Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-13 / 44. szám

1910 julius 12 DÉLMAGYARORSZAQ 3 el, mert abban nem látja kidomborítva azokat a követeléseket, amelyekért a nemzet évtize­dek óta folytat harcot. Az elnök Győrffy beszéde után az ülést dél­után két órakor berekesztette. A Borromeus-encikSika. — Metjuédik s felekezeti békét. — (Saját tudósítónktól.) Hirül adtuk, hogy Vá­rossy Gyula kalocsai érsek pásztorlevelében ki­hirdette n protestánsokat sértő Borromeus­onciklikát és hogy emiatt országos fölzudulás keletkezett. De közöltük tegnap Khuan-Héder­váry Károly eróf nyilatkozatát is, amely szé­nné- » miniszterelnök el vaD szánva arra, hogy « felekezeti hókét nem engedi megzavarni A képviselőház mai ülésének eiején liire fu­tott. hogy Zsilinszky Mihály szerdán interpel­lál az enciklika ügyében. 'Tisza István gróf okkor hosszasan konferált a miniszterelnökkel, fiávffy Dezső báró pedig Zsilinszky Mihálylyal. A tanácskozások mind az enciklikára vonat­koztak. Kredetileg az volt a terv, hogy napi­rend előtti fölszólalással intézik fi a dolgot, végül mégis megmaradtak az interpellációnál Védik Usrossyt. A kalocsai érsek súlyos betegen Balatonfü­reden. nyaral Sziv- és vesebaja van s így bi­70«v egészségi állapota nem alkalmas arra,, hogy harcnak a központja legyen Az Alkot­mány mai sv-ámában így védi a főpapot : Tény, hogy Várossy érsek XIII számú pász­torlovelében megjelent latin szövegben a Borromeus-enciklika, csakhogy a kalocsai érsek pásztorlevele nem, mint a szenzációt kereső lap irja, július 9-én, hanem junius 9-én kelt. Már pedig junius 9-én még a Borromeus-enciklika sorsa felől a Szentszék nem nyilatkozott. Mint is­meretes, a porosz követ csak junius 8-án adta át Merry de Val bíboros államtitkárnak a jegy­zéket. melyre a Vatikán junius 11-én válaszolt az ismeretes kijelentéseivel. És nehogy a félre­értés tovább tartson s más országokban is za­varok legyenek, okkor tette meg a Szentatya saját iniciativájából (lásd az Osservetore Ro­mano iunius 14-iki számát), azt. az intézkedést, hogy a? enciklíkát sem a templomban, sem az egyházmegyei rendeleti közlönyökben ne hir­dessék k> többé (.A Szentszók részéről a pro­S most igazin o-szébb vonta pongyoláját a kebelén — Lássa ha meggondolom a dolgot, igazat kell adnom a nagyságos asszonynak, a maga feleségének, hogy akkor kidobott. Hibás voltam Igaz, hogy akkor tapasztalat­lan teremtés voltam s maga kezdett ki ve­lem — de nem lett volna szabad engednem. S egy asszonynak mindig igaza van, ha a tűzhelyét vídi. még ha e védelem közben igazságtalanságot követ is el Ó, én azóta megfigyeltem az asszonyok sorsát: rettene­tes dolog az! Reszketni egy férfiért, akitől elvégre is a sorsunk függ Küzködni a házi gonddal, melyek oly közönségessé, oly nyo­morúságossá teszik az életet S ebbe idő beleöregedni — rettentő! Higyje el, az asz­szonyoknak igázok van. ha mindezért hű­séget követelnek a férjüktől, még ha csúnyák is, mert szörnyű áldozatot hoznak érte . . . Hát legyen maga is hűséges, Géza ... A maga felesége elvégre nem is csúnya. Nem, ne csaljuk meg ezt a derék asszonyt. Géza. Főikéit a kerevetről, jelezve, hogy vége a fogadásnak — Menjen szénen haza. kedves barátom. Hisz már a? egészsége is helyreállott, amiért idejött a tengerpartra. Mondja meg a felesé­írének, hogy tisztelem, ha ugyan egyáltalán el meri mondani, hogy találkozott velem. És csókolom a gyerekeket is! Ismétlem, hogy nem haragszom magukra. Sőt ellenkezőleg! Rs most, menjen . . És Halász ment, Az erkély-ajtóból lopva utána nézett a szép asszony, az egykori