Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-09 / 41. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1310 július 9 T0ZSD E. Knda.sjesti gabsji«íi5z|de. A délelőtti bona-h a táridő üz !et irányzata egyen­lőtlen. Félkét órakor a következők voltak a záró­árfolyamok : Búza októberre 9.22—9.23 Busa áprilisra 9.45—9.46 Rozs októberre 6,99—7.— Zab októberre 7.18—7.19 Tengeri juliusra 5.40—5.41 Tengeri májusra 5.51—5.52 Készáru-üzlet: 10 fillérrel drágább áron elkelt (50 Id'cgrammonkint) 10,000 mm. buza. Egyéb termény változatlan maradt. Ó-busa. Tiszavidéki: 200 mm. 79 k. 21.40 K, 100 mm. 80 k. 21.40 K, 100 mm. 78 k. 21.40 K, 400 mm. 78.5 k. 21.20 K, 100 mm. 78.5 k. 21.05 K, 200 min. 77 k. 20.60 K. 100 mm. 76.5 k. 20.60 K, 100 mm; 76 te. 20.60 K, 100 inm. 76 k. 20,— K, felső. 100 mm. 75 k. 19.80 K, felső. — Raktár: 1630 mm. 76 k. 18,— K, osztrák 330 mm. 76 k. 17.50 K. osztrák, 2000 mm. 75 k. 19.75 K. — Bánsági: 200 mm. ' 79.5 k. 21.05 K, 400 mm. 78 k. 21.— K, £500 mm. 76 k. 19.40 K. — Bácskai : 100 mm. 75.5 k. 20.20 K. — Aradi: 1200 mm. 78.2 k. 20.60 K, 400 mm. 74.5 te. 20.6*3 K. 1150 mm. 76.5 k. 20.25 K, 350 mm. 76 k. 20.25 K. 2CW mm. 77 k. 20.25 K. — FelsSmaggarorssági: 100 mm. 74 k. 19.— K. Uj-busa. Tissavidéki : 1000 mm. 80 k. 19.90 K, jul. érte., 200 mm. 80 k. 19.90 K, 100 mm. 80 k. 19.90 Ii, 300 mm. 79 k. 19.00 K, 250 mm. 78 k. 19.90 K. Ó-rozs: S50 mm. 14.20 K, készpénzfizetés mellett, paritásra­Budapesti értéktőzsde. Az elS'tőzsde iránya igen csöndes volt, mert a külföldi jelentés nem elégített ki. A vezető értékek alig változtak és tartottan zárultak. A helyi piacon a két villamosvasúti részvény. 1—2 koronával drá­gább áron kelt el. A készárupiacon egyetlenegy kö­tés sem volt. Köttetett: Osztrák hitel 666,25—666.50 Magyar hitel 839.50—840.25 Jelzálogbank ...... 480.50—481.25 IRimamurányi 691.50— —.— Déli vasút 109.50—110,— Osztrák-magyar államvasút . —. .— Kereskedelmi részvénytárs. . 736. —.— Adria —. —.— Magyar villamos —. —.— Magyar vasúti forgalom . . —. —.— Aszfalt —. —.— Atlacíika tengerhajós részv. . —. —.— Osztáiysorsjáték —• .— Budapesti villamossági részv. —. .— Leszámítoló bank —. —.— Korenajáradék —. —— A'árc-si villamos 373. 374.— Közuíi vaiut 715. 716.25 Hazai bank —. .— Lipótvárosi, takarékpénztár . —. .— Északmag-yar —. —.— Drasche —. .— Xasici tanningyár részvény . — .— Salgótarjáni —. —.— Danubius ........ —. —.— A déli tőzsde üzlettelen volt. mert a berlini jelen­tés nem busditott. A városi villamos vasúti részvény ismét. 1—2 koronával javult, de a zárlat felé helyi realizálás nyomán elvesztette árnyereségét. A többi értékeket teljesen elhanyagolták. A készpénzpiac nyu­godt. Köttetett: Osztrák hitel ...... —. .— Magyar hitel 840.25——.— Koronái áradék, prompt . . 93.35 .— Leszámítoló bank .... 565.50 .— Jelzálogbank 481.50—482,— Rimamurányi 691. .— Osztr. és magy. államvasút —. .— Déli vasút —. —.— Várbsi villamos 376. 373.50 Kczuti vasút ...... 716. —.— Hazai bank 299,50—300.— Kereskedelmi rászvénytárs. 735.50—736.50 Eeresk. részv.-társ. uj kib. —. —.— Agrár-bank —. —.— Salgótarjáni —. .— Danubius —. —.— Adria 518. 522,— Atheuaeum —. .— Fegyver —. .— Lipótvárosi takarékpénztár . 207.50 .— Kereskedelmi bank .... —. .— J'parbank —. .— Beocsini —. .— Aszfalt. —. .— Általános kőszén —. —.— Spcdinjngyár ...... 163. 165.— Drasche-féle téglagyár részv. —. .— Budapesti vlüamos . . . 558. ,— Magyar villamos ..... —.—— — .