedik, hogy sakkversenyre menjen s így le kell mondania a sakkról, amelyre nem volt hivatottabb magyar ember nálánál. Rajongva csüngött a sakkon Maróczy, aki semmiféle áldozattól sem riadt vissza, hogy nemes szenvedélyének hódolhasson. Előkelő protektora is volt a néhány év előtt elhunyt Károlyi Mihály gróf személyében, de ez sem tudott segíteni. Esterházy gróf bevezette Maróczyt az alkotmánypártba, ahol Andrássy gróf akkori belügyminiszter figyelmébe ajánlotta őt. Eszterházy, aki Maróczytól tanult sakkozni, ugy vélt a mester ügyén hathatósan segíteni, ha föllépteti őt — 'képviselőjelöltnek. Amint tudjuk, politikai szereplése is nagyon hamar véget ért. — Már azon a ponton volt 1906-ban Maróczy, hogy külföldre megy. Amikor ugyanis az amerikai körúton volt, egy amerikai vasúttársaság hétszáz korona havi fizetéssel járó mérnöki állást ajánlott föl neki, azzal a kikötéssel, hogy Maróczy Amerikában köteles maradni. Akkor hallani sem akart erről Maróczy, de később már majdnem rászánta magát. Bizonyos, hogy bárhol másutt jobban honorálták volna azt a dicsőséget, amelyet kiváló tudásával uj hazájának szerzett volna. De Maróczy annyira ragaszkodott hazájához, hogy minden verseny alkalmával gondosan vigyázott arra is, hogy az ő származását ne — mint rendesen szokták — Ausztriába tegyék. — Különösnek tetszik, de ugy van, — folytatta Mann tanár — hogy a kiváló magyar sakkbajnok dicsőségteljes működését, amelylyel annyi sikert hozott a magyar névnek, legjobban honorálták — a szociálisták. Viszonyainkrajellemző, hogy a „hazátlanok", a „vörösek" birodalmában, a budapesti munkásbiztositó pénztárnál tekintélyes jövedelemmel alkalmazták Maróczyt. Az egyik szocialista vezér még azt is kijelentette, hogy „Maróczy az lesz náluk, ami akar". Ezt az elismerést meg is hálálja Maróczy, aki a pénztárnak legszorgalmasabb, legambiciózusabb hivatalnoka. Mann tanár nyilatkozata szintén azt mutatja, hogy a koalíciós kormány nagy hibát követett el, amikor Maróczyt semmibe véve, mellőzte. A kiváló sakkbajnok diákéletéből érdekes visszaemlékezéseket mondott el Kertész Zsigmond dr szegedi ügyvéd, Maróczy volt iskolatársa. A szegedi gimnáziumnak mind a nyolc osstályát együtt járták. Maróczy már a gimnáziumban szenvedélyesen sakkozott és a negyedik osztálytól kezdve már csaknem naponként együtt sakkozott Vértes Izsó nevü osztálytársával, aki most Kalocsán ügyvéd. Érdekes, hogy a hires mester, mint gimnáziumi növendék az osztály atlétája volt. Senki nem tudott társai közül vasrudakat, súlyzókat anynylszor fölemelni, mint épen ő. Érettségi után elváltak Kertész s Maróczy s azóta csak ritkán találkoztak. Ekkor körülbelül meg is szűnt Maróczy szegedi lenni, mert csak nagyritkán jár haza látogatóba. NFLPI_HIREK Huszonöt év előtt. * 1885 julius 22. - A drezdai magyarellenes tüntetés. Milyen gyönyörűen bátrak, elszántak, soviniszták voltak még nem is olyan régen az emberek és mennyire letompult ez a minden diplomáciai fegyelmet áttörő soviniszta elszántság huszonöt esztendő alatt. Ma is elsősorban Németországra gondolunk, ha sovinizmusról esik szó, amely bár fölösleges, de szép nemzeti vonás és épen ezért — a drezdai magyarellenes tüntetésre emlékezve — nagy Vilmos országára gondolunk, ahol már szintén csak befelé tombol a sovinizmus. Akkor még diadalmas cselekedet volt keresztülharsogni Berlin vagy Drezda utcáin magyargyalázó szavakat. Milyen küzdelmes idő volt ez, 1885 julius 22-én, mikor a Drezdába került magyar tornászok vérvörösen nyelték a sok keserűséget, a mellőzést, amelylyel az akkori német sovinizmus tört ellenük. A hatodik nemzetközi tornaünnepélyt rendezték Drezdában és erre az alkalomra a Magyar Országos Tornaegylet néhány tagja is elutazott Drezdába, ahova különben a rendezőbizottság sziveshangu, udvarias meghívólevele invitálta őket. Nagyon meglepődtek azonban a magyar fiuk, amikor Drezdába érve, a várt barátságos fogadtatásnak nyomát sem látták. Az összes nemzetek tornászait ünnepelve fogadták, a magyarokat észre sem vették és szinte látható volt, hogy itt a magyarok tervbevett, előre előkészített inzultálásáról van szó. A magyarok minduntalan a nekik vetett sértésekbe botlottak bele s már el voltak készülve a legkellemetlenebb botrányokra is. A soviniszta szászok sértő szándéka nyilvánvaló volt. A feszültség végre a tornaünnepély után kö_ vetkező banketten kinos botrányban tört ki. A magyarok.szónokát, Boc.kelb.exg. Ernőt,.nem engedték szóhoz jutni. Mikor a szónok fölállt, a szászok lehurrogták, a teremben feltűzött különféle nemzetbeli lobogók közül a magyar trikolórt bevonták, a magyarok ajándékait a teremből eltávolították s olyan magyargyalázó botrányt rendeztek, hogy a magyarok kénytelenek voltak kivonulni. A tüntetések azután Drezda utcáin folytatódtak. A tüntetésnek számos párbaj lett a következménye, de érthetetlen okból diplomáciai beavatkozásra nem került sor. Ez annál inkább érthetetlen, mert utólag bebizonyosodott, hogy a tüntetés tervszerint készült. A versenyt megelőző napon, a magyarok érkezése előtt, a német Schulverein titkos gyűlést tartott s itt beszélték meg a magyarellenes inzultusok részleteit. A Schulverein azóta megszelidült. És — kár, hogy egy negyedszázad olyan hosszú idő — ma már nem tüntetünk sem mi, sem mások, ma már nem bántunk senkit, ma már képmutatók vagyunk és bánja fene a sovinizmust, — megtanultunk diplomatának lenni. — ITf udvari tanácsos. A király dr Szentiványi Ivánovics Iván, a Bácstorontálí ármentesitő társulat elnökének az udvari tanácsosi címet adományozta. — Vilmos császár és a cár. Koppenhágából táviratozzák : Pétervári értésülések szerint most már bizonyosnak tekinthető, hogy Vilmos császár és Miklós cár augusztus hó folyamán a finn vizeken találkozni fognak. A találkozás helyének pontos megállapításáról most folynak a tárgyalások. — Ferenc Jőzseí-rend, A király dr Printz Ferencnek, Sopron szabad királyi város ' nyugalmazott tanácsnokának, árvaszéki elnökének és helyettes polgármesterének a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. — A pusztaszeri Árpád-ünnep. A szeri pusztán az idei Árpád-ünnepet szeptember első vasárnapján tartják meg. Az Árpád-egyesület elnöksége ma beadványban kérte Szeged város tanácsát, hogy a városi színházat augusztus hetedikére engedje át. Az egyesület a szin. házban műkedvelő előadást rendez, hogy annak jövedelmét az ünnepség céljaira fordíthassa. — Az egriek Zichy János grófhoz. Az egri nemzeti munkapárt abból az alkalomból, hogy az országos párt végrehajtó-bizottságának határozata szerint Zichy János gróf az egri mandátumát tartja meg, üdvözölte a kultuszminisztert. Az üdvözlő irás igy hangzik : Nagyméltóságú gróf, Miniszter TJr ! Kegyelmes Urunk! Mélyen tisztelt Országgyűlési Képviselőnk! Legteljesebb örömmel, hazafias megnyugvással volt szerencsénk az országgyűlés tegnapi üléséből értesülni arról, hogy mint országgyűlési képviselő, az egri választói kerület bizalmából származó megbízást méltóztatott elfogadni. Amily aggodalommal néztünk ebben a tekintetben Nagyméltóságod elhatározása elé, anynyira megkönnyebbült leikünk és felmagasult büszkeségünk arra a tudatra, hogy a sok kétségek után most már teljes bizonyossággal vallhatjuk Nagyméltóságodat a mi országgyűlési képviselőnknek. Lelkünk mélyéből fakadó köszönetet mondunk ezért Nagyméltóságodnak és esedezünk, hogy választókerületünket nagybecsű jóindulatában továbbra is megtartani méltóztassék. Hazafias működésére, isten áldását kérve, magunkat őszinte bizalommal helyezzük Nagyméltóságod bölcs vezetése alá és legmélyebb tisztelettel maradunk Nagyméltóságod hűséges választói és alázatos szolgái: az Egri Nemzeti Munkapárt. — Halálozás. Olasz István dr, volt németbogsáni királyi közjegyző, e hó tizenhetedikén ötvenkét éves korában meghalt. Tegnapelőtt temették el Ágyán, nagy részvét mellett. — A hetedik hadtest gyakorlatai. A temesvári császári és királyi hetedik hadtest idei fegyvergyakorlatai kisebb méretűek lesznek és már szeptember hó 6-án és 7-én a Lúgos, Románbogsán és Nagyzorlenc közt tartandó zárógyakorlatokkal érnek véget. Ezeken a zárógyakorlatokon azonban nem vesznek részt a hadtest összes csapatai, csupán a temesvári harmincnegyedik gyaloghadosztály és a szegedi második honvédkerület ezredei. A nagyváradi tizenhetedik gyaloghadosztály Belényes, Riény és Stej közt fog gyakorlatozni augusztus 31-től szeptember 7-ig. A tartalékosokat két turnusban hívják be a fegyvergyakorlatokra. Az első turnust augusztus 16-tól 25-ig, a második turnust augusztus 26-tól szeptember 7-ig tartják benn. A Szegeden állomásozó negyvenhatodik és az Aradon állomásozó harmincharmadik gyalogezredek augusztus 21-én hagyják el állomáshelyeiket és mint harmincnegyedik gyalogdandár, augusztus 30-ig gyakorlatoznak Borossebes és Buttyin környé-* kén. A Szegeden állomásozó ötödik honvéd" gyalogezred augusztus 24-től 28-ig Temesrékás, Aga és Bethlenháza környékén tart ezredgyakorlatokat. — A szeged—dorozsmai villamosvasút. Az a terv, hogy Szeged városa a szomszédos Dorozsmával villamosvasúti összeköttetést kapjon, nemsokára megvalósul. Lázár György dr polgármester augusztus másodikára előértekezletre hivta össze a szegedi és a dorozsmai érdekeltséget, valamint az épitő szegedi villára osvasut-társaság képviselőit. — Harmadik kSzjegyzőség Szegeden. A hivatalos lap közli az igazságügyminiszter rendeletét, melylyel a szegedi járásbíróság területére egy harmadik közjegyzőséget létesített. A rendelet október elsején lép hatályba. — A szegedi fosorozás. A honvédelemügyi miniszter ismételten küldött rendeletet Szegedre, meghagyva, hogy a város készüljön az idei fősorozásra. A város katonai ügyosztálya már a kora tavaszszal megejtette az előkészületeket a sorozásra s igy a honvödminiszter