Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-10 / 42. szám

1910 julius 10 DELMAGYARORS ZAQ 9 pug0nics csak 1756-ig lakott a szülői házban, honnan a kegyesrendiek szerzetébe lépett. A hetvenes években, amikor ércszobrot állított Szeged Dugonicsnak, házát emléktáblával megjelöltette s most» hogy pusztuló, elhagyatott állapotba jutott, gondoskodni akar róla, hogy az épülő uj házon is emléktábla hirdesse Dugonics születési helyét. A Dugonics-Társaság szépiro. daimi osztályának vasárnapi ülésén lesz szó erről. A terv az, hogy a város, karöltve a Dugonics-Társasággal, megállapodnék abbanf hogy az uj épület falába ismét beillesszék a mostani márványtáblát s egy másik táblán megörökítenék e tábla történetét és az uj épületben egy Dugonics-szobát rendezzenek be a nagynevű kegyesrendi irópap emlékeivel. A kegyeletes és hazafias szándékot kétségkívül kivitel követi, mihelyest arra alkalom nyilik. Lipót Szalvátor főherceg Diósgyőrben. Hírül adtuk, hogy Lipót Szalvátor főherceg, tüzérségi főfelügyelő, tegnap Diósgyőrbe érkezett. Mint tudósítónk jelenti, a főherceg a napot kizárólag a diósgyőri állami vasgyár megtekintésére fordította. Kívánságára a gyárban mindennemű fogadtatást és ünnepélyt mellőztek. A főherceget Weigner tüzérezredes kisérte a gyárba, ahol rendes munka folyt. Lipót Szalvátort megérkezésekor Fleischmann Győző igazgató üdvözölte és Braunféld Gyula főfelügyelő kalauzolta. Előszóra vegyészeti osztályt, majd a gázgenerátor-telepet nézte meg a főherceg, majd a hengerdét, acélöntődét, kohót és műhelyeket. A látogatás félhárom órától este hét óráig tartott. Lipót Szalvátor mindent nagy figyelemmel szemlélt meg s megjegyzései kiváló szakavatottságról tettek tanúságot. Vejül hálás szavakkal köszönte meg a kalauzolást, aztán a gyár templomába ment. Este vacsora volt a gyár tisztiétkezőjében és tizenegy árakor a főherceg visszatért Miskolcra. — Házasság. Landesberg Jenő dr törvényszéki jegyző vasárnap délelőtt tizenegy órakor tartja esküvőjét Grosz Henrik nagykereskedő gzép és bájos leányával, Ilonkával. — Kainz haldoklik. Bécsből táviratozzák « A bécsiek legkedvesebb hősszinésze, Kainz, halálán van. Ha meg is ér még egy-két napot, színpadra soha többe nem léphet. Épen tegnap kötötte meg a főudvarmesteri hivatallal uj szerződését, amely 1927-ig a Burg-szinházhoz köti évi 90 ezer korona fizetéssel. — Araió-üasnep a tanyán. A Szeged-feketeszéli Gazdakör saját helyiségében (Kossuthkutnál), julius hó 17-én arató-ünnepet rendez. Az ünnepély délelőtt 10 órakor kezdődik. — Elmarad a piaristák reformja. A kitűnő és népszerű magyar piaristák évek óta húzódó reformügye a tegnapi napon fordulóponthoz jutott. Magyar Gábor, a magyarországi rendtartomány nagyérdemű főnöke, egy nemrégiben kiadott körlevelében julius nyolcadikára rendkívüli nagykáptalanra hivta össze a rend tagjait, illetve képviselőit, hogy a szentszéknek a rendi reform ügyében történt legújabb határozatát kihirdesse előttük. A káptalani atyák a meghatározott időre valamennyien megérkeztek a budapesti rendházba, ahol a rendfőnök elnöklésével tartott tegnapi gyűlésen fölolvasták Róma legújabb döntését, mely ügy szól, hogy a magyar piaristák reformja teljesen elmarad. Amikor évekkel ezelőtt elsőizben hire •telt a magyar piaristák reformálásának, a magyar •ajtó szinte egyhangúan tiltakozott e terv ellen. Ezt azonban ők nem szívesen vették, mert féltek, h°gy a nyilvánosság csak árthat az ügyüknek. Való igaz, hogy a piaristák esetleges reformja elsősorban a piaristák magánügye, de nem szabad elfelejteni azt, hogy a piaristák huszonnégy magyar gimnáziumban oktatják s nevelik a magyar ifjúság egy tekintélyes részét. Ennélfogva minden olyan reform, amely ennek a rendnek a szellemét módosítja, megváltoztatja, vagy épenséggel idegenné akarná tenni, egyúttal kihatással lenne a hazai közoktatásra is és így egyenesen a közérdek