szobalány, a vasutkirály barátnője s égő. szikrázó könyek sajtolód­fak szemébe. És ajkába harapva szólt a férfi uián: — A gazember! mulgáció azonban megtörtónt már abban a pil­lanatban, mikor 1909 május 26-ikán pontifikális rendelkezéssel az enciklika az egész világra nézve nyilvánosságra hozatott.) A nunciusok azután közölték is a pápa ezen elhatározását, de ez legkorábban junius 20-ika körül juthatott a püspökök tudomására. Sőt ugy tudjuk, hogy Magyarországon junius 23-ikán közöltetett a püspökökkel. Várossy Gyula kalocsai érsek azonban jóval előbb, junius 9-én adta ki XIII. számú cirku­láréját. Minthogy pedig az ilyen egyházmegyei cirkulárékban az összes pápai és kongregációi határozatok, bullák, encikiikák állandóan kö­zöltetni szoktak (sőt ez a püspök kötelessége), Várossy érsek tehát csak kötelességét, telje­sítette, midőn már az Osservatore Romano-ban is megjelent Borromeus-encíklikát közzétette — előre nem tudhatván, hogy néhány nappal ké­sőbb, rögtön a német követséggel folytatott diplomáciai jegyzékváltás megtörténte után, a pápa saját iniciativájából, hogy minden zavar és félreértés megszűnjön, olyan intézkedést fog tenni, hogy az enciklika többé ne közöltessék. Ezt az intézkedést tehát nyilvánvalóan az ösz­szes államokban csak azok a püspökök tart­hatták meg, akik még nem közölték a Borro­meus-enciklikát. nyilatkozatok. Itt közöljük a Borromeus-enciklika ügyéről a különböző pártállásu politikusok nyilat­kozatát. Khuen-Hédervcíry miniszterelnök: A leg­nagyobb súlyt helyezem a felekezeti békére. A teendő lépésekre nézve holnap a Házban fo­gom kifejteni álláspontomat. Székely Ferenc igazságügyminiszter : Az uni- ' tárius egyház bizonyára védekezni fog. A mód- j ról nem nyilatkozhatom, mert azt az egyházi főhatóság fogja eldönteni. A pásztorlevelet csak elitélni lehet, mert minden ok nélkül való meg­támadása a protestantizmusnak. Ilyen csele­kedettel nem lehet, szolgálni a felekezeti békét. Zsilinszky Mihály a képviselőház elnökének bejelentette és az interpellációs-könyvbe már be is jegyezte interpellációját. Az interpelláció rövid lesz. Nem támadó, mert mint Zsilinszky Mihály hangsúlyozta, a protestantizmus soha sem támad, csak védekezik. Lőcsén már az egyik esperességi gyűlés hozott egy tiltakozó határozatot, az enciklika tárgyáb'an. Őszszel, amikor az egyházmegyék rendes közgyűlései­ket fogják megtartani, kétségkívül mindenütt foglalkozni fognak a római Kúria legújabb tá­madásaival. Várady Zsigmond dr: Ugylátszik, Róma tel­jesen elvesztette józanságát. Az ilyen túlzások csak a szabadgondolat és a demokratikus eszme fejlődését és erősbödését eredményezték, Zboray Miklós: Várossy Gyula kalocsai érsek teljes joggal hirdette ki a pápai bullát junius 9-én, mert ebben az időben még semmi tudo­mása sem lehetett arról, hogy a német kancellár a Vatikánnal tárgyalt az enciklika visszavonása érdekében és nem ismerhette a Vatikán állás­pontját. Meg vagyok győződve, hogyha az érsek tudomást szerez arról, hogy a Vatikán ebben a kérdésben utólag magyarázatot adott ki, ugyan­ezt a magyarázatot ki fogja adni. fi székesfehérvári esel A borromeusi enciklika kihirdetése élénken emlékeztet Jekelfalussy volt székesfehérvári püspök esetére. Jekelfalussy 1871-ben a szé­kesfehérvári székesegyházban harangzugás köz­ben hirdette ki a csalhatatlanság dogmáját. Emiatt a képviselőházban is interpelláltak. Fauler Tivadar akkori igazságügyi miniszter 1871 április 22-én mondott válaszában hivat­kozott, Eötvös József bárónak 1870 augusztus 9-én kiadott kultuszminiszteri rendeletére, amely