— A dijbíztositásárt fizettek: A hitelrészvényért hol­napra 3—4 korona, 8 napra S—10 korona, julius hó­nap végére 16—18 korona. Crafxmatőzgdeqzárlat, Buza, októberre 9.22—9.23. áprilisra 9.45—946. Rozs­októberre 6.99. Zab, októberre 7.19—7.20. Tengeri, augusztusra 5.49—5.50. ITj-tengeri, májusra 5.50—5.51. Repce, augusztusra 11.95—12.05. Éríéktöasde-zárlat, Magyar bitel 840. Osztrák hitel 666.50. államvasút 745. Leszámítoló 566. Jelzálog 482.25. Városi villa­mos 374. Közúti villamos 716 Bécsi bSrze. A mai értéktőzsdén a kötések a következők voltak: Osztrák hitelrészvény 666.50 Magyar hitelrészvény SÜ9.50 Anglo-bank 313.— Bankverem 542,— Unio-bank 608.50 Lander-bank 497.50 Osztrák államvasút 741.25 Déli vasút 109.— Rimamurányi 690.50 Alpesi bányarészvény 737.50 Májusi járadék 94.15 Magyar koronajáradék ...... 92.20 Török sorsjegy 257.50 Márka készpénzért ....... 117.47 Orosz • . —.— Ultimóra . —.— (A vasúti vendéglőben.) Egy délvidéki vasút­állomásnak nagy átszállóforgalma van. Délben érkezik oda néhány vonat s az utasok negyed­órát várnak a budapesti gyorsvonatra, amely továbbviszi őket. Persze, ebédelnek ilyenkor­Az állomási vendéglőben ki van függesztve egy tábla ezzel a fölirással: Kétkoronás teríték: Leves, sült, tészta, sajt és gyümölcs. Egy tanár is délben érkezett oda s megren­delte az ebédet. Elfogyasztotta a levest, a sül­tet, meg a tésztát. Már az kissé föltűnt neki, hogy a tészta hosszú unszolásra jöst csak. A sajt és a gyümölcs pedig egyáltalán nem akart jönni. A vendégek zúgolódni kezdtek és több asztalnál kiáltoztak. De minden hiába volt. Altalános fölzudulás. Hívják a vendéglőst. Meg­jelenik, több vendéggel tárgyal, orvoslást ígér s azután kipirulva, izgatottan rohan a konyha felé. Mindenki azt várja, hogy most összeszidja a személyzetet. De nem. A vendéglős ezt or­dítja benn : — Micsoda disznóság, hogy a pesti gyors még nincs itt! Máskor pedig megjön a tész­tánál. S kisült, hogy a menü utolsó két, sőt gyak­ran három fogására egyáltalán nem szoktak készülni. * (A póttartalékos férj.) Egy tanitó folyamo­dott, hogy a fegyvergyakorlat alól mentsék föl, mert felesége gyermekágyban fekszik. A kiegészítő parancsnokság helyt adott a kér­ványnek, de hozzáfűzte, hogy: „Jövőben azonban családi ügyeit ugy in­tézze, hogy azok által katonai kötelezettsé­gének teljesítésében ne akadályoztassák!" Hát ezt a katonai parancsot bajos lesz tel­jesíteni. keresek fix fize­téssel vagy üz­leti részesedés­sel fogorvosi intézet megnyitásához. — Szakismerettel birók előnyben. — Szives megkeresések M. Havasi Hajnalka sss^ fogműtermébe küldendők: ===— Szeged, Kárász-utca 6 b., I. emelet. * A Ví jj szili pad-kabaré mától kezdve telje­sen uj műsorral kedveskedik a közönségnek. Krémemé, Somogyi Nusi, Radó Sándor és Földes Dezső uj magánszámokkal lépnek fel, azonkívül a közkedveltté vált Le Montes, Margó és a Muszicifa-csoport kitűnő produkcióikkal szere­pelnek. Sarkadi, a népszerű komikus válogatott kabarészámokat ad elő. Szinre kerül ezenkívül Lavedan kitűnő bohózata, a „Három az igaz­ság" és Reinhard fülbemászó zenéjü operettje, „Cigányország", amelynek ez lesz a bemutató­előadása. II fB I 1I í ü! iJUiii Szeged, Horváth MIháty-yíca 8. Igazgató: Krémer Jenő. TáybEszé!8-szám: 759' Szombaton, piSSus hó 9-én; Hifiid Étles Őrizettek. ES^ (©perett-njdonság). Fellépnek: K. Hogy! Ldli, Sarkady Vilmos Somogyi Kissi, Vámdory üuszíáv, Badó Sánl dor, Várady Jolán, Kréraer Jenő, Deák, stb" »Marga«. Les Moniez. Edn Missígfa Trupp. Előadás kezdete este 9 érakor pontosa a Helyárak rendesek. — Esti pénztárnyitás 8 órakor ^ Ibsen diákkorából. Ibsen olyanformán kezd járni, mint Goethe: szorgalmas és ráérő emberek fölkutatják a legapróbb cselekedeteit a