kívánja azt, hogy a nemzet is érdeklődéssel viseltessék a reformügy iránt. A tervezett reform a piaristáknak épen a létalapját támadta volna meg. Rómában ugy okoskodtak, hogy az összes piarista-provinciák között meg kell ienni az egységnek. Az, évek óta megindult tárgyalásoknak egyik idevonatkozó eredménye az lett, hogy ma már a magyar piarista-rendtartomány sematizmusának az élén ott olvasható a rend egyetemes római generálisának a neve s hogy a római egyetemes rendi tanácsban a magyar tartományt állandóan egy magyar rendtag képviseli. Azonban az egységnek ezzel a külső szimbólumával nem elégedtek meg Rómában és lényegesebb dolgokban is be akarták hozni az egységet. Azt akarták, hogy a rendi elöljárók megválasztásánál Rómának jusson a döntő szó. Azt akarták, hogy a magyar piaristák a régi konstitúciók alapján csak kandidáljanak házfőnököket, de ne egyet minden házban, hanem hármat, a jelölteket aztán terjesszék föl a római generálishoz, aki közülök az egyiket kinevezi. Ugy látszik, mégis meg tudták Rómát győzni arról, hegy a róluk terjesztett információk nem felelnek meg a valóságnak, hogy tehát a tervezett reformra semmi szükség nincsen, de különösen nincs egy olyanra, amely a magyar nemzeti érdekeket sérti. Rómában visszavonták a reformot, illetve a római pápának a rend egységét elrendelő intézkedéséi a magyar tör. vényékkel harmóniába hozták. A nagyközönség tehát megnyugvással nézhet a jó piarista atyák további áldásos munkássága elé. Maguk a piaristák pedig, akik mindenkor készséggel meghajoltak az egyházi felsőbbség akarata előtt, most is hódolattal fogadták a legfelsőbb határozatot. — Az aj pécsi színigazgató. A pécsi szinügyi bizottság ma Füredi Béla, a Magyar-Szinház volt rendezője mellett foglalt állást. így bizonyos, hogy Füredi kapja meg a pécsi színházat. — Halálozás. Súlyos csapás érte a SzegedAlföldi Takarékpénztár vezérigazgatóját, Iiugler Albert szegedi törvényhatósági bizottsági tagot. Édesapja, idősebb Kugler Albert, Nagyváradon, ahol előkelő társadalmi pozíciót töltött be, meghalt. Szombaton temették, el Nagyváradon, óriási részvét mellett. Az érdemes közéleti férfiú haláláról az alábbi gyászjelentést vettük: A benső fájdalom lesújtó érzetével tudatjuk, hogy szeretett jó édesapánk, nagyapánk és fivérem, idősebb Kugler Albert, a Kugler és Andrónyi vaskereskcdő-cég beltagja, törvényhatósági bizottsági tag, az Osztrák-Magyar Bank bírálója, az újvárosi római katolikus hitközség világi gondnoka stb. folyó évi julius hó nyolcadikán hajnali két órakor, életének hatvanegyedik évében hosszas szenvedés és az utolsó szentségek ájtatos felvétele után az Úrban csendesen elhunyt. A boldogult földi maradványai julius kilencedikén délután félőt órakor fognak a Kossuth Lajos-utcai gyászháznál beszenteltetni és a központi temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise a boldogult lelkiüdvéért julius tizenegyedikén délelőtt kilenc órakor fog az újvárosi parochiális templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Nagyvárad, 1910. julius nyolcadikán. Áldás emlékére ! Nyugodjék békében ! Ifjú Kugler Albert, Kugler Rózsi férjezett Andrényi Gusztávnó, Kugler József dr, gyermekei. Ifjú Kugler Albertné született Herczegh Blanka, Andrényi Gusztáv, Gaszner Károly, menye és vejei. Gaszner Margitka és Lacika, Andrényi Lacika, Kugler Bercike, unokái. Özv. Fábry Endréné született Kugler Julianna, nővére. — Magyar tiszt párbaja Bécsben. Az osztrák fővárosban a legsúlyosabb feltételekkel Aczél István huszárhadnagy kardpárbajt vivott Dumier francia tőkepénzessel, aki feltűnő szépségű feleségével hosszabb ideig a budapesti Hungária-szálló lakója volt. A két férfi összeszólalkozott és ennek következménye volt a párbaj, bandázs nélkül, lovassági karddal, megengedett szúrással. Dumier nem akart Budapesten megverekedni, táviratilag kért Marseilleből két tüzértiszt-segédet, sőt fegyverbiróság is összeült és csak ezután utaztak a felek Bécsbe. Az első összecsapásnál Aczél sebesült meg könnyebben, a másodiknál Aczél kardja olyan sebet vágott a férj mellkasán végig, hogy Dumier most a halállal vívódik. Aczél segédei Szilassy és Bodnár huszártisztek voltak. A felek, mielőtt kardra mentek, pisztolypárbajt vivtak háromszori golyóváltással öt-öt lépés avanszszal. — Janek sorsa. Janek és védője ma felfolyamodást jelentettek be a vádtanácsnak a letartóztatást elrendelő végzése ellen. A felfolyamodást a Kúriához terjesztik föl, amely néhány nap múlva hozza meg döntését. A felfolyamodásban kaucióról szó sincsen, amiből azt következtetik, hogy Janek nem rendelkezik a biztosítékul leteendő szükséges pénzösszeggel. — Becsületsértés a szolgálati szakaszban. Érdekes becsületsértési pört tárgyalt ma a budapesti büntető járásbíróság. A vádlott Racló Gyula aradi kereskedő volt, aki nemrégen a budapesti pályaudvaron beszállt egy kocsi" szakaszba súlyosan beteg feleségével, akit épen egy külföldi szanatóriumból hozott haza. A kocsi, amelybe csomagjaikkal együtt letelepedtek, véletlenül egy szolgálati szakasz volt. Kisvártatva megjelent a szakaszban egy fiatalember és erélyesen követelte, hogy szálljanak ki a szolgálati személyzet részére fentartott kocsiból. Radónak gyanús volt a fiatalember viselkekedése, igazolásra szólította föl s kiderült, hogy az épen oly kevéssé államvasuti tisztviselő, mint maga Radó. A fiatalember erre sietve eltűnt, de nemsokára megjelent a szakaszban Boros János magyar államvasuti főellenőr és most már ő követelte, hogy Radóék hagyják el a szolgálati szakaszt. Radó hivatkozott beteg feleségére, de a főellenőr hajthatatlan maradt. Mikor vitatkozás közben Radó megtudta, hogy az előbbi fiatalember Borosnak fia, indulatosan kiáltotta oda a főellenőrnek: — Ez nem uri eljárás, ez szemtelen eljárás, amely rávall magára! Boros János ezért perelte be becsületsértés cimén Radó Gyulát, akit ma a budapesti büntető járásbiróság husz korona pénzbüntetésre itélt. — Elirlích-oltás Szegeden. A szegedvárosi közkórház igazgatósága várja már Ehrlich tanár oltóanyagát, melyet tudvalevőleg világgá bocsátása alkalmával először a kórházak és hasonló intézmények fognak megkapni. Boros József dr, a szegedi kórház igazgatója, a kiválóan jeles sebész, mint minden orvosi tekintély, csodálattal nyilatkozik Ehrlich tanár kémiai vegyületéről, melylyel a szegedi kórházban nem kísérletezni, de gyógyítani fognak. A vérbaj uj gyógyítási módja Szegeden is nemsokára kezdetét veszi, természetesen a kórházban. Boros József dr az Ehrlich-féle csodaszerről azon a véleményen van, hogy az nem immunizál, vagyis a vérbajból kigyógyított ember újból szerezhet vérbajt, de hogy a recidivák ellen sokkalta biztosabb az uj szer, az őszerinte sem szenved most már kétséget. — Mi mozog a kulisszák közt. Békésgyulán már befejezték a színházi előadásokat. Tegnap aztán összecsomagolták a díszleteket, begöngyölgették a ponyvákat és vasútra tették. Ma délben érkezett Szegedre Békésgyuláról a vonat és ahogy megállt, egyszerre csak a vasúti emberek nagy ámulatára a festett díszletek mozgolódni kezdenek, a ponyva felfúvódik s az összes kulisszák jobbra-balra hajladoznak. Eleinte nem tudták mire vélni a különös színpadi jelenetet, nézegették, találgatták, vájjon mitől hajladoznak a festett bokrok és fák, míg végre az egyik vasúti kisütötte, hogy biz* a bokorban valami fenevad rejtőzködik. Ember nem bújhat oda, mert megfulad. Óvatosan körülállták a még mindig mozgolódó ponyvatömeget s egyszerre megrohanták. Az erős támadás folytán egy-két díszlet beszakadt, mire a támadt lyukon egy emberi fej emelkedett ki ijedten, körülnézve, vájjon hol lehet is most ő. Erre már a felsült vasutasok is dühbe jöttek, nyakoncsipték a különös utazót és a rendőr elé állították, aki bekísérte a főkapitányságra.