Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-02 / 35. szám

1910 Julius 2 DÉLMAGYARORSZÁG 13 magyar gőzös Rotterdamból üresen; Vitéz osztrák gőzös Sebenicoból 160 tonna kőszén­nel' Augusta osztrák dereglye Sebenicoból 500 tonna kőszénnel; Karlsbacl osztrák gőzös Alexandriából 15 láda dohánynyal és 220 da­rab üres ládával. Indult: Borneo magyar gő­zös Sebenicoba üresen; Brittanici olasz gőzös Siracusaba 620 tonna fával; Andrássy magyar gőzös Marseillenebe 240 tonna sóval, 100 tonna cukorral; Istria osztrák gőzös Triesztbe üre­sen; Giuztizia olasz gőzös Cettébe 1200 tonna fával ; Tirol osztrák gözös Konstantinápolyba 140 tonna cukorral, 100 tonna cementtel, 20 tonna ásványvízzel és 20 tonna vegyes áruval; Christian Horn német gőzös Hamburgba 40 tonna vegyes áruval; Phrygia angol gőzös Liverpoolba 360 tonna cukorral, 60 tonna liszt­tel, 30 tonna fával és 140 hordó fakivonattal; Melpomene osztrák gőzös Konstantinápolyba 240 tonna cukorral, 50 tonna rizszsel, 30 tonna papírral és 60 láda üvegáruval; Karlsbacl osz­trák gőzös Alexandriába 250 tonna cukorral, 60 tonna rizszsel és 64 láda üvegáruval; Dante olasz gőzös Nápolyba 720 tonna fával; Giosue olasz vitorlás Nápolyba 220 tonna fával; Papa Cristoforo olasz vitorlás Cittavecchiába 180 tonna fával. (—) Az újvidéki villamosvasút. Újvidék városának törvényhatósági bizottsága a villa­mosvasút építési költségeinek fedezésére 4,166.555 koronát szavazott meg. Ezt az össze­get a kereskedelmi miniszter leszállította 1,562.800 koronára, illetve a városra bízta, hogy az ajánlott összegben önmaga építse a vasutat. (—) Árverések. Nagykikinda- város polgár­mestere értesítette a szegedi kereskedelmi és iparkamarát, hogy a szőlőtelepén levő 600 da­rab hat éves magyar piros kajszin-barackfa ez­idei termésére julius hó 8-án délelőtt kilenc órakor a városháza tanácstermében szóbeli nyilvános árverést tart. Bánatpénz ötven ko­rona. — A szegedi királyi pénzügyigazgatóság julius 9-én délelőtt kilenc órakor 20 méter­mázsa kiselejtezett fogalmazványpapirost szó­beli árverésre bocsájt. Bánatpénz tiz korona. (—) Országos vásárok. Legközelebb országos vásárok lesznek: Hódmezővásárhelyen julius 9., 10. és 11-én, Mezőberényben julius 8., 9. és 10-én, Gyulán julius 13., 14., 15., 16. és 18-án, Kisteleken julius 2-án és 3-án, Pancsován julius 14., 15., 16. és 17-én. (—) Vegyes hirek. Sopronban mozgalom indult meg egy gőzmosódával kapcsolatos gőz­fürdő létesítése iránt. — Végh Béla és Társai szikvizgyárakat berendező vállalatát Orosházán részvénytársasági alapra fektetik 70.000 korona tőkével. — Segesváry Imre müasztalos Nagy­kőrösön müjéggyárat létesített napi 20 méter­mázsa termelésre. — Nagy Lajos vállalkozó a Biharszentandrás melletti Iklódpusztán tégla­gyárat létesít. — Frigyes főherceg uradalma Pélmonostoron a már épülő cukorgyáron kívül még nagyszabású tejfeldolgozó-telepet ís léte­sít. — Á Nagybecskereken épiilő Dungyerszky­féle sörgyár még a folyó évben megkezdi üze­mét. — Korbai Károly dr, Zalaegerszeg pol­gármestere, egy gőzfürdő létesítése ügyében folyó hó 26-ára értekezletet hivott össze. Nem volna jó ott gözmosódát is berendezni? — Nagybánya város mintegy 800.000 korona költ­ségen nagy szállodát és vendéglőt építtetett, amelynek bérletéve ismételve hirdetett pályá­zat eddig meddő maradt. — Neumann Nándor festékkereskedő Debrecenben fizetésképtelen lett. Passzíva: 245.000 korona ; aktíva: 177.000 korona. — 30 százalék egyezséget ajánl. — A Korniss Károly gróf által bérelt, Pécs város tulajdonát képező lámpási bányákban — hir szerint — eddig ismeretlen uj széntelepre buk­kantak. Most folynak a bányászásra szolgáló gépberendezések. — A La Roche- és a Darvas­cég ajánlatot tett a kormánynak a szünetelő biharmegyei rézbányai rézbánya megvételére, üzembehelyezésére, az iparvasut kiépítésére Lunkától Rézbányáig és egy fatelitőgyár lé­tesítésére. Hir szerint a kormány kedvezően fogadta az ajánlatot. — A Danubius-hajógyár