legjelentéktelenebb élményeit is és a folyó­iratok sohase fogynak ki a nemzetközi hősről szóló újdonságokról. Ibsenről különben most érdekes emlékezéseket közöl a „Verdens Gang" című norvég lapban egy öreg hotelier, "l. Schulerucl. Ibsen diákkorában, 1850—51-ben áldozatkész barátiával, Ole Schulerud-dai lakott együtt Krisztiániában. Ole a bátyja volt a mos­tani visszaemlékezőnek, aki akkor kis fiu volt és egjüdeig ő is megosztotta velük a kis szo­bát. A három fiu nagyon szegény volt, de nehogy a házbeliek lássák, hogy nincs rendes ebédjük a két diák minden délben elment hazulról, mintha vendéglőbe menne. Ezalatt a kis fiu kávét főzött, amely vajaskenyérrel mind a hármuknak egész ebédje volt. A szobabért is nehezen fizették, nagyritkán tudtak csak egy kis pénzre szert tenni s olyankor tojás, hering és még virsli is akadt az ebédhez. Ibsen első drámája, Catilina, amely Schulorud költségén jelent meg, csak tizenkét példányban kelt el, a többi ott hevert a szobában. A kisebbik Schulerod olvasta, nem tudta, hogy Ibsentől való, de nagyon tetszett neki s ennek Ibsen nagyon örült. Abilgaard, aki később az első norvég szociálista lapot alapította, nagyon gyak­ran meglátogatta őket; Ibsen sokáig volt mun­katársa ennek a lapnak. A saját radikális heti­lapjába, amelyet, akkor Botteii-Hansen-nel és Vinjevel adott ki, még karrikaturákat is rajzolt. A hős feleség. Különös körülmények kö­zött gyilkolt meg. néhány nap előtt egy szép olasz nő egy férfit. Rómában él egy munkás, akinek gyönyörű szép felesége van, Leonarda. Szomszédságukban egy többször büntetett idő­sebb ember élt, aki szemet vetett a szép nőre. Az udvarlásnak egész különös módjához folya­modott. Fogcsikorgatva rákiáltott a férjre, hogy megöli, ha nem engedi át neki az asszonyt. A munkás szelíd, félénk, együgyű ember és ugy megijedt, hogy nem ellenkezett. Az asszony együtt élt a gonosztevővel. A férj néha titok­ban méglátogatta a feleségét, de a brutális sze­rető, ha rajtakapta, mindig iszonyúan megverte, sőt egyszer meg is késelte. Végre is az asszony sokalta meg ezt a különös viszonyt. Vissza­ment lakni a férjéhez. Amikor este a brutális udvarló nem találta otthon az asszonyt, rög­tön a férj lakására ment. Az ajtó be volt zárva. Nekiesett a vad ember, hogy betörje. Egy­szerre azonban kinyílt az ajtó és ott állt az asszony, amint védőleg terjesztette karját reszkető férje elé. A támadó nekiesett- a férj­nek és verni kezdte. Egyszerre azonban az asszony egy nagy fakalapácscsal, egyetlen ütés­sel leterítette. Rögtön meghalt. A szerencsét­len asszony a férjével együtt feljelentette magát a rendőrségen. ~ Köjseníck Kínában. Pekingből jelentik­A kerületi hatóságoknak már huzamosabb idő óta nagy gondot okozott Ilungfong rablófőnök, aki vakmerő és 4000 emberre tehető bandájá­val valóságos réme volt a kerület lakossága­nak. A kerületi mandarin végre is 5000 ko­rona dijat tűzött ki a rablőfőnök kézrekerito­jének. Néhány nappal ezelőtt a mandarin palo­tájában megjelent egy férfi, aki a magasrangu kínai tisztviselők öltönyét viselte és kijelen­tette, hogy a pekingi kormány különleges pa­rancsával keresi fö) a mandarint. Ez a legna­gyobb hódolattal fogadta vendégét, aki az üd­vözlések ut án a házigazdát bizalmas beszélgetésre hivta.A mandarin rögtön elegettett vendége kíván­ságának, aki a szoígaszemélyzet távozása utan az ajtót belülről bezárta, majd a meglepett házigazdára pisztolyt fogott és így szólt: „ E^ Hungfong vagyok, akinek fejére te dijat tűzte­ki. Ez a pénz engemet illet, hát eljöttem érte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom