Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-19 / 49. szám

14 DÉLMAGYARORSZAQ 1910 julius 19 REGÉNYCSRRNOK. fl Tilaía-íó. Irta Ady Endre. Az én kis falamban a kantusos gyermekek is ugy ismerik a Tilala-ta^at, mint akár a Pókotát. A Pókotában azonban kendert szokott áztatni öt falu népe s a Tilala-tóban álmokat áztatnak. A Tilala-tó félig kitalálás, félig lehetetlen valóság, de mindenképpen szép, bolond, nagy tó. Ugy keletkezett, hogy egy gazdag, falusi embernek suta, rossz beszédű fia született egyszer. Mikor ebből a fiúból iskolás gyermek lett, megkérdezte tőle szeretettel a tanitó : — No Ákos, azt beszélik rólad, hogy te nem is tudsz jól beszélni. Mondj valamit, valami okosat, értelmeset, hadd örüljünk én, az apád, az anyád és a kis társaid. Ákos fölfujta az ö kis buta arcát, könnyesre dagasztotta a nagy, hideg szemeit s ezt mondta: — Tilala, tilala, tilala, tilala, tó, tó, tó, tó. Mindenki röhögött az iskolában a tanitón kivül s azóta a Tilala olyan igazi sző, akár a Pókota, így keletkezett a Tilala-tó, amelyről mi, gyermekek, mikor beszéltünk, tréfásan beszéltünk. Labdázáskor, tavasz idején, a Falurétjén, például, mondta az egyik fiu, talán Urváry Bence: — Tilala, tilala, tilala, tilala, tó, tó, tó, tó. Nagy röhögés támadt erre, mert hiszen a gyermek a leggonoszabb állatok közül való állat. Bence után jöttek azonban erösebb fantáziájú s érett, belsejükben szomorú, sokat halló és tudó paraszt fiuk. Ezek már másképpen beszéltek s egyenesen Urváry Bence felé fordultak a kis, pimasz, maszatos arcaikkal: — Miért csúfolod te Bodor Ákost, mondd, miért csúfolod te Bodor Ákost, Urváry Bence ? Ezek a kíméletes fiuk voltak, de nem mindegyik fiu volt kíméletes és olyik tulment a határon : — No, mondd meg, Urváry Bence, ebbe a Tilala-tóba fogják dobni a Terka gyermekét is? Igazi gyermeki gonoszság volt e kérdés, mert az egyész falu beszélte, hogy Urváry Terkát szégyen érte. Borzasztó szenzáció volt ám ez a mi kis falunkban, ahol régi, nemesi udvarházak embermaradékai nyomorognak, de gőgösen. Ezek az elgázolt, elsenyvedt, elmezitlábosodott, elhullott emberek az ő lealázottságukban mindent szigoruabban néznek. Ök, ezek, az ő nyomoruságukban kevélykedve táplálják magukat régi uri, nemés elődeik emlékezeteivel. Mindenre ráviszi már őket a nyomorúság, cselédsorsra, leányaik eladására, de megtartják az uri formát. Az uri formát, amelyhez nekik már csak emlékeik által és révén van, ha ugyan vau, egy kis közük. Az uri" formát, mely ellen titokban szabad, lehet véteni, de az egész viiág előtt: szörnyűség. Urváry Bence sirva ment haza egy vasárnap délutánján a Falurétjéről s utána kiabálták fiuk és leányok: — Tilala, tilala, tilala, tilala, tó, tó, tó, tó. — Urváry Bence, meg fogod-e mutatni Terkának, merre van a Tiiala-tó? — Urváry Bence, hallod, tilala, tilala, tilala, tő, tó, tó V — Azt üzenjük Terkának, bogy ne menjen a Pókotára, mert a Pókota nyílt hely. Menjen ő az Ákos tavára, a Tilala-tóra, mondd meg neki, Bence, odamenjen. * A Tilala-tóról ezután, mi gyermekek, csak ngy beszeltünk, mint egy csúfos, kiáimodott kényszerűségről. A Pókota az mas, ott nyáron s ftsz felé kendert áztatnak,. később pedig, mi, puskás úrfélék, odajárunk vadruca-lesre. De mi lesz Terkával, Urváry Terkával, az Urváry Bence nénjével? Ez bennünket, nyugtalan, rossz, gonosz gyermekeket különösen nyugtalanított és gonoszitott. Hiszen nem beszéltek előttünk szüleink s az öregek nyíltan, de mi többet tudtunk, mint őkMi tudtuk, hogy Terka nagy bajban van, azt is tudtuk, hogy Terkát az ifjú tanitó csábította el. Mindehhez a sok tudáshoz, belátáshoz csak egy kis megértés kellett volna, de hiszen mi gyermekek és gonoszak voltunk. Egyszer csak csendőrök jöttek váratlanul a faluba, akik névtelen levelekben följelentéseket