Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-15 / 46. szám

14 DEL MAGYAR ORSZÁG 1910 julius 15 Both erősen hajtott, hogy megelőzze a farka­sokat. De elkésett. A mozgó fekete vonal elérte az országutat; és mintha valami alávaló taktika szerint dolgoznának, a bestiák elállták az or­szágutat. Egy-két magános vad elöörskén szá­guldott feléjük. Both újra hátraszólt: •— Csak előre lőni. Ha egyszer mögöttünk vannak, nem árthatnak. Elől; alacsony a kocsi, itt könnyen felugrik valamelyik. , . A kocsi gyorsan suhant végig az uton. Még két perc. Az asszony dideregve húzta össze a bundáját. Előttük egy pokoli kórus zendül fel. Az or­szágút tele a fenevadakkal. Egy fekete vonal zárja el az utat, harminc-negyven éhes, csat­togó száj, ásító torok. Még hatszáz méter. — Lőni! — kiált hátra Both. — Lőni! A két ember kihajol. Két lövés dördül el és két bestia fordul fel rögtön azok közül, amelyek előre vágtattak. — Lőni, lőni! — kiált Both. Még három lövés dördül el, de előttük két­száz méterre változatlanul erős, zárt és fe­nyegető az élő, éhes fal. Both lehajol. A keréken kettőt ránt, a féket kinyitja. A nehéz gép, mintha egy óriási kéz megkapta és nekilóditotta volna, olyat szökken előre. A futása nem is rohanás, hanem repülés. Both újra csavar egyet a keréken. A nehéz gép sziszegve, zúgva, csattogva repül át a metsző levegőn. — Kapaszkodjék meg, T— kiált Both a di­dergő asszonyra, Á gép eszeveszetten rohan. Nem látnak sem­mit. Nem hallanak semmit, csak a levegő éles, sziszegő sívitását. A gép repül. A vonítás közvetlen közelükben zendül fel, azután két reccsenés, villámgyors nyikorgás, hörgés egy pillanatra, és a gép sü­völtve tör át a gyilkos vonalon, szétgázolva egy­pár bestiát, mint. a férget és otthagyva a vo­nító többit, A bestiák dühödt vágtatással vetik magukat a gyilkos gép után, de a dübörgő szörnyeteg repülve csattog végig a havas uton és nemso­kára ismét csak elszórt fekete pontokká lesz a rohanó falka, Both átkarolta az asszonyt: — Harriet, drágám, félt V — Egy kicsit, — mondta az asszony. — De ugy-e, ez a gép ! Both nevetett. — Bizony a gép! Hiába: amerikai gyártmány! Gyors pöfögéssel haladtak végig az ország­úton. Mögöttük riadt ordítás hangzott fel. Hátra­fordultak. — Mi az? A kasznár rémülten tátogatja a száját és nem tud szólni. — Ej, hát mi az? — Gyuri . . . — Gyuri. Csakugyan, hol van Gyuri ? .— Kiesett.. Messze mögöttük a fényes országúton egy futó alak lászott. Both a kerékre tette a kezét. A gép futása lassabbodni kezdett, de maid egy félkilométerre repültek még, amíg- visszafordul­hattak. A kasznár rémülten ugrott fel: — Méltóságos uram, csak nern akar vissza­menni ? — Dehogy nem. — Az isten szerelmeért, nem látja, hogy újra a farkasok közé kerülünk. A fiu ugy is elveszett. Az országúton messze el lehetett látni. Vagy másfél kilométernyire tőlük rohant egy árnyék, mögötte — jó messzire még — a mozgó fekete pontok. Both az asszonyhoz fordult: — Ez az ember azt mondja, ne menjünk vissza érte. Magának kell döntenie. — Oh, God ! — mondta az asszony, — csak nem hagyhatjuk ott. Both megelégedetten bólintott és a gép vág­tatni kezdett visszafelé. Az asszony fölemelke­dett és parancsoló hangon kiáltott a didergő kasznárra. — The rifle .... Az megértette. Átadta neki az egyik puskát. Az asszony kibontakozott a bundából és gondo­san megnézte az expressz-fegyvert, • á gép rohant előre. Már jól látták a lihegve szaladó Gyurit. Mögötte azonban nem tiszta az ut; mozgó fekete árnyak rajta, Egy fekete ár­nyék kiválik a többi közül és megnyúlt vágta­tással jár a nyomában. Még egy utkanyarulat és odaérnek. De nem lesz-e későn? Both idegesen remegve mered előre és a keze reszket a keréken. A szőke asszony fölemeli a puskát, A gép meglassítja a futását, hogv meg­tudjon állni a menekülő előtt. De közel van a farkas is. Borjunagyságu vad, rőt szőre felbor­zadva a hátán, a nyelve lihegve lóg ki. Öt má­sodperc és elérte a menekülő, halálfélelemben reszkető embert. A gép futása meglassul, egy dördülés, a vad felpattan a földről és amikor visszavágódik, ver­gődve ül le és vér festi meg körülötte a havat. ... A gép megállott. A félelemtől és fáradtságtól haldokló embert felrántják a kocsiba, ahol der­medten zuhan le. A félelmes ordítás közel ér hozzájuk, de a gép megfordul és újra beleszökik az éjszakába. Both megszorította az asszony kezét. — Mesteri lövés volt. Egy csendes válasz a bundából : — Galambot nem . . . Both meleg szeretettel nézett a fiatal asz­szonyra. — Egy félóra- hosszat zúgott még előre a gép, mikor a kasznár megszólalt : — .Balra fordulni, méltóságos uram! Letértek az országútról és befordultak a kes­keny kocsiutra, amely Bothköhöz vezet. — No, —' mondta Both — ha ezt az utat ki­bírja az araewkai pneumatik, akkor dicsérem. isem lehetett a keskeny fasorból se jobbra, se balra letérni, a kocsik rendes utján kellett menníök. A megfagyott göröngyök ugy meredez­tek fel, mint egy-egy éles penge. — Még egy negyedóra, — mondta Both. A gép gyorsan vágtatott át a zúzmarás fa­soron. A távolban házak látszottak. — Bothkő, — mondta Both. A gép ekkor reccsent egyet, aztán pukkant egyet, liosszu sziszegés hallatszott és alig észre­vehetően balfelé billentek. De a sima szökés keserves döcögésre vált. Az egyik kerék gum­miját kilyukasztotta a megfagyott föld. Both egészen meglassította a menést, — Méltóságos uram, — szólt rémülten a kasz­nár — siessünk, még mindig a hátunk mögött vannak . . . Both hátrafordult. Messze, elve szven (i világos éjszakában, látni lehetett ismét a mozgó fekete pontokat. — Gyorsabban most még se mehetünk, mert akkor mindnyájunkat kiröpít a gép. A kocsi pöfögve, lassú döcögőssel haladt előre. Az éjszakában újra fülükbe verődött a távoli ordítás. A kasznár verejtékes homlokkal nógatta Bothot: — Gyorsabban, méltóságos uram. — Ugyan hallgasson már, — mondta bosz­szankodva Both. Azután hozzátette: — Löjjön csak feléjük vagy kétszer. A falu­ban meghallják a lövéseket' és legalább nem kergethetnek a bestiák tovább az első házaknál. Három dörrenés hangzott el egymásután. A fekete pontok már formát öltöttek, most sok­kal gyorsabban rohantak a gépnél. De a döczögö nagy gép már befordult az ala­csony házak közé, az utcára emberek jöttek ki és egy perc múlva a Both-kastéiy előtt állottak meg. A folyosó világos ajtajában egy ösz asz­szony tárta ki a karjait. Felelős szerkesztő: Róna Lajos. Lapkiadó-tulajdonos: Bélmagyarorszég hírlap- és npmtiayállalaí részvénytársaság. Nyomatott Szegedén a Délmagyarország hírlap­és r.y omdavállaiat részvénytársaság körfo'rgőgépén. Van szerencsém a tisztelt közönséggel tudatni, hogy Felső-TisEaparí 81. száma saját házam előtt nagy mennyiségű marosi szállítású tűzifa van kirakva, melynek: erdei ölét öienkíiii a következő árban árusítom: í. oszt. bíikhasábfa . . S© K I. oszt. cser!ia«á'M-a. . . 36 E I. oszt, gyertyániiasábía . 88 li DoroByfa, bükk- és cserfa 82 K Egy öinél kevesebb nem adatik a Tiszán. Egy öl házhoz való szállítása bárhová a város területére 2 kor., közeli szállítás pedig 1"50 fill, Állandóan több kocsi áll a közönség rendel­kezésére, Tisztelettel fakereskedő. Ili <J Telefon 741. fiprfftr Ki tiÜilaUif cv. ponyua- és zsákköicsöiizo-üzleíe. Kész ponyvák és zsákok nagy raktára. Saját készítésű kötéláruk nagy válasz­tókban, a legjutányosabb árban. KiíélsíílB-lelop SiBiilimsii-.Éa 13. sióm olsfí. IreÉ es raKíőr fefeas-ylse, régi Isáíer-féls Mm. m m fitiMen- pei IIüli ül lilfGiIlMiSi r> a £ ,r zenekarával játszik. lip UUhltlILIIí szájpadlás nélküli fogak és fogsorok amerikai módszer li! szerint készülnek, úgyszintén aranykoronák is. ÍM® IIMI foaíecfiíiikiie) Síéiei-íér is. sí. am mm. SIÍI», ¡fis, Mi SHÍ Mmíi es iPC. W^s IMI! óvári iif/ralra Ilii üffij Szeged, j Felsíi SöGÉr-s.-ül és KinyiiK-u. sorol*. (Villamos megálló]. I 1 imperátor 1 Irt 50 kr, 3 dtb 4 Irt. 6 drb 7 Irt 50 kr, t! drb t4 Irt | = egu guujtíkí 30 fillér. == I Séfjén ingyen Képes ÉrjegyiM :: MeMAk IraíÉÉ. $ *g modern nagy szállodája || h ísj eis©s*easeiü bereiidezés* % % '0 0 gí P, ® ® sel julius elsején megnyílt a ® * illitM Ugyanott több lakás kiadó. faiskola-tulajdonos Újszeged, Vedrss-uica 5. szám. Árjegyzék Ingyen ós bórmentve. TELEFON 747. SZÁM. iá SffeMii éi Mii Klauzál-tér 2. ssám a nyári idény beálltával az utazó és nyaraló kö­zönség figyelmébe ajánlja legújabb szerkezetű 'feni mindennemű értéktárgyak megőrzésére. Essen párat^szgliiyiayekfoea a köaöiisé^ ériékeit a képzelhető leghigtogabhgH és saját zára alat t ön ma ff a kezel íj Hitellevelek utazásra minden fürdő* helyre és városra kiadatnak»

Next

/
Oldalképek
Tartalom