szerint pápai határozat a kormány hoz­zájárulása nélkül ki nem hirdethető, se szét nem küldhető és a kormány a placetum re­gi um jogát sértetlenül fönnállónak tekinti és annak megtartására el van tökélve. Szeptem­ber 11-én Jekelfalussy püspök hivatalosan ci­tálva megjelent a budai miniszterelnöki palo­tában egybegyűlt miniszteri tanács előtt és Andrássy Gyula gróf akkori miniszterelnök Jekelfalussy püspöknek, tekintettel arra, hogy a püspök a pápai rendeleteket az 1870 augusz­tus 9-én kelt legfelsőbb elhatározás ellenére és őfelsége engedelme nélkül s ugyanezen év augusztus 10-én kelt miniszteri rendeletében tartalmazott tilalom ellenére egyházmegyéjé­ben ünnepélyesen kihirdette, őfelsége kifeje­zett parancsára ós nevében királyi bizalmat­lanságát, rosszalását és megrovását fejezte ki. Justh a kalocsai érsek eiíen. A nagy hullámokat vert Borromeus-enciklika kihirdetéséről Justh Gyula, a függetlenségi párt vezére a következő kijelentést totte: — Magyarországon még csak az hiányzik, hogy a felekezeti békét élére állítsák. Ez a végvonagló országnak katasztrófáját- jelentené. Örvendetes, hogy a klérusból csak egy ember akadt, aki ezt a hazafiatlan csolekményt elkö­vette. Föltétlenül meg kell torolni az érsek el­járását. ííinisztertanacs. A Borromeus-enciklika ügyében ma dél­után öt órakor minisztertanács volt. A kor­mány határozatáról még nem szivárgott ki hir. Wekerle jelöltsége. A Neues Wiener Tag­blatt értesülése szerint Besztercebányán, Se­rényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter egyik volt kerületében Wekerle Sándort léptetik föl. Apponyi Albert gróf ma fölkereste Khuen­Héderváry miniszterelnököt és vele annak ér­dekében tárgyalt, hogy Wekerlével szemben ne állítson a munkapárt jelöltet. Ebben az esetben a függetlenségi párt sem állit jelöltet. Khuen a bejelentést tudomásul vette. Apponyi szerint Khuen nem nyilatkozott, magatartásából azon­ban azt következteti, hogy nem fogadja el az előterjesztést. TÁVIRATOK A krétai helyzet. — Csencles hangulat. — Athén, julius 12. Kaneai hirek szerint a hangulat lecsilla­podott. A védőhatalmak hajói visszatérnek a Suda-öbölbe és ott maradnak állomáson. Athén, julius 12; György király tegnap szemlét tartott a tar­talékosokkal kiegészített csapatok fölött, me­lyek a hagy hadgyakorlatokban résztvettek. A krétai kérdés végleges megoldását jelenti, hogy a tartalékosokat ma hazabocsátják. Az orosz-japán egyezség. Peking, julius 12. Az orosz ügyvivő a kinai kormánynak tudomására hozta a műit héten Pétervárott aláirt orosz-japán egyezmény tartalmát. A japán ügyvivő a kinai kormánynak ugyanily tartalmú közléseket tett. A cár a rigai ünnepségeken. Pétervár, julius 12. A cár a rigai ünnepségekre egyedül utazik az Alexandray-achton, míg a cárné a Standard­yachton a balti öbölben marad. Bülow és Betlnnann-Holweg találkozása Berlin, julius 12. Bülow herceg norderneyi útjában e hó tizen­ötödikén ideérkezik és néhány napot Berlin­ben fog tölteni. Bülow itt tartózkodása alatt ta­'álkozik Bethmann-Holweg birodalmi kancel­lárral. A szerlí trónörökös Sinafában. Bukarest, julius 12. Megbízható forrásból eredő híradás szerint Sándor szerb trónörökös e hó végén Sinajába érkezik, hogy Károly királyt és Erzsébet király­nét nyári székhelyén meglátogassa. A megér­kezés napját a királyné miatt, ki csak most épült fel betegségéből és még lábbadozó álla­potban van, még nem lehetett pontosan meg­állapítani. A trónörökös sinajai látogatása al­kalmával egy napot Bukarestben is fog el­tölteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom