Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-14 / 45. szám

6 DELMAGYARORSZAQ 1910 Julius 14 Az anya csodálkozva hallgatta.ezt. A rend­őrkapitány megcsóválta a fejét. Halkan szólt a leányhoz: — Hát nem akarsz te a tisztességes útra térni? Ilyen fiatalon akarsz elpusztulni? Pár hó, aztán kórházba vetnek és ott fogsz tönkre­menni. Semmire se becsülöd az anyád szerete­tét? Menj vissza hozzá. A leány hallgatott. — Visszamégy? — kérdezte csöndesen a rendőrkapitány. — Nem! — felelt makacsul a leány —- az maradok, ami vagyok. Csak igy tudok élni. Csak vigan szeretek élni. A rendőrkapitány kijött a béketűrésből. Oda­fordult a rendőrhöz: — Vigye le ezt a leányt az ötös cellába. Holnap reggel nyolc órakor pedig hozza elém. Majd megtudom, elment-e már a kedve a vig élettői. Nagy csafás a fővárosban,. — Vizsgálat egy bankigazgató ellen. — (Saját tudósítónktól.) A budapesti rendőr­ségre ma szenzációs följelentés érkezett. Blaskovich Elemér földbirtokos és istálló­tulajdonos megbízásából Nagy Emil dr föl­jelentést tett egy budapesti nagy pénzintézet igazgatója ellen, akit azzal vádolnak, hogy Blaskovich kárára kétszázhetvenezer koro­nás csalást követett el. A rendőrségen Sán­dor László kapitány vezeti a nyomozást. Ma délután és este több tanút hallgattak ki. Éjszakára idézték be a vádlott bankigaz­gatót-. Éjjel jelenti tudósítónk: A kihallgatott bankigazgató Erdélyi Sándor, a Budapesti Népbank igazgatója, Blaskovich egy izben háromszázötvenezer koronás kölcsönt akart a banknál felvenni s Erdélyi csak ugy adta meg a kölcsönt, ha Blaskovich dézsái és ke­nyéri birtokait Erdélyire, továbbá Bácskai Albert ügyvédre és Bácskai Izor földbirto­kosra ruházza. Miután a birtok nagyobb értéket képvisel, Erdélyi és társai kötelez­ték magukat, hogy a fennmaradó jövedel­met Blaskovichnak visszaszolgáltatják. Az el­múlt évben, bár jő volt a termés, Erdélyiek semmi jövedelmet sem vallottak be. Utólag kiderült, hogy az elmúlt év fennmaradó jöve­delme kétszázhetvenezer korona volt, amely összeget Erdélyiék ilyenformán csalás utján tulajdonították el Blaskovichtól. A felje­lentés megtörtént, de időközben Erdélyiék a pénzt visszaadták, mire Blaskovich a pa­naszt visszavonta. Erdélyiék cselekménye azonban hivatalból üldözendő' s igy a rend­őrség ma befejezte a kihallgatásokat s az iratokat holnap átteszi az ügyészséghez. A zsidók és a Justh-párí. — Ferdinándy Béla panasza. — (Saját tudósítónktól.) A nemzeti munkapárt nagy diadalával végződött választások igazsá­gos és lesújtó Ítéletet jelentettek azokra a pár­tokra, amelyek az ország kormányát négy éven át könnyelműen és önző módra vezették. Amint az már szokás ilyenkor, a bukott pártok meg­választott országgyűlési képviselői fühöz-fához apellálnak a választások eredményei ellen és nem egy esetben a legképtelenebb dolgokban keresik az általuk fentartott rendszer bukásá­nak okát. Azzal a legelső váddal már az undorodásig jól­lakott az ország, hogy a kormánypárt vesztegetett és más módon presszionálta a választókat. Ezzel az univerzális váddal szemben most a helyi vádak ütik fel fejüket, amelyek közül egyik legpikánsabb és az ellenzéki pártok hirdetett liberálizmusát mélyen jellemző a mohácsi eset. Ferdinándy Béla, a mohácsi kerület Justh­párti volt képviselője nyílt levelet intézett vá­lasztóihoz, amelyben a többi között ezeket mondja: „Egy dologra ki kell térnem és nem hagy­hatom szó nélkül, hogy (tisztelet a kivételnek s ezt külön hangsúlyozom) ugy nz egész or­szágban, mint különösen Mohácson, a zsidók bébizonyitották újból, hogy nemzeti érzülettel