Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-17 / 48. szám

© DELMAGYARORSZAQ 1910 juliua 17 ebben az ügyben az érdekli, hogy minél keve­sebb késedelemmel járjanak az építkezések. Ehrlich G. Gusztáv szerint katasztrófa előtt állunk, de nemcsak a főváros, hanem az egész építkezés is. Szivesebben látta volna, ha a pol­gármester az összes építkezések ügyében járt volna közben, nem pedig csak a fővárosi épít­kezések dolgában. Indítványozza, hogy az építő­iparosoknak hétfőig adjanak határidőt a munka megkezdésére, ha pedig nem kezdenék meg a munkát, még egy fölszólítást intézzenek hoz­zájuk. Bárcey István Ehrlich G. Gusztáv szavaira reflektálva kijelentette, hogy neki nemköteles­Bége közbenjárni a munkások és munkaadók között, csak ha erre határozottan fölkérik. Feleki Béla dr hozzájárult ahoz, hogy a mes­terekhez még egy ujabb fölszólítást intézzenek, egyébként pedig Vázsonyi Vilmos javaslatát fogadja el. Fischer József figyelmeztet arra, hogy ha a munkaközvetítő a munkások kezében marad, a hatalom is ezen a részen lesz, jóllehet a nagy anyagi és erkölcsi felelősség a munkaadókra nehezedik. Ilyen módon pedig ez nem helyes. Reformálni kellene a munkaközvetítést, teljesen indifferenssé kellene azt tenni. A maga részé­ből szerencsésnek találná, ha a polgármester manifesztumban hívná föl ngy a munkásokat, mint a mestereket a megegyezésre. A bizottság egyhangúan elfogadta azt, hogy a vállalkozókat a szerződés megfelelő paragra­fusára való hivatkozással fölhívják, hogy a munkát hétfőin kezdjék meg, a jelentkező mun­kásokat vegyék vissza; ha pedig ennek a föl­hívásnak nem tennének eleget, a szerződés alapján terhükre és veszedelmükre folytatják a munkát. Ehrlich G. Gusztáv arra kérte a polgármes­tert, hogy a fővárosi építkezésekre vonatkozóan a vasárnapi munkaszünet felfüggesztésére irá­nyuló kérelmet terjesszék ki az egész fővárosi építőiparra. Feleki Béla kérelmére még kijelentette a polgármester, hogy — bár nem föladata — a békéltetés érdekében szívesen áil a felek ren­delkezésére, ha hozzá fordulnak. (A vasmunkások gyillése.) A vas- és fémmunkások bejelentették a rend­őrségen, hogy julius 18-án este, VII., Tököly-ut 56. száma alatt, Budán, a Medve-utca 6. számú házában, a Váci-ut 31. száma alatt és a Kő­bányai-ut 39. száma alatt és Újpesten nyilvá­nos gyűlést szándékoznak tartani. A főkapi­tány a bejelentést tudomásul vette. A gyűlé­sek napirendje: Állásfoglalás a gyáripari mun­kások kizárásához. A londoni rémregény. — Hajsza a gyilkos után. — (Saját tudósítónktól.) Hirt adtunk tegnap ar­ról a hajmeresztő gyilkosságról, amelyet egy Crippen nevü orvos követett el az angol fő­városban. Az elvetemült ember lefejezte a fele­ségét, meggyilkolta annak magzatát, aztán a jépirókisasszonyával, egy francia leánynyal megszökött Londonból. Crippen felesége ismert varieté-énekesnő volt. A legügyesebb angol detektívek és riporterek lázasan kutatnak most Crippen titán, de nem tudnak a nyomára akadni. A gyilkosság az egész angol közönséget izgatottságban tartja. A rendőrség természetesen az egész föld min­den hatóságához elfogató-parancsot küldött Crippen doktor és Ethel le Revé kisasszony ellen. Hír szerint Ethel le Revé gyermekruhát öltött, hogy igy az alacsony termetű Crippen mellett ne tűnjék föl. Crippen dr röviddel az elutazása előtt gyermekruhát vásárolt és a rendőrség azt gyanítja, hogy Ethel le Revé most ezt a ruhát hordja. Azok után, amiket a fiatal nőről beszélnek, teljesen lehetetlennek tartják, hogy ő részes lenne a gyilkosságban. Jólelkünek mondják, aki mindenben Crippen hatása alatt állt. Ápri­lisban egész határozottsággal irta az anyjának, hogy Crippen el fog válni a feleségétől és őt veszi nőül. Abban a házban, ahol a művésznőt meggyilkolták, a gyilkosság kiderítése előtt való napon nagy mulatságokat rendeztek ós