kaptak. A csendőrök szigorú legényekként kiés meghallgatták mindazokat, akik Terkáról, Urváry Terkáról, tudtak valamit. Erre egy uj jelszó adódott ki s erről, mi, gyermekek, is szomorúan tudomást vettünk. Az uj jelszó az volt, hogy Terka magyar leány, egy oláhos faluban, tehát Terkát kimélni kell. Ezenfölül kimélni ke!l a tanítót, a falut, a magyarságot, a fajtánk becsületét és a többit. Legkevesebb szó esett eközben a Tilala-tóról, a Bodor Ákos hülye, kitalált taváról. A Tilalatóról, mely alapjában a legnagyobb szerepet játszotta itt, hogy színészi nyelven szóljunkVitték, vitték a kendert áztatni a Pókotába, de az egész falu a Tilala-tóra gondolt. A csendőrök mindenkit kihallgattak, amint az nekik kutya- és magyar kötelességük volt. De roppant nehezen mentek bele olyan kérdésekbe< mint például — a Tilala-tó. A csendőrök nem akarták elismerni, hogy más tó is legyen, és nagyon legyen, mint — a Pókota. Még minket is, gyermekeket, vallattak és erősen vallattak a Terka miatt jött csendőrök: — Hallottak valami olyast, mintha Urváry Terka jól lett volna a tanítóval? Mi gyermekek, akik mindent tudtunk, de meg voltunk bántva a csendőrök kérdéseivel, ünnepiesen válaszoltunk: — Mi semmit se tudunk, semmit se fogunk tudni és — vége. Sértett bennünket a csendőrök nagy hivatalossága, bátorsága és talán mindennél jobban a Tilala-tó megcsúfolása. * Eljött az ideje a Tilala-tónak, Terkának és mindennek, ami nagy dolog. A csendőrök után bírósági, szolid uri emberek jöttek, akik a Terká gyermekét keresték. Ekkor már mi gyermekek is félelembe estünk s különösen féltettük a tanítót, aki közben előttünk gyönyörű óriássá fejlődött. Csendőrség, biróság dolgozott ezután az ügyön, az Ákos, a Tilala-tó, a Terka és mindannyiunk ügyén. A nagy, komor valóságtól mí gyermekek is elszédültünk, megszelídültünk. Egyszerre csak valamennyien azt kezdtük hirdetni, hogy a Pókota mellett van egy más tó is: a Tilala-tó. Nagy lecke volt ez s a tanitó ur nem tanított bennünket erre s ilyenre, hogy kétféle tó van, az egyik a Pókota, ahova kendert visznek áztatni s a másik, az Ákos tava, a Tilala-tó. A Tilala-tó, amelybe kendert nem áztatnak, de ahova mindenki kerül, aki a Pókotába nem kerülhet. Az lett belőle, hogy Urváry Terka belehalt a szégyenbe s eltemették, mint falukban szokás, fehér leányként. Csak a Tilala-tó maradt meg, mert a Pókota már két év óta kiszáradt. Akinek elölni való szégyene van, jöjjön ide, a Tilalatóba. Urváry Terka belehalt, de az élet különb, mint Urváry Terka, avagy én, te, ő. Az élet egy nagy Tilala-tó és daloljunk: tilala, tilala, tilala. iüüíí szájpadlás nélküli fogak és fogsorok amerikai módszer szerint készülnek, úgyszintén aranykoronák is. Kereskedelmi iskolát végzett és a puhafa-szakmában jártas fölvétetik az TJjszegedi gőzfürészés hengermalom r.-t.-nál. írásbeli ajánlatok személyesen átnyújthatok naponta d. u. 3 órakor. %sf ¿L W O © böröndös és bőrdíszműves Szegedén, Iskola-u. 21. (Poüízer-ház.) Különlegességek berendezett utazóbőröndök, pénz-, levél-, szivaríárcák- és nöi kézi táskákban. — Dus raktár legújabb rendszerű utazó-kosarak és bőröndökben. Hazai ipar! — Hazai Ipari ü p modern nagy szállodája % f & % elscíreisílli berendezés- % % ¡8 fi fa p & a se! julius elsején megnyílt ® ® Ugyanott több lakás kiadó. perfekt magyar-német, gyors- és gépfrési© azonnali belépésre kerestetik az Újszeged! gőzfiirész és hengermalom részvénytársaságnál« yi-ler IS. 51. MIRH, un, MIÍ IIPtHM ÉMíM SS I JSBllPM Ilii« ralisra «Ili JÓZSEF Szeged, li SóndBT-s.-ut bsKM-ii. má, (löííios megálló). 1 imperátor 1 írt 60 kr. 3 drb 4 frf. 6 drb 7 Irt 50 kr. 12 drb 14 M, = egy gyuitókö 30 fillér. = Kőrjsn ingyen Képes éfjepÉel. :: ViszonfeídrustíúK KerssísíneK. 15 darab nagyon szép a JT ^ | m í cij eladó Teleky-utca 13.