Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-19 / 49. szám

4 DELMAGYARORSZAO 1910 július 19 Stolypín kitüntetése. Pétervár, julius 18. Egy itteni lap azt a föltűnést keitö hirt közli, nogy a cár Stolypin miniszterelnököt gróíi rangra fogja emelni, elismerésképen azért, mert sikerült a dumában a finnországi javaslatot keresztülvinni és célszerű és erélyes intézkedéseivel a birodalmat megnyugtatta. Sztrájkoló bányamunkások. Bilbao, julius 18. A sztrájkoló bányamunkások kövekkel dobálták meg a bányatársaság irodáját és erőszakkal akartak behatolni a műhelybe. A délelőtti összeütközésnél megsebesült sztrájkoló belehalt sebeibe. Hire jár, hogy hétfőn általános sztrájk fog kitörni. Az fírpári-oilhonbao. (Saját tudósítónktól.) Az ujszegedi oldalon, a kis Szőreg felé vezető országút mentén, gyönyörűen megművelt földterület közepén áll az Árpád-otthon, amely nevelési és büntetési rendszerével a modern tudományok diadalmas hódításának egyik alapköve. A csendes ós gyerekektől népes tanya (szándékosan nem használjuk az „intézet" szót) az elhanyagolt és elhagyatott Újszegeden igazán nagy adag kulturát képvisel. A megelőzés nagy elve, a megjavítás eléggé modern eszközeivel, a „büntetés" legkisebb látszata nélkül igyekszik a társadalmi életbe vinni azokat, akiknek fiatal élete a társadalmon kiviil és legtöbbször a társadalom hibájából „bűnösen" indult. Csinos és tetszetős a kis épülettömb, amely körül reggeltől estig erős, duzzadó élet forr. Gyönyörű és sok gyümölcsöt hozó az a föld, amelyet ezek a fiatal, a születés esélyeitől és a gazdasági rendtől bűnösöknek kárhoztatott gyerekek megművelnek. Az otthon főépülete homlokzatával az országútra néz. Ebben vannak a tantermek ós az igazgató lakása. A másik két épületben laknak, étkeznek és végzik az ipari munkát a fiuk. Ennek megfelelően van ezekben egy-egy ebédlő; hálószoba és munkaterem. A nevelési rendszert a családi szisztémára alapítják. Tehát: mindegyik épületben családfő vezetése alatt él a huszonkét gyerek. Emellett az otthon területe nincs elkerítve, a fiuk szabadon járnak-kelnek, sőt a városba is bejöhetnek egyedül. Az igy megalapozott rendszerrel a családi életet akarják meghonosítani, emellett azt elérni, hogy az otthonban elhelyezett fiatalok ne érezzék azt, hogy büntetésből hozták őket ide. (A gyerekek között.) Délután négy-öt óra táján érkeztem az Otthonba, amelyet ép akkor látogattak meg az iparosinasiskolai szünidei és közismereti tanitói tanfolyamának hallgatói. Az ország minden .•észéből összesereglett tanítók hasznos szündei tanfolyamát Tóth József, a felsőkereskeleimi és első kerületi polgári iskola kitűnő gazgatója vezeti, előadói pedig Lakos Nándor is Firbás Nándor, aki a tanítókat az Árpádjtthonba vezette. Füzessy Márton igazgató ogadta az érdeklődő tanítókat, mutatta be aekik az otthont és tartott előadást az itt követett nevelési rendszerről. Alig lépek be a kapun, a kertben foglalatoskodó gyerekek sorra emelik meg a kalapjukat ís illedelmesen köszöntenek. Nem igen van töztük olyan, akinek arcán ül a rosszul kezlett fiatal élet, vagy az esetleges sötét jövő ekete árnyéka. Csupa gondtalan, szórakozó gyerek, akik kérdésemre szívesen igazítanak az gazgatóhoz. Füzessy Márton, az igazgató, ép a janitóknak tart előadást az egyik tanteremben. Meghallgatom. Körülbelül ezeket mondja— Szeretettel és a gyerekek lelkéhez való rozzásimulással akarunk mi ezekhez a kis emjerkékhez hozzáférkőzni. Azt