sem birnak, sem nem akarnak együtt érezni. A magyar nemzet hiába volt irántuk évtize­deken át jóindulattal s hiába engedte őket ér­vényesülni, sőt nagyra nőni, ennek a küzdő' nemzetnek ők soha hasznára' nem lesznek. Ma­gyar állampolgárok lettek, de magyar haza­fiakká lenni nem birnak és akarnak. Egyéni előnyeikre bizonynyal ezentúl is mindent ki fognak használni, de olyan kevés közöttük a hazafias elem, hogy a zsidóságot nemzeti szem­pontból értéktelennek kell tartani, mely adott esetben, mint most is, mindig ki fogja venni a részét a nemzet letörésében. Erősen hiszem, hogy a zsidóság nélkül Khuen-Hédervárynak nem sikerült volna Magyarország nyakára új­ból rátenni a jármot. A magyar keresztény társadalom tehát nyugodtan mondhat fölöttük ítéletet". A kitűnő Justh-párti értéktelen és reakciós hangú kiáltványa csak ugy hemzseg a stilus­hibáktól, de azért ő vállalkozik honmentésre. Érdekes különben, hogy mit szól majd a köz­katona nagyképű kirohanásához Justh Gyula, akit eddig mint a liberálizmus vezérférfiát ismertek. fl berlini bombamerénylet. (Saját tudósítónktól.) Lichtenradeban, Ber­lin egyik elővárosában, tegnap délelőtt bom­bamerényletet követtek el a harmincegy éves Kraatz Ottó tőkepénzes ellen. Kraatz az utóbbi időben több fenyegető levelet ka­pott, amelyekben fölhívták, hogy háromezer márkát helyezzen el a számukra egy ki­jelölt helyen, mert ha ezt nem teljesítené, ugy ő, mint a családja életével fizeti meg az ellenkezést. Az ismeretlen követelő ma véghezvitte a fenyegetését. Kraatz most haldoklik a lakásán. A merényletről a kö­vetkező jelentések érkeztek. Berlin, julius 13. Junius 24-én Kraatz levelet kapott, amelyben arra szólitják föl, hogy 3000 márkát helyezzen el egy kijelölt helyen, ahol egy konzerv-dobozt fog találni, amelybe elhelyezheti a pénzt. Onnan majd a levél irója elviszi. Kraatz ezt rossz tréfának tartotta és ügyet sem vetett rá, mig csütörtökön ismét egy fenyegető levél érkezett hozzá, Ebben a levélben az állt, hogyha aznap estéig nem helyezi el a mondott összeget a kijelölt helyen, őt magát családjával együtt a levegőbe röpítik. Most már Kraatz a rendőrség kezébe adta a levelet és annak a tanácsára azt irta a kö­vetelőnek, hogy várjon egy pár napig, mert jelenleg nincs annyi pénze, de ha lesz, majd teljesíteni fogja a kívánságát. Ezzel a levéllel elment a kijelölt helyre, ahol megtalálta a konzerv-dobozt. Ebbe beletette a levelet. A környéket közben rendőrök szállták meg, hogy a zsarolót elcsíphessék. Egész éjjel vártak a rendőrök, de eredménytelenül. Ma délelőtt Kraatz ismét elment a kijelölt helyre, hogy megnézze, van-e már válasz a levélre. Alig érintette meg a dobozt, óriási robbanás resz­kettette meg a levegőt. Kraatz a levegőbe emelke­dett és három méterre a robbanás helyétől ájul­tan, vérző tagokkal a földre zuhant. A robba­nás zajára mindenünnen emberek sereglettek oda és eszméletlenül találták a szerencsétlen áldozatot, Kraatzot egy közeli orvos lakására szállították, aki azután kezelés alá vette. Az orvos megállapitotta, hogy Kraatz súlyos belső sérüléseket szenvedett és ha föl is gyógyul, örök életére vak marad. Az eddigi vizsgálat szerint valószínűleg boszuról van szó. Berlin, julius 13, A rendőri vizsgálat megállapitotta, hogy a merényletet egy bűnszövetkezet követte el. A fenyegető leveleket valószínűleg egy csekély műveltségű ember Írhatta, mert tele van he­lyesírási hibákkal. Kraatz családját erős fel­ügyelet alá vették, mert attól tartanak, hogy ellenük is merényletet követnek el. A rendőr­ség szerint már találtak támpontot a nyomo­zásban Berlin, julius 13. A rendőrség azonnal vizsgálatot tartott a lichtenradei merénylet színhelyén és megta­lálta a pokolgépet. Ez egy ládaalaku faáll­vány, melyen egy revolver oly módon volt megerősítve, hogy a konzervdoboz keresésé­nél el kellett sülnie. A revolver csöve egy puskaporral telt láda ellen volt irányítva. A rendőrség már határozott irányban gyanak­szik. Bizonyos már, hogy nem egyes ember merényletével, hanem bűnszövetséggel van doiga. Gulyás Ferenc meghaií. (Saját tudósítónktól.) Szeged előkelő tár­sadalmának kiváló, agilis, régi tagja : Gulyás Ferenc nyugalmazott postafőnök, ma délután félőt órakor felsőtanyai nyaralójában elhunyt. Halála, melynek hirét az egész város mély részvéttel fogadta, hosszas betegség után következett. Gulyás Ferenc öt esztendővel ezelőtt tüdő- és mellhártya-gyuladást kapott. Hosszú ideig feküdt akkor betegen, az orvo­sok azonban teljesen kigyógyítani a legna­gyobb igyekezettel sem tudták. A tüdőbaj visszamaradt s az utóbbi időben már olyan stádiumba jutott, hogy a derék postafőnök­nek negyven évi tevékeny működés után vissza kellett vonulnia a közéletből. Egy félhónappal ezelőtt, julius elsején ment nyu­galomba s alig élvezhette a jól kiérdemelt pihenést, kiragadta családja, barátai és nagyszámti tisztelői közül a halál. Szegeden született 1851-ben. Mint gyakornok került a szegedi postahivatalhoz, amely akkori­ban még nagyon kezdetlegesen volt berendezve. Idő multán reformálták s ebben az átalakító munkában Heim Géza, az akkori elnök min­denkor Gulyás véleményét kérte ki s általában a posta fölépítése, újjászervezése, modernné való átalakítása Gulyás Ferenc belevonásával, ké­sőbb teljesen az ő intézkedése alapján történt. Szeged társadalmi életében is jelentős szerepet játszott, tagja volt a törvényhatóságnak és szá­mos egyesületnek. Tavaly novemberbén volt szó negyvenéves jubileumának megünnepléséről. P'elesége, két fia, Gulyás Ferenc Somogy vár­megye királyi tanfelügyelője, ennek felesége és két kis gyermeke, Gulyás László Somogy vármegye jegyzője gyászolják az elhunytban a családapa mintaképét. Az elhunyt postafőnök tetemét folyó hó 15-én, holnapután délelőtt tizenegy órakor fogják be­szentelni a felsőtanyai nyaralóban. A temetés ugyanezen a napon délután öt órakor a Kele­men-utca 14-ik számú gyászházból történik meg, ahol az elhunyt lakott. A gyászoló csa­lád iránt városszerte nagy a részvét. A befedi dráma. (Saját, tudósítónktól.) Tegnap délután temet­ték el Beleden három áldozatát a borzalmas családi tragédiának, amelyről részletesen adott már hírt a Délmagyarország. Horváth Ferenc­nét, férjét és Karsay Sándor somogyszili lute­ránus lelkészt nagy részvéttel kisérte a teme­tőbe a falu egész lakossága, amely szomoruan látta az előkelő és becsült család pusztulását. Megindult a nyomozás is annak kiderítésére, mi lehetett közvetlen oka a férj véres leszá­molásának feleségével, sógorával és önmagával. Eddig nem derült kí a tragédia motívuma. Csupán a szörnyű vérengzés részletei világosab­bak. Megállapították a nyomozás során, hogy a férj véres tettének elkövetésekor részeg volt Mikor feleségét a konyhába üldözte, az asszony futás közben földöntötte a tűzhelyet, megbot­lott s igy vált lehetetlenné menekülése. Hor­váth Ferenc kiugrott az ablakon át a kertbe, ahonnan az erdő felé futott. Már nyomában voltak a csendőrök. Az első lövése, melylye1 életét ki akarta oltani, nem talált. Nem tudta jól irányítani maga ellen a hosszú vadászfegy­vert. Ekkor lehúzta cipőjét és lábaujjával rán­totta meg a puska ravaszát

Next

/
Oldalképek
Tartalom