portoréi telepén 3750 tonnás uj uszó-dokk ké­szült a fiumei kikötő részére, amelyet teljesen fölszerelve e napokban vontattak rendeltetési helyére. — Ingatlan értékesítő Részvénytár­saság alakult 100.000 korona alaptőkével Nagyváradon. Elnök : Bordó Ferenc. — Berekböszörményi Takarékpénztár részvény­társaság címen pénzintézet alakult Berek­böszörményben. Igazgató Dobó Imre jegyző lett. — Renner István a bácsmegyei Tiszaístván­falván mechanikai asztalostelepre kért enge­délyt. — Stefán Ferenc és Társai Apatinban gyapjufonó telepüket tetemesen kibővítik. — Lux József a bácsmegyei Szondon benzinmoto­ros malmot létesit. — Francsek Imre, a köz­munkatanács műszaki tanácsosa, Rákosligeten ártézi fürdőt és uszodát létesit. — Egy buda­pesti gyáros kedvezményeket kért Losonc vá­rosától egy ott létesítendő nagyobbszabásu vasöntöde, kazán- és gépgyárhoz. Biztos hatású szer a Franki-féle HÁJSZESZ HÄJHULLAS ellen. A hajkorpát el­távolítja. Kis üveg 1 kor., nagy üveg 2 kor. Kitűnő szeplő stb ellen a Frankl-félc SEKAIL-CREME Ártalmatlan ! 1 tégely árai K. Hozzávaló szap­pan 70 flll. Pouder 1 kor. Kapható egyedül: gyógyszer­tárában. Felsőváros, SZEGEDEN, Szt. György-tér. Szeged, Horváth Mihály-ulca 8. Igazgató: Krémer Jenő. Távbeszélő-szám: 759. (julius 1-tői) UJ attrakciók, változó műsor! Fellépnek: Krémer Jenő (betegsége után), K. Hecjyi Lili, Földes Dezső, VáradyJoláii. Radi; Sándor, Sonioyyl ATusi, Deák Kornél, Fáiffy Mariska Darvas Ernő, stb. SARKADY VILMOS, a buda pesti „Royál Orfeum" komikusának vendégszereplése LEZ MÓKTEZ, akrobata táncosnők. — „MÁRGA« nemzetközi táncművésznő. — KBX MFSTAFA TRUPP, keleti szenzációs akrobata-csoport. Előadás kezdete este 9 órakor pontosan. Jegyek előre válthatók : ifj flruay Sándor könyv-, zenemü­kereskedésében (Kárász utca), Pető Ernő sorsjegy- és dohányárudájábán (Széchenyi-tér), vasárnap egész nap a színkör pénztáránál. — Esti pénztárnyitás 8 órakor. Irta Bán Ferenc. I. Csendesen, alig mozdulva nézi az asszony a barátnőjét; az elfogult kritikus szemével suhan végig az öltözetén, a bodrosodó nyakbetéten és a fekete színeket sugárzó lakkcipö hegyén. A tartása, amint a székében ül, rávall azoknak az asszonyoknak a tartására, akik kifogytak a beszélgetésből: most attól fél, rájön a másik, hogy mennyire meztelen marad minden selyem lehajigálása után. Már három perce vannak ilyen kinos némaságban. Mind a kettőn ideges feszengés látszik, a kellemetlenül őszinte gon­dolatokra bujtogató helyzet hatása alatt; ami­kor az asszony pillái élénken megrebbentek, árnyékot vetve az árnyalatnyira pirosságba boruló arcra. — Mikor tudtad meg, hogy férjhez mentem?! A barátnőt körömhegyei bámulásából riasz­totta föl a megszólítás s gyorsan, szinte ha­darva felelt: — Csak itt, Párisban. — Párisban? Csönd egy pillanatig; megint az asszony szól előbb : — Meddig maradsz itt? A hangjába, amelyet igyekezett az érdeklő­dés tónusában megtartani, a türelmetlenség né­hány atomja is belevegyült s ezért bántó ke­ménységgel szaturálódott a levegő. Olyan volt egy pillanatnyira, mint az első összecsapás előtt a vívóterem atmoszférája: kínzó és haraggal, gyűlölködéssel teljes. Az fészkelődésbe kapott a kérdés után s csak nehezen szánta rá ma­gát, hogy a cipőjéről, asszonya lett barátnője szemei közé nézzen. Pillái tágra meredtek és ösztönei súgására unottságot mimelő hangon válaszolt: — Csak a kelengyém bevásárlásáig maradok; hiszen tudod, jövő hónapban lesz az esküvőm. Az asszony sóhajtott: — A mi esküvőnk tavaly ilyenkor volt; jövő héten lesz egy esztendeje. Az emlékezésre könnyekkel telt meg a szeme s a mellében olyan zörgés zajlott, mint amikor valaki gégéje szorongatásával fojtja el a zoko­gását. Az hirtelen előrehajolt és a részvét érzése közelebb húzatta vele a széket. — Hát boldogtalan vagy V — Én? . . . Ez a kis szócska is reszketve került a leve­gőre ; szemeiben rémület, mintha egyetlen szó, egyetlen mozdulat érttette volna meg vele, miért gyötrődik, hetek óta és miért sírja ned­vesre a habfehér párnákat. Visszájára fordul minden gondolata s mert a barátnőjét látja maga előtt, ugy gondolja, az okozta minden kínos-keserves percét. — Én?... Persze, te nagyon szeretnéd, ha ... — Én?! — Igen, te. Hiszen már az iskolában is ellen­ségem voltál. Belepirult a szavaiba s a szemei a szőnyegre szögeződtek, mert tudta, hogy hazudik. Méltat­lannak, aljasnak találta egyetlen barátnőjének ilyen súlyos megvádolását, de igazságszeretetét agyontiporták az érzései, amelyek gőzkatlanná varázsolták a fejét. Testetlen gondolatok szá­guldtak nagy zsibongással az agyában és az őrült körtánchoz lüktető halántékai adták a kíséretet. Csak beszélt, vádaskodott tovább, mert ezzel, mintha a teste, a feje forró hőmér­séke alább szállana: — Igen, te voltál. Nem miattad kaptam né­gyest magaviseletből? Nem? A lány megrémülve az egyre erősödő s mind­inkább fenyegetővé váló hangoktól, visszahúzta a székét; az egyik sarkában húzódott meg, míg a szemei tétova gyorsasággal keresték az ajtót. Odakünn megreccsent a padló s olyan nesz hallatszott, mint amikor leesik valami. Az asz­szony összerázkódott a zajra s remegve mon­dotta : — Nem hallottad? Mi volt az? — Valaki jár odakünn. Talán a cselédleány! Az asszony fölnevetett. — Igen, igen ; persze a cseléd. De most jut eszembe, te még nem is kávéztál. — Óh, ne fáradj. Anyám a Régenceben vár. A kalapjához nyúlt s vékony ujjai idegesen babráltak a felkötött fátyolon. — Abból nem lesz semmi; majd azután. Megnyomta a villamoscsengőt; rövid egymás­utánban háromszor. Várt egy pillanatig, azután toporzékolva teljes erejéből nyomkodta a csen­gőt. Fölállt. — Clarisse! Clarisse! Clarisseü! Amikor az ajtó kinyílt, ernyedten hullott vissza. — Clarisse maga megöl. Gyorsan kávét. A barátnője értelmetlenül vizsgálta. A pilla­natnyi késedelmeskedésben semmi okot nem látva nagy fölindulásra: mint a hegycsúcsra került sivataglakó, aki vizsgálja a természet érthetetlen mesterkedéseit, amelylyel szikla­csomókat rak le a föld megkötésére, ugy nézett körül a szobában. Nem tudta miért, de ugy érezte, barátnőjének most vigasztalásra van szüksége. Egy kissé riadozott ettől, mert még mindig hullámzott a lelke a kemény vádak miatt, de azután megjelent előtte az öreg gyóntató: leányom, kenyeret a kővel dobálók­nak s emlékei között keresgélve, a múltjában akadt akárhány eset, amikor ő bántott méltat­lanul másokat; erre odakényszerült az asszony vállára: — Kedves Lucym, mi bajod? Ugy-e nagyon ingerült vagy s még én is bántottalak: ne ha­ragudj édesem. Becéző szavakkal fogott a kérlelésbe: csupa szokásból, de naiv lelke megrészegedett a lágj szavaktól, amint a kissé érző lélek képtelet elmenni megindulás nélkül a nyomorék előtl s azon kapta magát, hogy_ a könnyei össze­folynak Lucy ^könnyeivel. Álltak egymás mel lett és egymás vállain. Csönd a szobában. A schwarzwaldi óra ketyegője fölbátorodva a nagj némaságban zajongva sétálgat kurta országút ján: a ketyegése oly kinos hatással volt, mini amikor apja halottas ágyánál elkacagja magái a három éves apróság. Zajosan tódult ki még néhány könycsepp : csókváltás után a barátság szikráival tartóssá tett kézfogás következett Clarisse nagy nyugalomban találja már őket s igen csodálkozva a hirtelen változáson, csókolja Lucy odanyújtott kezét: — A fehér delainbluzom, meg a taftalj a magáé, Clarisse. Csupa szeretet volt ez a hang s Clarisse másodszor már csak kapkodás árán süthette el a kézcsókot. Egy-két korty után Lucy már nem birta a2 ülést. Szökdécselve, ugrándozva albumot muto­gat. Gyorsan, zajosan csapkodja a fényképek súlyától nehéz kartonlapokat s a közepetájánál kikapva egyet, azt hevesen csókolgatni kezdi. — Nézd drága Paula — mondja két csók között — ez a vőlegényem — a szájára üt — mit is beszélek, a férjem, Gusztáv. — Ez a gyönyörű férfi! A csodálkozó hang nagyon őszinte volt s be­lopta magát Lucy szivébe. Gőgösen, büszkén felelt; i

Next

/
Oldalképek
Tartalom