Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-02 / 35. szám

évío'yam, 35, szám Szomöat, juirus g N I IN I—~ I I IIIMIM BIBIM IN C-^A*— RSzporiti czcrkcsztfscg tó kiadóhivatal Szeged, ELŐFIZETÉSI AR SZEGEDEN: ^ Korona-utca 15. szám D egész évre. K 24-— félévre . . . K 12 — P -acestj szerkesztőség és kiadóhivatal IV., negyedévre. K 6-— egy hónapra K 2 — ' " Városház-utca 3. szám t=i Egyes szám ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI AR VIDÉKÉN: egész évre . K 28-— félévre . . . K 14 — negyedévre. K V— egy hónapra K 2-40 Egyes szám ára 10 fillér 11 TELEFON-SZAÍI; Szerkesztőség 835 c=i Kiadóhivatal 835 Interurbán 835 n Budapesti szerkesztőség teleíon-száma !25—12 A Ház elnöksége. A képviselőház ma befejezte tisztikarának megválasztását. Evvel az alakulás gondjai véget értek és a parlament rövidesen áttérhet komoly hivatására, hogy törvényeket alkosson s őrködjék a meglévő törvények végrehajtása fölött. A képviselőház eme funkcióinak legfőbb ellenőrzője, vezetője, mondhatnánk irányitója az elnök. Karosszéke magasan emelkedik az ülésteremben a padsorok fölött és aki ebbe a méltóságba beleül, annak egyéniségével, nemes tárgyilagosságával, higgadtságban, tapintatban, energiában és szorgalomban is ki kell tűnnie a politikusok közül. Az elnök személyének megválasztása tehát rendkívül nehéz. Különösen olyan időkben, amikor csak törpék járnak-kelnek a közélet porondján. De még akkor is, amikor, mint a mostani választások alkalmával, a nemzet jobbjai győzedelmeskednek. A nemzeti munkapártnak könnyű dolga volt az elnök kiszemelése tekintetében. Akaratlanul Berzeviczy Albert felé fordult a spontán megnyilatkozó bizalom, mint olyan férfiú felé, aki kétségkívül a legideálisabban fogja teljesíteni nagy hivatását. Csak az örvendetes körülmények jellemzésére émlitjük föl, hogy még nagyon sok, az elFurfengos János. írta: Dóra. Teljes számban gyűlt össze „A jókedvű agglegények" asztaltársasága, hogy meghallgassák az „Apollónak" elkeresztelt Brausz tengerészkapitánynak mulattató elbeszéléseit, az ő kedvencéről, a János matrózról. Már a harmadik üveg Möet Chandont bontogatták, amikor Brausz elkezdett mesélni: — Öt évvel ezelőtt történt, hogy a hajóm — a „Liza" — kénytelen yolt néhány napig Calais mellett vesztegelni. Másnap hajnalban végre indulni akartam Doverbe, kiadtam ezért a szigorú parancsot, hogy a legénység közül már nem távozhat el senki a hajóról. Kissé meglepett, amikor ennek dacára bejött hozzám a János. Szigorúan ránéztem a fiúra. — No, megint rossz fát tettél a tűzre? — kérdeztem, mert bármilyen csiny történt a hajón, mindig csak benne keresték az elkövetőjét és száz eset közül kilencvenkilencben nem tévedtek. — Kapitány ur kérem, — mondta becsületes arccal János — másfél évvel ezelőtt is itt jártam ebben a fészekben és akkor ott felejtettem egy nagy csomó fehérneműt. , Most szükségem lenne reá és elszeretném hozni. Ezért alássan könyörgöm, tessék engem egy órára elengedni. — Nem öregem — mondtam én — ezzel nem csapsz be, feküdj le fiam és álmodjál szépet, de a városba nem mehetsz. — Kapitány ur kérem — erőszakoskodott — becsületes ember vagyok és ha megígérem, hogy egy óra múlva visszakerülök, akkor pontosan be is tartom. nöki tisztségre alkalmatos tagja van a nemzeti munkapártnak. Ám marakodás nem támadt mégsem e fontos állás körül. S ez bizonyítéka egyrészt a párt fegyelmezettségének, altruista karakterének, másrészt annak, hogy Berzeviczy elnökké emelését mindenki az első pillanattól kezdve a leghelyesebb megoldásnak tartotta. Intelligencia, tudás és vas-energia a képviselőház elnökének főjellemvonásai. Amikből az következik, hogy minden körülmény között meg fogja óvni az ülések nyugodtságát. Az elnöki csengő a parlamentarizmus legnevezetesebb tényezői közé tartozik. Nagyon érteni kell hát a vele való bánásmódot. Olyan kézbe való, amelyet soha, egyetlen másodpercre sem rándít meg az egyéni indulat, de amely viszont bágyadtan, elsenyvedten nem hullik alá az izgalmak idején. Épen a letűnt korszak mutatta meg, hogy mennyire óvatosnak kell lenni az elnök kiválasztásában. Emlékezetesek Justh Gyulának, a fokosrend vitézének a magas pulpituson való duhajkodásai. A józanság még most is megborzad, ha visszatekint Justh Gyula tobzódásaira. Olyan módon viselkedett ő nem egyszer azon a helyen, amint az ülésterem padjaiban immár nagyrészt kibuktatott legényei. Megdöbbentő volt akkor, néha, a magyar parlamentárizmus — Fiam — feleltem rá — te már annyit hazudtál, hogy a fehérnemiicsomóból még egy pár harisnyát sem hiszek el neked. — Becsületszavamra mondom, — szabadkozott — csak nem fogok a kapitány urnák hazudni ? Meggondoltam, hogy különben becsületes fiu és kitűnő tengerész és két órai szabadságot adtam neki. — Jól van hát — mondtam, — adok neked két órai szabadságot és veled megy a Márton is, de hogyha csak egy perccel később jönnél, ne kerülj többé a szemem elé, ezt megjegyezd jól! Ezzel elbocsátottam. Harmadfél óra múlva Márton egyedül került vissza a csónakkal. Megkérdeztem tőle, hol maradt János. Nehezen mozgó nyelvvel felelt Márton: — Talán elkésett... de én inkább eljöttem magam — de már nem győztem kivárni... Dühös voltam, de azért nem szóltam semmit. Reggel aztán János nélkül indultunk útnak, de amikor két óra múlva Doverbe értünk, ott kapálódzott úszva a hajó mellett és folyton „halló"-zott. A fedélzeten nagy felfordulás támadt, villámgyorsan ledobtak neki egy kötelet és János a fedélzetre kúszott . . . — Honnan kerültél elő, bitang hazudozó ? — förmedtem rá. •— Alássan kérek bocsánatot — mondta szelíden, elkéstem. De háta becsületszavammal ígértem, hogy visszajövök, — visszajöttem azért; a hajó mellett úsztam az egész utazás alatt, idáig! Alaposan leszidtam a szemtelen hazudosülyedettsége. Berzeviczy Albertre emiatt kétszeresen nehéz feladat hárul. A mult keserű emlékeit is el kell oszlatnia és kétségtelen, hogy mindenben meg fog felelni a személyéhez fűzött reményeknek. Erre vall imponálóan egyszerű székfoglaló-beszéde is. Návay Lajosnak és Kabos Ferencnek, a két alelnöknek megválasztása szintén a legszerencsésebb. Návayról egyizben elmondottuk már e helyen véleményünket, amely elismerés és bizalom az egész magyar közvéleményben megnyilvánul nagyrabecsült személyé iránt. Kipróbált, régi viselője különben uj méltóságának. Nevezetes ülések emléke fűződik munkásságához és soha, egyetlenegyszer sem fordult elő, hogy az ellentábor is ne a legmelegebb tisztelettel vette volna körül tárgyilagosságáért és energiájáért. Hisszük, hogy mindenben méltó társa lesz Kabos Ferenc, a liberális politika e kitűnő harcosa. Most még csak két körülményre akarunk rámutatni. Először arra, hogy a tisztikar megválasztása, alkalmával, amely egyszersmind az első szavazása volt az uj országgyűlésnek, a munkapárt jelöltjei háromszor annyi szavazatot kaptak, mint az alkalmi blokkba tömörült ellenzéké. Olyan impozáns többség bizony ez, aminőt Justh Gyula aligha fog eredményesen háborgatni zásáért, mert hiszen harminchárom kilométer a távolság! De ő csak megmaradt az állítása mellett. — ügy történt, ahogy mondtam; csónakom nem volt, biciklin nem lehet vizeu utazni, léggömbhöz nem értek, csak úszni, azt jól tudok, úsztam a hajóval. — Csirkefogó, de most már elhallgass! — parancsoltam rá. — Ha a kapitány ur parancsolja, elhallgatok. De ami igaz ... az igaz. Hiába kérlelték pajtásai is, hogy árulja el nekik, miképen került ide, vigyorgott és csak ennyit mondott: Úszva! Csak évekkel később vallotta be nekem, hogy amikor a hajónk már elhagyni készült a calaisi kikötőt, ő akkor ért a parthoz. Meggondolás nélkül beleugrott a tengerbe és a hajóig úszott. De hiába ordított és hallózott, nem hallották meg. Végre sikerült belekapaszkodnia egy evezőlapátba és igy kényelmetlen és nedves, de valamikép biztos helyet szerzett magának. A viz felcsapott reá, hol az egyik, hol a másik oldalról forgatta, — a mellettünk elvonuló hajók oly hullámokat vetettek, hogy csaknem elnyelték a didergőt — de ő türelemmel viselte el siralmas helyzetét; vigaszul végiggondolta, mekkora lesz a meglepetés, ha Doverben türelmetlenül ott úszik majd a „Liza" mellett . . . E vizikaland után két évvel a b . , ,-i kikötőben, egy angol gőzös kapitánya, Mr. Smith, folyton szakácsának a mesébe illő úszási műveletével dicsekedett. Valósággaá boszankodtam az örökös dicsekedésén. "— Elhiheti nekem — mondtam egy napon — ez az ember kiváló úszóbajnok. Há-