Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-17 / 48. szám

vs üCLiflflUTAKÜK&^AU T91U ]UUU8 17 * Uj zenemű. „Krizantémum" cimen leg­közelebb egy uj szalonkeringő íog megjelenni. A dallamos muzsikáju keringő szerzője, Papp Albert ismert zeneszerző, uj müvét dr Simkó Elemérnének ajánlja. KÖZIGAZGATÁS Szeged város rendkívüli közgyűlése. (Saját tudósítónktól.) Több fontos városi ügy elintézése szólította egybe szombaton délutánra a nyári szünetet tartó szegedi törvényhatósági bizottságot. A városatyák nagyrésze idehaza van és éberen őrködik a város dolgai fölött. A mai közgyűlés olyan népes volt, akárcsak télen, amikor egyebek között azért is érdemes közgyűlésbe járni, mert a városházán meleg van és nem fázik meg az ember. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozata egészen kiadós volt és azt lehetett hinni, liogy egy dél­után nem is lehet vele végezni. S ámbár sok beszéd hangzott el, mindazáltal véget ért a rendkívüli, még pedig másfél óra alatt. A részletek a következők: Lázár György dr polgármester elnököl, a jegy­zőkönyvet Taschler Endre főjegyző, Ferenczy Béla aljegyző ós Rack Lipót osztályjegyző vezetik. Bokor Piíl helyettes polgármester előterjesz­tést tesz a városi mérnökségen egy ideiglenes csatornázási mérnöki osztály szervezése iránt. Obláth Lipót, Pillich Kálmán, Wimmer Fülöp, Csernovics Agenor, Pap Róbert dr, Kormányos Benő dr, Dobay Gyula dr törvényhatósági bi­zottsági tagok és Tóth Mihály városi főmérnök szólt a kérdéshez, mindnyájan teljes tárgyi­lagossággal. Wimmer Fülöp kifejezést adott annak a nézetének is,^ hogy a csatornázási osztály élére Farkas Árpád mérnököt kellene állítani. A közgyűlés elfogadta a tanács javas­latát, a polgármester pedig azzal nyugtatta meg Wimmer Fülöpöt, hogy Farkas Árpád ki­rendeléséről ő már gondoskodott. A közvágóhíd kibővítéséhez szükséges össze­get a közgyűlés kiutalta, az építési szabály­rendeletnek a gyalogjárókra vonatkozó módo­sítását, amit ismételten ismertettünk, a tanácsi javaslat értelmében elfogadta, majd elrendelte a Mikszáth Kálmán- (korábban Lalidon-) utca gyalogjáróinak aszfaltozását. Nagy Pálnénak a rókusi templom festési munkálatainak kiadása ellen beadott fölebbezését elutasították. Koczor János tanácsos a felsővárosi régi szeszgyár mellett levő, háromszázhuszonkét mé­ter hosszú és három-négy méter szélességű városi tulajdont képező szalagföld négyszögölé­nek tizenöt koronáért való eladását javasolta, illetve azt, hogy a telekeladási ügy tűzessék ki a jövő közgyűlés napirendjére. Becsey Károly dr a javaslatnak a napirendről való levételét indítványozza és azt, hogy ez a sáv csatoltassák az úttesthez, mert az úgyis keskeny és emellett vasúti vágány is vezet rajta végig. A kocsik alig tudnak közlekedni az uton, ezért indítványozza, hogy az eladásra javasolt földsávval szélesittessék ki az úttest. Kószó István dr is ebben az értelemben szó­lal föl. Ne adjuk el, úgymond, m?rt később drágán kell visszavennünk. A város ne vegyen és ne adjon el, semmit, hanem vegye le az ügyet a napirendről. A közgyűlés nagy többsége elvetette a ta­nács javaslatát s Becsey Károly indítványát fogadván el az ügyet levette a napirendről. Wimmer Fülöp : Majd behozzuk az eladást önálló inditványképen ! Érdekes különben, hogy Wimmer Fülöp el­sőnek akart a tárgyhoz szólni, de nem beszél­hetett, mert törzsvagyon elidegenítéséről lévén szó, csak napirendről való levételt célzó föl­szólalásnak van helye. Hat eladási, vételi és kisajátítási ügyet a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűztek ki. A polgármesteri előterjesztéseket sommásan fogadták el s ezzel a rendkívüli közgyűlés véget ért. ' x Nemzetközi fjyorsii'ókiáiliíás Sze­geden. Az 1914-ben rendezendő szegedi országos kiállítás eszméje mind nagyobb tért hódit. Egymásután megmozdulnak az egyes körök és egyletek, hogy ők is részt­vegyenek a kiállítás előkészítésében és ren­dezésében. A szegedi gyorsírók egyesi!lété­ben is fölmerült az a terv, hogy 1914-ben az országos kiállítással kapcsolatban ők is gyorsirókiállitást rendezzenek s egyúttal egy nemzetközi Gabelsberger-Markovits gyorsirókongresszust hívjanak össze, amelyre eljönnének nemcsak az ország, hanem a külföld nevesebb gyorsírói is. Természetes, hogy a kiállítás közönségét ez is nagyon megnövelné s Szeged idegenforgalmára elő­nyös hatással volna. A szegedi gyorsírók egyesületének a nyári szünet után első dolga lesz. hogy a kongresszus és kiállítás ügyét kellőleg előkészítsék s azt kivitelre vigyék. Az agilis egyesület még nag-yobb­szabásuvá akarja tenni ezt a kiállítást, mint a néhány év előtt tartott nemzetközi ki­állítás volt. A kiállítás érdekében különösen Dobay Gyula dr és Katona Dávid dr fejte­nek ki nagy tevékenységet. x A választók jövő évi névjegyzéke. A központi választmány szombaton délelőtt fog­lalkozott Lázár György dr elnöklése mellett a szegedi választók névjegyzéke ellen beadott fölebbezésekkel. A választmány Selmeczi István dr, Szabados Ferenc, Lobozár Péter, Benyovszki László dr, Kovács T. István, Katona Dávid dr, Sándor Sándor, Barna György, Putics Péter dr, Békési Manó, Simkó János, Szász Gyula, Binder Albert, Doktor János, Rózsa Mihály, Szántó Sándor, Kovács Antal dr, Szloboda Já­nos, Lukács Gyula, Herbich Miklós, Csűri La­jos, Vas Jenő, Szakács József dr, Pálfy Ferenc, Czibula Antal dr, Fényes Béla dr, Dettre János, Weiser Márk, Píck Mór, Szörí József dr, Aig­ner Károly dr, Némedi Gyula dr, Hajdú Béla dr, Magyar István dr, Mecsér József, Sebők Ferenc dr, Rottenberg Pál dr és Perhács Béla dr, valamint a második számú postahivatal tisztviselői kérelmének helyet adott és őket a névjegyzékbe fölvette. A beadott fölszóla­lások közül csak Fodor Ádám Istvánét utasí­totta el, x Sok a kerületi orvos. Szeged város tör­vényhatóságának 1909. évi szeptemberi köz­gyűlése elhatározta, hogy a város belterületén egy uj kerületi orvosi állást szervez s így megállapította a város belterületének hat orvosi kerületbe való uj beosztását, intézkedett egyben természetesen aziránt is, hogy a város szervezési szabályrendelete megfelelőleg módo­síttassák. Ezt a határozatot Fajka János vá­roti főszámvevő megfölebbezte, avval az indo­kolással, hogy az öt kerületi orvos az egész­ségügyi teendőket könnyű szerrel és késedelem nélkül teljesíti s az egész határozat nem egyéb, mint a rendkívül sok oldalról igénybe vett közpénztárnak állandó jellegű uj kiadással való, semmikép sem indokolható megterheltetóse. A felebbezés ennélfogva nyíltan kímonjda, hogy a hatodik kerületi orvosi állás kreálása teljesen felesleges. Ez a felebbezés és a közgyűlési ha­tározat most nyert elintézést a belügyminisz­tériumban. A miniszter a városhoz ma érkezett leiratában a közgyűlés határozatát föloldja és < fölhívja a törvényhatósági bizottságot, hogy arra való figyelemmel, hogy a hatodik kerületi orvosi állás szervezése a város háztartásának ujabb tetemes megterhelésével járna, tegye megfontolás tárgyává, vájjon az illető kerületi orvosok teendőkkel való túlterheltségén nem lehetne-e a meglevő öt kerületnek ujabb, ará­nyos beosztása utján, a most tervben volt or­vosi állás szervezése nélkül is segíteni. A mi­niszter az ily irányban hozandó határozat fel­terjesztését kéri, illetve rendeli el. Érdekes, hogy az uj orvosi állásért való futtatás a mult év őszén vehemens erővel tört ki Szeged váró­sában. Három komoly pályázó orvos volt, de ma egyikük sem látható a porondon, mert már a télen értésükre esett, hogy a hatodik kerü­leti orvosi állás szervezése nem fog miniszteri jóváhagyást nyerni. Aminthogy, íme, nem ¡s nyert. x A tiszti főorvos szabadságon. Faragó Ödön dr, Szeged város tiszti főorvosa, julius tizennyolcadikától négy heti szabadságon lesz­A főorvos ezt az időt Karlsbadban tölti Helyetteséül Andrássy Ferenc dr kerületi or­vost rendelte ki a polgármester. xA szegedi nagykórház. A szegedi öt­száz ágyas egyetemi nagykórház tervezésé­vei a törvényhatóság Korb Flóris európai hirü magyar műépítészt bízta meg, anélkül, hogy a tervezési munkákra pályázatot hir­detett volna. Korb Flór is augusztus tizen­ötödikéig bemutatja az uj kórház összes terveit, melyeket a polgármester rendkivüli közgyűlés elé fog vinni. x Befejezték a számonkérést. A szegedi számonkérőszék szombaton fejezte be félévi működését. A polgármester Nyilassy Pál dr és Végman Ferenc dr számonkérőszéki tagokkal vizsgálatot végzett a polgármesteri, levéltári ós községi bírói hivatalban. A rend az egész vonalon teljes, amit jegyzőkönyvileg is meg­állapított a számonkérőszék. x A Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek legutóbb beadványt intéztek Lázár György dr polgármesterhez, amelyben kérik, hogy hatóságilag igazolja a polgármester, illetve a város hatósága, hogy ők a jogos és kifejezett tulajdonosai azon apáca-iskolának, amely néhai Oltványi Pál prépost tulajdona volt. Az iskolát a prépost még 1873-ban át­engedte az apáca-nővéreknek tanítás céljaira s azóta nekik, az apáca-nővéreknek, háborítat­lanul birtokukban is volt az intézet és abban tanítottak. Az apáca-nővéreknek erre az ok­iratra telekkönyvi bejegyzés, illetve átírás miatt van szükségük. x A felsőtanyai anyakönyvek. Lázár György dr polgármester Tóth Mihály dr tiszteletbeli tanácsossal vasárnap Felsöközpontra megy és megvizsgálja az ottani anyakönyveket. Nieder­mayer Antal felsötanyai plébános ebből az alkalomból ebédet ad a polgármester tisz­teletére. x A Zrinyi-utca aszfaltja. A magyar-horvát aszfaltgyár (a fiumei aszfaltgyár utóda) be­adványban értesítette ma Szeged város taná­csát, hogy az elődje által elvállalt munkát, a Zrinyi-utca kocsijárójának kiaszfaltozását mi­hamar el fogja végezni. Ezzel Dobay Gyula dr törvényhatósági bizottsági tagnak a közgyűlés­ben kifejtett érvei és aggályai teljesen tárgy­talanokká váltak. x A villamos-naptár. Miskolc városa villamos­világítását rendezni kívánja s ezért Szeged városától kölcsönkéri a világítási naptárt és világítási szerződést. KÖZOKTATÁS + A szegedi felsőipariskola. A Sze­geden építendő felsőipariskola terveit most mutatták be a kereskedelemügyi miniszter­nek. Az építésre a pályázatot már legköze­lebb kiirják. Az épités 890 ezer koronába kerül, de ha több pénzt kell is az építke­zésbe beruházni, akkor is mindennemű épít­kezési munkát szegedi iparosokkal végez­tetnek. + Reform a Teréziánumhan. Mint a Buda­pesti Tudósító illetékes helyen értesül, legfel­sőbb engedély alapján intézkedés történt arra Szegeden a főraktár Mérey-utca 3. sz. a. van Serfőzde Részvénytársaság Temesvár, az ország egyik legelőkelőbb sörgyára. Gyárt: Ászok, udvari, márciusi, dupla márciusi, korona, bajor, szent Erzsébet és más­fajta söröket kiváló minőségben, a A sörök rendkívül jóizüek, zamatosak és ezért több kitüntetést is nyertek i,

Next

/
Oldalképek
Tartalom