hiszem, igy lehet •Sket leginkább visszaadni a társadalomnak. Ha kell, szigorúak is vagyunk, ami miatt — bizalmasan elárulhatom — sokat veszekszünk az anyjukommal. Dehát szeretik is őt a gyerekek, akik számára elsősorban az elveszett otthont akarjuk pótolni. Ezért vannak a családfők, ezért nincs bekerítve ez a kis birtokunk. Szabadjára van itt minden fiu egész nap, dolgozik, de azért nem ők, hanem a tantestület az, amely megroppan a munka alatt. Nap-nap után tömérdek és mindig más eset adódik elő. Ezekkel állandóan foglalkozni kell. Itt egy példa. Egyik fiunk beteg lett rögtön hivattam Turcsányi Imre dr-t, aki orvosságot rendelt a beteg fiúnak. Reggel meghozatom az orvosságot, a gyerek bevesz belőle. A társai persze nyomban körülveszik és azután érdeklődnek, hogy hát milyen az orvosság? Édes, újságolja örömmel a fin. Csak ez hiányzott, estére lába kelt az egész orvosságnak. Bo.-zankodtam, mitévő legyek. Összegyűjtöm a fiukat és beszélni kezdek nekik: — Fiuk, Z. N. most. betecr, a doktor bácsi orvosságot rendelt neki. Ebből az alkalomból meg akarom nektek magyarázni, hogy mi is az az orvosság ? Az orvosság nicrcg fiaim, amely a beteg szervezetét meggyógyítja. Ha azonban egészséges ember veszi be ezt a mérget, föltétlenül beteggé lesz, sőt ha sokat vett be az orvosságból, meg is halhat. — Arról semmit sem szóltam a fiuknak, hogy az orvosság eltűnéséről tudomásom van. A beszód hatása azonban másnap jelentkezett. Az egyik fiu nagy rosszullétről panaszkodott. Kihivattam ismét Turcsányi dr-t, aki megállapította, hogy a gyereknek semmi baja sincs. Az egész hypochondria volt. Ez itta meg az orvosságot. Sok érdekes esetet mondott még el a derék igazgató, ami után a helyiségek megtekintésére mentünk. (Munka közben.) Sok érdekessége, nagy komolysága és számos eredménye is van annak a munkának, amelyet ezek a fiuk végeznek. Szorgalmasan és majdnem komoly szaktudással müvelik az Otthonnak nyolc holdnyi földjét, amelyhez legközelebb mintegy liusz hold területet csatolnak még. Van itt ssiines és hasznos változatban minden, ami jó családok jó konyhájára kell. Buza, kukorica, zöldségek, sárgarépa, saláta, tök, dinnye és a szebbnél-szebb virágok egész sorozata. Az utak mentén keskeny földdarabon azt ültethetnek, öntözhetnek, nevelhetnek a fiuk, amit akarnak. Aki tehát ambicionálja, egész kis gazdaságot rendezhet itt be, amelynek föltótlen ura és parancsolója. Akad is nem egy legény, aki él a kedves alkalommal, nagy szorgalommal gondozza a maga kis kertjét és féltékenyen őrködik fölötte. Elmegyek ezek mellett az édes munkák, féltve őrzött fiókgazdaságok mellett és megindultsággal nézem a bűnös gyermekek mégis csak ártatlan gyerekkedélyének naiv megnyilatkozását, a föltétlen gyerek mellett bizonykodó légvárakat. Az egyik kis kertben például tábla áll, rajta ez az irás : A kerthez nyúlni tilos — Böhm Zsarkó. A másik kertben ilyen irás emel óvást az esetleges pusztítások ellen : Ez az én kertem. Hozzá ne merj nyúlni — Avar Péter. A nagy óvatosságok ellenére bizony-bizony elsárgul, elszárad egyik-másik kert, mint az a vetés, amelyiyel jó embereket akar nevelni a társadalom olyan talajban, amelyet rosszul készített ki. A munkatermekben nem igen foglalatoskodik most fiu, csak egyet találok a gyalupadnál. A szlöjd téli szórakozás. Ami a fő, itt is szép dolgokat produkálnak ezek a sokszorosan fiatalok, az elmúlt tavaszszal rendeztek is kiállítást és vásárt azokból a munkákból, amik az Árpád-otthonban készülnek. A munka- és a hálótermekben hatalmas bötüs fölirások hirdetik a polgári erkölcsöt : „A munka nemesit", „Imádkozzál és dolgozzál" — stb. (Az ískolakerilló'k.) Most a fiuk közé megyünk, akiknek külseje legtöbbnyíre megnyerő, arca beszédes, sőt bi_ zalmatkeltő. Sokkal beszélgetést kezdek, valamennyi tiszteletet tudó, de csak kevés közlékeny. „Előéletükre" nem szívesen emlékeznek, sőt olyan is van, aki állítása szerint semmit sem tud viselt dolgairól. Legszívesebben arra kapható^ hogy négyszemközt beszéljenek az emberrvagy súgva. Szégyenlősek, szemérmesek azonban aligha a fiatal kortól van és > ami csak nagyritkán« jó jel. Szóba állok az egyikig] kigyófiuval, Kulcsár Józseffel, akinek tizeneó-, éves életén négy év sok kalandja szövődik % Hét éves volt, amikor elszökött hazulról ésb állott a Szegeden is ismert Schmidt-cirk.wizb> — Miért szöktél meg hazulról? — kérde, tem tőle. — Nem tudom. — Mennyi ideig voltál cirkuszos? — Egy évig. — Miért hagytad ott Schmidtéket? — Mert „idomítás" közben vertek és enw sem adtak. — Mi miatt kerültél ide? — Elkerültem az iskolát. — Semmi másért? (A fiu hallgat.) No mondd meg fiam. — Pénzt loptam — súgja a fiu. Egy másik fiu, Károlyi Győző, már többre hajlandó, viselt dolgainak majd az egész listáját elmondja. Persze, ö is iskolakerüléssel kezdi a vallomást. Azután kurta mondatokban vall tovább. Röviden, de határozottan, mint a tettei. — Mi rosszat tettél,fiam? — Elkerültem az iskolát. — Semmi mást? — Do igen. — Például? — Elloptam a lakónk aranyóráját. — Hit még? — Pénzt loptam az anyámtól. Megijedek a fejletlen gyereknek ettől a bátor őszinteségétől. Nem kérdezem tovább, inkább a lelkére beszélek. Ő hallgat, egy arcizma sem mozdul meg. Alig mondtam ki azt a szót, amelyet ő utolsónak vélhet, köszön és elmegy. Egyik-másik gyerek kabátján csillagok, söt rendjelek is vannak. Ha hivatalosan is osztogatnák ezeket, a Takács-testvéreké lenne a legmagasabb rang. Vagyonos szülök gyermekei> az egyik tizenhárom, a másik tizenegy évesOkos szemű, értelmes arcú és bánatos lelkű két fiu. Pár hétig lesznek még az Otthon vendégei, augusztus huszonötödikén hazamennek. (Az udvarban.) Egyszerre megszólal a nagy csengő. A fiukat hivja, akik hamarosan sorba állanak ós elmondják a vendégek előtt reggeli imájukat, amelyet Füzessy igazgató irt. Az ima ez: Édes atyánk, jó Istenünk, Szép napodra fölébredtünk. Szent nevednek hála ezért, Hogy bennünket veszély nem ért. Nyújtsd ki ma is áldó kezed, Mert a jóra csak ez vezet. Egész napon maradj velünk, Bűnös útra, hogy ne térjünk. Áldd meg édes szülőinket, Jóra intő vezérinket. Áldd meg mind a két kezeddel, Akik gyöngéd szeretettel E hajlékot adták nekünk Jó Istenünk,- maradj velünk ! Most széjjelszélednek a fiuk és játszadoznak. Persze, itt a cirkuszi kigyó-ember vezet. Háromnégy fiu valóságos csoportjeleneteket mutat be. Milyen kedélyesek, milyen kedvesek, milyen gondtalanok, milyen szépek most. A játék után körbeállanak és énekelni kezdenek. „Ezer esztendeje annak, hogy a magyarok itt laknak Majd a „Messze, messze Rodostóban" kezdetű dal hangjai csendülnek föl a szürkülni kez " nyári délután kedves és megkapó csendjeben. Azután a „Himnusz." Majd elköszönök ezektíl a nagy, nagyon nagy gyerekektől, a igazgatóéktól, a tanítóktól. Amikor útban * gyok hazafelé, már erősen terpeszkedik az e® „ És még mindig hallom azt a bánatosan éneke bánatos dalt: „Messze, messze Rodostóban. Kézai Siwon-