abban a szobában, amely a pince-sír fölött volt, reggelig énekeltek és táncoltak. Neívyorkból jelentik, hogy a meggyilkolt mű­vésznő egy nemrég Brooklynban meghalt lengyel nemesnek, Masonatzkynak a leánya volt. A mos­toha apja, Marsinger Frigyes, még mais Brooklyn­ban él. Ennek Crippen dr áprilisban aztjrta, hogy a felesége egy kaliforniai látogatása alkal­mával meghalt és elégették, a hamvait pedig Londonba szállítják. NAPI HÍREK Az Erősdy—Urmánczy-affér (Saját tudósítónktól.) A becsületbíróság dön­tésével ma befejezést nyert az a lovagias ügy, amely Erősdy Sándor főispán és Urmánczy Nándor képviselő között keletkezett egy kép­viselőházi interpelláció folytán. A becsületbíró­ság ugyanis ugy döntött, hogy elégtételkérés­nek, vagy elégtételadásnak ebben az ügyben nincsen helye. A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint az Erősdy—Urmánczy-ügyről a megbizottak ezt a jegyzőkönyvet vették föl. Jegyzőkönyv, fölvétetett 1910 julius tizen­negyedikén a képviselőház külön termében Erősdy Sándor, Marostorda megye főispánja ós Urmánczy Nándor országgyűlési képviselő urak között fölmerült lovagias ügyben. Jelenvoltak Erősdy Sándor ur megbizottai: Hajdú Sán­dor dr és Heinrich Aladár, Urmánczy Nán­dor ur megbizottai : Mezőssy Béla dr ós Zboray Miklós dr. Erősdy Sándor ur megbí­zottai lovagias elégtételt kérnek, mert Urmánczy Nándor ur felükről sértő nyilatkozatot tett. Urmánczy Nándor ur segédei a lovagias elég­tételt fölajánlják, annak megállapítását azon­ban, hogy köteles-e vagy képes-e Urmánczy Nándor ur lovagias elégtételt adni, becsület­bíróság döntésétől teszik függővé. A becsület­bíróság elő terjesztendő kérdéseket Urmánczy Nándor ur segédei külön kivánják megszöve­gezni. Erősdy Sándor ur megbizottai nem zár­kóznak el a becsületbíróság összehívásától és szintén külön kérdéseket szövegeznek meg. A becsületbíróság a külön föltett kérdésekre együttesen is felelhet. Mindkét fél becsületbirót nevez meg, akik elnököt választanak. A becsületbíróság döntéséről ez a folytató­lagos jegyzőkönyv szól: Jegyzőkönyv, folytatólag fölvétetett 1910 ju­lius 16-án Urmánczy Nándor ós Erőscly Sán­dor urak között a folyó évi julius hó 9-én, a képviselőházi ülésben Urmánczy Nán­dor ur által elmondott interpelláció miatt fölmerült lovagias ügyben. A becsületbíróság ugy döntött, hogy ebben az ügyben elégtétel­kérésnek és elégtételadásnak helye nincsen. Windischgratz Lajos herceg elnök, Perczel Dezső, Dániel Gábor, Szentiványi Árpád, Bánfj'y Miklós gróf. Abecsületbiróságí jegyzökönyvutánamegbizot­tak kétsoros záradéka következik, amelylyel az ügyet a becsületbíróság döntése következtében a lovagiasság szabályai szerint befejezettnek nyilvánítják. Bakák egy kapitány eilen. - Rablótámadás Nagyváradon. ­(Saját tudósítónktól.) Rendkívül vakmerő rablótámadás történt az eimult éjjel Nagy­váradon, a gyalogsági kaszárnya közvetlen tőszomszédságában. A Nagyváradon állomá­sozó százegyedik gyalogezred három köz­katonája előre megfontolt rablási szándék­kal megtámadta a harminchetedik gyalog­ezred egyik századosát, aki egy kávéházból éjszaka hazafelé tartott a kaszárnyában levő lakására és bajonettjeikkel összeszurkálták. A százegyedik gyalogezrednél már hónapok óta napirenden voltak a kisebb-nagyobb lo­pások, anélkül, hogy a tetteseket sikerült volna kinyomozni. Hol ruhanemű, hol pénz, sőt fegyver tünt el a legénység körében, de a legszigorúbb vizsgálat mellett sem tudtak a tolvajok nyomára akadni. A tolvajok látva, hogy lopásaik ily jól sike­rülnek, nagyobb vállalkozásra szánták magu­kat. A tolvaj katonák jól tudták, hogy a har­minchetedik gyalogezred egy kapitánya igen gazdag ember, aki állandóan sok pénzt szokott magánál hordani, azonfelül értékes ékszerei, óra, lánc és gyürüi vannak. Elhatározták, hogy a kapitányt, aki nőtlen ember s gyakran szo­kott éjjel hazajönni, meglesik és kirabolják Tegnap éjjelre tervezték a támadást és vén-^ is hajtották. Már jóval éjfél előtt hárman húzódtak a kaszárnya átellenében, a villan", telep mellett levő árokban, amely előtt a ka pitánynak el kellett haladnia. Két óra felé a kapitány egyedül hazafelé tar tott s amint az árokhoz ért, egyszerre csak előugrottak a bakák és kivont bajonettel rá vetették magukat a kapitányra. Ez az első meglepetésből fölocsudva, kardot rántott é* elszántan védekezett. Elkeseredett élet-halál­harc kezdődött. Az egyik katonának azon­ban sikerült a kapitányt mellbe szúrni és ugyanakkor egy másik a vállába döfte bajonettjét. A borzasztó szúrástól a kapitány megtántorodott, majd eszmélet nélkül összero­gyott. A gazemberek ekkor rárohantak és ki akarták fosztani. Leszakították láncát, elvették gyűrűit és egy brilliáns zsuzsut, pénztárcáját kifosztották és már-már el akartak menekülni amikor futólépésben a helyszínére ért egy őr­járat, melyet figyelmessé tett a kapitány se­gélykiáltása. Az őrjárat katonái rávetették ma­gukat a rablókra és hosszas dulakodás után kettőt közülök elfogtak, A katonákat vasraverve bekísérték a ka­szárnyába, ahol megállapították, hogy Kiss Vazul és Demjén Péternek hívják a bestiákat. A vérében fekvő kapitányt elszállították a kórházba, ahol súlyos sebeivel élet és halál közt fekszik. A katonai hatóságok rendkívül szigo­rúan titkolják az esetet s innen van, hogy még a nevét sem hozták nyilvánosságra a meg­támadottkapitánynak. Az elmenekült harmadik tettes kézrekeritősére széleskörű intézkedést tettek ős valószinü, hogy még a mai éjszaka folyamán elfogják. — Személyi hirek. Löm Immánuel dr főrabbi hosszabb tartózkodásra külföldre utazott. — Turcsányi Imre dr, a szegedi magyar királyi állami gyermekmenhely igazgató-főorvosa, ma kezdte meg négy hétre terjedő szabadságát. Szabadságidejét a külföldi csecsemökórházak és gyermekvédelmi intézetek tanulmányozására használja föl. — Két uj szobor Szegeden. Rákóczi Ferenc fejedelem lovasszobrát az idei őszön leplezik le Szegeden, a Széchenyi-téren. Lázár György dr polgármester ma átiratot intézett a város tanácsához, hogy a szobor földszinig való alapozását kezdesse meg. Átírt a polgár­mester a tanácshoz Dankó Pista szobrának alapozása végett is. A Dankó-szobrot 1911. évi május elsején leplezik le. A nótafa szob­rát Margó Ede szobrászművész késziti és ötnegyed nagyságú lesz. A földszinig való alapozást a város végzi ruskicai vagy karrarai márványból. — Hat uj petíció. Ma ismét hat mandátum­támadó kórés érkezett be a Kúriához. Fráter Lóránd székelyhidí, Heincs Hugó Selmecbányái, Andrics Tivadar mohácsi, Benyovszky Sándor gróf dunavecsei és Kun Béla hódmezővásárhelyi mandátumának megsemmisítését kérik a peti­cionálók. A hatodik petíciót a peéri kerületben a pótválasztáson elbukott Markos Gyula hivei adták be Németh Károly dr mandátuma ellen. Ezzel együtt ma a petíciók száma ötvenhatra rug. — Szeged a ki-assószörényieknek. Sze­ged város polgármestere ismételten fölkéri a krassószörényi árvízkárosultak részére pénz­beli adományokat gyűjtő hölgyeket, hogy a be­folyt összegeket julius tizennyolcadikán, hétfőn délután három és hat óra között szolgáltassák be a polgármesteri hivatalhoz. — A szegedi külterületi csendőrség. A koalíciós uralom első évében Ígéretet tett már Andrássy Gyula gróf akkori belügy­miniszter, hogy Szeged város külterületen megszünteti a mostani gyatra lovasrendori szolgálatot s a tanyavilág közbiztonságát csendőrséggel láttatja el. Az Ígéretet azon­ban nem váltotta be a koalíció s azért a város polgármestere a mostani kormánynál tett lépéseket a külterületi csendőrség szer­vezése érdekében. Hogy milyen eredmén­nyel, mutatja az az átirat, melyet a polgai' mester ma intézett a város tanácsához, sui'

Next

/
Oldalképek
Tartalom